Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
19öS. FEBRUAR 1, SZOMBAT BELEI M AG Y A HO RS 2 AG Dögéi Imre (*öl«lmővclésngyi «miniszter a mezőgazdaság ez évi legfontosabb feladatairól Hétnapos országos értekezlet kezdődött a Földművelésügyi Minisztériumban A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetői, valamint az állami gazdaságok termelési igazgatóságainak vezetői pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban kétnapos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ez évi feladatokat. — rtesztvettek az értekezleten a megyei pártbizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudományos és felsőoktatási intézmények vezetői és a minisztérium vezető munkatársai Magyari András, a földművelésügyi miniszter első Helyettesének megnyitója után Dögéi Imre, földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. Az elmúlt évi munkát értékelve megállapította: eredményes munkát végeztünk hazánk és dolgozó népünk javára, erőnkhöz mérten mi is hozzájárultunk a munkásparaszt hatalom megszilárdításához'cs a termelés terén , elért jelentős eredmény ekhiz. beadási kötelezettség eltörlése után az állami felvásárlási rendszer keretében biztosítottuk. Megállapítható, hogy az új rendszerrel sikerült biztosítani a lakosság zavartalan ellátását. az ipar nyersanyagellátását és lényegében kielégítettük az exportigényeket is. Ez a rendszer kedvezően hatott a parasztság politikai hangulatára és termelési kedvére is. A miniszter a továbbiakban a termelőszövetkezetek k érdesével foglalkozott. Hazánkban jelenleg — mondotta többek között — a szocializmus építésének, dolgozó népünk jelenlegi életszínvonala fenntartásának és további növelésének, valamint a munkás-paraszt szövetség elmélyítésének, a proletárdiktatúra megszilárdításának döntő e.őíe,- tctele Jelentősek múlt éri növény termesztési ered menrein k Elérésüket elősegítette, hogy a termeléshez szükséges eszközök és anyagok — a gazdasági nehézségek ellenére — nagyobb mértékben voltak biztosítva, mint az előző években. Még nem mondhatjuk azonban — folytatta, — hogy a növény- termesztés terén teljesen felhasználtuk a termésátlagok növelésére rendelkezésre álló lehetőségeket. Ha átlagosan szakszerűvé tennénk az Istállótrágya kezelést, annak hatékonyságát, csak ezzel Is 13—20 százalékkal növelhetnénk a termésátlagokat. A műtrágyafelhasználás terén komoly hiba, hogy a tsz-ek helytelen takarékossági szempontból az 1936. évi egyébként is kevés mű- trágyamennyiségnek 1937-ben holdanként csak 70 százalékát használták fel. Hiba az is, hogy a növénytermesztésben nem használjuk ki a rendelkezésre álló gépeket. Bizonyus eredményeket értünk el a szőlő- és a gyümölcstermesztésben is. Itt meg kelt szüntetni a szervezetlen telepítéseket és az eddiginél sokkal nagyobb tervszerűséget kell biztosítani. Olyan szőlő éstgyümölcs- tele.pek.re van szükségüpk, amelyek korszerű nagyüzemi gépesített művelési módszerrel is üzemeltethetők lesznek. Kenyérgabona-szükségletünket mielőbb hazai termésből akarjuk biztosítani. Ezt azonban nem a vetésterület növelésével, hanem a termésátlagok fokozásával keli j elérni. Az 1953. évben jelentősen emel- j ni kell a növénytermesztés általános színvonalát. Nagy gondM kell fordítani a minőségi vetőmag, — főleg a tavasz folyamán — a hibrid kukoricavetőmag fel- használására, a talajmunkák, a vetés, a növényápolás és növény- védelem sokkal gondosabb elvégzésére, valamint a betakarítási veszteségei; csökkentésére. Az ellenforradalom leverése óta tett párt- és kormányintézkedések következtében értünk el eredményeket. Az ellenforradalom által szétszórt termelőszövetkezetek közül már mintegy 1150 újjáalakult. A múlt év december 31-én 2607 mezőgazdasági termelőszövetkezet működött 125.101 taggal, 1,191.842 hold összterületen, illetve 80-1.25! hold szántóföldön. A termelőszövetkezetek többsége az elmúlt évben szervezetileg és gazdaságilag megszilárdult, sokat javult a munkafegyelem, s a termelőszövetkezetek termésátlaga lényegesen meghaladta az egyénileg gazdálkodó parasztokét. Az egy munkaegység értéke átlagosan eléri a "9 forirftvt. a múlt évi 30 forinttal szemben. . Az elért eredmények azonban nem homáíyositják el a termelőszövetkezetek fejlesztésével, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban azt a negatív jelenséget, hegy a termelőszövetkezeti mozgalom _ ^számszerű fejlődése nem kielégítő. A k:s- parcellás gazdálkodás már elavult, a mezőgazdaság szocialista átszer vezáse objektív szükségesség, ami élői nem lehet hosszabb ideig kitérni. Számunkra a mezőgazdaság szocialista átszervezése létkérdés, mert a ma fennálló kettősség, amely szerint az iparban ( a termelés szocialista alapon fo- j lyik ugyanakkor a mezógazdaság- 1 ban még ma is a szétaprózott i egyéni gazdaságok vannak tűl- ! súlyban, sokáig nem tartható fenn. Ez az állapot már évek óta akadályozza a népgazdaság egészséges fejlődését. Ennek ellenére a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében ■szövetkezeti gazdaságokat a ter- [ melési fölény kialakításában és amelyek alapján a parasztság jövőjét a termelőszövetkezeti gazdálkodásban lássa b'z.odtottn: k. Termelőszövetkezeti mozgalmunk gyorsabb ütemű fejlődésének egyik legfontosabb feltétele, hogy Sajnos, nem neves a szama azoknak a párt- és állami funkcionáriusoknak, akik ebben a rendkívül fontos kérdésben nem látnak világosan, elhallgatják a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontosságát, mert úgy vélik, ha ezekről a kérdésekről beszélnek, zavarják az egyéni parasztok termelési biztonságát és elvesztik népszerűségüket. Azok, akik így gondolkoznak, mélységesen tévednek. A termelési biztonságnak rendkívül fontos jelentősége van a termelés fejlesztése szempontjából. Olyan illúziót kelteni a dolgozó parasztoknál, hogy az etryéni parcel’ik örök időkig fennmaradnak nem más mint a dolgozó parasztság becsapása. ami semmiképpen sem egyeztethető össze a párt politikájával. Az a párt- vagy állami funkcionárius, aki erről nem beszél nyíltan és őszintén a dolgozó parasztoknak és nem tesz mes mindent, ami elősegíti a termelőszövetkezetek fa Hőd ősét. a mezőgazdaság szocialista átszervezését, nem szereti igazán a dolgozó parasztságot. A termelőszövetkezetek fejlesztését. a mezőgazdaság szocialista átszervezését azonban nem kapkodva, hanem nyugodtan, megfontoltan, s nem a dolgozó parasztság akarata ellenére, hanem a vele való megegyezés alapján, vele együtt kel! megvalósítani. Fe! keli szemetei reteden bilrok- k.is módszert, emriy eltent't- Vn ál' a lenini önkéntességgel Ugvane’-ker láteí ke”, azt is, hr.«' a term^őszövttkezeti mezva-mat ram. bf"Nafduk a spc.ntnnUásrn mint rhogv azt a rev*z*cn*sták mpedv-’e. A szocializmus én't'se nem töri teb«t sportén módon mrk a p-'-t és az 41'em tervszerű ’■'•»folyásnlása és irány'tásn útján r'-tet o’van gozdasá"no!it-iká’ kei! 'oiytatni, amely segíti a termelőa jelenleg működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek minél előbb korszerűen felszerelt, sok árut termelő és állandóan növekvő jövedelmezőségű nagy Szemek legyenek, A2t a célt ke!! kitűznünk, hogy a termelőszövetkezeti fagok jövedelme a közeljövőben néhány éven belül — mintegy 25—30 százalékkal meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok jövedelmét. Ennek érdekében biztcs'ta- ni kell, hogy a termelőszövetkezetek mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben sokkal jobban használják ki a nagyüzemi lehetőségeit, s nagyüzemi , keretek között tényleg nagyüzemi módszerekkel is dol- gr-Tp-ak. Külön kfll beszélni a termelő- csoportokról. amelyeknek száma mintegy 800, területük 250.0U0 hold. Ezeknek fejlődését a múltban nemcsak az akadályozd, ho.gv elhanyagoltuk őket, hanem az is. hogy a számukra biztosított k-d- vezmények nem a közös gazdálkodást hanem az «gyén! gazdaságaikat erősítették. íbből *anu'.- tunk ás a 'oh.éteteket Vgy szabtuk meg, hogy a termelőcsoportok olyanok legyenek, hogy azok a dolgozó parasztok esyrészét fokozatosan elvezessék a szövetkezeti gazdálkodás legfejlettebb formájához. Sem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, sem a termelőszövetkezeti csoportok esetében nem engedjük mag i? rimáit években meg‘űrt lazaságot. A gépnlloniúhok munkájáról A gépállomások önelszámoló | azt mutatják, hogy egy normál- 'l-’mi gezdálkodási rendszer? ‘hold gépi munka önköltsége a tér. az eddigi tapasztalatok szerint j vezett 125.50 forinttá! étemben bíztató. A november 30-i adatok 1113.80 forintra csökkent, Az eredmények mellett a legfőbb hiba abban mutatkozik, hege a gépállomások nem nyújtanaic kellő szakmai és politikai segítséget s termelőszövetkezeteknek és nem éreznek felelősséget a termelőszövetkezetekben végzett munkáért A gépállomásoknak időben és jóminőségben végzett gépi munkán túlnienőleg szakmailag és politikailag is segíteniük kel! a termelőszövetkezeteket. A gépállomások és a termelőszö- vetkezetek együttműködéséne,c fontos feltétele a szerződéskötések és szerződések betartása. Ehhez nagy segítséget nyújt a ter- melőrzö vetkezetek gazdálkodású - ró! szóló kormányhatározat. Szorosabbá kel! tenni a termelőszövetkezetek s a gépállomások dolgozóinak kapcsolatát. Elő keil segíteni, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó traktorosok mielőbb belépjenek a termelőszövetkezetekbe, de az ilyen traktorosok továbbra is a gépállomás teljem jogú dolgozói maradjanak. Az egyes termelési idényeket megelőzően megbeszéléseket kell tartani, ahol összeegyeztetik a két üzem munkáját és tisztázzák a vitás kérdéseket. A gépállomásoknak ezek mellett a feladatok mellett a termelő társulások, szak - csoportok, szakszöve’krzeíck t; egyénileg dolgozó párasatoknál végzett munkájukat is szervezet tebbé kell tenni. Az állami gazdaságokról szólva megállapította a miniszter, hogy ez: k 1957-ben — fennállásuk óta — a legjobb eredményi érték el. A gazdaságok mintegy 20 százaléka abszolút nyereséggé- zárta az évet Az elért eredmények mellet-t azonban még sok a javítani való az állami gazdaságok gazdálkodásában, elsősorban |a költségek csökkentése, * jövedelmezőség terén. A legfőbb feladat a gazdálkodás korszerűsítésével a helyis üzemi arányok és üzemág- társítúsou kialakítása, valamint « a komplex-gépesítés megteremtésével a kézi munka ráfordítás csökkentése. Az állami gazdaságok korszert; gazdálkodással mutassanak utat a termelőszövetkezeteknek és tegyék szorosabbá a kapcsolatoka1, a környező termelőszövetkezetik kel. A továbbiakban a min'szter elv- i *árs a földrendezés értékelésével lés a kutatómunka, valamint p.7 I oktatás kérdésével foglalkozóit. (Majd befejezésül ezeket mm. ! dot!a: — A mezőgazdasági termelés j ÖSKzte>—<»c'.ós; értékét az 195" év:- | hez méri»— t fi százalékkal kell 'növelni. A növénytermesztésben biztosí’a.oi teli Ipgalább az 1957 évi színvonal m-tását, az állattenyésztésben pedig az elmúlt évivel szemben 11.4 százalékos tér mésnövekedést kell elérni. Nagy | gondot k-U fordítani az állam: j gazdaságok korszerű fejlesztésér: I» termelőszövetkezetek gazdaság: megerősítésére, a terme’ószövet - Ücezeti mozgalom számszerű fei ; 1 esetésére és a gépállomások I munkájának megjavítására. A miniszter beszámolója után o jmegjtes termelési osztályok veze- ! tői ismertették az egyes megyékben a mezőgazdasági termelés. főleg pedig a termelőszövetkezeti i mozgalom helyzeték Több hozzászólás után a tanács- | hozást szombatra halasztották, ! (MTI) .1 nem folyik megfelelő felvilágosító munka :* mezőgazdaság szociaiisía áfszervezesr az aiiattenyésztes egyes agaiban a legfőbb feladatok a következők: a szarvasmarhatenyészt-és- bsn a jóminőségű tenyész- és vágóállatok számának, a vágómarha átlagsúlyának és a borjúszaporulatnak a növelése, valamint a meddőség csökkentése. A tsz-ekben el kell érni, hogy a tehénsűrűség száz holdanként az eddigi 4.2 darabról legalább 7 darabra emelkedjék. . A sertéstenyésztésben az átlagos vágósúly csökkentése nélkül lényegesen meg kell rövidíteni a hizlalási időt. Törekedni kell a sertéstenyésztést összekapcsolni a tehenészettel, mert a fölözött tej felhasználása a sertéstenyésztésben jelentősen megnöveli a hozamokat. A termelőszövetkezetnél fontos feladat a sertésállomány kialakítása. A juhtenyésztésben a ! mennyiségi emelés mellett a minőség javítására ke’J törekedni. A baromfiállomány fejlesztése érdekében 1953-ban legalább 22 millió naposcsibét kell keltetni Nagy gondot kell fordítani a többi baromfitenyésztési ág, különösen a '/'•''szárnyas és mi’ykatenyésztés fejlesztésére Az állategészségügyi téren különösen a barnmfipestis teljes felszámolására, a szarvas- marha gumókor elleni küzdelem megszervezésére és a felnevelés' S betegségek leküzdésére kell gon- j dot fordítani. Az értékes'tésrő! szólva mindé- I nekelő't megállapította a mtetez- í fér, hegv a mezőgazdaság 1957. j évi evrorttervét tel 5 százaWrr teljesítette d- rz előirányzat 15—- na j-z-teri %*—t kte-bb volt rz -’ő- zo év'n.éi, Emelteit e—ves fent-s termékekben — bneopsert's. vágott baromfi. to'ás. hüvelyes magvak, té’t alma — jelentős volt az elmaradás A népgazdaság ér- j deke megköveteli. hoev a jövőben j részleteiben is teljesítsük az ex- j 1 port terveket. A mezőgazdasági termékeket a Áttérve az állattenyésztés kérdéseire, — hangsúlyozta a miniszter — döntő jelentőségű, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés megfelelő összehangolása népgazdasági és üzemi szinten egyaránt megtörténjék. A kormánynak az elmúlt érben kiadott több fontos rendelkezése növelte a tenyésztői kedvet és az állattenyésztés az elmúlt évben nagyrészt kiheverte az ellenforradalom okozta károkat, a mennyiség növekedett és a minőség javult. Kedvezően hatott a vágómarha árának rendezése is. A miniszter a továbbiakban részletesen ismertette a szarvas- marha-, sertés juh-, ló- és baromfitenyésztés alakulásának adatait. Majd így folytatta: Megállapítható, hogy az ellen- forradalom által okozott károk eL lenére az elmúlt évben sikerült az állattenyésztésben folyamatos fejlődést megind.tani, részben az állattenyésztés fejlesztése, a minőség javítása, másrészt az állati termékek növelése tekintetében. Fő feladat az állattenyésztésben az 1958. évben, ugyanúgy mint e növénytermesztésben: a terméshozamok növelésével és a termelési költségek csökkentésével többet és olcsóbban termelni. A kormány legutóbbi határozata nagy segítséget nyújt a tsz-ek ál- I attenyésztésének fejlesztéséhez. Minden állattenyésztési ágban kedvezményes hitelfeltételek méh lett a jóminőségü tenyészanyeg beszerzését teszi tehetővé, az állati termékek termeléséhez pedig kedvező szerződéses lehetőségeket nyújt, Íz állattenyésztés fő feladatai
