Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

KELETMÄC.TARCmSZAO IS*». FEBRUAR ZS, REDO H I R E K 1958. február 25, kedd, Géza fiául előadták „A bor”, „Irány Caracas”, „Nem élhetek muzsika­szó nélkül” és a „Tacskó” című darabokat. A Nőtanács színját­szó csoportja most készül több egyfelvonasos darab bemutatásá­ra, az úttörők a „Légy jó mind­halálig” című darabot szeretnék előadni. ★ MÁSFÉL ÉV ÜZÉRKEDÉSÉRT A Nyíregyházi Járásbíróság a napokban ítélt el két üzérkedő nőt. Keller Margit és Szénási Rozália árpával, szemeskukorícá- val, gyümölccsel és baromfival üzérkedett. A megyében felvásá­rolták olcsón a különböző „üzleti” cikkeket, és a vidéki városokban Ózdon és Szentesen busás ha­szonnal adták tovább. Keller Margit többek között 22 mázsa szemeskukoricát vásá-, rolt mázsánként 330 forintért és 370—380 forintért adta tovább. Ilyen módszerrel vásárolt 1 q 50 kg. baromfit, 51 kislibát és több má­zsa gyümölcsöt. A bíróság Keller Margitot egy év, hat hónapi, Szé­nás Rozáliát hathónapi börtön- büntetésre ítélte árdrágító üzér­kedésért. 500 forint büntetés pohárlopásért A kisvárdai járási tanács sza­bálysértési előadója szigorú hatá­rozatot hozott a napokban egy pohárlopási ügyben. Ugyanis Kis­váráén és a környéken módfelett elszaporodott a pohárlopás a bü­fékben, italboltokban és kisven­déglőkben. Január 30-án Szalai István lö- vópetri lakos Kisvárdán a piaco zás után zsebretett néhány poha­rat a büfében. Tettenérésekor ki­jelentette, hogy nyomozó és elő­vett egy igazolvány-félét. A büfé vezetője — aki mellesleg mun­kásőr — azonnal füiönfogta az ál- delcktfvct és tüstént rendőrt, hí­vott. A pohártolvaj Szalai lelep­leződött és a járási tanács példás határozattal 500 forint pénzbünte­téssel sújtotta. Csütörtöki számunkban „Ható­sági felügyelet alá helyezik a bicskázókat, verekedőket” című cikkbe technikai okok miatt hiba csúszott be. Közbiztonsági őrizet helyett, biztonsági őrizetet írtunk. A helyes szöveg a következő: „Az illetékesek gondoskodnak arról, hogy minden verekedő szigorú el­bírálásban részesüljön, közbizton­sági őrizet alá, valamint rendőri felügyelet alá helyezzük.., ” Akinek kesétől édesebb a cukor Kisvárda egyik napról a má­sikra országos hírre emelte • cuk­rászatát. A megyében már régen beszélnek róla, most az ország cukrászberkeiben is emlegetik. Van ugyanis a kisvárdai földmű­vesszövetkezetnek egy cukrásza, Sipos István, aki már számtalan cukrászversenyen vett részt és aratott sikert. Keze érintésétől édesebb a cukor, ízletesebb a süte­mény és finomabb a csokoládé, Képünk Sípos István cukrászt ábrázolja. Abban az időben, amikor mán a szél és a Tisza beszélni tudati, az volt a szokás, hogy e két nagyhatalom esztendőnként egy* szer összeült tanácskozni. Egy­ezer set mondta a Tiszának az északi szél: Eddig többnyire csak. robo­toltunk, most már építeni Is kéne valamit. — Bölcs beszéd — helyeselt a Tisza —, de mit? — Rakjunk ide az Alföld szé­lére hegyeket. Ezzel hírnevet és becsületet szerezhetünk magunk­nak — felelt a szél. — Remek ötlet, kezdjünk is mindjárt munkához — buzdult a folyó. Éltől kezdve a Tisza hordta. hordta « folyami homokot, tava­szonként partjaira terítette, az északi szél meg szárnyára kapva beljebb hordta. Lassanként az­tán létrejött a Nyírség. Amikor elég magasnak tartották, bak­hátat vontak a tetejére és be­szegték egy szelíd fasorral, mint a tetőfedő a házgerincet. E ge­rincre települt aztán több falu- testvérével Nyirbéltek. A falu öregjei még ma is bölcsen em­legetik: „A mi falunk a Nyírség trónján ül!", \z a bizonyos koszorú Hogy mindezekből mi igaz és mi nem, azt a Tiszától és a szél­től kellene megkérdeznünk, any- nyl azonban látszik, hogy a „tró­non" ülő Beitek homlokát nem övezi a legfrissebb koszorú. Akadnak szorgos kezek, amelyek meg-megpróbálkoznak a koszo­rúkötéssel, de bizony nem sok sikerrel. Egyszer a nyár heve. máskor a tél hidege hervasztja el az összeszedett virágokat: nincs kultúrterem. így aztán Beitek szomorún tekintget szom­szédjára, Ny ír lúgosra, ahol is most épült új kultúrház és a szorgos népi együttes gyakori sikerével a hírnév koszorúját már feltette a falu homlokára. Emiatt aztán az öregek morog­nak a középkorúak türelmetlen­kednek, a fiatalok meg átjárnak Lúgosra, sokan oda is nősülnek és ezzel felrúgják a régi szokást: Nem ember az, aki nem talál a maga templomában vagy a maga falujában párt . magánk. (Talán azt tartják: ha elunom magam az asszony mellett, hely­ben lesz az együttes és majd el­szórakoztat az.) lyiiég nincsen, ahol egy gzinelő- adást meg lehetne tartani. Az iskola udvarán áll ugyan egy „szabadtériszínpad, de az csak nyárra velő (?) és a téli ráérős napok, esték kulturális igényei­nek kielégítésében nem segít. Pedig van ebben a faluban any- nyi tehetséges ember, aki tudna valami jelentősét is csinálni. Most egy énekkar, egy tánc­csoport és egy 30—35 tagú kézi­munka-szakkör, és egy színját­szó csoport van csupán. No, meg a szórakoztatás, a népművelés szolgálatában van egy rossz dl- lapot ban levő és túlságosan is kicsi mozi A táncosok, és a szín ' játszók az iskolában szoktak', próbálni vagy olykor előadást' tartani. Leginkább a legszüksé-'. gesebb kellékek nélkül. A szín-', padot Ivét egymás tetejére tettj tantermi dobogóból készítik, a; függönyt a teremben keresztben< kifeszített zsinegre akasztott al­kalmatosság jelenti. Mindezek; ellenére az ilyen előadásokat is olyan nagy számú közönség', nézi meg, hogy nem fér a te­rembe. A tolakodás, a nagy ■ zsúfoltság gyakran vezet vere-', kedésre, civődásra. (A moziban; úgyszintén.) célom, hogy után* érjek a céTteu Az utolsó száz méterig ez így is nézett ki. Hanem akkor az egyik osztrák fiú „megtáltosodott" és hátrányát behozva, néhány méter előnyre tett szert. Hát így ke­rültem a hetedik helyre . ■,, Nagyon jólesett, amikor a ver­seny befejeztével magyar bará­taim, és a vendéglátók, — akik megtudták, hogy életem első kül­földi versenyén vettem részt — sorra gratuláltak. Este aztán a versenyzők többsége közös vacso­rán vett részt. Nekünk, magya­roknak egy kedves vendégünk is volt. A berni magyar nagykövet is ellátogatott hozzánk. Az egész est, meleg baráti légkörben ért véget. Nagyon kedves volt min­den kis jelenet, amikor egymás­sal beszélgettünk — tolmács hiá­nyában. Én nem beszélek nyelve­ket, csak amit az iskolában ta­nultam, abból tudok még keve­set. Mégis boldogultunk. — Az egyik német fiúval például orosz nyelven kezdtünk társalogni, ó tudott jobban és mint mondta, rászívott a moszkvai VIT-en is. Látogatás Mit tervez a község vezetősége? Próbálkozás két iskolai dobogón No, persze az egész falu nem települhet át Nyírlugosra, ott helyben kéne valamit csinálni, mert jelen pillanatban olyan he­Valamikor a határőrségnek őrse volt ebben a faluban. Az őrs épülete jelen pillanatban ki­használatlanul ott áll a tanács- házzal átellenben. Ez az épület igen alkalmatos volna arra. hogy kultúrházzá alakítsák, de jelenleg még a Belügyminiszté­rium tulajdonában van. A falu vezetői már néhányszor kérték, de eddig hasztalanul. Lehet, hogy a Belügyminisztériumnál; valóban szüksége van és lesz rá és a béltelkiek soha sem kap­hatják meg. Mi lesz akkor? Ezt nem tudni, mert a falu vezetői más lehetőségek felkutatásával nem nagyon próbálkoznak. Azt mondják, hogy a volt határőr-- ségi épület átalakításához a köz-} scgfejlesztési alapból lenne pén- { zük és a lakosság társadalmit munkával is segítene. Ha ezt biztos, akkor talán az sem lenne * lehetetlen, hogy egy kis körül-* tekintéssel, a helyi anyag és| erőforrások jobb kihasználása-* val azt tegyék, amit például a} tákosiak: új kultúrházat építse-* nek. Meg kellene ezt nézni, meg bizony. Így talán előbb kerülne^ a kultúra virágaiból koszorú ej ,.trónon'‘ ülő község homlokára. ‘ (—béig—) A vasárnapi verseny után más­nap — és még kedden is — bő­ven volt időnk városnézésre. Fényképező gépekkel „felfegjver- verkezvén” el is indultunk. Sok­mindent megnéztünk, de nekem legjobban a Nemzetek Palotája tetszett. Jártunk az épületben és megtekintettük a hatalmas kert­helyiséget ts. ((Ez az a hely, ahol a kormányfők korábban tartották találkozójukat.) Genf szépfekvésű város, de igazi szépségét — hasonlóan Bu­dapesthez — csak este tudja meg­mutatni. S hogy egész ottlétünk alatt nem tűnt idegennek a vá­ros, azt Genf leginkább a tavá­nak köszönheti. Igen, a pesti Duna vizét véltük csillogni a ha­tármenti tó szinén. Lm berek Nekem a legfeltűnőbb a *vá)a emberek öltözködése, és általá­ban a megjelenése volt Türtőz­tetni kellett magamat a nevetés­től, — ahogy — főleg a nőknél — furábbnál furább öltözékeket pillantottam meg. Általában min­den zagyvalékot magukra szed­nek a svájciak és hanyagul öltö­zöttek. Lépten-nyomon megeső- hálták a cipőmet, pedig csupán egy egyszerű, gumitalpas cipőben mentem el. (Ok ugyanis hegyes­orrú cipőt hordanak) Tervek Ilyen élményekkel, szántómra hasznos tapasztalatokkal tértem haza első külföldi versenyemről, örülök a 7. helyezésemnek és hazatérésem óta még nagyobb szorgalommal szeretnék edzeni. Lehetőség van rá. A vállalatnál sincs akadálya erőnlétem fokozá­sának, de államunk is sok segít­séget ad. Hamarosan például Ta­tán folytatom felkészülésemet -— három hétig. Az Éurópa-bajnok- 5ágra készülő keret tagjaival ve­szek részt közös edzéseken. Leg­közelebb a vasutas válogatottal Lipcsében állok rajthoz. Szeret­nék jól szerepelni a párizsi l'ITu- manité-versenyen is. Fehér László. I megyei tanács vb. tagjainak fogadóórái 1958. február 26-án, szerdán 9—12 óráig Kocsis L ászló, a végrehajtó bizottság tagja, 1958. márciu« 1-én, szombaton 9—12 óráig Gombás Lajos, a vég­rehajtó bizottság tagja tart fo- adóórát. A fogadóórát a megyei tanács épületében, hivatali helyiségük­ben tartják. J» ____ Genfi Jegyzetek : iij 1 A disszidensek közül többen ér­• deklődtek: mi Lenne, ha hazajön­nének? > Én nagyon őszintén válaszoltam ;nekik: akit csupán az illúziók ; késztették a disszidálásra, azok ■nyugodtan hazajöhetnek. Mert, Ihogy a Nyugathoz főzött remé­nyek lassan szertefoszlanák, azt megláttam a tekintetükben. ; Hanem a legszebb és legna- igyobb élményemre a verseny ; napján, vasárnap került sor. Az­• nap mind a négyen feltűnően ;frissek voltunk. Ebédig Kovács, 'Fazekas és Jeszenszki nyugtató ; sétára mentek — én otthon a szállodában váltam az ebédre. — Lefeküdtem újból és majd csak ebéd után kezdtem készülődni. És a félnégy, a verseny Időpont­ja rohamosan érkezett, Rail! Ahogy kiértünk a verseny színhelyére, legelőször is ellenfe­leink felől érdeklődtünk. Csak ekkor találkoztunk velük. Meg­tudtuk, hogy 66 versenyző áll rajthoz a versenynap fő számá­nál, a 7500-as futamban. És... elérkezett a félnégy. Mint ahogy mondják: Svájcban pontosak a vonatok, de bennünket is ponto­san indítottak el. Magyar futóba­rátaim, — akik már nem először vettek részt ilyen versenyen — biztattak és én arra gondoltam, hogy nem fogok leszakadni tőlük. Nagyon jól esett, szinte erőt kaptam, amikor az indulásnál fel­hangzott a Rákóczi-induló ... Rö­viddel az első kör után már az élbolyban futottam. Egészen az utolsó körig (hat kör volt), az el­sők között voltam és nekem is furcsa volt, hogy nem éreztem na­gyobb fáradságot. Az utolsó körön Kovács Jóska elhúzott mellettem és diktálta az ütemet. Előnyét — habár nem sok volt, — egyre nö­velte és nekem az volt minden A Nap kel: 8.34 perckor, nyűg­özik: 17.22 perckor, ★ A DEMECSER1 KÖZSÉGI TAN ÁCS a közelmúltban foglalkozott az iskolás korúak és felnőttek okta­tásával. Különös tekintettel vol­tak a cigánygyermekek iskolába- járatására. A végrehajtó bizott­ság elnöke, a községi pártszerve­zet vezetősége személyesen be­szélgetett a mulasztó gyermekek szüleivel és meggyőzte azokat az iskoláztatás fontosságáról. A szü­lők Ígéretet tettek arra, hogy gyermekeiket rendszeresen fogják járatni az iskolába. ígéretüket eddig be is tartották. De tanulnak a felnőttek is. Egy 27 tagú cso­port már két hete tanul eredmé­nyesen. ★' ŰJ MÖRHJZ ZSIGMOND FILM A gyermekek — és valljuk be, a felnőttek is — mindig szívesen nézik a jó rajzfilmet. A Pannónia Filmstúdió figyelembe vette ezt az Igényt és Móricz Zsigmond, me­séje nyomán rajzfilmet készített wA török és a tehenek” címmel. ★ A nagy káliói járási nőtan ács ké­szül március 8-ra, a Nemzetközi Nőnapra. Már megalakították az ünnepségeket lebonyolító előké­szítő bizottságot. — Tervükben ezerepei, hogy ebből az alkalom­ból üzemi, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt asszo­nyokat jutalmaznak meg. ★ LELKES KULTŰRMUNKA NAGYHALÁSZBAN Nagyhalászban lelkesen folyik a kultúrmunka, pedig igen sok nehézséggel kell megküzdöli. — Egyik legnagyobb akadályozója a munkának az, hogy nincsen szín­padi felszerelés, a próbákat és összejöveteleket nem minden esetben tudják fűtött helyiségben tartani. Mégis van igyekezet és eredmény Is. Több előadást tar­tottak már a községben. így pél­Tíz perc a Nyírség teleién A Nyír see „trónja44

Next

/
Thumbnails
Contents