Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-25 / 47. szám
KELETMÄC.TARCmSZAO IS*». FEBRUAR ZS, REDO H I R E K 1958. február 25, kedd, Géza fiául előadták „A bor”, „Irány Caracas”, „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” és a „Tacskó” című darabokat. A Nőtanács színjátszó csoportja most készül több egyfelvonasos darab bemutatására, az úttörők a „Légy jó mindhalálig” című darabot szeretnék előadni. ★ MÁSFÉL ÉV ÜZÉRKEDÉSÉRT A Nyíregyházi Járásbíróság a napokban ítélt el két üzérkedő nőt. Keller Margit és Szénási Rozália árpával, szemeskukorícá- val, gyümölccsel és baromfival üzérkedett. A megyében felvásárolták olcsón a különböző „üzleti” cikkeket, és a vidéki városokban Ózdon és Szentesen busás haszonnal adták tovább. Keller Margit többek között 22 mázsa szemeskukoricát vásá-, rolt mázsánként 330 forintért és 370—380 forintért adta tovább. Ilyen módszerrel vásárolt 1 q 50 kg. baromfit, 51 kislibát és több mázsa gyümölcsöt. A bíróság Keller Margitot egy év, hat hónapi, Szénás Rozáliát hathónapi börtön- büntetésre ítélte árdrágító üzérkedésért. 500 forint büntetés pohárlopásért A kisvárdai járási tanács szabálysértési előadója szigorú határozatot hozott a napokban egy pohárlopási ügyben. Ugyanis Kisváráén és a környéken módfelett elszaporodott a pohárlopás a büfékben, italboltokban és kisvendéglőkben. Január 30-án Szalai István lö- vópetri lakos Kisvárdán a piaco zás után zsebretett néhány poharat a büfében. Tettenérésekor kijelentette, hogy nyomozó és elővett egy igazolvány-félét. A büfé vezetője — aki mellesleg munkásőr — azonnal füiönfogta az ál- delcktfvct és tüstént rendőrt, hívott. A pohártolvaj Szalai lelepleződött és a járási tanács példás határozattal 500 forint pénzbüntetéssel sújtotta. Csütörtöki számunkban „Hatósági felügyelet alá helyezik a bicskázókat, verekedőket” című cikkbe technikai okok miatt hiba csúszott be. Közbiztonsági őrizet helyett, biztonsági őrizetet írtunk. A helyes szöveg a következő: „Az illetékesek gondoskodnak arról, hogy minden verekedő szigorú elbírálásban részesüljön, közbiztonsági őrizet alá, valamint rendőri felügyelet alá helyezzük.., ” Akinek kesétől édesebb a cukor Kisvárda egyik napról a másikra országos hírre emelte • cukrászatát. A megyében már régen beszélnek róla, most az ország cukrászberkeiben is emlegetik. Van ugyanis a kisvárdai földművesszövetkezetnek egy cukrásza, Sipos István, aki már számtalan cukrászversenyen vett részt és aratott sikert. Keze érintésétől édesebb a cukor, ízletesebb a sütemény és finomabb a csokoládé, Képünk Sípos István cukrászt ábrázolja. Abban az időben, amikor mán a szél és a Tisza beszélni tudati, az volt a szokás, hogy e két nagyhatalom esztendőnként egy* szer összeült tanácskozni. Egyezer set mondta a Tiszának az északi szél: Eddig többnyire csak. robotoltunk, most már építeni Is kéne valamit. — Bölcs beszéd — helyeselt a Tisza —, de mit? — Rakjunk ide az Alföld szélére hegyeket. Ezzel hírnevet és becsületet szerezhetünk magunknak — felelt a szél. — Remek ötlet, kezdjünk is mindjárt munkához — buzdult a folyó. Éltől kezdve a Tisza hordta. hordta « folyami homokot, tavaszonként partjaira terítette, az északi szél meg szárnyára kapva beljebb hordta. Lassanként aztán létrejött a Nyírség. Amikor elég magasnak tartották, bakhátat vontak a tetejére és beszegték egy szelíd fasorral, mint a tetőfedő a házgerincet. E gerincre települt aztán több falu- testvérével Nyirbéltek. A falu öregjei még ma is bölcsen emlegetik: „A mi falunk a Nyírség trónján ül!", \z a bizonyos koszorú Hogy mindezekből mi igaz és mi nem, azt a Tiszától és a széltől kellene megkérdeznünk, any- nyl azonban látszik, hogy a „trónon" ülő Beitek homlokát nem övezi a legfrissebb koszorú. Akadnak szorgos kezek, amelyek meg-megpróbálkoznak a koszorúkötéssel, de bizony nem sok sikerrel. Egyszer a nyár heve. máskor a tél hidege hervasztja el az összeszedett virágokat: nincs kultúrterem. így aztán Beitek szomorún tekintget szomszédjára, Ny ír lúgosra, ahol is most épült új kultúrház és a szorgos népi együttes gyakori sikerével a hírnév koszorúját már feltette a falu homlokára. Emiatt aztán az öregek morognak a középkorúak türelmetlenkednek, a fiatalok meg átjárnak Lúgosra, sokan oda is nősülnek és ezzel felrúgják a régi szokást: Nem ember az, aki nem talál a maga templomában vagy a maga falujában párt . magánk. (Talán azt tartják: ha elunom magam az asszony mellett, helyben lesz az együttes és majd elszórakoztat az.) lyiiég nincsen, ahol egy gzinelő- adást meg lehetne tartani. Az iskola udvarán áll ugyan egy „szabadtériszínpad, de az csak nyárra velő (?) és a téli ráérős napok, esték kulturális igényeinek kielégítésében nem segít. Pedig van ebben a faluban any- nyi tehetséges ember, aki tudna valami jelentősét is csinálni. Most egy énekkar, egy tánccsoport és egy 30—35 tagú kézimunka-szakkör, és egy színjátszó csoport van csupán. No, meg a szórakoztatás, a népművelés szolgálatában van egy rossz dl- lapot ban levő és túlságosan is kicsi mozi A táncosok, és a szín ' játszók az iskolában szoktak', próbálni vagy olykor előadást' tartani. Leginkább a legszüksé-'. gesebb kellékek nélkül. A szín-', padot Ivét egymás tetejére tettj tantermi dobogóból készítik, a; függönyt a teremben keresztben< kifeszített zsinegre akasztott alkalmatosság jelenti. Mindezek; ellenére az ilyen előadásokat is olyan nagy számú közönség', nézi meg, hogy nem fér a terembe. A tolakodás, a nagy ■ zsúfoltság gyakran vezet vere-', kedésre, civődásra. (A moziban; úgyszintén.) célom, hogy után* érjek a céTteu Az utolsó száz méterig ez így is nézett ki. Hanem akkor az egyik osztrák fiú „megtáltosodott" és hátrányát behozva, néhány méter előnyre tett szert. Hát így kerültem a hetedik helyre . ■,, Nagyon jólesett, amikor a verseny befejeztével magyar barátaim, és a vendéglátók, — akik megtudták, hogy életem első külföldi versenyén vettem részt — sorra gratuláltak. Este aztán a versenyzők többsége közös vacsorán vett részt. Nekünk, magyaroknak egy kedves vendégünk is volt. A berni magyar nagykövet is ellátogatott hozzánk. Az egész est, meleg baráti légkörben ért véget. Nagyon kedves volt minden kis jelenet, amikor egymással beszélgettünk — tolmács hiányában. Én nem beszélek nyelveket, csak amit az iskolában tanultam, abból tudok még keveset. Mégis boldogultunk. — Az egyik német fiúval például orosz nyelven kezdtünk társalogni, ó tudott jobban és mint mondta, rászívott a moszkvai VIT-en is. Látogatás Mit tervez a község vezetősége? Próbálkozás két iskolai dobogón No, persze az egész falu nem települhet át Nyírlugosra, ott helyben kéne valamit csinálni, mert jelen pillanatban olyan heValamikor a határőrségnek őrse volt ebben a faluban. Az őrs épülete jelen pillanatban kihasználatlanul ott áll a tanács- házzal átellenben. Ez az épület igen alkalmatos volna arra. hogy kultúrházzá alakítsák, de jelenleg még a Belügyminisztérium tulajdonában van. A falu vezetői már néhányszor kérték, de eddig hasztalanul. Lehet, hogy a Belügyminisztériumnál; valóban szüksége van és lesz rá és a béltelkiek soha sem kaphatják meg. Mi lesz akkor? Ezt nem tudni, mert a falu vezetői más lehetőségek felkutatásával nem nagyon próbálkoznak. Azt mondják, hogy a volt határőr-- ségi épület átalakításához a köz-} scgfejlesztési alapból lenne pén- { zük és a lakosság társadalmit munkával is segítene. Ha ezt biztos, akkor talán az sem lenne * lehetetlen, hogy egy kis körül-* tekintéssel, a helyi anyag és| erőforrások jobb kihasználása-* val azt tegyék, amit például a} tákosiak: új kultúrházat építse-* nek. Meg kellene ezt nézni, meg bizony. Így talán előbb kerülne^ a kultúra virágaiból koszorú ej ,.trónon'‘ ülő község homlokára. ‘ (—béig—) A vasárnapi verseny után másnap — és még kedden is — bőven volt időnk városnézésre. Fényképező gépekkel „felfegjver- verkezvén” el is indultunk. Sokmindent megnéztünk, de nekem legjobban a Nemzetek Palotája tetszett. Jártunk az épületben és megtekintettük a hatalmas kerthelyiséget ts. ((Ez az a hely, ahol a kormányfők korábban tartották találkozójukat.) Genf szépfekvésű város, de igazi szépségét — hasonlóan Budapesthez — csak este tudja megmutatni. S hogy egész ottlétünk alatt nem tűnt idegennek a város, azt Genf leginkább a tavának köszönheti. Igen, a pesti Duna vizét véltük csillogni a határmenti tó szinén. Lm berek Nekem a legfeltűnőbb a *vá)a emberek öltözködése, és általában a megjelenése volt Türtőztetni kellett magamat a nevetéstől, — ahogy — főleg a nőknél — furábbnál furább öltözékeket pillantottam meg. Általában minden zagyvalékot magukra szednek a svájciak és hanyagul öltözöttek. Lépten-nyomon megeső- hálták a cipőmet, pedig csupán egy egyszerű, gumitalpas cipőben mentem el. (Ok ugyanis hegyesorrú cipőt hordanak) Tervek Ilyen élményekkel, szántómra hasznos tapasztalatokkal tértem haza első külföldi versenyemről, örülök a 7. helyezésemnek és hazatérésem óta még nagyobb szorgalommal szeretnék edzeni. Lehetőség van rá. A vállalatnál sincs akadálya erőnlétem fokozásának, de államunk is sok segítséget ad. Hamarosan például Tatán folytatom felkészülésemet -— három hétig. Az Éurópa-bajnok- 5ágra készülő keret tagjaival veszek részt közös edzéseken. Legközelebb a vasutas válogatottal Lipcsében állok rajthoz. Szeretnék jól szerepelni a párizsi l'ITu- manité-versenyen is. Fehér László. I megyei tanács vb. tagjainak fogadóórái 1958. február 26-án, szerdán 9—12 óráig Kocsis L ászló, a végrehajtó bizottság tagja, 1958. márciu« 1-én, szombaton 9—12 óráig Gombás Lajos, a végrehajtó bizottság tagja tart fo- adóórát. A fogadóórát a megyei tanács épületében, hivatali helyiségükben tartják. J» ____ Genfi Jegyzetek : iij 1 A disszidensek közül többen ér• deklődtek: mi Lenne, ha hazajönnének? > Én nagyon őszintén válaszoltam ;nekik: akit csupán az illúziók ; késztették a disszidálásra, azok ■nyugodtan hazajöhetnek. Mert, Ihogy a Nyugathoz főzött remények lassan szertefoszlanák, azt megláttam a tekintetükben. ; Hanem a legszebb és legna- igyobb élményemre a verseny ; napján, vasárnap került sor. Az• nap mind a négyen feltűnően ;frissek voltunk. Ebédig Kovács, 'Fazekas és Jeszenszki nyugtató ; sétára mentek — én otthon a szállodában váltam az ebédre. — Lefeküdtem újból és majd csak ebéd után kezdtem készülődni. És a félnégy, a verseny Időpontja rohamosan érkezett, Rail! Ahogy kiértünk a verseny színhelyére, legelőször is ellenfeleink felől érdeklődtünk. Csak ekkor találkoztunk velük. Megtudtuk, hogy 66 versenyző áll rajthoz a versenynap fő számánál, a 7500-as futamban. És... elérkezett a félnégy. Mint ahogy mondják: Svájcban pontosak a vonatok, de bennünket is pontosan indítottak el. Magyar futóbarátaim, — akik már nem először vettek részt ilyen versenyen — biztattak és én arra gondoltam, hogy nem fogok leszakadni tőlük. Nagyon jól esett, szinte erőt kaptam, amikor az indulásnál felhangzott a Rákóczi-induló ... Röviddel az első kör után már az élbolyban futottam. Egészen az utolsó körig (hat kör volt), az elsők között voltam és nekem is furcsa volt, hogy nem éreztem nagyobb fáradságot. Az utolsó körön Kovács Jóska elhúzott mellettem és diktálta az ütemet. Előnyét — habár nem sok volt, — egyre növelte és nekem az volt minden A Nap kel: 8.34 perckor, nyűgözik: 17.22 perckor, ★ A DEMECSER1 KÖZSÉGI TAN ÁCS a közelmúltban foglalkozott az iskolás korúak és felnőttek oktatásával. Különös tekintettel voltak a cigánygyermekek iskolába- járatására. A végrehajtó bizottság elnöke, a községi pártszervezet vezetősége személyesen beszélgetett a mulasztó gyermekek szüleivel és meggyőzte azokat az iskoláztatás fontosságáról. A szülők Ígéretet tettek arra, hogy gyermekeiket rendszeresen fogják járatni az iskolába. ígéretüket eddig be is tartották. De tanulnak a felnőttek is. Egy 27 tagú csoport már két hete tanul eredményesen. ★' ŰJ MÖRHJZ ZSIGMOND FILM A gyermekek — és valljuk be, a felnőttek is — mindig szívesen nézik a jó rajzfilmet. A Pannónia Filmstúdió figyelembe vette ezt az Igényt és Móricz Zsigmond, meséje nyomán rajzfilmet készített wA török és a tehenek” címmel. ★ A nagy káliói járási nőtan ács készül március 8-ra, a Nemzetközi Nőnapra. Már megalakították az ünnepségeket lebonyolító előkészítő bizottságot. — Tervükben ezerepei, hogy ebből az alkalomból üzemi, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt asszonyokat jutalmaznak meg. ★ LELKES KULTŰRMUNKA NAGYHALÁSZBAN Nagyhalászban lelkesen folyik a kultúrmunka, pedig igen sok nehézséggel kell megküzdöli. — Egyik legnagyobb akadályozója a munkának az, hogy nincsen színpadi felszerelés, a próbákat és összejöveteleket nem minden esetben tudják fűtött helyiségben tartani. Mégis van igyekezet és eredmény Is. Több előadást tartottak már a községben. így pélTíz perc a Nyírség teleién A Nyír see „trónja44
