Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

1938. FEBRUAR 13, CSÜTÖRTÖK KELETMAG T ARORSZAG ;í Javulás várható Nyíregyháza légi közlekedésében Ankét a megyei tanácson Felhívás a gyermekbénulás elleni védőoltásokra Tegnap délelőtt a megyei tanács kistermében ankétet rendezett az IBUSZ vezetőivel karöltve a köz­lekedési osztály. A megbeszélésen több, mint 10 nyíregyházi válla­lat képviselője vitatta meg a MALÉV készülő nyári menet­rendjét. A tervezetet Mihálydeák elvtárs, az IBUSZ vezetője ismer­tette. A vita során a vállalatok kép­viselői elmondták: örömmel üd- vözlik a MALÉV olyan irányú törekvését, amely a fővárostól messze eső helyek repülőjáratát egyre tökéletesebbé akarja tenni. Sajnos, a jelenlegi járatok Nyír­egyháza utazóközönsége részéről nem a legszerencsésebbek. Isme­retes, hogy jobbára a vállalatok­tól — hivatalos ügyekben — i utaznak a fővárosba. A mostani menetrend azonban nem biztosít elegendő időt az ügyek intézésére. A‘ reggeli járat későn indul — és érkezik Budapestre —, míg a dél­után visszainduló gép már a kora délutáni órákban száll fel Feri­hegyről. Így nincs elégendő idő, hogy egy napon belül eredménye­sen térhessenek vissza az utazók Nyíregyházára. Ez pedig túlzott nápidíj-íelhasználást von maga után. A MALÉV tervezete szerint már lényeges javulásra van kilátás, de még ez sem a legmegfelelőbb. Az elgondolások és javaslatok kö­zött szerepelt, hogy egy gép ma­radjon itt Nyíregyházán éjsza­kára, és így mód nyílik a kora reggeli indulásra. Gyüre elvtárs. a helyi repülőtér vezetője azon­ban alapos választ adott a javas­latra. Ennek érdekében külön „Sietünk árán is lieiijtálliuiku Amikor a nábridi asszonyok befejezték be­szélgetésüket a Nőtanács ülésén, nem hagyták el • a helyiséget. Az iskola terme további beszélge­tés színhelye lett. Foly­tatódott a diskurzus. Ba­logh Miklósnét, a Nőta­nács elnökét állták kö­rül és arról faggatták, beszéljen még többet a szövetkezetiek életéről. A tűzről fiattant, állan­dóan vígkedélyü asz- szonyt nem kellett két­szer kérni. Van miről beszélnie. Aztán lassacs­kán megint mindenki helyet foglalt, a már készülődő asszonyok íj­ra fogasra aggatták ka­bátjaikat, kendőiket s hallgatták Baloghnét, akinek szavai nyomán nyitott könyvvé vált előttük a nábrádi Béke­harcos Termelőszövetke­zet élete. — Dehát necsdk a sza­vam legyen bizonyíték, jöjjenek, nézzenek szét a szövetkezet portáján, földjein. Megmutatjuk a könyvelést is, így látják jól gazdaságunkat. Szó, ami szó, nem kell szégyenkezniök a szö­vetkezetieknek. Balogh- né jól ismeri az asszo­nyok gondolatait, tudja, mi érdekli őket, s a be­szélgetés során őszinte, baráti szálak kötődne t a szövetkezeti és az egyé­nileg dolgozó paraszt­os zonyok között. Á leg­utóbbi összejövetelkor Kocsis Sándorné, Derko- vics lllésné és Mike Bé- láné hazaszaladtak a gu- zsalyokért, s aztán még vidámabb tere-fere. folyt, még nótáztak is. Mindezeket csak azért írtam le, hogy valame­lyest meg tudjam raj­zolni néhány vonallal ennek az egyszerű, ener­gikus asszonynak a port­réját. Balogh Miklósnét határozottsága és sok­szor tettei is megkülön­böztetik asszonytársai­tól. A község asszonyai előtt éppen ezért nagy tekintélye van. Az alábbi eset tovább növelte irán­ta a nábrádiak szerete- tét. Baloghné elhatároz­ta, hogy férjével együtt ő is kéri felvételét a munkásőrségbe. E gon­dolat elindítója nem hol­mi fellángolásból fakadt, hanem