Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

KÁDÁR JÁNOS ÉS KÁLLAI GYULA ELVTÁRSAK BESZÉ­DEI MAROSVÁSÁRHELYEN — „NYUGALMAS” DÉLUTÁN — GAZDATANÁCSADÓ — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Ára 50 fillér J958. FEBRUÁR 27, CSÜTÖRTÖK Cyulatunyu — Tavasz 1:0 Érdekes és színvonalas küzde­lem indult mostanában Gyula­tanya és a tavasz között. A nyír­ségi dombok mögött hadat üzen­tek a télnek, s versenyre hívták a tavaszt. Itt közöljük az „első forduló” eredményeit, s az ered­mények titkát. Ahol kvarclámpák helyettesítik a csatárokat Igaz, az időjárás is a Gyula­tanyai Kísérleti Gazdaság dolgo­zóinak kedvezett. (Persze, arra az eshetőségre is felkészültek, ha netalán havas és jeges az idő — ahogy sportnyelven mondani szo­kás: csúszós a pálya.) A csatárok góllövő cipőit pedig a kvarclám­pák helyettesítették, amelyek na­gyon szépen működtek. Erre a legjobb bizonyíték, hogy suga­raik nyomán méteresnél is ma­gasabb már a melegházi paradi­csom, s az ökölnyi piros termés nemsokára a nyíregyházi Cse­mege Áruházban mosolyog a vá­sárlókra. Jánky Margit, a gazda­ság egyik tudományos beosztottja elmondja, hogy a mintegy 100 négyzetméternyi területen 6—8 mázsát termelnek paradicsomból, és paprikát is küldenek a piacra egy hónap múlva. Sok energia, sok munka, sok fáradság szüksé­ges, amíg a fogyasztóhoz kerül a;* primőr. Áz üvegház falán ügyes szerkezetek mérik: milyen a hő­ingadozás. Bármilyen hideg van] ] kint, itt állandóan 23 fok a me-4* leg, s éjszaka is 17—18 fok ma­rad. Elsején fiirödhetiinh a sóstói gyógyvízben A Sóstó Fürdő és Üdülő Vál­lalat körülbelül 390 méteres ve­zetéken március 1-re bevezeti az 50 fokos szabadfo'yású gyógyvizet a kádfürdőbe cs a fedett uszodába. A csővezeté­kek szerelését a város szak­munkásai társadalmi munkával végzik, melyhez a fürdő válla­lat négy—négy és félezer fo­rintos költséggel biztosította a csővezetékeket. i. A ■+■ A A A f4t A J*, A **«-•** «$* I Március 1-től egyelőre 30 kád­ban és fedett uszodában lehet fürödni. De amint az idő jobbra fordul és nem lesz szükség köz­ponti fűtésre, még 18 kádat w hétnek igénybe a fürdözők. A bérlet továbbra is érvényben marad. Március 1-én megkezdik a parkosítást, mintegy 5 ezer da­rab fát ültetnek cl és tovább szépítik a Sóstót. Inueii Indul a „szabolcsi kenyér“ i sze, ezzel még nem elégszünk] meg. A földeken klültetés utón is megvizsgáljuk a töveket, nincs-e valahol hiba. Az idén néhány hét múlva 200 vagon burgonyát küldünk a megye állami gazdasá-! gainak továbbszaporítás céljára. Ez a mennyiség igazán kifogásta­lan minőségű. i A leányok a vizsgálat után re- keszes ládákba rakják a külön­bözően elemzett gumókat, s amint lehet, a püfögő traktor-vontatta ültetőgép kényszeríti a földbe a bő termés magját. Tíz leány dolgozik a gyógyszer- szagú műhelyben, a mikroszkó­pok és üvegtáblák fölött. Bodnár György mezőgazdász elárulja ne­künk a műhelytitkot. Itt vizsgál­ják a „szabolcsi kenyeret”, a jó­fajta Gülbabátf amely az egész országban, de főként a mi me­gyénkben leromlott az elmúlt évek során. — Elhatároztuk, hogy a mi gaz­daságunk feljavítja a Gülbabát. Innen, ebből az anyatővizsgáló teremből csak teljesen egészsé­ges, megfelelő csiraképességű vetőgumó mehet ki a földbe. Per­Inícrjú az „állatóvodában“ Micsoda rend és tisztaság! Állí­tom, hogy sok óvodában megiri­gyelnék, há látnák. Az itteni „óvodások” csendben tanulmá­nyozzák egymást, clnyújtózva váltanak egyszer-egyszer szót. azaz bőgést. Mindnek fénylik a szőre, olyan, mint a patyolat. Kü­lön rekeszben élnek — nagyság és idő szerint. Ha már itt va­gyunk, hadd kérdezzük meg az egyik zsemleszínű, rózsaszínajkú. kíváncsiskodó borjacskát. — A nevét lenne szíves.. j — Piroska vagyok. — Mióta van itt? — Egy hónapja! — válaszol büszkén. (Nem titkolja évei szá­mát.) — No és nem hiányzik a mama? — Megmondom őszintén — hisz most úgysem hallja a mama —. Megkérdezzük a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszttől: Mi lesz a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattal? nük megvan a tudás és a jó mun­kára irányuló törekvés. Viszont a sikertelenségek, az egymást kö­vető problémák lerontották a vál­lalatnál a munkakedvet, a jó hangulatot. És mostanában 6ok- ezor nyugtalanok. Januárban nem sikerült a vál­lalati tervet teljesíteni. Ez lesz a helyzet, moßt is. A munka nem folyik olyan hévvel, mint ahogy már megszoktuk a vállalat dol­gozóitól. Ennek oka, hogy nincs elegendő munkájuk. A vezetőség emiatt bajban van. A vállalati fő­mérnök is bosszankodik, hogy tervszám van, csak éppen a meg­rendelés, a munka hiányzik. Szalagrendszerű gépjavításra rendezkedtek be. — A mű­szakiak és a kiváló sz-Uemhe rek tele voltak tervekkel. Ész szerűsítettek, újítottak és sok más reménységgel terveztek. De a vállalat irányító szerve, az FM Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt másképp rendelkezett. Nem a traktorok és egyéb mezőgazda- sági gépek javítását tűzték fela­datul a vállalat elé, hanem a me­zőgazdasági kisgépek és szerszá­mok készítését. Lassan eltűnik a legújabb hó­takaró is, és szépen látni a zöl- delő életet a határban. Ügy igaz ezzel tavaly ilyenkor sem volt semmi bai. Csakhogy a vetés ko- vászt, a műtrágya mellett egy oi- zonyos mennyiségű istállótrágyát Lottósorsolás Nyíregyházán ? fejlesztésével maguk végezzék el a mezőgazdasági erőgépek javítá­sát.? Távol áll tőlünk a' gépállomá­sok munkájának lebecsülése. Azonban nem hagyhatjuk szó nél­kül. hogy a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat, ame­lyet éppen mezőgazdasági gépja­vításra rendeztek be, precíz szer- vezetü’ér'«e'. álon!éró műn kai nőd szerekkel, kiváló szakemberekkel rendelkezik és a gépek megjaví­tását szalagrenclszerben végezhet­né, — most * hónapról hónapra kénytelen beérni a tervszerűt- lenill jutla’ott olyan munkákkal, amelyek elvégzése számukra új és sok problémát okoz. Meg nem erősített hírek szerint március 28-án Nyíregyházán ren­dezik meg a Lottó sorsolását. — Még nem teljesen biztos, hogy valóban városunkban kcrül-c sor munkához. Nyílván azért is, mert nem mindegy számukra, hogy olyan munkát végeznek, amihez jól értenek, vagy pedig olyat* amihez kevésbé. Nem mindegy, hogy mennyi a havi keresetük, —< s ez a gondolkozás nem megvetni való! Az a kívánságuk, hogy ha a minisztérium, illetve a Trörac nem változtat mostani álláspont­ján, cs ezután sem lesz súlyponti feladata a vállalatnak a mező­gazdasági erőgépek javítása —< akkor biztosítson részükre a szak-; tudásukhoz és az adottságukhoz jobban „hozzáigazított” állandó munkát. Ne kelljen a vezetőség­nek olyan gondokkal küzdeni* mint például most azzal, hogy megfelelő munka hiányában hány dolgozó menjen szabadságra: Most nem folyik szervezett szo­cialista munkaverseny a vállalat­nál. Munka híján előfordul az, hogy 4 órát fordít ogy dolgozz1) olyan munkára, amit 2 óra alatt is el tudna végezni. Pedig ezek a dolgozók S2íwel, lélekkel szok­tak dolgozni, és a munkaverseny- ben részt venni! Egyszer már írtunk egy cikkben erről a problémáról, de a vállalat felsőbb szerve nem reagált rá. El sem utasította bírálatunkat* viszont — úgy látszik — nem is vette tekintetbe, mert a vállalat baján érdemben nem segített) Már a megyei pártbizottság ágit; prop. osztálya is felfigyelt erre a dologra. Pártaktívák bevonásá­val, a vállala‘nál történt vizsgá­lat alapján kibővített osztalyéi-- tekezleten foglalkoztak ezzel a kérdéssel. É3 egyöntetű volt az állásfoglalás: nem nyugodhatunk bele abba a helyzetbe, amelyben most van a Mezőgazdasági Gépja- ví ó Vállalat! A pártbizottság se­gítségének és a vállalanál a kom­munisták munkájának úgy lesz igazán gyors foganatja, ha a Föld­művelésügyi Minisztérium is fon­tolóra veszi a vállalat helyzetét* és a Tröszt útján megteszi a leg­jobbnak mutatkozó inézkedése- ket. Reméljük, hogy ezúttal az in­tézkedés nem fog sokáig késni) Orosz András <3 szalmát, s a különböző anyagokat,^ A kísérlet most már teljesen sike-} rült, s nem lesz akadálya, hogy a»] több istállótrágya nyomán az elő-j zőeknél magasabbra növeljék a*i terméseredményt. j Ezeket láttuk Gyulatanyán. So-j kát lehetne még írni a lelkes*] gárdáról, a tervezőkről és a kivi-j telezőkről* akiknek nagyon sok.] közük van ahhoz, hogy ez a tel-*] jesen korszerű kísérleti gazdasági] dacol a téllel, s befoghatatlanui j elhagyta a tavaszt. Szóljon hát tíj kis írás nekik is dicséretül! -j Kopka János. 4 4 I Évről évre sok jót írtunk a •Nyíregyházi Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatról, mert dolgozói •megérdemelték ezt. Jól dolgoztak iKiválóan teljesítették a tervet. ]Egymást kővetően tizenegyszer •nyerték el az , Élüzem”-címet, és ]volt náluk a SZOT és Miniszter­tanács vándorzászlaja is. Most ]azonban elégedetlenek vagyunk a •vállalat munkájával. • Nem is annyira rajtuk múlik, •hogy a múlt évben nem mént Ifloítúl a termelés! Bár a tervet Il01,2 százalékra teljesítették, még- ]sem sikerült nyereségrészesedést [biztosítani. Ez legjobban a válla- ’lat dolgozóinak fáj. Hiszen beh­IIol ramiak az egykori sikerek? Jól ismerjük ezt a vállalatot, és a dolgozókat is szinte személy szerint. Sokat irtunk róluk, ami­kor a Széchenyi utcai korszerűt* ,len kis üzemben összezsúfolva 'dolgoztak. Országra szóló sikere­iket értek el a mezőgazdasági gé­pek, traktorok megjavításával. ]Gazdaságos tevékenységük alap­ján hozott döntést a Minisz'erta- Inács a vállalat fejlesztéséről, ré­szükre egy új, korszerű üzemépü­let létesítéséről. Több mint 7 mil- <lió forintjába került ez az állam­inak! ■ 5xalags*eríí gépjavítás helyett — apró lakatos- és bádogosmunka i A kalapácsos darálók gyártá- Esát sikerült meghonosítani és »eredményesen folytatni. Azonban f baj volt ezek értékesítésével. »Most pedig — új megrendelések Fhíján — apró-cseprő lakatos- és »bádogos-munkákat „csepegtetnek” Ereszükre. Nem a profilnak meg­felelő munkát végzi a vállalat! | El kell rzen gondolkozni a vál­lalatot irányító felsőbb szervnek la FöldművelésOp.yi Minis Urium ^Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt­ijének. í Vajon mi okozza, hogy a válla- Elatot nem a munkások szaktudá­sának megfelelően foglalkoztat- |jék? Mennyire volt hasznos úgy ^intézkedni, hogy a gépállomások £ Intézkedjék véffre a minisztérium! I A vállalat dolgozóinak szíve ^visszahúzza őket a megszokott, a í bevált, jó módszerrel végzett a népszerű játéksorsolásra, daj mindenesetre a terembérletről* maris szó esett. Ezért biztathat­juk mi is a lottókedvélőket. hogy legalább olyan dolgom van itt, mint azoknak, akiket a ma-*: májuk lát el. Soltész János bácsi * viseli gondunkat, s igazán semmi l panaszunk nem lehet rá. Naponta, egy kiló lucernát, 40 deka vegyes] abrakot és 10 liter tejet kapunk.] Hát lehet többet követelni? ] ★ Ij Soltész János, a fiatal állatte-3 nyosztási brigádvezető arról tájé-4 koztat, hogy itt csak törzsköny- j vezett állatokat neveinek. Jelen-4 leg harminc borjú nő és gyarap-J szik az „óvodában”, s ezeket az*] ellés után azonnal elválasztják ]j anyjuktól. 18 hónapos korukul itt nevelkednek aztán a bi-*j kákát a faj tenyésztő gazdasá-3 gokba küldik, az üszőket pedig j a tejtermelésre és továbbtapyész-lj tésre készítik elő. j Az őszi vetés kovásza I is kivan. Igenám, de ebből nincs<| olyan sok, amennyi elég ienne.l összedugták há* a fejüket a gaz-1 daság vezetői, szakemberei. És aj megyében elsőnek készítették elí a mesterséges szarvast, amelyben í érett istállótrágváva íüUesztik a*j­_____________ 3

Next

/
Thumbnails
Contents