Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

1958. FEBRUÁR IS, SZERDA KELETMAGYARORSZÁG 3 Kosos felelősséggel! Megyénkben a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett bűncselek­mények száma és az államat ért kár tavaly megkétszereződött. 'Sürgősen tenni kell valamit. Nem véletlen, hogy országosan is napi­renden tartják ezt a kérdést, és gyűléseken is sokat beszélnek róla. Az ellenforradalom követ­kezményeként meglazult fegye­lem, az elkövetett lopások, a s'k- kasztások és hanyagságokból ere­dő károk kongatják a vészharan­got. Fogjuk Ic a népi vajgron fos*iogalóinak és ciherdálőinak kezét! A Nyíregyházi Cipész KTSZ- ből tíz pár cipő tűnt el. Az Alka­loida Vegyészeti Gyár telepén drága építőanyaggal töm'ek he egy gödröt. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál tizenhét mázsa olajat engedtek ki a T-ónyai- csatomába, és közel két hétig állt kokszosodás miatt a dcsz- tilációs torony. A MÁV-nál sikkasztott egy vil­lamoskocsi-kalauz. Százhuszonhá­rom jegyzőkönyv tanúskodik va­súti dézsmálásokról. Legutóbb például kilencezer forint edény- árunak veszett nyoma a vasúton. A kisvárdai Vulkánban tavaly hét esetben történt lopás. -.. Sa­többi, satöbbi. A legfertőzöttebb a földmö- vesszövetkezetek területe, mert itt bújt meg a legtöbb büntetett előéletű, itt van a legnagyobb hiányosság az el­lenőrzés területén és a leg­sürgősebb tennivaló a szak­mai képzésben! Tavaly nyolc millió forint hiány mutatkozott fmsz-einknél.' Leltár­hamisítók, sikkasztok károsították meg az államot. A nyírteleki föld- mű vessző vetkezetnél például úgy próbálták tisztázni a leltárhiányt. hogy egy nullát írtak a számsor után. s ezzel többlet mutatkozott. A kisvárdai italboltban Ltienérték a vezetőt, aki aznap több mint háromszáz forint többletet tett zsebre. Bevallotta, hogy a többle­tet máskor is „így intézte el”. Megdöbbentő és nagyon elgon­dolkoztató adatok ezek. Sok köze van hozzájuk az ellenforradalom­nak, de a bűncselekmények több­ségükben a rendeletek és utasítá­sok be nem tartására, az ellenőr­zések elmulasztására vezethetők vissza. Alapvető hiba, hogy a válla­latoknál általában elmulaszt­ják a kisebb vétségeket elkö­vető dolgozók fctelősségrc- vonását. A kis hibákból lesz­nek aztán a nagy hibák, megbotlott emberek csúsznak le a bűncselekmények lejtő­jén, s kötnek ki végül a bör­tönben. Nagy összeget tesznek ki a fel­derített fosztogatások és herdálá­sok, de mennyi van még, amit nem derítettek fel! Ha ezek fölött továbbra is szemet hunynánk, vétenénk embertársaink ellen és a jólét ellen. Bár minden ember elsősorban önmagáért felelős, de egymásért is felelősök vagyunk! Vigyázzunk jobban egymásra! Intézkedések a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére A törvény lesújt azokra, akik fosztogatják a társadalmi tulaj­dont, akik megkárosítják a dol­gozó népet. Szükség van arra, hogy bün­tetésük szigorú legyen, de sokkal nagyobb szükség van a bűncselekmények megelő­zésére. S ez társadalmi fel- « adat, közös ügy. A kisvárdai Vulkánban tapasz­talták már, hogy milyen hasznos volt rendeletmagyarázó értekez­letet tartani a dolgozóknak. A vállalatnál megtartott ügyészi fo­gadóórán a bejelentésekkel többi hiba elharapódzását akadályozták! meg. Az üzemi KISZ-szervezet segít feljárni a pazarlást, a ha­nyagságot, felfedni a pusztulásra ítélt értékeket A nagyhalászi kenderfeldoigozó üzemben újjá­szervezték a társadalmi ellenőrzi csoportot, amely felderíti többek között a gépek és berendezések rongálását, az anyag- és energia­pazarlást, ■valamint az üzemi lo­pást. — A nyíregyházi kenyér­gyárban januárban a központban és üzemrészenként is értekezle­tet tartottak a társadalmi tulaj­don fokozottabb védelméről. A dohányfermentálóban mű­ködő ellenőrök 80 ezer forin­tot kitevő elfekvő készletet tártak fel. Észrevették, hogy az egyik üzem­részben a szükségesnél nagyobb teljesítményű villanymotor jár. ami pazarlást jelent. Szót emel­tek az ellen is, hogy könnyelmű ségek folytán nagyon sokra rú, a taxikölíség. A Kisker. Vállalatnál az év vé­gén már jobban megszerveztek az ellenőrzést. Szigorúan felelősség­re vonják a hiányokért a dolgo­zókat, de 445 leltárból meg így is 89 volt hiányos és több mint 40 ezer forint a meg nem té­rülő hiány. Segíteni szeretnének raktározási helyzetükön, hiszen a legutóbbi vizsgálatok szerint 20 ezer forin tot tett ki a selejtkár a vállalat­nál, ami a szakszerűtlen raktáro­zásból adódott. A MÉSZÖV meg­szünteti a sógorsági-komasági kapcsolatokat az fmsz-ekben. Leváltják a büntetett előéletű ve­zetőket és gondoskodnak dolgo­zóik megfelelő szakmai képzésé rői, Vállalatainknál társadalmi ellenőröket választanak, és létrehozzák a társadalmi bí­róságot. Erről volt szó a vállalatok vezető­beosztású dolgozóival megtartott szerkesztőségi ankéton, amelyen résztvett a Megyei Ügyészség ve­zetője is. Az elhangzott és a cikk­ben nem említett felszólalások alapján több esetben vizsgálatot indítanak az Illetékesek ellen. Az értekezlet résztvevői munkahe­lyükön bizonyára hasznosítani fogják a tapasztalatokat és olyan intézkedéseket fognak tenni, amelyekkel elősegítik a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét. O. A. Elindult a belterjesség útján a Nyírbogdányi Állami Gazdaság A Nyírbogdányi Állami Gaz­daság vezető szakemberei azt tartják, hogy ideje már szakí­tani a sok szószaporítással — ami e területen országos beteg­ség —, és meg kell kezdeni a nagyüzemi gazdálkodást;, mert ők is tudják, hogy a nagyüzemet nem a területi kiterjedése 1 eszi naggyá, hanem az ott fo'\‘atott termelési mód. Mert bizony igaz az, hogy az állami gazdaságok­ban sincs még megalapozott ve­tésforgó-rendszer és .hiányzik egész sor egyéb alapvető ténye­ző, ami a nagy gazdaságot szo­cialista nagyüzemmé teszi. Először is: azt tervezik, hogy beállítanak egy, a Westsik Vil­mos által kidolgozott homoki ve­tésforgót 240 hold területen. A zöldtrágyás vetésforgóba főve­tésű csillagfürt után kerül a rozs, majd a burgonya. A táp- anyagutánpóltást úgy is fokoz­zák, hogy a vásárolt szalmát „dolgoztatják fel” az állatokkal, és tőzegkorpával gyűjtik össze a különféle eredetű fekáliákat. A gazdaságban az ezer holdat meghaladó gyümölcsösből 727 hold a fiatalos. Itt az elmúlt évek „zug-köztes” termelése he­lyett zöldtrágyának termelnek csillagfürtöt, de lesz 200 hold magnak is. A kizsarolt talajra a nitrogéngyűjtő csillagfürt mel­lett viszonylag nagy tömegű —•< holdanként 150 kiló szuperfasz- íátot és 100 kiló káli műtráw gyát szórnak ki, hogy biztosítsák a gyümölcsös jó erőnlétét A már eddig telepített és még aa idén ültetésre kerülő szőlő ál-» landó karószükségletének fede­zésére mintegy hatvan hold arra alkalmas területen erdőt telepí­tenek. A termelési költség csökken­tése igen ráfér az áliattenyészú tésre. Itt határoztak, hogy májustól az első hóig szabad szálláson tartják a teheneket. El­akarják cmi — 2—2,5 forintos önköltséggel — a nyolc literes tehenészeti napi átlagot A szál­lást egy ligetes erdőrészen ké­szítik el, közvetlen a legelő mel­lett, a zöld futószalag takarmá­nyait szintén ott termelik, ami­vel csökken a szállítási költség* Ugyancsak a szállás mellett ké-f szítik el a nyári ároksilót* amelyből a tehenek tetszés sze­rint fogyaszthatnak majd. A te­henészet jövedelmezőségéhez já-1 rul a szeszgyári moslék is. Ügy számolják, hogy a tehenek sza­bad szálláson tartása mintegy 30—40 százalékkal fogja csök­kenteni a tej termelési költsé­gét. Jók az ilyen, meg is valósuld tervek. Csak az a kár, hogy ke-1 véssél találkozunk ott kinn, a* szántóföldeken. Hatalmas kincs a tenger mélyén Két amatőr sportbúvár — hivatások szerint egy halass és egy egyetemi hallgató — Ausztrália nyugati partjai közelében Perth városától mintegy 120 kilométerre egy vilorlásbajó roncsait fedezto fel. Ez a felfedezés azért nagy jelentőségű, mert a hajó állít ókig 78 ezer arany és ezüst érmét tartalmaz a XVIII. századból. A hatal­mas hollandus, „Aranysárkány” nevű vitorlás roncsairól van szó, amely 1650 április 28-án éjjel zátonyra futott és elsüllyedt. A hajó tekintélyes kincset szállított. A legutolsó 50 évben számos, miad- czideig eredménytelen kísérlet történt a hajóroncs felkutatására. Most a véletlen segítségével sikerült a két búvárnak a roncsot csa­pán 10 méterrel a víztükör alatt felfedezni. Az ex-sírásó alkonya Kovács Sándor nyíregyházi la­kos egy sor munkahelyen vállalt munkát, míg elérkezett a sírásói beosztáshoz. De — mint minde­nütt, — itt sem tetszett neki a munka. Azaz mégis akadt számá­ra valami, amit fölöttébb meg­kedvelt, mert megítélése szerint jövedelmezőnek is bizonyult. Sírásói ismereteit felhasználva megfigyelte, hogy ált egy szer-! számos bódé az Északi-temetőben, amelyben a Temetkezési Vállalat! értékes holmikat tart. Később ki­fürkészte, hova rejtik a kulcsot. Az egyik ejjel belopakodott, el-; vitt három köpenyt és egy pár' bakancsot. A nyíregyházi járásbí­róság ezért hathónapi börtönre ítélte. H ej. de sok tanulság van arra, hogy sosem köny- nyű az úttörők-.lek! Hisz’ nem járt utakra csak nehezen rajzolódik csapás és akik elől járnak, azok­nak bizony nemcsak a szokások­kal, előítéletekkel, de az ellenség rágalmaival is meg kell küzde­niük. Ügy gondolom, a petneházi szövetkezeti tagok sorsa is vala­hogy éppen az előbbieket példáz­za. 1956. decemberében nehéz na­pok virradtak az Oláh Sándorok­ra és Iíáda Imrékre. Szétment a Szabad Föld TSZ., szétvitte az ellenforradalom és ők néhányan szinte csak puszta kézzel marad­tak. Hiába adták ki a szívüket, lelkűket, az emberek ismét visz- szamentek a kis parcellára, vál­lalták a magánosság nyűgét; mindenekelőtt azért, mert féltek. És ez a félelem koránlsem volt alaptalan. Az úttörőket, a hala­dottabb módszerek jegyeseit egy­szerűen kötéllel fenyegették meg, ha maradnak. Hogy kik? Hát el­sősorban is a kupecek, a maradi elvűek, a Varga és Vakály Ist­vánok, akik azóta persze már túl vannak árkon-bokron és a nyu­gati kapitalistákat bo'dogítják. Mégis beszélni kell erről, mert az akkor elhintett méreg hellyel- közzel még ma sem hatástalan. Csak napjainkban más a rigmus, más a susmus, bár a mende­mondák mögül még így is kivi­láglik. hogy kik a hívei a ieg- napba-fordulásnak. Próbatétel után... S zóval szétment a tsz., az emberek hosszú napo­kon át farkasszemet néztek egymással. Fő­leg azok, akik a közös­ben harcolók „megrendszabályo- zására ‘ pályáztak. „Internálás” — talán ez volt a legenyhébb szó abban a fenyegetés-áradatban, amivel a falu ellenségei a nép­harag felszítására pályáztak. De hiába volt minden erőlködés, durva erőszak, a szövetkezet leg­hívebb zászlóvivői még így sem hódoltak be. Január 8-án közös tanácskozásra gyűltek össze Gaál Józsefnél és elhatározták, hogy nyolcán továbbra is a szövetke­zetben maradnak. Nosza lett is erre ribiliió. Még a már csitulni készülő demagógiának is szarva nőtt... A falu ácsát pl. agyonütéssel fenyegették meg Vargáék és ha­sonszőrű társaik, ha a közös utat választja. Kijutott a megfélemlí­tésből Háda Imrének és Szabó József községi párttitkámak is. Szabót bezárták, hogy majd el­hurcolják, Hádának pedig hosz- szabb raboskodást helyeztek kilá­tásba. Vitte is a hírt Biriné, ez a hűséges szövetkezeti asszony, hogy „vigyázzon, elnök elvtárs, mert már a csúcstitkárt is töm­lőébe zárták.” És ekkor, ezekben az órákban, ha meg is lazultak a kötelékek,, mégsem az izgatás lett erősebb. A falu józan több­sége belátta, hogy ami a tsz. el­len megy. az már tulajdonkép­pen a juttatott földek visszavéte­léért is folyik. Belátta, s a maga részéről azzal válaszolt, ha nem is tavasszal, de most féléve meg­alakult és zászlót bontott az Üj Barázda TSZ. A Szabad Föld TSZ. tör- vényes jogutódjának ma 156 hold földje és 17 tagja van. Csak úgy, mint az első közös kapavágás esztendejében, az idén is nagyszerű terveket állí­tottak össze. Egy-egy munkaegy­ség értéke az ősszel 85 forint lesz. Sőt: ha minden jól megy, ennél is több. A jövedelem nö­velésére még az idén 12 hold gyümölcsöst telepítenek, és min­den hold földre 130 kiló műtrá­gyát szórnak el, a közös beruhá­zás sok-sok figyelemreméltó ada­tairól nem is beszélve. Aztán, ha úi belépők jönnek közéiük. a ha­tárokat is tovább bővítik hogy a parasztság holnapi életformája Pe'neházán is mély gyökereket ereszthessen. A közös összefogás ereje tehát kiállta a próbát. De azért vigyá­zat, vigyázat petneháziak, mert még korántsem minden szeplőte­len! Nemrég például Oláh Sán­dort — többek javaslatára — ki akarták zárni a csoportból. Rá­fogták, hogy tolvaj, hogy a kö­zösben is csak saját magát nézi* Az állítás hamisnak bizonyult. A községi pártszervezet is Oláh Sándor mellett foglalt állást, ami ugyan elégtétel, de az ilyen kó- sza hírek bizony nagyon is ront­ják, csorbítják az Üj Barázda te­kintélyét. Meg kell hát nézni alaposabban, hogy a bejelentők milyen értesülésre támaszkodtak] akkor, amikor a szóbanforgó hírt szárnyára bocsátották. U j Barázda TSZ... Igen sokat mondó és találó1 elnevezés ez. Minde­nek előtt azt jelenti, hogy 17 előrelátó fő Petneházán ismét elindult, hogy új barázdát vágjon. — a kezdet után még az eddiginél is szebbet — a szűk parcellák és elaprózott mesgyek helyébe. Az úttörők sze­repe így megint élettel és tarta­lommal telítődik meg. És bizo­nyára nings már messze az az idő. amikor gazdag gyümölcsö­sök sorakoznak a még puszta föl­deken, amikor terménnyel meg­rakott teherautók futnak ki a tsz. portájáról, hogy a petneházi emberek szorgalmát országnak, világnak hírül vigyék. S ,ákkor ott, a holnap nagybirtokán bizo­nyára majd boldogan lépdel a ma még kicsiny unoka; almaíák illatát röpíti felé/a szél, s arra gondol, hogy hősök voltak azok az emberek, akik kiállták az idők minden próbáié!elét. ÍKTJ •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents