Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-27 / 49. szám
KÁDÁR JÁNOS ÉS KÁLLAI GYULA ELVTÁRSAK BESZÉDEI MAROSVÁSÁRHELYEN — „NYUGALMAS” DÉLUTÁN — GAZDATANÁCSADÓ — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Ára 50 fillér J958. FEBRUÁR 27, CSÜTÖRTÖK Cyulatunyu — Tavasz 1:0 Érdekes és színvonalas küzdelem indult mostanában Gyulatanya és a tavasz között. A nyírségi dombok mögött hadat üzentek a télnek, s versenyre hívták a tavaszt. Itt közöljük az „első forduló” eredményeit, s az eredmények titkát. Ahol kvarclámpák helyettesítik a csatárokat Igaz, az időjárás is a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság dolgozóinak kedvezett. (Persze, arra az eshetőségre is felkészültek, ha netalán havas és jeges az idő — ahogy sportnyelven mondani szokás: csúszós a pálya.) A csatárok góllövő cipőit pedig a kvarclámpák helyettesítették, amelyek nagyon szépen működtek. Erre a legjobb bizonyíték, hogy sugaraik nyomán méteresnél is magasabb már a melegházi paradicsom, s az ökölnyi piros termés nemsokára a nyíregyházi Csemege Áruházban mosolyog a vásárlókra. Jánky Margit, a gazdaság egyik tudományos beosztottja elmondja, hogy a mintegy 100 négyzetméternyi területen 6—8 mázsát termelnek paradicsomból, és paprikát is küldenek a piacra egy hónap múlva. Sok energia, sok munka, sok fáradság szükséges, amíg a fogyasztóhoz kerül a;* primőr. Áz üvegház falán ügyes szerkezetek mérik: milyen a hőingadozás. Bármilyen hideg van] ] kint, itt állandóan 23 fok a me-4* leg, s éjszaka is 17—18 fok marad. Elsején fiirödhetiinh a sóstói gyógyvízben A Sóstó Fürdő és Üdülő Vállalat körülbelül 390 méteres vezetéken március 1-re bevezeti az 50 fokos szabadfo'yású gyógyvizet a kádfürdőbe cs a fedett uszodába. A csővezetékek szerelését a város szakmunkásai társadalmi munkával végzik, melyhez a fürdő vállalat négy—négy és félezer forintos költséggel biztosította a csővezetékeket. i. A ■+■ A A A f4t A J*, A **«-•** «$* I Március 1-től egyelőre 30 kádban és fedett uszodában lehet fürödni. De amint az idő jobbra fordul és nem lesz szükség központi fűtésre, még 18 kádat w hétnek igénybe a fürdözők. A bérlet továbbra is érvényben marad. Március 1-én megkezdik a parkosítást, mintegy 5 ezer darab fát ültetnek cl és tovább szépítik a Sóstót. Inueii Indul a „szabolcsi kenyér“ i sze, ezzel még nem elégszünk] meg. A földeken klültetés utón is megvizsgáljuk a töveket, nincs-e valahol hiba. Az idén néhány hét múlva 200 vagon burgonyát küldünk a megye állami gazdasá-! gainak továbbszaporítás céljára. Ez a mennyiség igazán kifogástalan minőségű. i A leányok a vizsgálat után re- keszes ládákba rakják a különbözően elemzett gumókat, s amint lehet, a püfögő traktor-vontatta ültetőgép kényszeríti a földbe a bő termés magját. Tíz leány dolgozik a gyógyszer- szagú műhelyben, a mikroszkópok és üvegtáblák fölött. Bodnár György mezőgazdász elárulja nekünk a műhelytitkot. Itt vizsgálják a „szabolcsi kenyeret”, a jófajta Gülbabátf amely az egész országban, de főként a mi megyénkben leromlott az elmúlt évek során. — Elhatároztuk, hogy a mi gazdaságunk feljavítja a Gülbabát. Innen, ebből az anyatővizsgáló teremből csak teljesen egészséges, megfelelő csiraképességű vetőgumó mehet ki a földbe. PerInícrjú az „állatóvodában“ Micsoda rend és tisztaság! Állítom, hogy sok óvodában megirigyelnék, há látnák. Az itteni „óvodások” csendben tanulmányozzák egymást, clnyújtózva váltanak egyszer-egyszer szót. azaz bőgést. Mindnek fénylik a szőre, olyan, mint a patyolat. Külön rekeszben élnek — nagyság és idő szerint. Ha már itt vagyunk, hadd kérdezzük meg az egyik zsemleszínű, rózsaszínajkú. kíváncsiskodó borjacskát. — A nevét lenne szíves.. j — Piroska vagyok. — Mióta van itt? — Egy hónapja! — válaszol büszkén. (Nem titkolja évei számát.) — No és nem hiányzik a mama? — Megmondom őszintén — hisz most úgysem hallja a mama —. Megkérdezzük a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszttől: Mi lesz a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattal? nük megvan a tudás és a jó munkára irányuló törekvés. Viszont a sikertelenségek, az egymást követő problémák lerontották a vállalatnál a munkakedvet, a jó hangulatot. És mostanában 6ok- ezor nyugtalanok. Januárban nem sikerült a vállalati tervet teljesíteni. Ez lesz a helyzet, moßt is. A munka nem folyik olyan hévvel, mint ahogy már megszoktuk a vállalat dolgozóitól. Ennek oka, hogy nincs elegendő munkájuk. A vezetőség emiatt bajban van. A vállalati főmérnök is bosszankodik, hogy tervszám van, csak éppen a megrendelés, a munka hiányzik. Szalagrendszerű gépjavításra rendezkedtek be. — A műszakiak és a kiváló sz-Uemhe rek tele voltak tervekkel. Ész szerűsítettek, újítottak és sok más reménységgel terveztek. De a vállalat irányító szerve, az FM Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt másképp rendelkezett. Nem a traktorok és egyéb mezőgazda- sági gépek javítását tűzték feladatul a vállalat elé, hanem a mezőgazdasági kisgépek és szerszámok készítését. Lassan eltűnik a legújabb hótakaró is, és szépen látni a zöl- delő életet a határban. Ügy igaz ezzel tavaly ilyenkor sem volt semmi bai. Csakhogy a vetés ko- vászt, a műtrágya mellett egy oi- zonyos mennyiségű istállótrágyát Lottósorsolás Nyíregyházán ? fejlesztésével maguk végezzék el a mezőgazdasági erőgépek javítását.? Távol áll tőlünk a' gépállomások munkájának lebecsülése. Azonban nem hagyhatjuk szó nélkül. hogy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, amelyet éppen mezőgazdasági gépjavításra rendeztek be, precíz szer- vezetü’ér'«e'. álon!éró műn kai nőd szerekkel, kiváló szakemberekkel rendelkezik és a gépek megjavítását szalagrenclszerben végezhetné, — most * hónapról hónapra kénytelen beérni a tervszerűt- lenill jutla’ott olyan munkákkal, amelyek elvégzése számukra új és sok problémát okoz. Meg nem erősített hírek szerint március 28-án Nyíregyházán rendezik meg a Lottó sorsolását. — Még nem teljesen biztos, hogy valóban városunkban kcrül-c sor munkához. Nyílván azért is, mert nem mindegy számukra, hogy olyan munkát végeznek, amihez jól értenek, vagy pedig olyat* amihez kevésbé. Nem mindegy, hogy mennyi a havi keresetük, —< s ez a gondolkozás nem megvetni való! Az a kívánságuk, hogy ha a minisztérium, illetve a Trörac nem változtat mostani álláspontján, cs ezután sem lesz súlyponti feladata a vállalatnak a mezőgazdasági erőgépek javítása —< akkor biztosítson részükre a szak-; tudásukhoz és az adottságukhoz jobban „hozzáigazított” állandó munkát. Ne kelljen a vezetőségnek olyan gondokkal küzdeni* mint például most azzal, hogy megfelelő munka hiányában hány dolgozó menjen szabadságra: Most nem folyik szervezett szocialista munkaverseny a vállalatnál. Munka híján előfordul az, hogy 4 órát fordít ogy dolgozz1) olyan munkára, amit 2 óra alatt is el tudna végezni. Pedig ezek a dolgozók S2íwel, lélekkel szoktak dolgozni, és a munkaverseny- ben részt venni! Egyszer már írtunk egy cikkben erről a problémáról, de a vállalat felsőbb szerve nem reagált rá. El sem utasította bírálatunkat* viszont — úgy látszik — nem is vette tekintetbe, mert a vállalat baján érdemben nem segített) Már a megyei pártbizottság ágit; prop. osztálya is felfigyelt erre a dologra. Pártaktívák bevonásával, a vállala‘nál történt vizsgálat alapján kibővített osztalyéi-- tekezleten foglalkoztak ezzel a kérdéssel. É3 egyöntetű volt az állásfoglalás: nem nyugodhatunk bele abba a helyzetbe, amelyben most van a Mezőgazdasági Gépja- ví ó Vállalat! A pártbizottság segítségének és a vállalanál a kommunisták munkájának úgy lesz igazán gyors foganatja, ha a Földművelésügyi Minisztérium is fontolóra veszi a vállalat helyzetét* és a Tröszt útján megteszi a legjobbnak mutatkozó inézkedése- ket. Reméljük, hogy ezúttal az intézkedés nem fog sokáig késni) Orosz András <3 szalmát, s a különböző anyagokat,^ A kísérlet most már teljesen sike-} rült, s nem lesz akadálya, hogy a»] több istállótrágya nyomán az elő-j zőeknél magasabbra növeljék a*i terméseredményt. j Ezeket láttuk Gyulatanyán. So-j kát lehetne még írni a lelkes*] gárdáról, a tervezőkről és a kivi-j telezőkről* akiknek nagyon sok.] közük van ahhoz, hogy ez a tel-*] jesen korszerű kísérleti gazdasági] dacol a téllel, s befoghatatlanui j elhagyta a tavaszt. Szóljon hát tíj kis írás nekik is dicséretül! -j Kopka János. 4 4 I Évről évre sok jót írtunk a •Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatról, mert dolgozói •megérdemelték ezt. Jól dolgoztak iKiválóan teljesítették a tervet. ]Egymást kővetően tizenegyszer •nyerték el az , Élüzem”-címet, és ]volt náluk a SZOT és Minisztertanács vándorzászlaja is. Most ]azonban elégedetlenek vagyunk a •vállalat munkájával. • Nem is annyira rajtuk múlik, •hogy a múlt évben nem mént Ifloítúl a termelés! Bár a tervet Il01,2 százalékra teljesítették, még- ]sem sikerült nyereségrészesedést [biztosítani. Ez legjobban a válla- ’lat dolgozóinak fáj. Hiszen behIIol ramiak az egykori sikerek? Jól ismerjük ezt a vállalatot, és a dolgozókat is szinte személy szerint. Sokat irtunk róluk, amikor a Széchenyi utcai korszerűt* ,len kis üzemben összezsúfolva 'dolgoztak. Országra szóló sikereiket értek el a mezőgazdasági gépek, traktorok megjavításával. ]Gazdaságos tevékenységük alapján hozott döntést a Minisz'erta- Inács a vállalat fejlesztéséről, részükre egy új, korszerű üzemépület létesítéséről. Több mint 7 mil- <lió forintjába került ez az államinak! ■ 5xalags*eríí gépjavítás helyett — apró lakatos- és bádogosmunka i A kalapácsos darálók gyártá- Esát sikerült meghonosítani és »eredményesen folytatni. Azonban f baj volt ezek értékesítésével. »Most pedig — új megrendelések Fhíján — apró-cseprő lakatos- és »bádogos-munkákat „csepegtetnek” Ereszükre. Nem a profilnak megfelelő munkát végzi a vállalat! | El kell rzen gondolkozni a vállalatot irányító felsőbb szervnek la FöldművelésOp.yi Minis Urium ^Mezőgazdasági Gépjavító Trösztijének. í Vajon mi okozza, hogy a válla- Elatot nem a munkások szaktudásának megfelelően foglalkoztat- |jék? Mennyire volt hasznos úgy ^intézkedni, hogy a gépállomások £ Intézkedjék véffre a minisztérium! I A vállalat dolgozóinak szíve ^visszahúzza őket a megszokott, a í bevált, jó módszerrel végzett a népszerű játéksorsolásra, daj mindenesetre a terembérletről* maris szó esett. Ezért biztathatjuk mi is a lottókedvélőket. hogy legalább olyan dolgom van itt, mint azoknak, akiket a ma-*: májuk lát el. Soltész János bácsi * viseli gondunkat, s igazán semmi l panaszunk nem lehet rá. Naponta, egy kiló lucernát, 40 deka vegyes] abrakot és 10 liter tejet kapunk.] Hát lehet többet követelni? ] ★ Ij Soltész János, a fiatal állatte-3 nyosztási brigádvezető arról tájé-4 koztat, hogy itt csak törzsköny- j vezett állatokat neveinek. Jelen-4 leg harminc borjú nő és gyarap-J szik az „óvodában”, s ezeket az*] ellés után azonnal elválasztják ]j anyjuktól. 18 hónapos korukul itt nevelkednek aztán a bi-*j kákát a faj tenyésztő gazdasá-3 gokba küldik, az üszőket pedig j a tejtermelésre és továbbtapyész-lj tésre készítik elő. j Az őszi vetés kovásza I is kivan. Igenám, de ebből nincs<| olyan sok, amennyi elég ienne.l összedugták há* a fejüket a gaz-1 daság vezetői, szakemberei. És aj megyében elsőnek készítették elí a mesterséges szarvast, amelyben í érett istállótrágváva íüUesztik a*j_____________ 3
