Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

1958. FEBRUÁR 2G, SZERDA KELETIM AGYARORSZÁG 0 magyar párt- és kormányküldöttség romani látogatása ROMAN (MTI): A magyar párt- és kormányküldöttség tagja hét­főn délután megérkeztek a Ba cau tartományi Roman városba. Az állomáson nagy tömeg várta a vendégeket. Amikor a külön­vonat begördült a pályaudvarra, Roman város lakossága hosszasai- éltette a magyar nép küldötteit. A küldöttség tagjai ellátogattak a romani csőgyárba, amely i múlt év novemberében kezdte meg a termelést. Ez az üzem a Szovjetunió segítségével épült fel jelenleg Délkelet-Európa legkor­szerűbb csőgyára. A csőgyár dolgozói nagy lelke­sedéssel köszöntötték Kádár Já­nost és a küldöttség többi- tagját. Az üzemlátogatás után a vendé­gek résztvettek az üzem naggyű- lésén, amelyet az egyik épülőfél­ben levő hatalmas csarnokban ren­deztek a tiszteletükre. Gheorghe Bosica, a csőgyár igazgatója üd­vözölte a vendégeket. Rámutatott a két nép barátságának jelentő­ségére, majd ismertette a csőgyár eddigi munkájának eredményeit. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Kérem a kedves vendégeket, tolmácsolják majd a tehetséges magyar fémipari munkásságnak és a Magyar Népköztársaság egész dolgozó népének a lomani csőgyár dolgozóinak üdvözletéi). Biz'osítjuk őket, hogy melleltült állunk a szocializmus építéséért vívott harcukban. Ezután Apró Antal lépett a mikrofon elé. Beszédében a többi között a magyarországi ellenfor­radalom tanulságait elemez'©, s rámü'atolt, hogy az ellenforra­dalmi események első és legfon­tosabb tanulsága az, hogy a párt nak, a munkásosztály és a dől gozó nép pártjának sziklaszilárd nak, erősnek és eszmeileg egyse gesnek kell lennie. A másik ta- nulság pedig az, hogy erősnek kel lenni a proletárdiktatúrának, i néphatalomnak. Apró Antal beszédének további részében a szocializmus magyar- országi építéséről beszélt, s hang­súlyozta, hogy a szocialista tár­sadalmi rendszer megvalósításá­ért még sok a tennivaló. Apró Antal befejezésül a ma­gyar—román barátságról men- dotta el, hogy a. két nép kapcso­latai még bensőségesebbé, meg szilárdabbá válnak a magyar pár;- és kormányküldöttség láto­gatásával. E bará ság jelentősége túlnő határainkon. Nemcsak a két nép egységét, összefogását szilárdítja, hanem jelentősen hoz­zájárul a szocialista tábor erői­nek növeléséhez annak a tábor­nak erősítéséhez, amelyben a bé­keszerelő, békét akaró emberek­kel egyik t ma már a föld népes­ségének jobbik és nagyobbik fele menetel. Az üztmi nagygyűlés után a magyar küldöttség tagjai a városi pártbizottság és a nép­tanács vendégeiként vacsorán vet­tek részt. Jóváhagyta a Minisztertanács a megye ez évi beruházási tervét (Folytatás az 1. oldalról.) nem sok a lakásínség leküzdésére i -- már ez is nagy lépés előre. A fentebb ismerteiéit beruházások j is mind nagyon fontosak. Ami méjj a jövőben váeliaíó Végezetül: megtudtuk, hogy a I megye jóváhagyott tervé (közel 49 millió forint) nem jelenti a | megye egész beruházását. Ebben ■ nincs benne az állami gazdaságok. 1 gépállomások és termelőszövetke­zetek több tízmilliós beruházása. I Nincs benne továbbá a község- ! fejlesztési alapból megvalósítandó \ beruházás som. Ezt csupán az ál­i lám biztosító'ta. Az említettekkel. —— I együtt még a százmilliót is meg- 1 haladja a megye ez évi beruhá- Izása. Nem esett említés arról sem, hogy megyénk üzemei a ter­melés fokozásával egyre többet és mind gazdaságosabban termel­nek. Ennek következtében termé­szetes«! lehetőség nyílik mer.et közben is újabb létesítmények építésére. Jelrnleg a megye 3 eves tervé­nek kidolgozásán fáradoznak a megyei tanácson. Még nincs ké­szen teljesen a javaslat, de elől-, járóban elmondhatunk annyit* hegy évről évre nagyobb lépése­ket tesz megyénk előre. Ezt a tervben is hamarosan lefektetik; Még több lakást, még több isko­lát és hasonló lct-sTmínyt való­si.- r.ak meg a 3 éves terv kere­tében. (artrpja-l) Hz angol hadügyminiszter bejelentése az alsóházhan a rakéta- támaszpontok létesítéséről Ver ehe dés a török parlamentben Anion in Aovoínj- beszéde a februári győzelem 10. évfordulóján I’RAGA, (MTI): A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Csehszlovák Nem­zeti Arcvonal Bizottsága február 24-én, az 1948. februári győzelem 10. évfordulója alkalmából együttes ülést tartott a prágai vár spanyol ter­mében. Az ülésen A. Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, köztársasági elnök mondott beszédet. 1948. februárjában — mondotta — törté­nelmi összecsapásra került sor a munkásosztály és a burzsoázia között, amely vissza akarta térí­teni az országot a szocializmushoz vezető' útról. A februári győzelem befejezését jelenti annak a forradalmi folyamatnak, amelyben Csehszlová­kiában a népi demokrácia lett a proletárdikta­túra formája. Ezután a februári győzelem óta elért eredményeket méltatta. Antonin Novotny beszédének befejező részé­ben a Csehszlovák Köztársaság külpolitikájával foglalkozott. A köztársasági elnök beszéde után „A szo­cialista haza építésének Klement Gottwald-rend- jcvel” és más kitüntetésekkel tüntettek ki több üzem cs kollektíva dolgozóit, valamint a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak egyes tagjait, a párt több régi harcos akti­vistáját és több kiváló dolgozót. ANKARA. (MTI): Hírügynökségek jelentése szerint, a török parlamentben vasárnap a köztár­sasági elnöki hivatal költségvetési vitájában az egyik köztársasági párti képviselőnek Celal Bayar köztársasági elnökre tett megjegyzése fel­bőszítette a demokratapárti képviselőket. A heves parlamenti viharnak az elnök csak szünet elrendelésével tudott véget vetni. A parlament délutáni ülésén a köztársasági párti képviselők egy csoportja az ülésteremben megbeszélést tar­tott, amikor Tevfik Unsalan köztársasági párti képviselő abban a hitbon, hogy szabályos parla­menti ülés folyik, belépett a terembe. A de­mokratapárti képviselők megtámadták és betör­ték az orrát. Később a parlament, büféjében új­ból kirobbant a bét párthoz tartozó képviselők vitája. Az esti ülés után pedig, amelyet az el­nök a megjelentek kevés száma miatt felfüg­gesztett, a két párt képviselői a terem elhagyása előtt ismét összeverekedtek. Hétfőn délelőtt újabb összecsapás volt. A félórás verekedésben mintegy 200 képviselő vett részt, A képviselők ököllel támadtak egymásra, padokat törtek össze, tintatartók és táskák röp­ködtek a levegőben, s az elnök végül is kény­telen volt kiüríttetni a termet. A verekedés ez­úttal a vallásügyi főigazgatóság költségvetésének tárgyalása alatt tört ki, mert egy demokrata- párti képviselő ..hitetleneknek” minősítette a másik párt képviselőit. LONDON (REUTER): Duncan j Sandys angol hadügyminiszter az ! alsóházban bejelen'ette, hogy az j amerikai rakéták kilövésére szol­gáló angol támaszpontokat első­sorban Kelet-Angliában, Lincoln- shireben és Yorkshireben állítják fel. A rakétákat szétszórva, kis mennyiségben tárolják. A hadügyminisz’er hangoztatta. az Egyesült Államokkal kötött egyezmény kiköti, hogy a rakétá­kat csupán a két kormány „közös és pozitív döntése” alapján lövik ki. A rakétákat és a hozzájuk szükséges különleges felszerelé­seket az Egyesült Államok szol­gáltatja. Az Egyesült Államok vállalja magára a rakéták, vala­mint az Egyesült Államokban kiképzendő' angol személyzet költ­ségét. Ugyanakkor Anglia költ­ségére építik meg majd a támasz­pontokat és szállítanak bizonyos felszerelési cikkeket. Anglia ré­szesedése e kiadásból becslések szerint mintegy 10 millió font­sterling. A bejelentés után munkáspárti képviselők azonnal a kérdések özönével árasztották el Sandys hadügyminisztert az egyezmény­ről. valamint arról, hogy milyen körülmények között lövik ki a rakétákat. Az egyik kérdés az volt, hogy politikai vagy katonai döntésről lesz-e szó. A hadügyminiszter így vála­szolt: „A két kormány közös, po­zitív döntésére lesz szükség — s hangsúlyozom: a kormányok és nem katonai parancsnokok dön­téséről van szó”. A miniszter ezután hangoztatta, hegy az egyezmény öt évig ma­rad érvényben, utána bármely kormány felmondhatja hathóna- j pos felmondási idővel. Egy munkáspárti képviselő igé- I retet kért arra nézve, hogy a ra­kéta támaszpontok építését nem kezdik meg a „csúcs'-megbeszé- lések előtt. A hadügyminiszter kitért a válasz elől. Válaszúfon FANYAR KEDVVEL azt mondja ne­kem az anarcsi Petőfi TSZ elnöke: — Ej, elvtárs, elég volt már nekem a vezetésből(i). Nyolc éve csinálom, fogja most már a „gyeplőt” másvalakit!) Bevallom, kissé értetlenül1 néztem rá. Választ, sőt magyarázatot vártam furcsa fejtegetésére. Egy darabig azonban csend hullt közénk. Csak a szél borzolta a mezőség apró tócsáit, és a februári verőfényben sárgán villant fel a szalma­boglyák aranya. Aztán, ha lassan, ha szálanként is, mégis csak kerelcedni kezdett a történet. ★ AZ ANARCSI FETÖFI TSZ 1951-ben alakult meg. Tizennyolcán választották akkor a szövetkezés útját: mird talpra­esett és kemény ember. Igaz. az indulás­kor még csak 115 hold szántót mondhat­tak magukénak, de a tsz. portája 1953-ban már 700 ho’dra kerekedett. És ekkor jött — akárcsak derült égből a villámcsapás — az első gatrepedés. Helyesbítek: az első ..pettyes év”, ahegy Kocsmáros elv- 1árs említi. Beszédet mondott Nagy Imre és utána rögvest felbolydúUalc az embe­rek. Mind csak a saját lovát, szerszámát kereste és aztán igen sokan megindullak kifelé; vissza a régi életbe. Hiába volt minden jó szó, okos érvelés, néhánv nap alatt 52 do’gozó paraszt tette a Petőfi TSZ kilincsére a kezét. 1956 végén (a má­sodik ..pettyes évben” — ugye. Kocsmá­ros elvtárs?) majdnem ugyanez ismétlő­dött meg. Kü’ső izgatásra és fenyegető­zésre megint GO-an fordítottak hátat a jólétnek. Persze, korántsem valami vil­longás, vagy belső egyenetlenség miatt. A félelemnek akkortájt bizony-ilyen volt a bére. A MAG: TÍZ -TIZENÖT EMBER azonban még így is maradt. Megvédtek a szövetkezetei, megvédtek a közöst és ezzel tulajdon hűségüket és állhatatossá­gukat bizonyították be. S most ők, pon­tosan ők 15-en, szembeáilnak azokkal, akik már többször cserbenhagyták a közöst. De most ismét segfscgrt és meg­értést kérnek. A konfliktus tehát itt van; s összefüggésében valahogy itt az oka az elnök elited vet lened ősének is Mert a kér­dés így van feltéve: a régiekkel, vagy nélkülük?! Mielőtt azonban erre válaszolnánk, a jobb megértés kedvéért térjünk még vissza az 1953-as cvhez. Vessük papírra a következőket: A kilépők, miután elhagyták a szövet­kezetét, jórészt — persze több év láf r- gása alatt — megváltak földjüktől cs szerszámaiktól Vajon miért teil k? Fe­leljünk rá és ne kerüljük míg ezt n kér­dést. Talán könnye'm.