abból a nagy szeretetből, amelyet hoz­zátartozói, közös alkotá­suk, a termelőszövetke­zet, hazánk iránt érez. Lelkében mély nyomo­kat hagytak az 105 6 őszi ellenforradalmi ese­mények — „Kezem ma is ökölbeszorul, ha eszembe jut, milyen gá­ládul akartak megfosz­tani bennünket szabad életünktől. Én ezt nem tudom elfelejteni. Ma is sajnálom, hogy akkor miért nem volt fegyver a kezemben. Nem resz­ketett volna, biztosan tu­dom. Sokszor szóbakerül otthon: mi lenne ha... Nem sokat gondolkozom a válaszon. Férjemet pe­dig jól ismerem, tudom, életünk árán is helytál- lünk, mert a mi helyt­állásunk egyesülve a sokezerével, boldog éle­tünk további építését is jelenti.’’ Ezek a mondanivalók vissza-viszatémek Ba­loghné gondolataiba. Be­szél róluk kisebb, vagy nagyobb társaságban, szóbahozza, mert szív­ügye a békés élet épí­tése. Sokan vannak a Ba­logh MUiálynék, akik megtanulták, hogy csak a dolgozó nép országá­ban válhat egyre boldo­gabbá életük. Ma, a munkásőrség megalaku­lásának első évforduló­ján, őszinte szívvel liö- szöntjük őket. H, J, ban első oltásban részesültek. Gyermekbénulás elleni har- tnadik oltást kapnak mindazon gyermekek, kik 1957 évben már két alkalommal gyermekbénu­lás elleni oltásban részesültek. 1958 november havában: gyermekbénulás elleni har­madik oltást kapnak mindazok, akik 1958 február vagy március havában az első oltást és már­cius vagy április hónapokban a második oltást megkapták. Tekintettel arra, hogy kor­mányzatunk most megfelelő mennyiségű védő-oltóanyagot biz­tosított védőoltás céljára, védőol­tásra jelentkezhetnek a fentiek­ben említett korosztályon felüliek, is. A védőoltások pontos idejét és pontos helyét Nyíregyháza város­ban a városi tanács eü. osztálya, községekben pedig a községi ta-| nácsok, illetve a körzeti orvosok fogják a lakossággal közölni. Kérjük a szülőket, hogy a sú­lyos és fertőző betegség ellen, * gyermekbénulás ellen, mely me-| gyéukben az utóbbi években ko­moly megbetegedéseket, sőt jár-, ványt okozott, — oltassák be gyermekeiket, hogy ezzel meg-j akadályozzuk esetleges újabb Jár-i vány fellépését. A múlt évben! végzett oltások jő eredménye raári eddig is megmutatkozott. Megyei Közegészségügyi» Járványügyi Állomás. • ♦M A VILÁG LEGSZAPORÁBB JUHFAJTÁJA A tnldg legszaporább juhfajtdja a Szovjeunióban tenyésztett fe­kete-tarka fejű és lábú Romanov- juh, amelynek gyapjúminősege a Gigája és a Merinó között oan. A Romanov-juh idegen környe­zetben nem olyan szapora, mint a természetes tartás mellett. Ezért számit nagy eredménynek, hogy a budapesti állatkertben az egyik Romanov-juh négyes ikerbárányt ellett. A bárányok egészségesek, s nagy gonddal nevelik a kis álla­tokat. Ügy tervezik, hogy a négyes ikreket az őszi országos mező- gazdasági kiáUitáson és vásáron is bemutatják. A TÁSKA-. A ZSEB- ÉS AZ autórádiókhoz is kell ENGEDÉLY A Postaveaérigazgatóság rádió- szakosztályának tájékoztatása sze»' rint minden rádiókészülékhez kell! engedély. A táska-, a zseb- és azj egyéb hordozható rádió-készülé­kekhez olyan engedélyt adnak J amelyen feltüntetik, hogy „hor-j dozható", s a tulajdonosnak az! igazolást állandóan magával kell! tartania. Abban az esetben, ka: valakinek a nagy’ rádióján kívül hordozható készüléke is van,] mindkettőre kell engedélyt vál-j tani. Ugyancsak kell engedéy azt autórádiókhoz is. Az autórádiói tulajdonosának a készülék múköú dési .igazolványán kívül magánál,' kell tartania az utolsó havi nyuga tát is. MUNKA UTÁN... A nyírbogdányi munhásőr-axakaas életéből A gőzduda hangja három órát jelez. A maga megszokott módján, gőzt okádva, ordítva adja tudtára a környék­nek: az állandó nappali munkások részé­re befejeződött a munka. Mehetnek haza, vagy a kultúrházba tanulni, művelődni, szórakozni; A portásfülke mellett napközben se­rényen meghúzódó blokkóra is egyszeri­ben hangosan köszöngető, zengő-bongó masinává válik. Most még olajos ruhájú emberektől búcsúzik, akik pár perc múlva ünnepi ruhában — simára beret- váltan — jelennek meg újra a fürdő ajta­jában. A hazaigyekvők sorából most itt is, ott is kiválik egy egyenruhás. Ezek nem az állomás, vagy az autóbuszmegálló felé veszik az irányt, hanem frissen, katoná­san a porta előtt gyülekeznek, a későb­ben jövők pedig futólépésben teszik meg a rövid távot. £^tt állnak már, parancsot várva mindannyian. Kék sapkájukon vö­rös csillag, munkában edzett izmaikon kekiszínű pufajka feszül. A parancsnok jön, nyílik a fegyverraktár ajtaja, moz­golódás támad. Előkerülnek a gondosan ápolt fegyverek, csak úgy csillognak a gyenge télvégi napsütésben, dicsérve a gazdát: Simon Sanyi bácsit, az őszhajú veteránt, Papp Gábort, a toronymestert, Németi Lászlót* a kőművest, Tóth Györ­gyöt, az esztergályost, Bessenyei Piroskát, Márta Zoltármét és a munkásör-szakasz valamennyi fegyveres harcosát. Ugyan lehetne-e kivételt tenni ezek között a kommunisták között, akik mind- ahányan önként öltötték magukra az egyenruhát s vállalták esküjükhöz híven az ezzel járó kötelezettségeket? A tisztító- vesszőbe húzott olajos rongyok a meg- modhatói, hány órát töltöttek már el munkaidő előtt, vagy után fegyvertiszto­gatással ezek az elvtársak, hány éjszakán át melegedtek már kérges munkáskezek­ben ezek a fegyverek, A hűséges segítőtársak most is ott fénylenek a kezekben. Parancsszó hangzik, a gépkocsi elindul, és pár perc múlva már csak az egyre távolodó mo­torzúgás jelzi a munkásör-szakasz útvo­nalát. ★ A parancs világos és érthető: „A te­metőn túl, a házak környékét diverzáns csoportok tartják megszállva. Feladat: felderíteni, foglyul ejteni, ellenállás ese­tén megsemmisíteni őket!1’ A harcosok elindulnak. Elől a két felderítő, utánuk a szabályos távolságot betartva, egymást fedezve a raj. Óvato­san mennek, mert tudják, hogy minden csutkakúp, földhényás, házsor mögül, a halál leselkedhet rájuk. A falu túlsó oldaláról — ahol egy ** másik raj végzi a felderítést — hir­telen puskalövés hallatszik. Ott már meg­kezdődött a harc. A harcosok egy pilla­natra megtorpannak, de utána már gyor­sított menetben igyekeznek a lövöldözés irányába. A sietség azonban megbosszulja magát. A közelben eldördül egy fegyver. Váratlanul jött. A két felderítő közvet­len közelről kapta a tüzet. Az 6 küldeté­sük már befejeződött. A raj többi tagjai egy fasorban, biztos fedezés mögött, fekve tanácskoznak: „Kúszva kell megközelíteni az ellenséges tűzfészket, cs rajtaütéssze­rűen támadni!1’ A többiek feszülten figyelő tekinte­tétől követve a fagyos földön Simonovits Béla kúszik elől. Kritikus (percek. Vajon sikerül-e nekik? kikerült. Az ellenség az első felszólí- tásra feladta a harcot. A pár perc­cel előbb még ropogó fegyverek minde­nütt elhallgattak, a két raj munkásórei összetalálkoztak. Lakatos István szakasz­parancsnok gyülekezőt rendel el, s a tá­madók a védekezőkkel együtt közösen értékelik a gyakorlat lefolyását. Mert nem igazi harc volt ez, hanem gyakor­lat. Jó harcosokat nevelő, idegeket edző gyakorlati munka. Jól csinálták? Itt jól, amott rosszul; ki-ki elmondja a maga észrevételeit. Megbeszélik, hogy legkö­zelebb jobban menjen. Szünet következik, egy kis évődés, tréfa, ugratás. Lukács Jóslta, — az örök tréfacsináló — nem is marad veszteg; és folytatja a többi. Aztán, mikor kijön a sora, kezdik azokkal, akiit nem mindig tudnak a palánkon átugrani, s folytatják az örökké hasukat szeretőkkel. S ha gyak­ran akad az elvtársak között egy-két disznótoros vacsoráról, vágj’ lagziról le-, maradt harcos, akkor végé-hossza sincs; az évödesnek. A cigaretta parazsa már világít. Es­teledik. A szakasz újra gépkocsira száll, s mint az a jól végzett munka után dur kál, nótával köszönti az estét. A falu lakói integetnek a robogó gépkocsi után^ IJ azaíelé tartanak a munkásőrök, azaz, hogy előbb a gyárban szépen rendbetenni, lerakni a fegyvereket. S az­tán, akik helyben laknak gyalog, a vidé-. kiek vonattal, vagy autóbusszal indulnak! hazafelé. Otthon a .család várja haza a kato­nát. Szülő, testvér, hitves, vagy gyerek^ Vagy ha későre jár és elunták a várást, felkelnek, hogy úira melegítsék a vacso­rát. Nincs zúgolódás, nincs panasz. A párt katonái, egyszerű emberek ők, a, munkásosztály hű, a nép érdekeinek vé­delmében minden áldozatra kész elvtár-, sak, barátok, kommunisták, akik munka-! idő után társadalmi munkában, sokszor] fagyban, sárban, esőben, éjszaka is foly­tatják nemes hivatásukat. Teérted, értem! és minden becsületes emberért. Tóth Arpid.| J A Megyei Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás felhívja a me­♦ gye érdekeit lakosságának figyel­emét arra, hogy a megye területén í(úgy Nyíregyháza városban, mint ► a községekben), tovább folytatjuk »folyó évben a gyermekbénulás el­viem védőoltásokat az alábbiak »szerint: *1958 február hó 12—28 közötti * időben: gyermekbénulás ellem első oltást kapnak mindazok, akik 1940 január 1-tól 1957 február 28-a közötti időben születtek, s gyermekbénulás elleni védőol­tásban még nem részesültek, vagy a múlt évi oltás alkalmá­val valamilyen oknál lógva csak egy ízben részesültek ol­tásban. 1958 március második felében ; gyermekbénulás elleni első oltást kapják azok a gyerme­kek, akik 1957 március 1-tól 1957 augusztus 31 közötti id,őben születtek. Gyermekbénulás elle­ni második oltásban részesül­nek mindazok, akik 1958 feb­ruár hónapjában gyermekbénu­lás elleni első védőoltásban ré­szesülnek, vagy részesültek. 1958 április hó második felében: gyermekbénulás elleni máso­dik oltást kapják az 1957 már­cius hó 1-től 1957 augusztus 31 közötti időben született gyerme-j kék, akik 1958 március havá­szerviz-állomást kellene létesíteni Nyíregyházán — amihez komoly beruházásra lenne szükség. Mégis megtalálták a közös nevezőt: Deb­recennel karöltve a javaslat meg., valósítható, mivel ott már van szerviz-állomás. A rövid megbeszélésen határoz-; tak is a meghívottak. Még feb­ruár 18-án egy háromtagú kül­döttség utazik Budapestre, hogy tervezet kiegészítéséről tárgyaljon a MALÉV vezetőivel. Amennyi­ben elfogadják a javaslatot, akkor megoldódik a nyíregyházi utazó- közönség régen húzódó problé­mája: lesz elég idő Budapesten az ügyek gyors intézésére egy na­pon belül is. Az új nyári menet­rendről egyébként a jóváha­gyás után — lapunkban tájékoz­tatjuk a várcs lakosságát.

Next

/
Thumbnails
Contents