Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

!9äS. I IiBKUÄlt 21, PÉNTEK keletű agvaroeszAg — 5 A BARÁT! MÉREK ÉLETÉBŐL G axdagodn a k a /som bolya-ra jón i kollektívák Ki ország egyik leggazdagabb éléstára — túlzás nélkül nevez­hetjük így a Bánátnak ezt a nyugati sarkát. Szurokfekete föld húzódik a végtelen rónán, kukorica, búza és más gabona­fajta dús táplálékú melegagya. Tavaly ősszel már minden faluban véglegesen tanyát vert erre a szocialista gazdálkodás. S ennek legfőbb magyarázata az „öregebb” kollektívák meggy őzt példamutatása. Nagyberegszón egy év alatt a közös Vagyon 1,600.000 lejről 2,900.000 lejre növekedett. Zsom­bolyán 1,700.000-ről 3,300 000-re. Kécsán pedig több mint 1,300.000 lejjel gyarapították a gazdaság oszthatatlan alapját. S az csak természetes, hogy ha nagy az állóalap, gazdagon buzogó a jövedelem legfőbb for­rása, busás a tagság részesedése is. Nem egy gazdaságban — Lenauheimon, Grabácon s más helyeken — 40—50 lejt is ért egy munkaegység. Hogy miből pénzeltek leginkább? Hát ott, ahol ennyire elterjedt a szerző­déses ipari növények termelése a pénzszerzés már nem okoz különösebb fejtörést. S Zsom- bolya-rajonban például nagy területeken termesztenek cukor­répát. Lenauheimon hektáron­ként 370 mázsa cukorrépater­mést értek el. S hovatovább terjed a belterjes gazdálkodás a zöldség- és állattenyésztés fel­karolásával is. A szerződéskötések nyomán ugyancsak sok pénz folyt be a Zsombolya-rajoni kollektív /gaz­daságok pénztárába. Legkeve­sebb 5—5 vagon búzát, illetve kukoricát minden kollektíva szerződött. A nagy bevételek le­hetővé tették aztán a rendszeres építkezéseket. Csupán az elmúlt esztendőben mintegy 80-féle építkezést kezdtek meg cs fejez- ] tek be. Tucatszámra kerültek tető alá istállók, raktárak, ólak, silók, s más gazdasági épületek és sok kollektivista lakás épült. Élelmiszeripari K koniliinát épül Tiranában Az albán lóxáros melleit clte- ' riitő üzberisi síkság képe évröl- l évre változik. Itt épült lel aji/i „Sztálin" textükembinát, a gyap-ő jú-textilgyár. majd később a bár-// sony- és pupliugyár. Ebben a ti-i*| ranai ipari negyedben hamarosan!:/ újabb nagyarányú tért építkezési-j indul meg. \ Szovjetunió scgitsé-X gével nagy élelmiszeripari kom-v binátot építenek. X Első szakaszként négy gyáregy—j séget építenek fel. Az glsd gyár-“;/ egység az új sörgyár lesz, év'f* 70 000 hektoliteres kapacitással, a/:/ másudik a Tiki rgyár, évi 12.000* hektoliteres kapacitással, a har-£ maüik gyáregységben évenU -t- 15.000 hektoliter alkoholmentes* üdítőitalt biztosítanak a fogyasz—bi­tóknak. a negyedik gyáregység-/:/ ben viszont száraztészta-árut ésf csecsemő-tápszert készítenek/:/ majd. * HAT KÉPI EGY ÉTEM f SZLOVÁKIÁBAN * A napokban volt egy éve an-i nak, hogy Braiisldvában meg-1 kezdte működését Szlovákia elsőt népi egyeteme. Egy év leforgása^ alatt további öt népi egyetemet/:/ szerveztek Szlovákia megyei vá-i rosaiban. A hat népi egyetemnek^ jelenleg több, mint 2 ezer hallga-i tója van. t Erfurt város (NDK) k-"!tségveíési kiadása 1957 ben 77.7 m.J u( telt ki. az 1958 évi 8Í.l miJlióv&l szemben. A város jelentős össze­geket fordított lakásépítésre. A szél magas hullá- i mókát korbácsol az Északi Jeges-tenger vizén. A torpedónaszádo­kat könnyedén dobálja amelyek hol egy hullám- taraj tetején, hol pedig a hullámvölgyek mélyén hányódnak. A szovjet torpedóna­szádok raja azonban, da­colva a széllel és vihar­ral, tovább halad a ki­képzési tervben kitűzött cél jelé. A hajóraj parancsno­ka utasítást ad a motor­erő fokozására. A paran­csot hamarosan jelző­zászlók adják tovább. A naszádok kilépnek a nyomdokvonalból és fel fejlődnek. Felbúg a mo­tor... s e pillanatban va­lami váratlan történt a megküzdeni. Zubenko azonban egyáltalán nem tartozott a > tapasztaltak közé. I Mindezek a gondolatok egymást kergették a fe­délzetmester agyában, s végül elhatározta, ha élete kockáztatásával is, de megmenti a fiút. Ivanov határozott moz­dulattal dobta le kabát­ját és a jeges vízbe ve­rette magát. Amikor fel­bukkant, mintegy 200 méternyire, apró pontot látott. Minden erejével arra felé úszott, de a ■.* v *•? ❖ v vv •> •(< hullámok eltérítették dí­jából. Végülis az utolsó percben érkezett oda, amikor a fiatal tenge­rész már teljesen kifá­radt az elemekkel foly­tatott eredménytelen küzdelemben. Szergej /: Ivanov azonban kitűnő < úszó volt, s így nemcsak 1 magát, hanem társát is a víz színén bírta íarta­«?. % Ezidő alatt a hajóraj -j- megkapta a 'riadójelzési: * ,.Ember a vízben!” A i. naszádok szinte egyszer- £ re fordultak a megadott Ä irányba és hamarosan v ielszedték a két tenge- /:/ részi. í Szergej Ivanov fedél- 9 scimesiert a paramcs- * nokság kitüntetésben ré- '( szesítette. /:/ A A JL.A -V. i. j. V. J- A J. J. *1 .1 A Rcisal Acélmű dolgozói 1957-ben 7.260 tonna acélt termeltek terven felül. V.munkaversen',-ben .a legjobb eredményt az V-ös ke­mence kollektívája érre el. Magykapacitású erőmű ép! a Danán BAD ELSTER — a dolgozóit gyógy'fürdője más gátból, két hid- rocentráléból és két úszókamráb'ól ■ áll majd. Az erőmű évi kapacitása körülbe­lül 2 millió tonna szén megtakarítását teszi lehetővé. A vízierőmű-óriás úszókamráinak szé­lessége eléri a 24 mé­tert, hossza pedig 230 méter körül mo­zog majd, ami bizto­sítja a fennakadás nélküli közlekedést a Dunán. A jóváhagyott előzetes tervből az is kitűnik, hogy a Duna medrét az építkezés színhelyén, körülbelül 13 kilométeres sza­kaszon. jelentősen ki kell mélyíteni, s csak­nem 18 millió köb­méter homok kiter­melését kell majd biz­tosítani. Kényelmesen pihennek a dolgozók az üdülő teraszán Dullest „Átkozottul síkos, pedig a tervünkön minden olyan kényelmesnek látszott.” „Ember a vízben” egyik hajón. Zubenkc fiatal matróz elvesztette egyensúlyát és hirtelen a kapaszkodókötél után kapott. A fedélzeten át­csapó hullám azonban le­sodorta a tapasztalatlan tengerészt. Mindez néhány pilla­nat műve volt, de Szer­gej Ivanov fedélzetmes- ter észrevette a szeren­csétlenséget. Mint ta­pasztalt tengerész, jól tudta, boqy a viharos tengerrel csak egy na­gyon régi ..tengeri ró­ka" és kiváló úszó tuá Az elmúlt év nya j rán találkoztak e.ső- j ízben a csehszlovák ; és osztrák szakembe­rek/ hogy megvitas- jsák a bratislavai— '•wolfstahH vizierőmű- lóriás építkezésének 'előzetes tervét. Azóta már további megbe­szélésekre is ser ke- yiilt és véglegesítet­ték az előzetes tervet. 'A terv szerint a bra- I tis'avai—wolfstah'í Víziérőmű egy hatal- j A Kémet Demokratikus Köz-% társaság legnagyobb és legszebb *j/ gyógyfürdője Bad Elster. A Fehér* Elster bájos völgyében, gyönyörű <{• erdők cs mezők közepette fekszik.* Elegáns fürdő és iidiilöberend+.-~> zéseivel 1945-ig főképpen a. gaz-* da gok fürdőhelye volt, a földbír-q tokos nemességé és c, magasrangú /* állami hivatalnokoké, akik a költ-* séges itt-tartózkodást megenged-* hették maguknak. *, Csak a fasizmus szétzúzása **’ után, 1947-ben válhatott Lad X Elster a dolgozók fürdőhelyévé, -tin ❖ Lad Elster fürdővé tud igeinek 90 /j V»-tt dolgozó, akiknek gyógy-* üdültetéséi a társadalombiztoÁ- /;/ tás fize-i. Évente 24.000 munkás* X és alkalmazottat gyógyítanak tfif többhetes kúrákon. A Kémet De- i irtok, útikus Köztársaság kormá- * nya 1952 óta S.5 millió márkát költött az állami fürdő kiépíti-f síre és szépítésére. IS szanató-* lium és gyógyintézet, mir tégy* 100 iidüló, korszerű ívókulek és /:/ fényűzően berendezett fiirdőhelyi-* | ségek, gyönyörű, ápolt kertel: cs * sok jó kulturális intézmény szol-* 'gátja a betegek gftógyulásár. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents