Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

KELET M AG V A RORSZAG m -FEBRUÁR fi, CSt TÖR i ÜK zottel, gépek és öntöző felszerelé­sek bérletére, gépek javítására és öntözővíz szolgáltatására pedig a gépállomással köthetnek szerző­dést'. A rendelet a továbbiakban fog­lalkozik a gépállomások és a ve­lük szerződő termelőszövetkeze­tek, szakcsoportok, társulások, gazdaságok, egyéni termelők stb. kölcsönös szerződési kötelezettsé­geivel. Kimondja többek között, hogy a gépállomásnak a szerző­désben kötelezettséget kell vál­lalnia arra, hogy a munkákat szabvány szerint, annak hiányá­ban pedig a szokásos jó minőség­ben. valamint megfelelő időben elvégzi. Vállalja a gépállomás to­vábbá, hogy a szövetkezeti tu'aj- donban levő gépek üzemeltetését* ■elősegíti, a megrendelő gépeit, be­rendezéseit térítés ellenében ki­javítja. illetőleg segítséget nyújt azok javításában, a termelőszö­vetkezeti traktorok javításához — n termelőszövetkezet igénylés • alapján — gondoskodik a szük­séges alkatrészekről. A megren­delőnek viszont biztosítani keil a szerződésben meghatározott mun­kák elvégzésének előfeltételeit. A rendelet intézkedik arról is. hogy a szerződésben vállalt köter lesettságek teljesítését kölcsönö­sen kötbérrel kell biztosítani. Részletesen előírja a rendelet a szerződéskötés módját, feltételeit, továbbá, hogy a szerződésnek mit kell tartalmaznia, s milyen eső­tekben lehet a szerződést. meg­szüntetni. 21 év után ítélték el a csendörsortííz tetteseit 1937-ben 6-700 főnyi tüntető I tömeg — bányászok és családtag- ! .iáik —r. indult el Vasasról Pécs- ■ Szabolcsra, hegy tiltakozzék a tő- j kés. kizsákmányolás ellen' és jobb i munkakörülményeket “követeljen A Pécsszabölcs felett cmö'kedő j Cserletőn azonban a csendőrök ' fe'tortózíatták a tömeget. Amint j a későbbi vizsgálatnál . kiderült. ! erre Hegedűs Dániel csendőr-őr - j parancsnok adott utasítást á‘ jár­őrnek, amelynek parancsnoka Nőé ] Jánös, tagjai' pedig Siklósi Má- I tyás és Benkő . Jáhos voltak. A I járőrparancsnok megállásra szóU- *»<**•:* *:• *> *:• ■:* ;• * •> tolta fel a bányászokat, s mert azok nem álltak meg, a csendő­rök sortüzet adtak a felvonuló tüntetőkre. Három ember meg­halt, í9-en megsebesültek. A sor- tűzre a tömeg visszafordult, de a csendőrök puskatussal és szu­ronnyal még több tüntetőt bán­talmaztak, megsebesítették, JJós János a felszabadulás ók. roko­nainál bujkált. Nemrég vala­mennyiükre rátaláltak és a bíró­ság elé .állították őket. A pécsi megyei bíróság Nőé Jánost, halál­ra és teljés vagyonelkobzásra, vádlott-társait pedig egytől 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. • Megjegyzések a hodászi Úttörő TSZ termelési tervéhez műtrágya 75 százalékos árked­vezménye i* edméuyeiiént, mintn^ 100 . kilo alatt ta.j.tíseay saját költ­ségükön "vásárolnák ezekét a tap- anj agukat. Á fenti tápanyagujánpótlás mel- j lelt csillagfürt-ziildírágyázást vé-| géznek. A harminc hold magnak szerződött csillagfurt mellett 10 holdon tesz még -öldtrágyának is csillagfürt. kedvezőbb föltételeket, mert ta­valy úgy jártak, hogy a szerződé­it^ áru átadása után 3—4 nappai ugyanaz a szerv másfélszeres árat adott a tagoltnak kiosztott ■ almá­iét. — Nincs igazuk, amikor erre az álláspontra helyezkednek, mér. az idén teljesül ú.i módon történik a gyümölcsfelvásárlás, Ugyancsak lem kötöttek szerződést a két hold zöldséges termékeire sem. Pedig az üzemvitelre, munkaegy­ségelőlegekre a termények leköté­sével több pénz állna rendelke­zésre. Ha összevetjük az egy munka­egységre jutó 34.70 formt termé- yze.beni és a 26 forint pénziésze ■ edéső azt látjuk, hogy az egész- | egesen induló termelési tervet . tóm követi a megfelelő elosztás. ; -.'fagyarán, kevés terményt értéke. ! .ítenek és még kevesebbet szerzo- ' léscsen. Nem élnek kellőképpen a ! .zerződés-adta kedvező feltélelek- ' ;cl. Kcséglelen, ludas a gyü- [ nölcsfelvásáríás tavalyi ávpoliti- •'eája abban, hogy az almájukat I lem szerződték le. hanem majd. |—: .'mint. mondják .— kivárják a .1 íréin munka tervezése nak átlag 20—30 százalékát saját gépi erővel akarják végezni. A szerződéskötés végső* . határideje, egy ,iő hónap, s még addig sokat gondolkoznak azon, hogy érde­mes-e a 15 százalékos további kedvezményért a holdunkénii 3 normálholdas gépi munka meny- nyiségére megkötni a szerződést. Egész biztos, meg fogja érni! A 25 hold termő. 22 hold fiata­los és az ősz folyamán telepítendő 15 hold gyümölcsösbe a meglévő motoros permetező mellé vásárol­nak egy Rapitox permetezőt. A gépek és egyéb eszközök vásárlá­sára 57 ezer forintot fordítanak. S: nöyenyvédőszerért, amit egy'tólel-, fceh vásárolnak meg. 65 ezer fo­rintot adnak. Érdemes végül megnézni, ho­gyan tervezett ez a 344 hold föld­del rendelkező szövetkezet jövője további erősí'ése érdekében. Az idei tervezett termésből, állati ho« zömből befolyó jövedelem egy ré­szét — amint láttuk —, építkezési ás állattenyésztési beruházásokra fordítja. Minden tar:ozás rendezé­se után 575 ezer forint tiszta be­vételre számolnak, amiből 13.3 százalékot fordítanak majd sző­ve kezeli alapra, 10 százalékot földalapra. A fentiekből látszik, hogv ese­tenként nagvon helyesen alkal­mazzák az Úttörő TSZ-ben azokat a lehetőségeket, amelyeket a kor­mány gondoskodása nyújt isméi a szövetkezeti gazdaságok megszi­lárdításhoz; viszont másrészt nem fordítanák kellő figyelmet . olyan dolgokra, mint a szerződéses ter­melés, a gépi munka nagyobbíokú kihasználása, stb., amelyek szin­tén a termelőszövetkezet további előrehaladását segítenék elő. (—u. — sj Rendelet a gépállomási szerződések megkötéséről A .Magyar Közlöny 1958. febr: 4-i számában közli á íadmuve- lesügyi miniszternek a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben kiadott rendeleiét a gépállomás! szerző dések megkötéséről. A rendelet kimondja többek között, hogy a gépállomások a rendelkezésükre, álló gépek teljesítőképességének megfelelő kihasználása végett. ;j rendeletben előírt szabályok sze­rint kötelesek írásbeli szerződést kötni a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekkel, a termelő­szövetkezeti csoportokkal, va­lamint a földműyesszüvetke- zctekkrl mezőgazdasági _ gépi munkák és .szállítások elvégzésére, üntözőviz szolgáltatására és öntöző felsze­relések bérbeadására. A gépállo­mások mezőgazdasági erő.- ■ és munkagépek bárbeadására éS" ja­vítására is köthetnek —• éves. ''agy esetenkénti —1 szerződése­ket. A . mezőgazdasági gépi mun­kák és szállítások elvégzésére, valamint az öntözővíz szolgálta­tására és öntöző . felszerelések bérbeadására vonatkozó éves szer­ződést minden évben március hó ! 15-ig, kell megkötni. Mezőgazda-' sági gépi munkáknak és szállttá- soknak a gépállomás áltál, való elvégzésére termelői szakcsoper- | tok. szakszövetkezetek és' mező- gazdasági társulások, ■ állami gaz­daságok. vállalatok és intézmé­nyek, valamint az egyénileg. ter­melők' csak fÖldművésSzÖvétke­♦* „Nem elefántcsont-torony..." • Hc*zól«jclés » vásáros ii a in én ví vonalon — Hát.nem válaszoltam én? ,VIég olyat! Megmondom én azt is-; iperte,. hogy jó.a tanács,.százszor J jobb, mint a régi .körjegyzőség. I üé azért több helyen-nem fogad-] iák szives szóval a parasztembert i tanácsházán, akár. csak. á jegyző urak tették. .Meg a tanács vezetői ] sem.- mennek eleget, az 1. emberek-1 néz, csak gyűléseken ".találkoznak , többnyire. Ez bizony., hiba! .Olyik1 tanácsvezető még a községe .tée-j szét sem keres e fel hosszabb idő óta, nemhogy' a. v'ébémlés.en.. vagy j tanácsülésen. .foglalkozott. volna vele. Ez talán helyei?? Azt:, inon-i dóm: nem eletántcsön f lerony a! lanáesházá egy falübaú sem... ★ '| / tt tártottunk á vitában, | anukor Nyírmadára ért a vonat. Itt le kellett szál- j nőm. Nem tudom, hogy j alakult tovább a beszél- j getés. De szükségesnek tar.ottam megírni hűséggel, mert flehet okul-1 ni belőle több k'ózsígbéivis. - A ta­nácsháza valóban más. mint volt I a jegyzői ircda. Áz a nagy váltó-1 zás; amely a tanácsok vezetésével végbement a megye falvaiban« bi­zonyság erre. A sok új lakóház, a villanyvilágítás, a , mozik, kultúr- házak, a fejlettebb gazdálkodás, a j jobb életmód beszélnek erről kéz-j zelfoghaíóán. Hogy itt-óít akad ] hiba, ez • nagyon igaz. — De | ezeket" ki lehet és ki kell j javítani • mielőbb. A tanácsok! egyik legfontosabb feladata, j hogy ■ szoros ■" ' kapcsolatot tart­sanak a dolgosokká!, eís-ser-; ban á tanácstagokon, a vezetőkön | kérész'ül, figyelmesen fogadják a feleket és segítsenek problémái­kon., A vezetők-támogassák a sző-1 vetkezeti mozgalmat, mint a falu felemelkedésének legfontosabb le- . hetőségét. Igaza van öreg útitár- ; samriak" abban, hogy a tánácsháza nem . „elafáncsonttorcny mint! volt a községháza igen sok eset- i ben. A népért van." a nép .fiai ül­nek benne, szabad a ki- és a bejá­rás. Hát rajta! Ne sajnáljuk a kü­szöbét koptatni! ... fka) r ...................................................... 1 séget látott a két szerv-közölt. — Főképpen az a különbség —i mondta munkaruhas szomszédom, j — hogy amíg a jegyzőség az urak* álamának volt elnyomó és ki-. j zsákmányoló szerve, addig -a köz- I ségi tanács népi államunk hely, j közigazgatási szerve és- a falu i egész életének irányító és vezető' népi testületé. A pipázgato bácsi elismerő fej-; ] bólogatások közepette jegyezte meg erre: — Szentigaz ez! Csakhogy ai falusi nép nem tudja ilyen- szs­1 pen kicukalmazni. Az elvtárs bi- j zonyára szemináriumon köszörül-1 j te ki áz eSzit; Nahat, ha ilyen tu - j dós, akkor: mondja meg: hogy érti azt, hogy a tanács vezetői testület?: , - ■ ■ j Az öreg rámkacsintott, mirjttía | csak az;t mondta . volna huncut j szeme: na, most megszorítom ezt! az okost! A■ fiatalember gyenge.! den. a két diáklányra pillantva! közelebb hajolt az öreghez: —Nézze, tata! Maguknál kiket választottak a tanácsba? Es kik választották? Kinek az érdekeit képviselik a tanácstagok? Nem! ez a testület dönt-e a falu népé-; nek minden fontos ügyében? — Hát ezt mán nem lehet állí- tani —• vetette ellen az öreg nagy : derültség közepette. — Jó, jó — adta meg magát a ; fiatalember. — De amiben nem a községi tanács dönt, abban a já- 1 rás, a megye, vagy az országos j szervek határoznak. Ott is a nép j küldöttei teszik le a garast. Ezek a döntések a nép érdekében szü­letnek. A beadás eltörlésé .nem j volt jó talán a népnek, vagy a [ földrendezés, a hároméves terv, meg a többi...? , — Én mondok még egy jó ha-4 tarozatot ;— dörmögte az öreg pi-*: pája mellől — mert nekem igenl[ jól esik az, hogy az öreg téesz-!} tagok is nyugdíjat kaphatnak. E«; példázza; -hogy a mi államunk-4 gondot visel a nép minden rété-«: gére, hát ki hogy érdemli. Nem i: « itt van a bökkenő, hanem ott j j hogy amit maga beszél, az csak-*: j féligazság..« *1 A z öx’eg ravaszul nézett j korúi, mint/ia csak azt í inoncna voma, hogy .,na. j • nőst ugrik a majom a«; . v*zoe'% most adja lei a < nagy leckét a városi munkásnak. 3 — Hogy érti ezt, apókám? —1 ] mondta meghökkenést szintéivé a <s ; Vitázó fél. 4 ■—• Hát csak úgy, hogy am, 4 mondott, nagyon könyvszagu. J Olyan rocké cs..k. ami.yet ez a 4 [lányka mondott fel egymásnak *! Árért így kén lenni: a lanucsna..♦! .‘tényleg vezetni ke.l.ne a népe 4 [Hat vezeti is, néhun jól, néhun.] meg úgy, ahogy... tSárunk pJdú j nak c.kaéit alig isménk a ta«iács-.: í titkárt, mindig az irodában ül. A 4 ! tanácstagok közt is akad hárotn,*: vagy négy, akt" leiéje se megy a,; ! tanácsháznak, csak ha adót ri,:et, [vagy lédiái vált. Hát vezethet így«: I jói a tanács? Érvényesülhet így a*: i nép akarata? ■>: — Hova való a bácsi? — ezt én*: kérdeztem, hiszen az újságírót a ’ megfogható tények érdekűn első-*: sorban. Az öreg a, ónban többszói. e.-zege ésemre is csak imigyen *[ válaszolt: 4 — Erre ni! Amerre a vonat« visz... ‘ i — Naményba, (alán? • .! — Vagy igen; vagy se... Für-4 i késszé ki, ha olyan kíváncsi! <j ■j A munkás szólalt meg újra: * j — Akinek tisz'a a lelkiismerete j ■; az válaszol, ha kérdezik... *: A minap délután a vásá- rosnamsnyi vonat csi­galassúsággal haladt célja felé. Mivel üu el ilyenkor az ember az időt? Vagy olvas, vagy beszélget. Olyan is akad, aki egyiket sem ieszi, hanem magába mélyed, A'agy „durmol” a sarokba húzód­va, ha éppen jó meleg van a ko­csiban. Itt azonban nem volt va­lami „pokoli” meleg, ezért olyik x:tás, mint példám a velem szem­ben ülő öreg nénike, fázósan hú­zódott a nagykendőjébe. Mellette egy kedélyesen pipázgató nagy­bajszos bácsi hata mas füs;bedro- l;al eregetve nézdelődött derűsen az ablaknál beszélgető két diák­lány felé. Az ő beszélgetésüket fi­gyelte a mellettem ülő munkaru- hás fiatalember, és jómagam is. A diáklányok rég letűnt törté­nelmi nagyságokról, többek között a „Napkirály”-ról, XIV. Lajos francia uralkodóról esiviteltek üde, vékony hangjukon. Ilyen for­mán : — Ili, mit tudsz a napkirály­ról? Mint a vízfolyás* úgy hangzott a jól betanult lecke: —Ez a király mondta, vagy leg­alább is neki tulajdonítják ezt a mondást: „Az állam én vagyok!... Aki alattvalónak születik, az gon­dolkodás nélkül engedelmesked­jék.” A napkirály úgy vélekedett, hogy a hatalom Kizárólag az övé, az nem íügg senkitől sem. Nem ó van az országáért, hanem országa van az ő javára és dicsőségére... Éne a munkaruhás fiatalem­ber megszólalt: — Hol vagyunk már eltol...! Nálunk nem egyetlen emberé, hanem az egész dolgozó népé. a hatalom. A népé minden: a gyá- , rak, a bányák, a földek. A nép az úr, ahogy Petőfi megálmodta. A nép hatalmának sajátos szer­te a tanács is a falvakban... A tanács említésére az öreg né­niké kidugta orrát a nagykendö- ból: 7— Hát biz’ nálunk, Kisvarsány- ban nem igen hatalmaskodik a tanács! Olyan jó emberek azok, mint egy-egy falat kenyér..« Az örek pipás bácsi akkuráto- san, nagy körívben emelte fel egész tenyerébe szorított cserép- pipáját, jelentőségteljesen felénk intve, nagy gomoiyag füstöt fújt a nénikére és recsegő hangon megjegyezte: — Az emberek nagyrésze szinte vaksi módra él a maga világá­ban. Ezek fel se fogják, mi törté­nik körülöttük, mindig másru! beszélnek, mint Bodoné, mikor a bor árát kérik tüle. Hehehe — ka­cagott nagyot — hát nem igaz? Mondta valaki, hogy hatalmasko­dik u tanács? — Hát nem azt mondta itt a... — egy pillanatra eltűnődött, hogy miként is nevezze meg a munka­ruhás fiatalembert — szomszéd? En se vagyok siket! Sértődötten visszahúzódott a nagykendőjébe. — Dehogy mondta, dehogy — ingatta fejét megrovóan az öreg. Nem kell azért úgy sápítozni, mint a megzavart ruca ... / gy indult meg — általá­nos érdeklődés mellett a vita, amelynek során a községi tanácsok ke­rültek terítékre. A ké' lány abbahagyta a leckemondás, és a tülke többi utasaival együtt hallgatták a vitát, v agy bile-bele- szoltak. Csak eev bundás öreg úrféle nézett közömbösen más irányba, más világba... Jó sokáig arról folyt a beszéd, hogv milyen is volt a régi jegyzuség és meny­nyire más a mostani községi ta­nács. A többség lényeges különb. Folytatás az 1. oldalról.) t .zuperfoszfáthak és.a kálisónak. Most, ámikbi'-mlbgistheft'ék á fiá- -ározutból a műtrágyahasználat Kedvező lehetősége t, holdanként] .60 kilo íöiutii niűtVég••"a K ihaszná­lási tervet jóval felemelték. Könnyén tehettek, mert a 145 ki­ás holtan1.: nti . tlag költsége sokkal k v sebli lesz a nitrogén 25, a szupei foszfát 50 és a káli Alacsony nz árutermelés Erősítik az állattenyésztési lecserélik, mert fertőzött és te- nyász ésre nem alkalmas. Ősszel, pedig, amikor az ú.j fiáztató elké­szül, egy 23-as anyatörzset vásá­rolnak. Az így átszervezett állat- állomány 22-ről mintegy 60 szá­mosállatra növekszik. Tervük sze- I rint az idén az állattartás mintegv 200 ezer forint jövedelmét biztosít maid. A szövetkezet termőtalajának tápanyag-biztosítása kielégítő, azonban ez nem merítheti ki. az ál­lattenyésztés "i,árit támasZ+ott igéi.' íysket. Ezt tudja a szövetkezet vezetősége; ezért úgy határozott. Jegy a meglévő szarvasmarha-ál­lományt kicseréli, és iörzstehené­szetet állít be. A kiselejtezett jó- szú'T e°y- részét meghízlnlják. A scftés'áHómányr teljes . •■"egészében részben szerződést a gépállomás­sal. A kapálásokat saját Zetoíjuk- kál tervezték. S minden munká­;* A tsz., ez idő szerint még csak az ► úapvető. szántás-vetési munkák­ba, a cséplésre, aratásra kötött

Next

/
Thumbnails
Contents