Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

1958. FEBRUAR 27, CSÜTÖRTÖK

KELETIM AG YARORSZÄG

s

Marosvásárhely, (MTI): A magyar párt- és kormányküldöttség: Kádár János, Apró Antal, Kállai Gyula, Szirmai István, Németh Károly, Sebes István és Keleti Ferenc délelőtt tél 9 órakor megérkezett a Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartományának székhelyére, Marosvásárhelyre. A lakosság meleg szeretettel fogad ta a testvéri rrtagyar nép küldötteit. A zenekar magyar népdalokat játszott.

Bugyi Pál, a tartományi népta nács végrehajtó bizottságának elnöke a tartomány lakossága nevében testvéri szeretettel köszöntötte Kádár Jánost és a küldöttség többi tagját.

— Ez a látogatás majd alkalmat nyjt arra is, hogy a magyar nép küldöttei láthassák a Magyar

A magyar párt- és kormányküldöttség Marosvásárhelyen

Autonóm Tartomány magyar, román és mus nemzetiségű do.go- zói áldozatkész munkájának, a testvéri összefogásnak gyümölcseit — mondctta.

Az üdvözlésre Kádár János válaszolt.

— Soha nem fogjuk elfelejteni azt a forró, testvéri fogadtatást, amelyben eddig részesítettek bennünket falvakban, városokban egyaránt — mondotta a többi között.

Szavait fergeteges tapssal és éljenzéssel fogadták a marosvásárhelyi dolgozók,

IVjjgTgj űlés a „Simó Géza“ bútorgyárban

Az • ünnepélyes fogadtatás után a vendégek ellátogattak a „Simó Géza” bútorgyárba, amely Dél- kelet-Európa legkorszerűbb ilyen üzeme. A gyár megtekintése után részt vettek az üzem munkásainak nagygyűlésén. Itt Magyari Károly igazgató megnyitója után Csupor Lajos, a Román Márkás- párt Központi Bizottságának tag ja, a tartományi pártbizottság e! só titkára mondott beszédet. A meleghangú üdvözlő szavak után vázolta a Magyar Autonóm Tartomány fejlődését.

— Népi demokratikus rendsze . rünk alig pár esztendő alatt többet tett tartományunk iparosításáért, mint az csztrák-magyar monarchia, a tőkés-földesúri Románia és Korthyék fasiszta uralma együttvéve. A múltban giz- daságilag és kultuiálisan annyira elmaraedt Székelyfölden rövi idő alatt korszeiú. fejlett ipart létesítettünk. Felszabadulásunk óta a Magyar Autonóm Tartomány termetén 12 új köztársasági érdekeltségű gyár és Özem alakul-,, és ha ehhez még hozzávesszük a helyi érdekeltségű, valamint a szövetkezeti ipar egységeit, új ipar- vállalataink száma eléri az 52-t.

A mezőgazdaságtól szólva megállapította, hogy a tartomány mezőgazdasági területének mintegy

42 százaléka már a különböze szocialista egységekhez tartozik. A tartományban 509 magyar- nyelvű elemi iskola és 1 ti Középiskola működik, amelyekben 69.217 tanuló tanul saját anyanyelvén. Marosvásárhely kulturális és tudományos központtá fejlődött, ahol két magyarnyelvű főiskola, orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézet es színművészeti főiskola működik. Van állami filharmonikus zenekar, állami székely színház, állami székely népi együttes, bábszínház, irodalmi és művészeti könyv-kiadó. Itt szerkesztik az „Igaz szó” című irodalmi folyóii atot, a „Vörös Zászló” című magyarnyelvű napilapot és néhány napon belül megkezdi működését itt is egy rádióstúdió.

Beszéde végén megkérte a magyar koimány- és pártküldöttséget, hogy tolmácsolja Magyarország kommunistáinak, a szocializmus építésen fáradozó minden dolgozónak szívből jövő elvtársi üdvözletét, és adják át baráti kézfogásukat is.

Beszédét az üzemi nagygyűlésen f résztvett dolgozók nagy lelkesedéssel és szűnni nem akaró tapis-, sal fogadták.

A magyar párt- és kormány- küldöttség nevében Kállai Gyula mondott beszédet.

népekkel — felépítse a maga szocialista hazáját. Külön öröm számunkra, hogy azok a velünk szomszédos államok, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségei dolgozók, szintén a szocializmust építő népek táborába tartoznak és társadalmi rendjüknél fogva biztosítják a területükön lévő valamennyi nemzetiség számára a teljes jogegyenlőséget és az önálló fejődés minden feltételét. Ez a politika a népi hatalom megvalósuiása után a Román Népköztárs’aság szentes tett állami politikájává lett, amelynek gyümölcseivel lepton-nyomon találkozhattunk eddig utazásainkon is.