űségbői, vagy spe­kulációból? Semm'k’ppen sem! inkább az akkori rossz gazdaságpó’it'ka cs az el­lenséges hírverés „volt az. oka az égés - nek mely összekuszálta a frontokat, sőt mi több, a paraszlság jövőjét srm múlott-i meg egységesen. A begy írté« (< más «--kok miatt így nagyon sokan elkedvetlenedtek, szóval sumhia -summárurr., hát átfordítot­ták a földművelésnek. Persze, ez a felemás bizonylaton helyzet — ha átmenetileg is — az egyéiiieknek „kedvezett -. Az eladott föld és szerszámok árából ugyanis sok mindenre futotta, amikkel — ha ideigle­nesen is —, de a szövetkezetlek nem ve­hették fel a versenyt. Azért is em egeti sűrűn az elnök elvtárs: — Akkor a szemünkbe nevettek azok, akik most jönnének! Nos ez egyik dolog. A MÁSIK A HARC ÉS A PÉLDÁ­IMÉI ITATÁS kérdése. Én megértem emberi­leg a tsz. régi tagjainak húzódozását. Azoknak a véleményét, akik a legnehe- z. bb időben is kitartva mindenképpen a szövetkezés édes gyermekei lettek. Azt is kimondom: tisztelet és becsli el jár min- dőjüknek! Ds gondoljanak csak a Petőfi TSZ tagjai arra: kik legyenek a zász’ó- vivők, ha ők, a legjobbak nem? Ök, akik messzebb látnak, mint a többiek, és akik akkor is felmérik az utat. ha már mások megbotlanak. Aztán az ujjunk sem egyforma. Varnak olyan:.k, akiket csak sek-sok példa és sok-sok év neve'! Átok még a szokottnál is nehezebben jut­nak el a végső felismeréshez A Petőfi TSZ 8 éves harca is hűen példázza ezt. Az induló csoport hol nagyobb, hol ki­sebb lelt. bár a szövetkezet még ígv is erősödött, sőt előrement. És most, amikor az újabb virágzás jele! bontakoznak ki. amikor a falit szem? :smét a szövetkezés felé fordul, vajcn kikre?vár az a feladót, hogy vä’laljgk ezt a nevelést, hogy feg'la­kozzanak a tegnapi kilépőkkel?! És itt hadd említsek még valamit. A NYÍREGYHÁZI RÄDIÖ nemrég úgy állította be a dolgot, hogy az anarcsi Petőfi TSZ kapuján lakat van. A követ­keztetés lényegében helyes, viszont a mód és ferma, ahogyan elmondták, már nem. Az a beolvasott néhány sor ugyanis na­gyon bántott tíz-tizenkét embert. Min­denekelőtt - az úttörőket és a legbátrab­bakat. Az úttörők közt is elsősorban az elnököt. Mert ő csak igazán tudja, (ha nem is beszél erről), hogy mennyit vívó­dott már a lelkiismeretével az előbbieket illetően, mennyire harcolt önmagával azért® hogy ne csak az 1953-as és 5G-os elfordulást, de az akkori helyzetet, vagyis ez emberek cselekedeteinek rugóit is lássa. (Vagyis: az is fontos, ami a dolog mögött van!) Persze az. hogy még ma sincs döntés, nagy hiba. Aztán az sem helyes, hogy Kocsmáros elvíárs épp a „lakat” miatt akar c!nöki tisztségétől megválni. No, nem cda Buda! Nem kell a dolgot elha­markodni. Helyette — enaedelmükkel — inkább azt tanácsolnám: Nézzék meg csak mágegyszer és egyénenként is a vissza­térni készülőket! Döntsenek vé'gre értel­mük szerint is: meglátják, könnyebb is lesz, meg a mai feszültség is feloldódik. Aztán. hogy el ne felejtsem: én Kocsmá- rrs elvtá#sat még továbbra is tsz. veze­tőként szeretném viszont’átni. Ugye. remélhetek? Ugye. még a fen­tebb említett jogos kifogások ellenére is változtatnak a mai helyzeten”! Változtassanak, higyjék el, megéri! (KT.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents