Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

1958. FEBRUÁR 'ií. SZOMBAT KELETMAGYARORSZAG Románia népe forró szeretettel üdvözli hazája földjén a testvéri magyar nép küldötteit MA ES HOLNAP ünnepségeken üdvözli Nyíregyháza lakossága n 40 érés Szovjet Hadsereget | uuísora kerül sor, ahol a szovjet I és magyar alakulatok kultúrcso- ! portjai mellett fellép a mátészal- ! kai eigányegyüttes is. Holnap reggel nagyszabású fel­vonulásra kerül sor. A gyülekező a megyei pártbizottság épülete előtt lesz, ahonnan Tél tízkor indulnak el a felvonulok csoportjai. A városi tanács előtti szovjet emlékműnek és az Északi temető sírjainak megkoszorúzása után a Malinov- szkij-emlékműnél lesz a megem­lékező ünnepség. Az ünnepi be­széd elhangzása, valamint A ko­szorúzás után a honvédség és a munkásőrség díszszázad» vonul el az emlékmű előtt. Az ünnep­séget a honvédség díszsortiize fe­jezi be. Meffvíí lasztották a megye népi ellenőrzési bizottságát Tagjai a megyei tanács ülésén letették az esküt meg vizsgálat közben a hibák fel­tárásával, hanem tegyenek is ja­vaslatot egyes személyek felelós- ségrevonására. A megyei tanács vb. elnöke ez-< után az ülés elé terjesztette a végrehajtó bizottság javaslatát, majd egyenkénti szavazással fo­gadta el a listára kerülőket. A tanácsülés egyhangúan a követ­kezőket választotta meg a népi ellenőrzési bizottság tagjaivá: Gere Ferencet elnöknek. Sipos Béla felvásárlási csoporvezetct és Cs. Nagy István közgazdászt el­nökhelyetteseknek, Borbély Irént, i Tlszavasvári Munka Termelő­szövetkezet könyvelőjét, Jeles László nyugdíjast, Aszalós Sándor tanácsi dolgozót, Koncz Sándor ÁKF vezetőt, Farluts Gusztáv gé­pészmérnököt vedig a bizottság tagjainak. Á bizottság tagjai a megválasz­tás titán ünnepélyes esküt tet­tek, majd elhatározták, hogy rö­videsen összeülnek és kidolgoz­zák munkaprogramjukat, ame­lyet a népi ellenőrökkel és a dol­gozókkal- karöltve akarnak meg­valósítani. Kart kttrba öltve Bukarest, (MTI): A magyar párt- és kormányküldöttség kü- lönvonata csütörtökön délben gör­dült be a kurticsi határállomásra. A vendégek fogadására az ál­lomáson megjelentek: Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Közonti Vezetősége Politikai Iro­dájának tagja, a Minisztertanács alelnöke, Aurél Málnásán kül­ügyminiszterhelyettes és mások. A peronon felsorakozott dísz- ezázad tisztelgett. A különvonat- bói egymás után léptek ki a ma­gyar kormány- és pártküldöttség tagjai élükön Kádár János elv­társsal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkárával. A megjelent dolgozók hossza­san megéljenezték a magyar ven­dégeket. Kádár János és Mogyo­rós Sándor szívélyesen megölel­ték egymást. Ezután a román küldöttség tagjai barátságosan üdvözölték a magyar küldöttség tagjait. Az üdvözlések után felhangzott ' a román és magyar állami Him­nusz, s közben Kádár János Mo­gyorós Sándor kíséretében ellé­pett a díszszázad előtt. Jean Peldean, a Temesvár-tar- tománéi néptanács végrehajtó bi­zottságának elnöke rövid beszéd­ben üdvözölte a magyar nép kül­dötteit. A barátság és szívélyes vendéglátás jeléként régi román szokás szerint kenyérrel és sóval kínálta meg Kádár Jánost, aki megköszönte a baráti fogadtatást és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a látogatás tovább fogja erősíteni'mindkét nép barátságát. Tolmácsolta a Román Népköztársaság dolgozói­nak a magyar dolgozó nép test­véri üdvözletét, majd megemlí­tette, hogy' Békéscsabán áthalad­va Békés megye dolgozói meg­férték, ad.ta át meleg, baráti üd­vözletüket szomszédaiknak, Te­mesvár tartomány dolgozóinak. Ezután úttörők siettek a ma­gyar küldöttség tagjai felé és vi­rágcsokrokkal üdvözölték őket. Kádár János és a küldöttség tag­jai viszonzásul jelvényeket aján­dékoztak az úttörőknek, majd a tömeg éljezése közepette ismét felszálltak a különvonatra és folytatták útjukat Arad felé. Fogadás Aradon Mikor a különvonat begördült az aradi állomásra, a dolgozók ezrei éltették a vendégeket és a két nép barátságát. Adam Torna, a városi pártbizottság titkára üd­vözlő beszédében hangoztatta, hogy a látogatás hozzájárul a ro­mán és a magyar nép közötti ba­rátság elmélyítéséhez és a béke megerősítéséhez. A magyar küldöttség nevében Kádár János válaszolt. A többi között a következőket mondotta: —• Meggyőződésünk, hogy el­múltak azok az idők, amikor a népfk ellenségei viszályt szíthat­tak a román és a magyar nép között. Meg vagyunk győződve arról, hogy a mi barátságunk tisz­ta, igazi barátság, amelyet semmi nem árnyékolhat be. Azért jöt­tünk drága elvtársaink, hogy megszilárdítsuk ezt a lelkűnkből fakadó barátságot népeink és a két népköztársaság érdekében. — 'Ilién az országaink, a pártjaink és a népeink közötti megbonlha- '■'•.lan barátság! A válaszbeszéd elhangzása után a magyar küldöttség tagjai szívé­lyesen elbeszélgettek a fogadá­sukra megjelent dolgozókkal. A mnov- párt- és kormánykü'.dött­zet termelési tervének elkészítő, sóig mindenben segít, magyaráz. Az ó szakmai segítségének ha­tására döntött úgy a szövetke­zet, hogy megerősíti az állatte­nyésztést. s biztosítja a gazdál­kodás összhangját. Az igazgató az Új Elet Tsz-ben segíti a kö­zös életet megfelelő kerékvá­gásba vinni, Amúgy a tiszadobi Táncsicsba is ellátogatnak, mini jó szomszédhoz, mert rclíév a se- xiiség ott is. de nem ■viyan ége- «'»en, mint máshol. Sokszor meghívják magukhoz a szövetkezeti elnököket, bri­gádvezetőket a járásból, s ott, a helyszínen mutatják meg, mit hogyan lehet a legeredménye­sebben csinálni. Az elmúlt év tavaszon néhány munkagép használatának a bemutatóját tartották meg kint a földeken, az ősz folyamán talajelőkészí- '.ést, a vetést, s a napokban az ősszel elvégzett munkák, tavaszi eredményeit nézik meg a terme­lőszövetkezeti vezetők. S majd aratás előtt — mivel a vetés előtti és utáni hengérezéis volt a bemutatón a vitatott kérdés —, újra megtekintik és megállapít­ják, hogy erdemes-e követni a látott példát. Különben olvárr dologra hatá­rozták magukat, amit nagyon üdvös lenne minden állami gaz­daságnak megvalósítani a fent elsoroltakkal együtt. Ez pedig nem más, mint az, hogy meg­hívták a gazdaságba a tiszalökl tárás termelőszövetkezeteinek elnökeit, brigádvezetőit, s a gaz­daság szakemberei hat napon keresztül igyekeznek velük elsa­játíttatni a nagyüzemi gazdái- Vodix gvakorlali fogásai*. Ná- níssy Pál főmezőgazdász és a beosztott növénytermelő szak­emberek a trágyakezelés, a fosz­fátom trágyaérlelés, a közvetle­nül időszerű munkák apró fogá­saival ismertetik meg a vendé­geket. Harmati Ferenc főmecha- nlkus a munkagépek használa­táról, Vattamán Gusztáv az ál­lattenyésztés gyakorlati problé­máiról. a takarmányozásról, Fá­bián Ferenc szakállatorvos pe­dig az állategészségügyről tart isrnertőt. A gazdaság szakemberei szíve­sen segítenek a termelőszövetke­zeteknek. Segítenek, mert tud­ják, hogy így mélyülhet el iga­zán a jó baráti kapcsolat. Bárcsak ezen az úton halad­nának a többi állami gazdává- ook is.’ 5 ► 1 Bensőséges ünnepségek kereté­iben köszönti városunk lakossága 1» jubiláló Szovjet Hadsereget. Ma »reggel az üzemekben és hivata­lokban, valamint az iskolákban »emlékező röpgyűlésekre kerül >sor. Ezeken többhely ült szovjet ►elvtársak Is résztvesznek. A leg­► tübb vállalatnál ezúttal rendezik [meg a búcsútalálkozókat. Min­iden vállalathoz jobbára a már [ismerős szovjet elvtársak látogat- [nak el, és hazautazásuk előtt el- [búcsúznak az, üzemek dolgozóitól. [ Ugyancsak ma este a Tiszti [Klub nagytermében központi ün- [népség keretében köszönti Nyír- [ egyháza sáros népe a Szovjet [ Hadsereg születésnapját. Az itn- ínepség után színvonalas kultúr­► * Ma délelőttre hívták össze Nyír- J egyházán a Szabolcs-Szatmár me­ggyei tanácstagokat, hogy más na- tpirendi pontok megvitatása mel- »lett döntsenek arról is: az ország- í gyűlés legutóbb elfogadott tftrvé- ínye alapján kiket válasszanak a {megye népi ellenőrzési bizottságá­énak tagjaivá. Fekszi István elv- jtárs a megyei tanács végrehajtó {bizottságának elnöke ismertetted {népi ellenőrzési bizottságok meg­alakítására' vonatkozó törvényt. {Elmondotta, hogy azért szükséges fa népi ellenőrzés létrehozása, fmert ezen az úton hathatósabb {eredményeket érhetnek el a nép­► vagyon pazarlása elleni harcban, {küzdhetnek a bürokrácia marad­ványai ellen. A népi ellenőrzési ► bizottságok feladataikat az üze­lmek. vállalatok és a különböző ►szervek javaslatai alapján dele­gált népi, társadalmi ellenőrök [közreműködésével és a dolgozóit támogatásával látják el. A me- fgyei tanács vb. elnöke hangsú­► yozta még, hogy a bizottság tag- »iái figyeljenek fel a közérdekű f je jelentésekre s ne elégedjenek J szág, közöttük a román dolgozó j nép segítségével visszavertük. A háborús spekuláció csúfos vere­séget szenvedett.” Ezu‘án megköszönte a Román Népköztársaság dolgozóinak, hogy la válságos napokban bátran, na- I iározottan a magyar szocialista j forradalmi erők mellé állottak, j Megállapította, hogy a román— Smagyar barátság, a szövetség itt j is kiállta a tűzpróbát. j Beszédét többezer főnyi tömeg ] üdvrivalgással fogadta és sokáig, éltette a két nép közötti barátsá­got. Ezután a román, magyar, szerb és német műkedvelők táncokat mutattak be, de csakhamar egyet­len óriási kör alakult és a román nép nemzeti táncát, a hórát kezd­ték járni. A magyar és a román küldöttségek tagjai lesiettek az emelvényről és ők is együtt jár-' ták a hórát a temesvári fiatalok-' kai. A magyar párt- és kormány­küldöttség tagjai meleg kézfogás-' sál búcsúztak Temesvár dolgo­zóitól, majd visszatértek a külön-' vonathoz, mely folytatta útját a: román főváros felé. Bukarest középületei és a íőút-J vonalak már ünnepi díszt öltöt-J tek. Román és magyar nemzeti- < színű zászlókat és vörös lobogó-« kát lenget a szél. A román íővá-j ros dolgozóinak küldöttei közülj sokan már a délelőtti órákban el-j indultak a boner.sai pályaudvarra,« ahova a kora délutáni órákban, várták a magyar kormány’- ésj pártküldöttség érkezését. ] Valamennyi bukaresti lap az] Agerpres hivatalos jelentésén kí- 5 vül közli saját tudósítójának je-J leütését is a magyar küldöttség, különvonatának útjáról. Minden] tudósításból kitűnik, hogy Kádár. Jánost és a küldöttség többi tag-) iát megkülönböztetett szeretettel] várták a román nép fiai, vala-J mint az együtt élő nemzetiségei»] azokon az állomásokon, amely e-J ken a szerelvény’ megállt néhány] percre. ] Pénteken délelőtt Craiovában] és Pitestiben fogadták ünnepélye- sen a magyar nép küldötteit. ! Mint lapzártunkkor jelentették-] a magyar vendégek megérkeztek? Bukarestbe. * ♦»»♦»..«»♦♦♦»♦»«♦♦»•♦»♦.»»»♦»»»♦»♦I ; Falun még ugyan dübörgőit a ; vihar 1936 decemberében, s, ; még ezután is. amikor ; Honvári János, a Tiszavasvári [ Állami Gazdaság igazgató ia ei- [ látogatott Tiszse&zJárra, hogy ; megnézze, mi is van ott a szö- : vetkezettel. A temielőszövetke- ; zet csakúgy téliében bicegett, s ' elég volt egy-egy lenge szellő, hogy megingassa. S ott aztán az lett a nekiháborodott hangulat­ban folytatott beszélgetésből, ! hogy,’ aki enyhíteni akarta a libe­ralizmust, annak jobb volt odébbállni, míg ki nem fizették amúgy magyarmiskásan... Azóta sok minden megválto­zott s a lehiggadt emberek lát­ják, hogy’ akkor kinek volt iga­za. Az állami gazdaság vezetői nem szűntek meg azóta is állan­dóan támogatni a környék ter­melőszövetkeze'eil. Segítőén nyújtják karjukat a fiatalabb testvér felé. A gazdaság három szövetkezetei patronál közvetle­nül. de megtalálják a módját annak is. hogy még mások is gyarapodjanak a tőlük szerzett tudással. A gazdaság párttitkára a tiszavasvári Haladás Tsz-bcn igyekszik a közös utat egyenget­ni. a főagronómus a Petőfinél otthonos, ahol a közgyűlések szervezésétől kezdve a szövőike­ség ezután ismét Vonatra szállt és folytatta útját Temesvár felé. I magyar vendégek I emesváron Az ünnepélyesen feldíszített te­mesvári állomáson többezer főnyi tömeg várta a magyar párt- és kormányküldöttséget. A vendégeket Isac Martin, a Temesvár-tartományi' pártbizott­ság első titkára és Vasile Bote- zatu, a városi néptahács végre­hajtó bizottságának elnöke fo­gadta. Az ünnepélyes fogadtatás után a magyar vendégek resztvettek az állomás közelében lévő téren rendezett nagygyűlésen. A román és a magyar állami Himnusz elhangzása után Isac Martin, a tartományi pártbizott­ság első titkára mondott üdvöz’ő beszédet. Szeretettel üdvözölte a magyar testvémép küldötteit, majd kijelentette: „Az önök sze­mélyében a testvéri magyar né­pet üdvözöljük, amely — elén a munkásosztállyal és az MSZMP bölcs vezetésével — sikeresen építi a szocializmust a szomszé­dos és baiáti országban, a Ma­gyar Népköztársaságban.” A nagygyűlés résztvevőinek él­jenzése közepette emelkedett szó­lásra Apró Antal. Megköszönte a szíves baráti fogadtatást, majd így folytatta: Mi, az MSZMP, a Magyar Nép­köztársaság kormányának kül­döttsége, a magyar nép küldöt­teiként azért jöttünk az önök ha­zájába, hogy találkozzunk és tár­gyaljunk a Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság vezetőivel a né­peinket, az országainkat érintő i vjlitikai, gazdasági kérdésekről. Azért jöttünk, hogy találkozzunk a Román Népköztársaság dolgo­zóival: munkásokkal, parasz­tokkal, értelmiségiekkel. Látoga­tásunk legfőbb célja az, hogy az országainkat és népeinket össze­fűző barátságot és szövetséget még szélesebb alapokra helyez­zük. Ezért vettük nagy örömmé1 a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Nép­köztársaság kormányának baráti meghívását.” A továbbiakban emlékeztetett a magyar és a román nép évszá­zados közös harcaira, majd rá­mutatott: a magyar és a román! nép elnyomói mindig arra tőre-- kedtek, hogy ellentéteket, gyűlő-1 letet szítsanak a két nép között.; „Magyarországon — folytatta — ! a Horthy-fasiszta rendszer meg-' buktatása. Romániában a király-! ság megdöntése, mindkét állam- • ban az új rend. a népköztársaság j megteremtése tette lehetővé.« hogy a gyűlölködést felváltsa aj testveri együttműködés." í A továbbiakban kiemelte, hogy! az ellenforradalom az első órátó1] kezdve vad gyűlöletet hirdetett aj baráti népek ellen. Fő törekvésük! volt megbontani a szocialista or-] szagok közötti szövetséget.. < „Az impeuah.sták a magyarom« szági ellenforradalom kirobbanta « savai háborút szerveztek szőni-« szédaink. közöttük a Román Nép-] köztársaság ellen is — mondotta,* — hogy megpróbálják mégsem- ] mlsíteni nagy vívmányainkat « hogy a hatalmat viszaadják a ki-* zsákmányo'óknak. a k'rálvoknak,* vagy Antonescuéknak.” I Ezt a tényt. — folytatta —so-* ha nem szabad elfelejtenünk. AzJ imperializmus és a rpagyarorszá-« gi ellenforradalom támadását a* Szovjetunió és a többi baráti or ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents