Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
1908. FEBRUÁR 21, PÉNTEK KELETMAG VAROKSZAG I "OH, hol a kis Túr siet..." 1 A rég £ időit Itt vagyunk a bőszülő Tisza hóna alatt, a két Túr által beiéit szögben, az Egerháí szélén épült Kisar- ban, Ha jól szétnéz valaki, még most is látja, hogy csodálatos lápvilág lehetett itt valaha. Ez a táj egykor egyike volt azon vidékeknek, melyekről legendát szőtt a népi képzelet. Olyan sűrű erdők nőttek a földjén, mint máshol a fű. Az égerfák, juharfák szakállas, vízben ázó tövéig soha nem hatolt le a nyár heve. A fák alatt, a hi- náros vízben ingó nád, suttogó sás, csattogó káka, ezer féle és színű vlzivirág tenyészett. Ezek rej- tekében tanyázott a fehér kócsag. a büszke hattyú, a koronás gém, a réti farkas, a latyaklakó mocsári vaddisznó. Ember keveset járta e tájat, ha járta is, az nem volt más. mind rákász, pákász, halász, madarász, dar- vász, a partosabb helyeken magyar marhát őrző pásztor és földettóró jobbágy. Ürnak hírét is ritkán hallották, mart nem lakott a faluban. A szomszédos Nagyarból üzengetett, ha baja volt. A kisariak nem is bánták ezt, mert azt tartották: farkassá1 úrral messziről jó a barátság. A falu különben ősrégi település. 1387-ben — ki tudja, kik utón — a Matucsinay családé, később a Bátoriak kezére száll, majd a Rákócziaké és a szatmári béke utánX Károlyi Sándor kapja fizetségül.«* Nem hiába mondja falujáról ésJ fajtájáról a kisari ember: nagy*!* időket ért. X T' V közel mull X Az uraktól azért a kisari határj.; és ember sem menekedett. Külö-X nősen az után,’hegy a mocsarak-g nak erét vágták, — vették talpukj*' alá az urak. Érdemes egy pillen-Xi tást vetni arra a statisztikára X amely megmutatja a község Xcl-X szabadulás előtti földbirtok-rr.eg-T1 oszlását. Hz Elnöki Tanács törvényerejű rendelnie a lanácsek községfeilesztési munkáiénak egységes szabályozásáról Ebből kiviláglik, hogy a határ nagy részét a 16 holdtól 100 holdig terjedő gazdaságok foglalták el. Ha azt számítjuk, hogy a 3 holdig terjedő birtokok nagyrésze legelörész volt, akkor kitűnik az is, hogy hány család kereste a kenyerét a más földjén, mint béres, vagy napszámos. ; Ha már itt tártunk, vessünk« egy pillantást á mai birtokvi-jj szonyokra. 3 1 kb.-ig 19 kh. 1.5—3 5 128 kh. 3.5—5.5 248 kh. 5.5—8.5 393 kh. 85—105 257 kh. 10.5—15 315 kb. 15.5—20 154 kh. 20.5—30 kh-ig 246 kh. Vagyis ma a földterület nagyrészét a 3.5 holdtól 16 holdig terjedő gazdaságok foglalják el. Van egy nagyüzem is a községben, az Űj Élet Termelősz* vetkezet. — 392 holdon gazdal koSzarvasir.arha: Ebből tehén: 1130 388 Lő: 128 Sertés: 948 Ebből koca: 90 Sajnos legelőhiány mutatkozik, mert a községnek csak 460 hold legelője van. Tehát 400 négyszögölnyi jut egy számosállatra. A jelenkor A számok és adatok után térjünk vissza a falu jelen életébe. Állapodjunk meg nem messze a Tisza-parthoz, a tanácsház előtt. Egy épületben van a tanáccsal az üj Élet irodája, a szomszédjában egy magas, jó külsejű, új épület áll, a kultúrház. Ez év január közepén avatták fel ünnepélyesen. A kisariak saját erőből építették. A gondolata cgy tanácsülésen született meg. Mégpedig igen érdekes módon. Első ülését tartotta a második választás után a tanács. Ekkor egy tanácstag felállt és azt mondta: „Építsünk egy kul- tűrházat.. = mutassuk meg, hogy fel tudjuk építeni ..-.a régiek csak belekezdtek, de mi fel is építjük.” Ez elhatároztatott, de a falu sokáig nem hitt benne, mert a tanács előző vezetői is sokáig tervezték, egyszer bele is fogtak, de aztán mégis abbamaradt. — Majd ezek is úgy járnak vele — mondták sokan. Az új vezetőség azonban csak hozzáfogott az alapok kiásásához, majd rakták a szép köveket. Az emberek meg-megálltak, nézték „Ebből már tényleg lesz valami” — mondogatták és gyerünk segítettek. Így épült fel minimális költséggel a többszázezer forintot érő kultúrház. ígérd meg — add meg! Nem is volna itt semmi baj már, de nincsen villany és amint a hírek szólnak, talán még ebben az esztendőben sem igen lesz. A villany kéne, nemcsak a világítás, de a becsület kedvéért is. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a megyétől bíztatást kapott a falu: ha százezer forintot adtok, 1957-ben lesz villanyotok. A község vállalta is: 57 utolsó negyedében meglesz a 100 ezer forint. Lesz villany, lesz villany elolthatjuk a lámpái. örömmámorban úszott a község. És mégse lett, ma is petróleumlámpákkal világítanak még az új kultúrházban is. Miért? Azt mondja a tanácstitkár, hogy azért, mert mire a 100 ezer forint összejött volna, azt mondták a megyénél: Sáros nagyon tifelétek a talaj, nem lehet, nem könnyű ... majd később villamosítunk Kis- arban. Abból az összegből pedig, amit az állam adott, Nyírszőlőst villamosították. Most aztán azt Szabolcs-Szatmár megye területére tilos burgonyát behozni Rendelet a burgonya felhasználásáról és forgalmáról A Magyar Közlöny lebruár 18-i száma a kormány rendeletét közli az amerikai burgonyabogár ■ittál veszélyeztetett területekről származó burgonya felhasználásának és forgalmának szabályozásáról. A rendelet szerint Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád, megye területét a burgonyabogár által veszélyeztetett területnek, az ország többi részét a burgonyabogár által erősen vcszélycztclctt területnek kell tekinteni. t Vető-, étkezési vagy ipari burgonya erősen veszélyeztetett területekről az említett megyékbe, továbbá a megyék területen belül — Szabolcs kivételével — a korábbi szállítási korlátozások megtartása mellett is csak növényegészségügyi bizonyítvánnyal szállítható. Erősen veszélyeztetett területen belül, továbbá Szabolcs. Hajdú, Békés és Csongrád megyéből az ország más vidékeire és Szabolcs megye területén belül a burgonya — az említett szállítási Korlátozások mellett — növényegészségügyi bizonyítvány nélkül szállítható. Szabolcs-Szatmár megye területére burgonyát behozni tilos. A rendelet a továbbiakban növénycgcszségügyi előírásokat tartalmaz, végűi közli a büntetőrcn- dclkerésckeí. Békenagygyűlés volt Kisvárdán A napokban békenagygyűlést tartottak a kis- várdai dolgozók. A községi tanácsháza nagyterme zsúfolásig megtelt munkásokkal, dolgozó parasztokkal, értelmiségi dolgozókkal. Jelen voltak az egyházak képviselői is. Az egybegyűltek előtt dr. Székely Miklós, a békebizottság elnöke mondott beszedett. A hozzászólások után táviratot intéztek az Országos Béketanácshoz, melyben tiltakozásukat fejezték ki az atom- és hidrogén- fégyverkezés ellen. Ezt követően a békenagygyűlés kibővítette a békebizottságot. Elnöknek dr. Székely Miklós ügyvédet, elnökhelyettesnek Bodnár Béla görögkatolikus lelkészt és titkárnak Venyige Miklósnc KTSZ dolgozót választották meg. NAGY JÁNOS vb. titkár. ütclssállitó kocsik késsütnek Az Egészségügyi Miniszteiium kérésére a Magyar Tudományos Akadémia kutató eszközöket kivitelező vállalata rövidesen korszerű étel- szállító kocsik gyártását kezdi meg kórházak, klinikák és szanatóriumok részére. Az ételszállító kocsival lehet az ételt tálcáiéra szervírozva szállítani, vagy helyszíni tálalás céljából edényekben. A három részre osztott kocsiban 54 tálca helyezhető el. Légterében maximálisan 80 Celsius fokú hót lehet biztosítani. Műszerei meg- akadá’yozzák az ételek lúlmelegedését. • A Népköztársaság Elnöki Tanáccsá törvény erejű tendeletet lio- ízott a tanácsok községfejlesztési •munkájának egységes szabályo- *zasárol. A rendelet egyebek köpött kimondja, hogy a fővárosi, a ‘városi, a városi kerületi és a köz- *ségj tanácsok éves tervük es “költségvetésük kidolgozásával »egyidőben községfejlesztési tervet Ckészítenek. Az egységes fejlesztési terv tartalmazza a tanács [éves népgazdasági tervében és ‘költségvetésében előirányzott íel- | adatokat, továbbá a helyi erő- iforrásokból megvalósítható cél- [ kitűzéseket. 1 A községícjlesztési terv célja, ! hogy a tanács minél nagyobb • mértékben kielégíthesse a [ helyi gazdasági, szociális cs • kulturális szükségleteket, s ■ ezáltal hozzájáruljon a szo• ti :i lista demokratizmus fej» [ icsztcschcz. C A rendelet felsorolja, hogy mi- ! lyen ’ feladatokat tervezhetnek a ■tanácsok a helyi erőforrások termáié. Ezek között szerepel a kommunális ellátás fejlesztése [— példau' csatornázás, utak, • hidak, járdák, játszóterek, für- [dők építése, fejlesztése stb. •— szociális, kulturális, egész- légügyi és sportintézmények építése, felújítása, felszerelés beszerzése, s a helyi gazdálkodás • színvonalának fejlesztése. [ Az Elnöki Tanács rendelete •ezután ismerteti a községfejlesz- Ctési alap rendszerét és forrásait. ! Rámutat, hogy • a tanács a községfejlesztési 1 alap képzésénél elsősorban a • lakosság anyagi eszközeire ‘ támasTkodik, ezért az általá- . nos jövedelemadó és a ház- [ adó fizetésére kötelezett la• kosokra éveukint közsegfej• Icszlési hozzájárulást, vet! hét ki. ,A hozzájárulás mértékének felső [határa a kivetés alapjául szolgáló • adók évi összegének 20 százaléka. [A levonásos jövedelemadó fizetésére kötelezettek községíejlesz- [tési hozzájárulásának mértékét a •kormány évenkint állapítja meg. [A hozzájárulás mértékét a ta- Ináes egyébként több évre — leg- |feljebb azonban 5 évre — előre is • megállapíthatja. • A tanácsokot az Irányítás [ alatt álló vállalatok nyerc• ségéból * kormány által ‘ megállapított mértékű részesedés illeti meg, ■ A tanácsok részére a jóváhagyott adóbevételi terven felül befizetett adó összegéből a tanácsot illető részesedés és a költségvetési többletbevételek — ha azokat a tanács a községfejlesztési alapba utalja, — az alap bevételeit képezik. Kimondja a rendelkezés azt is, hogy a tervben és a költség- vetésben jóváhagyott beruházások és felújítások során teljesített társadalmi munka pénzértékét a községfejlesztési alapba kell átutalni. Ez év január 1-től a földművesszövetkezetek, a kisipari termelőszövetkezetek és a háziipari termelőszövetkezetek kötelesek községfejlesz- téri hozzájárulást fizetni. A szövetkezetek hozzájárulásának ala pja jövedelemadó-köteles nyereségük évi bruttó összege. Hozzájárulásuk mérvét a kormány által megállapított határon belül a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanács állapítja meg :— a szövetkezetek középirányitó szervének előzetes meghallgatása után. Községfejlesztési hozzájárulást tartoznak fizetni az állami, (minisztériumi, tanácsi) vállalatok is. A hozzájárulás fizetésének köteJ lezetísége alól mentesek a MÁV és a posta szervei — vállalataik azonban nem — valamint az ál- lami gazdaságok és erdőgazdaságok. A helyi erőforrások feltárását nak elősegítése, a lakosság helyi kezdeményezéseinek felkarolása érdekében a rendelet kimondja^ hogy az állami beruházási összegek elosztásánál és a költségvetések tervezésénél előnyben kell részesíteni azokat a tanárokat, amelyek községfejlesztési tervük végrehajtásakor fokozottan támaszkodnak helyi erőforrásokra, A községfejlesztési alap hatékony feihasznalasa érdekében a közé ségfejlesztési tervet készítő tanács igénybe vehet rövid- és kön zéplejáratú bankhitelt. Az alapba befolyt bevételnek a tervévben fel nem használt összeget a kö- vetkező évi községfejlesztcsi tervá ben keli felhasználni. Beszél a rendelkezés a köeség- fejlesztési terv any agíed ezt tőnek és kivitelezési kapacitásának biztosításáról is. Mint mondja, a községfejlesztési tervbe felvett és a községfejlesztési alap terhére megvalósítandó feladatok: anyagszükségletét elsősorban helyi anyagokból kell fedezni. A ! községfejlesztési alap terhére tervezett feladatok építő anyagszükségletének azonban legalább 50 százalékát és az ennek megfeleld vállalati kapacitást a népgazdasági tervben kell biztosítani. A községfejlesztési tervek elké.-i szítésével, megállapításával es» végrehajtásával kapcsolatban a rendelkezés kimondja, hogy u községfejlesztési alap lerhérol megtervezendő feladatokat és azok előirányzatát a terv ás a költségvetés készítésével egyidó- ben a tanács végrehajtó bizottsága dolgozza ki. A községíejlesz- tési tervbe javasolt célokat előzetesen megtárgyalják a Hazafias Népfront helyi szerveivel, a tanácsi állandó bizottságokkal és a lakossággal. Az így kidolgozottéi elfogadott községfejlesztési terv- javaslatot a felettes tanács végrehajtó bizottságához, majd- a felülvizsgálat után — az évea tervvel és a költségvetési javaslattal együtt a tanács elé kell terjeszteni. Az éves tervnek és a költségvetésnek a felettes tanács által történt jóváhagyása után a tanács által már megvitatott községfejlesztési tervjavaslatot a tanács éves közscgíejlesztési tervének végleges megállapítása céljából, a jóváhagyott éves tervvel és költségvetéssel együtt — ismét a tanács elé keli teijeszteni. — A tanács által megállap.toít községfejlesztési tervet a tanácstagoknak kell széles körben választókét ületenkinf ismertetni a lakossággal. A községfejlesztési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért a végrehajtó bizottság felelős. A községfejlesztési tervet év közben csak a tanács módosíthatja, a községfej leeztési alap többletbevételeit is csak a tanácy határozata alapján lehet felhasználni. A tanács a községfejlesztési tervek végrehajtását köteles rendszeresen ellenőrizni, évenkint legalább kétszer tanácsülésen tárgyalni. A rendelkezés végezetül kimondja, hogy a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok a községfejlesztési alapba hozzájuk befolyó bevételekből újabb községfejlcsztési feladatok megvalósításának elősegítésévefi. jutalmazhatják a községfejlesztési munkában legkiemelkedőbb eredményt elért városokat, községeket. 0—3 kh-ig 4—7 8—15 16—50 50—100 100—500 kh-ig terjedő birtok i 22 21 _________16_______28________3__________—_______________________ t dik és 33 hold háztáji területei van. A közvagyonosodásra rámu-| tat az állatállomány is. 4* _________________ •»* Juh: 600 Baromfi: 4950 mondják a kisariak a tanács vezetőinek: — Gyengéit vagytok, azért nem sikerült. Ha a megyéhez fordulnak az meg azt feleli: nincs rá remény, mert kevés a keret! Pedig ide bizony villany kellene. Gyorsan és szépen fejlődik ez a falu. A termelőszövetkezet is boldogul. Az Egerháton — ott, ahol valamikor legelésző nyájak ko- lompolták — az idén rizstelepet létesít. Valósággal vetélkedve Nagyarral. mert azok is ezt akarják, csakhogy a nagy legelőn keresztül vezető út másik oldalán. Mozi létesítését is tervezik, úgy gondolják,, hogy vesznek egy vetítőgépet és egy áramfejlesztőt hadd szórakozzon, művelődjön a nép. Igazuk is van, hiszen a kultúrházban ott a nagyterem, ott a mozigépnek a hely, a gépház, csak be kell állítani a képpergető masinát. Reméljük, tervük sikerül és ez a kis község, amely bátran ül Tisza hóna alatt, egyhamar vilá-! gos, mozival rendelkező községgé1 lesz és nem azt tártja majd a! kisari példabeszéd: A mi falunk olyan, hogy még a járvány is el-[ kerüli, hanem azt, hogy; minden út a Tisza parton Kisarba vezet. [ (-bőg-) IT, A ä .•». zk zr. zr. v». -t-* • « 1