— Mi eddig is tudtuk és nagyra értékeltük, sőt személyesen is tapasztalhattuk, hogy a Román Népköztársaságban megvalósult a nemzetiségek jogegyenlősége a poiitikai. a gazdasági és a kulturális élet minden vonatkozásában. A nemzetiségek szocialista kultúrája elválaszthatatlan kapcsolatban fejlöcl’k a román nép szocialista kultúrájával, hiszen ezt a fejlődést ugyanaz az alapvető tényező, a szocialista építő- munka táplálja.

Kállai Gyula ezután a szocialista tábor népeinek, ezen belül a román és a magyar nép szoros összefogásának történelmi jelentőségét méltatta.

A lelkes hangulatú gyűlés végeztével Kádár János ajándékokat nyújtott át a gyár dolgozóinak. Ezután a küldöttség a Marosvásárhelytől mintegy 25 kilomét,erre

Tevő Nagykend község kollektív gazdaságában tett látogatást. A falvakban, amelyeken a gépkocsi- oszlop áthaladt, a székelyek nagy csoportban gyülekeztek, s kendőket és virágokat lobogtatva üdvözölték a testvéri magyar nép kiküldötteit.

Nagyk&nd falu népe a kollektív gazdaság udvarán gyülekezett. A vendégeket Sütő Mihály, a kollektív gazdaság elnöke fogadta. A gazdaság megtekintése után a magyar küldöttség tagjai es a kíséretükben levő román államférfiak meghitt, baráti beszélgetést folytattak a falu klub- helyiségében. a kollektív gazdaság tagjaival. Sütő Mihály pohárköszöntőjében röviden tájékoztatta a vendégeket az 1950-ben alakult kollektív gazdaság fejlődéséről.

Kádár János mondott ezu'án pohárköszöntőt, majd a magyar nép ajándékaként rádiót és mező- gazdasági szakkönyveket nyújtott át a kollektív gazdaság tagjainak.

A délutáni órákban a vendégek ellátogattak a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézetbe, ahol a professzorok beszámoltak kutatásaik eredményeiről.

A látogatás után a vendégek resztvettek a küldöttség tiszteletére a Román Munkáspárt tartományi bizottsága és a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága rendezte díszebéden.

Kádár János elvtárs pohárköszöntojc a marosvásárhelvi díszebéden

Kállai Gyula elvtárs beszéde

Magyarországnak van éppen elég földje és népe, hogy ezen — testvéri egyetértésben a szomszéd

Kádár elvtárs beszéde során rámutatott:

— Mi odahaza úgy dolgoztunk, ahogyan tudtunk, tudásunk, képességünk szerint. Eközben nem is láthattuk teljesen, hogy ennek a harcnak mi a nemzetközi jelentősége. Ezt csak akkor értékeljük, hogyha külföldön járunk és érezzük a szereletet, a megbecsülést.

— Amikor itt, a Román Népköztársaságban járunk, sokrétű kérdéssel találkozunk. A román és a magyar nép kapcsolata sok megpróbáltatásnak volt kitéve a történelemben. Volt idő, amikor a régi urak szembe tudták állítani a két népiét és az egyik nap szabadságharcát a másik segítségével verték le. Ez történt 1919- ben. Magyarország urai eladták az országot a nyugati nagyhatalmaknak és ekkor az urak érdeközben, kiváló eredménnyel. tf Több előadást tartanak a kong-* resszuson az intézetben nemrég X elkészült tüdővarróberondezésről * is. A tüdő egyes részeinek eltá-[| volítása rendkívül bonyolult ope-V ráció. Az operáció egyszerűsítő- .j. sere, a sebészek munkájának * megkönnyítésre készitették az intézetben az új műszert, amely ^ Lehetővé teszi a hilusok igen bo- * nyolult varrásának egyszerűsítő- ;*;' sét. A készülék segítségével a Jő

nem tüdő-sebész specialisták tsY

> •

eredményesen, sikeresen, mindem *| veszély nélkül végezhetik a mű-;?;' étet, amelynek ideje másfél—Kél -jő óráról 15—30 percre csökkent. j|.

kében mozgósítani tudták a román dolgozókat.

— A második világháborúban

Magyarország akkori urai Hitlernek adták el az országot. A román nép haladó erői idejében szembeszálitak Hitlerrel és a szovjet hadsereg oldalán a román munkások, dolgozók is segítettek nekünk kivívni a szabadságot.

Kádár János a továbbiakban köszönetét mondott az 1956-ban és 1957-ben nyújtott segítségért, majd így folytatta:

— Itt laknaK magyar származásúak is. A nacionalizmus melyen él az emberek gondolkodásában. Sokszor nem is tudatosan hat és húz vissza. Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája csak alárendeli kérdés. Élhet egy magyar dolgozó Magyarországon rabságban és élhet a Román Nép- köztársaságban szabadon. Ha Magyarországon 1956-ban felülkerekedik az ellenforradalom, a magyar emberek rabokká válnak es a Román Népköztársaságban a magyar emberek szabadok maradlak volna továbbra is. Hogy ez nem következett be, azt a magyar dolgozók saját állhatatosságuk mellett a Szovjetunió segítségének köszönhetik. Nagyon sok segítséget adott nekünk a Kínai Népköztársaság, valamint a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság is. A baj idején központi megegyezés, központi tárgyalások, szervezések nélkül a csehszlovákiai és a romániai dolgozók ott álltak a mi dolgozóink mellett, és ez óriási segítséget jelentett számunkra.

— Hogyan állunk most? Mi úgy gondoljuk, elvtársak, hogy a régi Magyarország, ahol a nagytőkések, földesurak uralkodtak, nem a kultúra országa volt. Milyen ország az, ahol lehetett bárki bármilyen tehetséges, nem juthatott iskolába? Ahol nincs elnyomás, ott a magyar származásúak képességeiket szabadon fejleszthetik. Itt is van sok 10 ezer tehetséges magyar, s lehetnek gyárigazgatók, egyetemi tanárok, technikusok.

— Miért érdekel bennünket, akik a Magyar Népköztársaságban élünk, azoknak a magyar származásúaknak a sorsa, akik a határokon túl élnek? Természetesen érdekel ez bennünket. De nemcsak az ő sorsuk, hanem a csehszlovák és a román dolgozók sorosa is, és azt mondjuk, legyen erős *a Magyar Népköztársaság és le- *gyen erős a Román Népköztársaság, és ha magyar származású ^.embernek úgy adatot, hogy itt vszülessék Marosvásárhelyen, itt »Romániában — akkor itt, ha Budapesten él, ott, de célunk mindnyájunknak egy, hogy eljussunk pa szocialista társadalomba! Ennél ([fontosabb nem élhet ember sziveiben, aki érzi a nemzetiségi kérdés jelentőségét!

í — Mi szembeszállunk a „miniden magyar testvér” hazug jelszavával. A gyilkos nem lehet »testvére áldozatának. Ezt bizonyította az ellenforradalom is. Mi Jazt akarjuk, hogy minden becsületes magyar dolgozó szabadon • éljen. de szabadság néphatalom 'nélkül nincs, és nincs nemzeti (kultúra sem. Mi a testvéri barátság mellett vagyunk és ezért kívánjuk, hogy a két népköztársaság együtt, egymás mellett erősödjék, mert ez a legjobb a ma- [ gyáraknak is. A két párt viszonya ,jó, kormányaink viszonya szintén. és mi azt akarjuk, hogy tovább erősödjék népeink barátsága.

i Kádár János a két párt. a két állam és a két nép felhőtlen, fenntartás nélküli barátságára ürítette poharát.

Sikeresen alkalmazzák a Szovjetunióban a műszívet ;

Sebészeti tudományos ülések Moszkvában

$ KELETMAGYARORSZAG

í* Felelős kiadó: «7 MSZMP mecfyei bizottság é9 a megyei tanács; Szerkesztőség: Nyíregyháza Sztálin tér 21. Tel.r 1 f-70. 71. 76 £ Szerkeszti* a Szerkesztőbizottság.

£ Kiadóhivatal. Zsdánov utr> i *4 Nyíregyházi Nyomdaiptri Vállalat Nyíregyháza Dózsa György utca 5«

|Mit kell tudni a külföldről ajándékként érkező gyógyszerekről?

! /.olásra vámkezelik es kezbewtiK.

A külföldi gyógyszerek közül;- kizárólag csak az eredeti, gyári. ^ bontatlan csomagolásban ét kezo-j: két vámkezelik. Ellenkező esetben *| i a gyógyszert nem kézbesítik. Haji valamelyik csomagban ilyen ♦! gyógyszeren kívül egyébb a ián-;: öéktárgy is van, a küldeményt 4 ! csak akkor kézbesítik, ha a cím-;: zett a gyógyszerről lemond. Ha a í (csomagban elvan gyógyszer van.* j amely a fentiek szerint kifogás £ alá reik, a vámközvetítő postahi-4 I ratal azt a feladónak azonnal |] visszaküldi, s erről a címzettet *s* I értesíti.

[ A nemrag megjelent postai uta- js-ítás közli, hogy a rendelkezés értelmében megváltozott a gyógy- | szertartalmú csomagok kezelése, j Ezek szerint a budapesti 70- s I postahivatal az előzetes vám- I szemle után nem továbbítja a

I gyógyszerküldeményt. hanem 'e- tétbc helyezi. Értesíti a címzettet a csomag érkezéséről és felszólítja az orvosi igazolás beküldésére.

Az eddigi eljárástól eltérően a gyermekbénulás elleni gyógyszere két. oltóanyagokat is csak az előzetesen beküldőit orvosi igai1 Az illetékes szervek újabb ren- fdelkezáse szerint a külföldről ^ajándékként érkező gyógyszerkül- ídeményeket csak abban az ereidben vámkezelik, ha a címzett elő- ízetesen igazolja: a gyógyszerre [neki. vagy hozzátartozójának [szüksége van. Igazol:st az egészségügyi gyógyintézetek vezetőnő! és osztályvezető főorvosaitól, vagy a tanácsok egészségügyi osztályaitól kell kérni. Ahol ilyen intézet, , vagy szerv nincs, ott a körzeti [orvos adhat igazolást, amelyen •fel kell tüntetnie a beteg nevét, [a szükséges gyógyszer megnevezését és mennyiségét.

[ ki. Több műszerét világszerte ts- j merik már; az intézetben készült véredényvarró berendezést az elmúlt év végén egy amerikai tudományos kongresszuson is nagy sikerrel mutat'iák be.

A keddi ülésen Visnyevszkij professzor előadást tartott az intézetben készült m sterséges vé.- keringési berendezéssel, a m isziv- vel történt operációról. Az első- szovjet mrszivet tavaly készítet-1 téli el. A műszív hosszabb ideig [ I tartó szívoperációk esc ében hu- j i zamaosabb időn keresztül 'ehe- j tővé teszi a szív kikapcsolás;!- a j ! vérkeringésből. A készüléke: első- j nek Visnyevszkij processzor KI)- (nikáján próbálták ki operáció j

t

|.MOSZKVA (MTI): A sebészeti ^műszerekkel és berendezésekkel [»foglalkozó moszkvai tudományos ♦•■kísérleti intézetben nagyszabású ^tudományos ülésszak kezdődött a ♦♦'szovjet sebészeti műszergyártás $és a klinikai sebészet legújabb |eredményeinek bemutatására. A ^"tanácskozáson mintegy 250 sebész ívesz részt a Szovjetunió minden ^köztársaságából.

* Az 1952-ben megalakult inléze- ítet azzal a céllal hívták éleire, fhogy a szovjet sebészetet korsze- |rű műszerekkel lássák el. Az intőiket fennállása óta a mérnökökből (és orvosokból álló együttes mint♦ cgy 200 műszer pro'otípusát és jgyártási technológiáját dolgozta i

Kállai Gyula bevezetőben tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, és az egész dolgozó nép üdvözletét,* majd kifejezte a magyar nép kö- [ szönetét az ellenforradalom leve-; réséhez, a magyar népi demokrá-j cia talpraáilításához nyújtott ön-*j zellen, testvéri segítségért. UtaltJ arra, hogy az ellenforradalomnak 4 nemcsak magyar, hanem általá-j: nos érvényű tapasztalatai vannak,•[ s ezeket leszűrték. Ű

— Ha a magyarországi ellen-*| forradalom győz, úgy a magyar»^ népre a Horthy-féle elnyomásnál* is súlyosabb fasiszta iga neheze-f dik. Ez súlyos következménnyel;?- járt volna a Román Népköztársa-* ság dolgozói, köztük a romániai* magyarok szániára is. A na-| gyarországi ellenforradalom nyil-f tan területi követelésekkel lé-* pett fel a szomszédos népi demok-J- ráciák irányában, nemcsak Ma-* gyarországon, hanem a szomszé-* dós Romániában is vissza akarták*, állítani a földesúri és tőkés ki-* zsákmányolást. Az ellenforradal-j: mórok ezért elevenítették fel az*; úgynevezett határkérdést. Világos^ tehát, amennyiben az eileníorvagdalom győz Magyarországon, azj éppen a Duna-medencében jelen-i' tette volna az imperialista rabló-;?-' háborúk kezdetét, éppen a ma-!; gyár- és a román nép lett volna**' annak első áldozata. Ezért mi** 1 szembeszállunk azokkal, akik a*í: horthysta, irredenta területi kö-|! vetéléseket felelevenítik, mert sa- •’1 ját tapasztalatainkból tudjuk,;* hogy ezek a követelések a kapi-.?‘ talizmus restaurációja és a harmadik világháború irányában*1 hatnak. Megmondjuk világosan:tí nekünk semmiféle területi ige-*; nyünk ninck. Azt tartjuk, hogy*: