Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

1058. JANUAR 17, PÉNTEK KELETMÁGTARORSZAG Fényképre kerülnek a hanyagok •* Mozgalom a társadalmi Tagron védelméért A fehérgyarmati járási tanács mozgal­mat indított a társa­dalmi tulajdon foko­zottabb védelme és megbecsülése érdeké­ben. E mozgalom ke­retében egyéb mód­szerek mellett 5 fény­képezőgépet is fel­használnak. A társa­dalmi tulajdont ké­pező vagyontárgy el­lenőrzése során fény­képeket készítenek. Ezeket a felvétele­ket a leglátogatot­tabb helyeken kifüg­gesztik és egyidejű­leg közlik az ellenőr­zés során szerzett ta­pasztalatokat is. A járási tanácsnak ezzel az a célja, hogy a társadalmi vagyon példás kezelőit nép­szerűsítsék, Termé­szetesen közhírré te­szik a hanyag va­gyonkezelők és a köz­vagyon elherdálói­nak nevét is, akik nagyon is rászolgál­nak a közvélemény kemény bírálatára és megvetésére. Erre nyilván az adott al­kalmat, hegy a járás területén nem egy községben látható el­hanyagolt állami épü­let, rendetlen tanács- udvar, vagy egyéb elhagyatott társa­dalmi vagyontárgy, fő­leg olyanok, ame­lyek a korábban fel­oszlott termelőszö­vetkezetektől kerül­tek tanácsi kezelés­be. Kíváncsian várjuk a mozgalom első eredményeit. Nyírbátori növényolaj Bécsben Jö volt a megye idei napraforgótermése. A szokottnál nagyobb ütemű termelés folyik » Nyírbátori Olajipari Vállalatnál is. A ja­nuári első dekádban például 87 vagui termény érkezeti be a te­lepre és ebből több mint 54 vagon feldolgozása történt meg. A feldolgozott mennyiség egyrésze, 60 tonna — exportálásra került, melyei már el is küldtek Récsbe. Érdemes erről a burgonyapana­máról még egyszer beszélni. Idő­szerűsége sem szenved csorbát, hisz’ a napokban készült el a 32 oldalas vádirat az utóbbi évek „legelőkelőbb” bűnperéről. Ebből a vádiratból, amelynek harminc­négy főszereplője és egy tucat mellékszereplője van, megtud­hatunk egy-két dolgot a Péter- féle milliós . burgonyapanamáról. a „liolt JelkeK“: 73 vagan krumpli Ügy kezdődött ez az ügy. mint - Gogol: „Holt lelkek“ című regé- j nyében, ahol - az élelmes. Csicsi- ;kov a temető fejfáiról másolta le ! a halott jobbágyok neveit, s egy- egy földbirtokosnak, jő pénzért ' eladta a holt lelkeket, mintha j azok eleven, élő testek lennének. ! Itt ugyan más volt a helyzet, ' de azért van némi hasonlatosság, í Ennél az ügynél, amint ez' sajt­„Megfordítva is álljon az igazmondás.,. \" Őszintén az udvarias kiszolgálásról A pincér megpihen egy * percre. Leül, térdére teríti « szalvétát és jólesően pillant végig a néhány vendégen.., Hát igen, ez is megeshet ma­napság: pihen a pincér. Hiába, vége az ünnepeknek és „beszö­kött” az uborkaszezon az étter­mekbe és tart egészen farsan­gig. És ahogy innen, a nyíregyházi. Kossuth-étterem egyik félreeső asztalától jobban megfigyelhetem Béni bácsit, városunk egyik leg­régibb pincérét, egy ilyen nyu- godtabb percében, önkéntelenül is felvillan előttem a „rrag,y hajrá” néhány képe. Akkor Bé­ni bácsinak bizony nem volt perc megnyugvása sem. És haj­nali kettő után amikor ismét ci­vilt ölthetett, fáradtan törölte le arcáról a gyöngyöző verejtek- oseppeket... Hej, de kevesen látják a pincérnek ezt a mozdu­latát Mert h* látnák, talán ke­vesebb lenne a pincért sértő szó j több lenne az érdemleges megbecsülés... Mivel nincs nagy forgalom — és ráér a pincér is — nézzünk szét ezen a területen. Szóljunk bátran és őszintén a nyíregy­házi „magyaros vendéglátásról”, a Vendéglátó udvariasságáról. Elöljáróban talán hadd álljon itt tfgy his pesti »emlék“ P őleg azok. figyeljenek most, akik így véleked­nek: „Azért a pénzért jobban is mozoghatnak!” Még a múlt évben hccta úgy a sors, hogy Pesten jártam és a barátom meghívott az egyik presszóba egy feketére. Szokat­lan gyorsan megkaptuk a két duplát és a fizetésre is hamar sor került. — Héthúsz — mondta a pin­cér és füle mellé bigyesztette ceruzáját. Tízessel fizettünk. Aztán vár­iunk. A pincér tárcába tette a pénzt és indult el. Barátom — pesti lévén — lázba jött: — Mester és ami visszajár...? A pincér nem zavartatta ma­gát és egyenes válasszal „terí­tett le” bennünket. — Na és a borravaló...? Egymásra néztünk és úgy éreztük abban a pillanatán, hogy nagyon utálatosak lehe­tünk mi ketten... Hát így történt Pesten. De nézzünk csak szét: mi a hely­zet a gyorsaság cs a pénz körüL itt Nyíregyházán? Vidéki vonás A J eg kell mondani: a nyírégy • házi Vendéglátó kiszolgálói szerényebbek. És ez helyes is. Am van ennek a szerénység­nek egy hátulütője ií, s ez a lassúságban mutatkozik meg. Azt azért nem szabad elfelejte­ni, hogy városunkban kevés az étterem, s hogy a szezonban — a forgalmas napokon — igen sok a szórakozni akaró. Ilyen­kor történik meg aztán, hogy — ■ őszintén szólva — a guta ütögeti a vendéget, míg egy po­hár világos az asztalára kerül. És egy másik vidéki sajátos­ság: a végén mégis engesztelve böki oda a vendég a felszolgá­lónak: „A többi a magáé”. Igen. a borravaló. Itt az ország félre­eső részén sem múlt még el a borravaló kora. Egyesek tatán hivalkodásképpen, mások meg lcötözködés alapjául „szégyenük tartani tenyerüket a fillérekért”. Ha meg már így áll a helyzet, nem nagy fáradság tudatni a »zomszed asztalnál ülőkkel, hogy: halljátok ti is, én borra­valót adtam. Egy azárt biztos, és ez megnyugtató: a mi pincé­reink nem követelik ki. Van rendes fizetésük és 5k nem na­gyon szeretik ha a hátuk mö­gött ezt súgják a vendégek: ..-ízért a pénzért...“ TV -m lenne ésszerű kendőzni a dolgot: a ..mellékes” itt vidéken is „összejön” havonta. Ezért elsősorban a vendégek a felelősek. Hanem érdemes be­nézni a kulisszák mögé. Nem árt eev kis statisztika, melynek segítségével meggvSződhetünk arról, ho-n- mennvft de1 gaznak, fáradoznak a ven-',iv,átó dolgo­zói . azéri a nénzért” — míg mások élvezettel szívják a ciga­rettát. Pro saseős lány: Forsalmas .la­pon általában 1000—1200 féke­iét készít el. Kiegészítésként: egy dupla megfőzéséhez négy­szer kell lehúzni a presszókart. A szorzat: 4.5—5 ezer húzás — egy karral. Csapos: Naponta 200 féld érit, 1500—1000 pohár sört, félhektó legágyat” a viszaéléseknek, csa­lásoknak. Különösen ha tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a válla­latnál soha nem egyeztették & főkönyvelési osztály által vezetett főkönyv és a burgonyaosztály ál­tal vezetett burgonyakönyv ada­tait. így alapozták meg vissza­élésüket a panama főcinkosa r, összejátszottak a szövetkezeti fel­vásárlókkal, hamis okmányokat, állítottak ki olyan burgonya tö­megéről, amelyet fel sem vásá­roltak. A központba küldött összesítő után a „felső lépcső” sorra utalta ki a nagyobbnál na­gyobb összegeket, melyen testvé­riesen megosztoztak a bűn.per ré­szesei. Miközben egymás után sorakoztak papírra a máriapócsr, balkányi, anarcsi, dombrádi, oro- si, gégényi, napkori, tiszalöki és mándoki dolgozó parasztok nevei, a soha át nem adott burgonya mázsái és a parasztoknak soha ki nem fizetett sokezer forint. Ezzel a bevált és biztosnak vélt „munkamódszerrel" behálózták a megyét és egymillió 120 ezer fo­rinttal károsították meg népgaz­daságunkat. Az elsőrendű vádiéit ítélete önmaga felett í És most a debreceni megye* bíróság asztalán fekszik a nyír­egyházi megyei ügyészség vád-’ irata, amely részletesen magába foglalja Török Pál és társai bűn- ügyét, melyet társadalmi tulaj -' dón sérelmére ismételten és bűn- szövetkezetben követtel! el, külö­nösen nagy kárt okozó csalás ee egyéb bűntettek formájában. — • j Tudni kell még azt is, hegy a bűnper főszereplője, Péter KÁ roly időközben öngyilkosságot 'követett el és így a bűnper első rendű vádlottja Török Pál ee a. | többiek, Járási László, Boros Mi hály, Törő László, Sinka László j Hetei Ferenc, Hozóik László, Hó- dós János, Papp Ferenc és még1 j 3okan mások, Rz ellenőrzés etmsisszféí nem bűnösök?? Bizonyára többen érthetetienu. csapják össze kezüket, amint is­merkednek a per tényadataival s azok okaival. Hogyan történhe­tett, hisz sokak szemeláttára lop­tak ki százezreket a népgazdaság zsebéből! Megfejthető a titok: t milliós érték elfecsérlésére egye-: bek között a iaza ellenőrzés nyúj­tott csábító alkalmat. A népi tulajdon eiherdklóinak bűnpere elé nagy érdeklődéssel néz a megye lakossága és azzal a határozott szándékkal várja a márciusban Debrecenben sorra kerülő tárgyalást, hogy a milliós burgonyapanama valamennyi jogtalan haszonélvezője bűn* arányában megkapja szigorú büntetését. P. G. bort, 300—400 liter szódát ad ki; a pult mögül. ; Pincér: Már korábban, leje-j gyezték a naponta “ lerótt' kiío-’J métereket. } Ezek láttán feltétlenül elgon-1 doikodik az ember, és fejfcólin-1 lássál helyesli a felszolgálók ké-1 ’ rését. Mert mi is csak ez a 1 t ' « kérés? .......... II F gy fogalmazzék meg ezt a; 1 nyíregyházi „Béni bá-< esik”: ; Van egy régi plrícéí” ig'ázöioh- « das: „Annyi megbecsülést aj vendégeknek, amennyit - önma- j gadnak megkívánsz”. Vajon nem] lenne-e heiyes, ha egyszer,márj 'megfordítva is állná a tétel —j a vendégek részéről: „Annyi? megbecrülést a pincérnek, mint? amennyit magadnak megkí-< vánsz.” j Nem, nem lehet már ez kérés] a mi társadalmunkban. Ez a< legminimálisabb követelmény,] amit teljesítenünk kell pincá-j reinkkel szemben. Nagyobb] , megbecsüléssel oszlassuk cl aj tévhitet. Azt, hogy ’mindig csak 1 a vendégnek van igaza és a] pincérek rr.a is alárendelt sze-J repet töltenek be társadal-1 markban. Végre viselkedésünk-? kel és megbecsülésünkkel fe-í jezzük ki pincéreink felé, hogvj ők már nem megalázó munkát? végeznek— úgy mint' á múlt-] ban. 'Küzdőtárjak ők is. Olya-? nők, akik ha alkalom adódik ? szeretnek és íüdriák múlatni. —? Ért eévidként iaruár 23-án bi-j zonyítjék , be: ekkor kerül meg-• rendezés, c a nyíregyházi * 4 pineérbál ♦ ♦ A hagyományos render, vény ] puszta megtartása is már» jele a megbecsülésnek, A lázas» készülődés 6 a vezető szervek} gondoskodása mind azt biz'-} nyitják: egyre jobbén kezdik} megbecsülni g verdézlátő dől go-} zóit. Már előre kíváncsiak va-J pvtmk. hogy mennyire, érvénye-1 sül ma'd a szakmán bolü’i ősz-} szetartás. Reméljük, nem csőr « getik majd a poharakat az ek-} kor vendégpinőének. Elponyáro 1 együtt éreznek majd a. felszol-J gólokkal,.. i Ha így iesz. ha nem: jó mu-1 látást kívánunk! .. | (— angyal •), hető i?, burgonyák helyettesítet­ték a hclt lelkeket. Hetvenháronr vagonnal adtak ti, mielőtt me; felvásárolták volna az „élelmes’ emberek. Péter Károly, Töröl Pál és társai aztán az összeget.. De vegyük- csak sorjában! 3 titokzatos burgonyaköiw Aki valaha járt már ilyen bur­gonyafelvásárló telepen, láthatta hogy , a burgonyáról, amelyet a felvásárló, átvesz, mérlegelési je­gyet állítanak ki. Ebbe szoktál bejegyezni többek között a bur­gonya fajtáját, mennyiségét, i termelő és az átvevő aláírását. A dolog azzal folytatódik, hogy < mérlegelési jegy után — rend­szerint az adminisztrátor —• há­rom példányú vételijegyet állí ki: egyik példányát átadja a ter­melőnek, a másikat a felvásárló­nak, a harmadikat pedig a hét összesítővel megküldi Nyíregyhá­zára a Mezőgazdasági Terméke­ket Értékesítő Szövetkezeti Köz­pont burgonyaosztályának. Ilyenformán el is érkeztünk £ legmagasabb lépcsőhöz. Ez alka­lommal ugyanis nem lentről me­gyünk felfelé, hanem fordítva Mint említettük, ide futnak be í heti összesítők, sorsukat aztán itl tetézik a továbbiakban. De fi­gyeljük csak, hogyan? Futólag | pillantsunk a burgonyakönyvri - Is, melyet Péter Károly, a búr- ;gonyaosztály adminisztrációs cso­portjának vezetője és beosztottja ;Török Pál kezelt. Ez tulajdon- .képpen nyilvántartás lett volna ; amely szövetkezetek szerint tar- ;talmazta a felvásárlás és az érté- ; kesítés adatait. Csak az volt i ; hibája, hogy nem összefűzött számozott, hitelesített könyv volt hanem betétlapok összessége Imelyből az egyes lapokat minder további nélkül el- lehetett távolí­tani. Ennyit a könyvről. - ­R „felső lépcső“ De miként ügyködött a köz­pontban a „felső lépcső”? Hát először is jól szétnéztek maguk körül, és "kiismertek, hogy igen csak hadilábon áll az elszámolt»- tás és az ellenőrzés a víÉK-nél A burgenyaosztály ügyi n elszá­moltatta a szövetkezeteket, ' de nem támaszkodott a könyvelés adataira, nem szerezte be például: vi MÉK nyújtott-e be .nkasszót, vagy nem, egveztette-e a könyve­lés adatait a burgonyakönyv ada­taival? Ilyenképpen a szövetke­zet mutatott okmányokat, vételi- jegy-összesítőkeí, árukisérő-je- gyeket és ez teljesen elegendő volt a központ illetékeseinek, pil­lanatok alatt jóváírták az össze­get. Miért ment minden ilyen simán? Egymillió-százhúszezer a „bevétel’* A kérdésre ezután bizonyára nem nehéz megtalálni a választ. Az ellenőrzés hiánya vetett „me­4mi volt, és ami jön... • JANUÁRI TEADÉLUTÁN — } SZILVESZTERI MŰSORRAL ♦ ? A napokban Nyírtass község­iben nagysikerű teadélutánt ren- *deztek az iskolások. A számtan­♦ szakkör lelkes tagjai — Bárdi Ist­• ván tanár irányításával — vidám • műsorral szórakoztatták a meghí- J rótt vendégeket, míg az ügyeske- tsű lányok ízes teát tálaltak fel. Az í estébe nyúló tsadélután utolsó * akkordja a tombolasorsolás volt. ♦A jólsikerült rendezvény után re- tmélhelőleg újra fellendül a kul- rtvrális élet Nyírtass községben. burgonyapaiiamáről FARSANG A SÓSTÖN Evek óta nagysikerű farsangi mulatságok rendez a Sóstól Fürdő és Üdülő Vállalat. .Az idén feb­ruár 13-án, szombaton este rende­zik meg a farsangi mulatságot. A mostani farsang érdekessége lesz, hogy a szálló összes helységében jelmezbálra kerül sor. Lehet ké­szíteni az érdekes jelmezeket, versenyre is kilátás van. Mén: esirsxer a milliós szabolcsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents