Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

1958. FEBRUAR J, SZOMBAT KELETMAGYARORSZAG ;s A terméshozamok növelése érdekében új inódou történik a gépállomást szerződéskötés Mint tagnapi lapunkban már hirt adtunk róla, a gépállomásuk és a földmű vessző vetkezetek kö­zös értekezleten tárgyalták meg a gépállomási szerződéskötés új rendszerét. Mi az új ebben a rendszerben? EDDIG a gépállomások közvet­lenül szerződtek az egyénileg do’- gozó parasztokkal — Most az MSZMP agrárpolitikai téziseiből fakadóan a földművesszövetkeze­tek mind nagyoob feladatú kap­nak a mezőgazdasági termelés szervezéséből. Egy részé ennek a gépállomás! szerződéskötéssel való tényleges foglalkozás is. A gépál­lomások ezentúl csak a termelő- szövetkezetekkel és tenne'őcso- portokkal kötnek közvetlenül szerződést, valamint a csépiért végzik a földművesszövetkezet ki­kapcsolásával. Az említett mun­kák levonása után maradó szabad kapacitásra a földművesszövetke­zetekkel kötnek szerződést. — A szerződés talajmunkára és szállí­tásra vonatkozik. Az arány és a mennyiség attól függ, hogy a gépállomásnak mennyi és milyen gépe marad szabiidon a termelő- szövetkezetek kielégítése után. A szerződésben meghatározott mun­kamennyiség a földművesszövet- kezétek tervfeladatát képezi. Más szóval ezt teljesíteni kell, mert ellenkező esetben kötbért köteles fizetni a gépállomásnak. Ameny- nyiben a gépállomás nem tejesí- tené vállalt feladatát, úgy a föld­művesszövetkezet léphet fel köt­bérigénnyel. A FÖLDMŰ VESSZŐ'VETKEZE­TEK a megkapott — normálhold. ban kifejezett — gépkapacitásra szerződést kötnek a dolgozó pa­rasztokkal. Elsősorban a külön­böző szakcsoportok és társulások igényét kell kielégíteni. Az egyéni parasztok közt úgy kell szervezni a szerződéskötést, hogy a gépet minél jobban kihasználják. A ren­delet kedvezményt is biztosít; amennyiben 12 holdat úgy tud le­szántani a traktoros, hogy a megtett út nem haladja meg a két kilométert, akkor a szántató dolgozó parasztok azt a díjtételt fizetik, amit a nagyüzemek. A rendelet előírja, hogy a föld- művesszövetkezet e-munka végzé­sére felelőst, illetve felelősöket állít be. Az előjegyzések máris megkezdődnek, sőt az 1958-ra kö­tött és még nem teljesített szerző­dések — amiket eddig a gépál­lomások kötöttek — érvényesek. Rövidesen megjelenik a szerző­dési nyomtatvány és altkor az előjegyzés helyett végleges szer­ződést kötnek a földművesszövet­kezetek. Nagy feladat lesz ez. A földmű­vé sszövetkezetek nemrégen kap­tak egy másik hasonló feladatot: a szerződéses termelésben való tényleges részvétel formájában. A tapasztalat az, hogy elég jól áll­ták meg a helyüket ebben a mun­kában. Ez részben biztosíték is arra, hogy gépi munkára is ha­sonló sikerrel kötnek majd szer­ződést. AZ ELHANGZOTT vitában kok jó javaslat született a munka he­lyes végzésére. Szükséges is volt ez, hiszen több, mint 300 ezer normálholdra kell szerződést köt­ni, Legtöbben az agronómusok szerepét hangsúlyozták, akik je­lenleg a földművesszövetkezetek­nél dolgoznak. Az értekezlet az agronómusoknak nemcsak a szer­ződéskötést tette feladatukká; mondhatnánk úgy; elsősorban nem ezt tette feladatukká, hanem a szakmai irányítást, ellenőrzést, A gépállomások részéről pedig „főemberként”, — aki a munka szervezésében tevőlegesen részt vesz — a brigádvezetőt nevezték meg. Akkor lesz jó a munka, ha a földmüvesszövetkezet kijelölt felelősiével a legszorosabb kapcso­latot tartják, TÖBBEN ELMONDOTTAK, hogy a gépi munkára ilyen mó­don való szerződéskötés is ak­kor lesz eredményes, ha ez végül a többtermelésben fog megmutat­kozni, Ezért nemcsak a mechani­kus szervezésre, a szerződések*! ♦j aláírására kell nagy gondot for-»] ditani, hanem a feladat oroszlán—| része aztán következik, hogy a*; szakcsoportok, a tipigozo parasz-j tok idejében olyan minőségű^ munkát kapjanak, „ amivel többi lesz a termésük, mint. a tehén-,4 vagy a ló-vonta barázdában A-! földművesszövetkezet, a gépállo-,] más és a tanács. szakembereire*» itt. vár nagy feladat. Ha ezt aj célt szem elől tévesztik, akkorj hiába lesz minden szép jelentés ;4 hiába lesz papíron szerződés, hal a termésátlagok nem emelked-J nek. Ez egyúttal azt is jelenti,J hogy e három szerv szakemberei*] használják ki az alkalmat és a*! gépi szántás mellett műtrágya--: használatra és egyéb haladó eljárj rásokra is oktassák a paras z to-.] kát, *5 Ha a dolgozó parasztoknak oko-*j san megmagyarázzák a gépi mun-| ka előnyeit, azok bzívesen szer-** zódnek. Hiszen ez az új rendszer.; nemcsak úgy jelent előnyt, hogy*] most már a földmüvesszövetkezet]] irányítja majd a gépek munkáját,1 hanem úgy is, hogy a sokat han-4 goztatott érdekvédelmi szerepet is*' vállalja a tagság érdekében s földmű vessző vetkezet. A FÜLDMliVESSZÜVETKE ZETEK vezetőinek nagy köny- nyebbséget jelen*, ha minél több szakcsoport, tarsuás van szövet­kezetükben, de egyben ez jobb, olcsóbb géphasználatot és tö* t termést is jelent Ne feledkezze­nek hát meg ezek ..«'árvetéséiül, erősítéséről. A dolgozó parasztok is jobban járnak, mert -»lcsóbban szánt nekik a traktor és töbo lesz a termésük, ha a társulás elő­nyeit élvezik. Ezzel a rendelkezéssel pártunk újra bebizonyította, hogy nálunk a szó és a tett egyet jelent, vagyis kézzelfogható bizonyítéka ez a rendelet az agrártézisek végrehaj tásán ak. Csikós Balázs, Példamutató ítélet helyett*** a gépkocsi hátsó részéhez ütő­dön, azt keresztbe fordította és az épülethez nyomta. Ekkor lé­pett ki a Kossuth-tér 1. szám alatti trafikból özv. Hogyan Mi- hályué, akit a gépkocsi csúszás közben megütött, az ajtófélfá­hoz vágott, aminek következ­tében halálos sérüléseket szen­vedett. Közben a mozdony üt­közője a gépkocsi hátsó kereke mögé került, abba beleakadt, s igy a kocsi a mozdonyt a vas­pályáról kiemelte és keresztbe fordította. Ez a szerencsétlenség rövid története. Sok ember élete for­gott veszélyben, s a véletlenen múlott, hegy több halálos sérü­lés, vagy nagyobb katasztrófa nem következett be. S mindert a bunper szereplője, a szaba­don bocsájtott gépkocsivezető idézte elő. Tiszteletben tartjuk a bírót függetlenséget. De nem mu­laszthatjuk el tolmácsolni a közvélemény hangulatát és ál­láspontját. Ez az ítélet sokak szerint nem tükrözi azt a ma- sasfokú veszelyezteíettsíget, amely a cselekmény elköveté­sében kétségtelenül felismerhe­tő, és kevésbé szolgálja a neve­lést. A bünper rövidesen a fel- (ebbviteli bíróság eié kerül, Re­méljük, és valószínűnek tart­juk, hogy a fellebbviteli bíróság megváltoztatja a járásbíróság] ítéletét. PC. Csaknem nyolcezer mezőgazdasági dolgozót üdültet as idén a MEDOSZ 1958-ban csaknem 8.000 mezőgazdasági dolgozó megy üdülni a MEDOSZ útján. A MEDOSZ hét saját üdülőjén kívül a SZOT üdü­lőkben is sok szervezett mezőgazdasági dolgozó nyugodt pihenéséről gondoskodnak. Az állami gazdaságokban, a gépállomásokon, az erdőgazdaságokban és a vízügyi szerveknél most állapítják meg az üzemi bizottságok, kik és milyen időszakban vesznek részt az üdü­lésben. Mivel a mezőgazdasági dolgozók télen érnek rá leginkább,» szakszervezet balatonfüredi üdülője jelenleg is üzemel. A MEDOSZ tárgyal baráti államok mezőgazdasági szakszerve­zeteivel is a csere-üdültetésről. Az eddigi megállapodások szerint s Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlo­vákiába ötven mezőgazdasági dolgozó megy üdülni. Ponty vagy cigányhal ? Megdöbbenve értesült a nyír­egyházi közönség a napokban az alábbi bírósági hírről: „Spi- sák Zoltán nyíregyházi lakost a járásbíróság élet- és testi-épség baláltokozó veszélyeztetése miatt egy évi börtönbüntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett, a vádlottat szabadon bocsájtották...” Csupán ennyit mond a rövid hír a múlt év december 5-i ha­lálos kimenetelű karambolról és pontot is igyekszik tenni eg.v igen nagyjelentőségű bünperre. Aligha érthet egyet bárki is — az elítélten és rokonain kiviil — ezzel a „salamoni” döntéssel, amelyre egyáltalán nem talál­nak magyarázatot a dolgozók. Egy igen súlyos közlekedési baleset volt a Kossuth-tér és a Zsdánov-utca sarkán. Okozója: Spisák Zoltán nyíregyházi gép­kocsivezető, aki az Autóközle­kedési Vállalat tehergépkocsijá­val a kisvasút és a Zsdánov- utca kereszteződésé előtt elmu­lasztotta kötelességét, hogy meggyőződjön arról: nem köze-- ledik-e a vágányon vonat, vagy villamos. Ebben az időpontban jött a nagyállomás felöl egy hat kocsiból álló személyvonat, körülbelül tízkilométeres sebes­séggel. A mozdony vezetője vé­gig működtette a sipjclző ké­szüléket a Zrínyi Hona utcán. Spisák a közeledő mozdony előtt át akart siklani, gázt adott, de elkésett. A vonat mozdonya &*****<&*****<M»■»***♦ *.f.■>f, <A lóitól „úreqdiákúku között Jk T éhány perc van l\l háira ** öt- I y vénből, da az asz­A * tálaknál már bö­ködik a kabát ujját a ceruzavéoffel, és nézik: lassan halad az óramutató. Hetvenhét hallgató ül az asztalok- nál, az előadó közöttük jár fel, * alá, és az író­szerszámok mélyen bele- tzántanak a jegyzetfüzet vonalas lapjaiba. Hetven­hét ..öregdiák” üldögél itt, egy sem fiatalabb a harmincnál, sőt jóré­szük már a hatvanöt ta­possa. A februári csalóka napfény be-benéz a sós­tói szálloda vendéglőter­mének hatalmas abla­kain s a mogcsurranó hóié kifelé húzza a szive­ket. Ki, a szabadba, a szántóföldre, a gyenge­zöld vetések közé, a so­kat sejtető gyümölcsfák lucskos ágait megciró­gatni, és megvakargatni a kedvenc jószág bozontos üstökét. Ez bizsereg ezek­ben a termelőszövetkeze­ti elnökökben, akik eljöt­tek ide, hogy négy héten át ismerkedjenek a veze­téshez szükséges tudni, valókkal. A tanfolyam vezetői — Bacsu József és Kelemen Béla —, száz hallgatóra számoltak, és ebből het­venhéten jöttek el. Jó­részük új elnök, és itt sa­játítják el először, gya­korlati példákkal is alá­támasztva az elnöki teen­dőket. A tanfolyam ideje alatt a termelőszövetke­zetek üzemszervezési, szervezeti,. könyvviteli, gazdálkodási és gazda­ságpolitikai kérdéseivel foglalkoznak. Meghívott előadók is tartanak órá­kat. s ezek közül például legjobban tetszett Ter- landay Sándornak, a me­gyei kísérleti gazdaságok igazgatójának a talajmű­velésről és Ajtay Ödön­nek a homoki gazdálko­dásról szóló előadása. Az elmélet mellett délutá­nonként gyakorlatokat végeznek. Eleinte nem tetszett az idősoros és számlasoros könyvelés gyakorlása. mondván, hogy az a könyvelők dolga, de ma már szíve­sen csinálják, mert tud­ják: enélkül nem ellen­őrizhetik az adminisztrá­ciót. Szünetben, míg elszív­ták az annyira áhított cigarettát, míg Csáki Berti bácsi, a komorói Szo­cializmusért TSZ elnöke foga közé szorított csuto­rával néhány jóizűt pöfé­kelt — megkérdeztem nehányuktól, iwgy érzik magukat, érdemes-e itt eltölteni az időt? A be­szélgetők között volt Lö- kös György is, a kölesei Kossuth TSZ elnöke, az egyedüli „diák”, aki az egyik otthon töltött sza­badnap után mm akart visszamenni az iskolára. Most már szívesen ma­rad, mert rájött, hogy jócskán elfér még az, amit itt kap a régebbi 3 hónapos tanfolyamon szerzettek mellett. Dom­bóvári Ferenc, a szakolyi Vörös Sugár, és Szabó Menyhért, az olcsvai Üj Elet TSZ elnökei a köny­velés terén szerzett tu­dományukat tartják sok­ra. Azt mondják, a szám­vitel segíti elő, hogy a vezetőség tisztán lássa, hol tart a szövetkezet. Nagyon megbecsülik majd a könyvelő munká­ját. Mester László, a császlói Petőfi TSZ elnö­ke — ez volt náluk a fá­jó pont —, a szervezeti életre vonatkozó tapasz­talatait akarja hasznosí­tani, hogy ne legyenek huza-vonák szövetkeze­tük életében. Nagy Lász­ló, a dögéi Zalka Máté TSZ elnöke arra gondol, hogy az állattenyésztés javításával emeli majd a •; föld hasznát s a munka- szeretet növelésével erő­síti a szövetkezeti paz-f dálkodas tekintélyét. * Rövidek ezek a tízper-v cek. Az utolsó cigaretták T, még el sem hamvadtak, s máris kezdődik a követ-T, kező óra. A munkától t kérges kezekben újra jg megjelenik a ceruza. s róják a sorokat... Tanul­nak a szövetkezeti gazda­ságok parancsnokai, a tsz-elnökök. — Jó mun­kát és sok sikert a tanu­lás nyomán! Azzal az elhatározással ül­tünk február J-án a. mátészal­kai földművesszövetkezeti étte­remben az egyik asztalhoz, hogy nem válogatunk az étla­pon feltüntetett fogások között, hanem az éisőt azonnal meg­rendeljük. A gazdag választék azonban meggondolásra készte­tett. Taüózni kezdtünk. Egyik kollégám szeme megakadt a ponty-halászlén. Mindjárt meg is kérdezte: van-p rántott hal? A szolgálatkész pincér kis idő múlva közölte —•, az asztal- társaság örömére, hogy van, és pár perc múlva ott volt előt­tünk a kérdéses halféleség. Mi­után elfogyasztottuk, most en­gedjék meg, hogy néhány ta­nulságot vonjak le a szálkái halellátási helyzettel kapcsolat­ban. 1. Nem valami jól állhatnak hal dolgában. Az „adag” „be­vételezése” után részvétünket fejeztük ki a halak. betegsége miatt. Olyan apró állatok le­hettek — biztosan hátgerinc- servadásban szenvedtek élő ko­rukban — amelyekből Nagy La­jos konyhafőnök kése nem tu-t dott megfelelő szeletellet szab­ni. De ez nem az étterem dol­gozóinak hibája. 2, Ha már olyan apróra nőt­tek azok a Szalka-karnyéki ha­lak, nem értem miért kellett mesterségesen beavatkozni, hogy még kisebbek legyenek.? Hi­szen ha szabnivaió kedve volt a konyhafőnöknek, igazán érdek­lődhetett volna a halfogyasz­tóktól a rendes, emberi adagok' nagyságára vonatkozóan. > ' 3. Azok a formás, pici szál­kák, amelyekről szedegettük az apró húsokat, még többen vol­tak mint az utóbbi apró húsok. S hogy teljesen tiszta vizet öntsünk a pohárba, meg kell mondanom: még ma Is esen töröm a fejemet, vajon milyen halat fogyasztottunk hát, ame­lyek adagjáért egy-egy erő­levessel, egy-egy pohár málnái­val 19.10 forintot fizettünk? Ügy vélem, nem helyes ilyen- meglepetésekkel fogadni a jám­bor utazókat! Szívélyes üdvözlettel: Nagy Tiber. Orkán dühöngött Ausztriában BECS, (SITI): Ausztriában szer­dán orkánszerű szélvihar dühön- igött. Bécsben a szél időnként el­férte a 133 km-es sebességet. A tűzoltóság 15S alkalommal vonult ki, hagy segítséget nyújtson a s^él-okozta károk helyreállításá­hoz. A háztetőkről lezuhanó tóg­ák cs törmelékek 11 járókelőt se­best tettek meg. A vihar egy autó­buszt utasaival együtt felbontott. A villamosforgalomban fennaka­dások voltak. Hclyenkiaí, így például Insbruckban éjszaka mi- rtiusz 13 fokot, másnap délben már plusz 11 fokot mértek. — A heves szélvihar sok anyagi kárt; okozott országszerte. * (ti. —s.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents