Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

KELETIM AGYARORS/ÁG 1958. JANUAR 16, CSÜTÖRTÖK HIKE K 1958. január 16, rsiitörlök, Go^ztáT Uj repülőgép-tipust próbáltak ki a Szovjetunióban Kedden a Moszkva-környék egyik repülőteréről újabb kísér­leti útra indult a/ IL—18 Moszkva típusú repülőgép. A gépen a személyzeten kívül laptudósítók, valamint filmhíradó- cs televízió- operatőrök is helyet foglaltak. A gép nyolcezer méter magasságban tette meg -a több mint czer- kettőszáz kilométeres távolságot. A repülőút két óra 13 percig tar­tott. A gép átlagsebessége hatszáznegyven kilométer óra volt. A gépet Vlagyimir Kokkinaki, az ismert szovjet bercpülő-pilóta ve­zette. A kaukázusi és a Fekete-tengermelléki repülőutakkal befeje­ződik az Ily—18 Moszkva kipróbálása és az év második felében a sorozatgyártásban készült gépek bekapcsolódnak a Szovjetunió légiforgalmába. Nap kel: 7.28 perckor, nyug­szik: 16.20 perckor. ★ TISZANAGYFALUN és Tí­máron 275.000 forintból házakat vesz a földművesszövetkezet. E házakban új vegyesboltokat nyitnak. ★ A KISVÁRDAI járási tanács kulturális versenyt hirdetett. A verseny március végi, vagy április eleji, döntőjén a legjobb kultúresoportokat kb. 5.000 fo­rinttal jutalmazzák. ★ RAK AM AZON 13 és félmllió forintos kiskereskedelmi forgal­mat bonyolítottak le a föld­művesszövetkezet boltjai 1957- ben. Á nagy vásárlókedv a ra- kamazi burgonyatermelők jó jövedelmének bizonysága. ★ SZABOLCSBÓL sokan láto­gatják meg a tokaji halászcsár­dát. A népszerű csárda fennál­lásának félesztendeje alatt kö­zel 800.000 forintot forgalma­zott. Ebből az összegből nem kevesebb, mint 64.000 halászie­ret tudnak főzni a csárda kony­háján. ★ NYIRCSAHOLYBAN vasár­nap bensőséges ünnepség kere­tében vette fel a „Kodály-kó- rus” nevet a község énekkara. Az ünnepségen résztvett a KISZ színjátszó csoportja is. ★ KÖZLEMÉNY Értesítjük viilanyfogyasztóinkat, hogy 1958. január 22-től nagy- ecsedi üzemvezetőségünket Máté­szalkára a Zalka Máté u. 9. sz. alá helyezzük át. Az érdekelt fo­gyasztók ügyeiket személyesen, vagy írásban január 22-től kezdve Mátészalkán tudják elintézni. A Tiszántúli Áramszolgáltató V. Nyíregyházi Üzletigazgatósága. ★ Az IBUSZ f. hó 18-án, szom­baton a Csokonai Színház Meg­perzselt lányok című előadására autóbuszkülönjáratot indít, — Részvételi díj 46.— forint. Je­lentkezés január 17-én 12 óráig. *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦* Csigáéknál Az IBUSZ f. hó 19-én, vasár­nap autóbuszkülönjáratot indít Debrecenbe a Csokonai Színház operaegyüttesének előadására. Előadásra kerül Mozart Varázs­fuvola című operája. A különjárat vasárnap dél­után 15.30 órakor indul és kb. 24 órakor érkezik vissza. Részvételi díj 46.— forint, mely összegben az autóbusz- menetdíj és a színházi belépő­jegy ára van benne. Jelentkezés január 17-én 12 óráig az IBUSZ-ban. ★ HOZZÁILLŐ REKLÁM Dayton (USA) városában egy mozitulajdonos a legújabb hát- borzongató rémfilm bemutató előadása alkalmával egy első osztályú temetést sorsoltatott ki a nézők között. (Berliner Illustrierte) ★ A BÉLYEGEKRE is bevonult az atom. Legutóbb három or­szág adott ki „atomos" bélyeget, Belgium a brüsszeli világkiállí­tás előkészületei során. Nyugat- Németország és Ausztria a leg­utóbbi atomkoníereneia alkal­mából. ★ A LEVÉLKÉZBESITÖK or­szágos versenyét a szlovéniai Bűdben rendezték. A kijelölt 15 kilométert kétszer kellett a jugoszláv postásoknak megten­ni. A versenyt Angyalko Jor- kevics nyerte 1 óra 31 perc és 43 másodperces eredménnyel. A győztesek részt vesznek a jövő év júniusában Brüsszelben meg­rendezésre kerülő nemzetközi levélkézbejítő versenyen. HANNOVERBEN olyan útmenti telefonkészülékekét, úgynevezett autofonokat állítottak fel, amikel a motorosok járművükben ülve is használhafnak. ★ A STOCKHOLMI POSTA töb­bek kérésére bevezette a házas­társak elkülönített postaládáját. A levélhordó felelős azért, hogy a férfi címére érkező levelek ne jus­sanak feleségek levelesládájába és fordítva. ★ Lodzban a vegyigyárban most folyik az aureomícin gyártásá­hoz szükséges gépek és beren­dezések felszerelésé. 1958-ban megkezdik á kísérleti gyártást. ★ Hangos újságot készítettek a nyíregyházi dohányfermentáló­ban, ezen keresztül bírálja és dicséri az üzemi bizottság a jól dolgozókat ,vagy azokat, akik rosszul dolgoznak. A hangos új­ság mellett egyben lemezt is küldenek a munkában élenjá­róknak. •k A bajor erdők lakói között nagy nyugtalan :ágot okozott az a terv, amely szerint a cseh­szlovák-bajor határon a nyugat­német NATO hadsereg radar­állomást épít. Eredetileg az amerikaiak akarták megépíteni, de az erős tiltakozás miatt le­mondtak a terv megvalósításá­ról. ★ AZ ŰRHAJÓZÁS szovjet tu­dósai szerint belátható időn be­lül megvalósítható a postai kül­demények továbbítása, rakéták­kal. Ezen a módon Moszkvából Kijevbe 5 perc alatt. Tbiliszibe pedig 10 perc alatt juthat el a posta. 2.000 kilométerrel óránként Már te is? A kísérleti repü­^ lőtéren vala­mennyiünk figyelmét a tökéletes aerodina­mikai formákkal ren­delkező vadászgép vonta magára. Az erősen megdöntött szárnyak, a hátul keskenyedő törzs és a motorok elhelyezé­se rakétára emlékez­tet. A géphez terep­járó kocsi érkezett, amely a kísérleti pi­lótát, N. Korovuskin alezredest, a Szov­jetunió Hősét szállí­totta. A pdóta már számos kísérleti be­repülést hajtott vég­re. de most mégi- kissé izgatott. Elhangzik a ve­zényszó: — Géptől! Felbúgnak a moto­rok és meg'ndul a gépóriás. Amikor el­éri az emelkedési vo­nalat. a pilóta fel­gyorsítja a motort, meghúzza a krrmávvi és a gép a levegőbe emelkedik. ... A műszer, amelv a gép sebességének és a hang terjedési se­bességének viszonyát mutatja, lázasan dol­gozik. A mutató mindinkább a nulla felé mozog, ami azt jelenti, hogy a gép sebessége másod- percrő’-rnásodoercre az úgynevezett hang- halárhoz köze'edik. A pilóta tovább fo­kozza a hajtóerőt. A gé'j már óránként 1800 km-es sebesség­gel száguld. A nv-to- rck azonban tovább­ra is jól működnek, a fot'dulatszém növe­kedése nem okoz üzemzavart. Korovus­kin még erősebben nyomja a pedálokat, s a sebességmérő már 2000 km-t mu­tat. De nem áll meg ennél. A pilóta szin­te úgy érzi. hogy a motor teljesítőképes­ségének egyáltalán nincs határa, pedig e percben a tüzérségi lövedék kezdő sebes­ségének erejével szá­guld. Korovuskin alezre­des - a pilótafülkében jól érzi magát és nyu­godtan figyeli a mű­szereket. A gép egyenletesen száguld, s a pilóta már-már elhatározza, hogy né­hány műrepülő ma- rövert is végrehajt. Ez azonban nem tar­tozik bele a mai re­pülési feladatba, s ezért csupán a sebes­ség növelésével tö­rődik A kísérleti repülés sikerült. A gép a hang sebességét túl­szárnyalva, óránként több mint 2000 km-t tett meg. N. Koro­vuskin, amikor ki­szállt a gépből, a következőket mon­dotta.: — Nagyon örü'ök a sikernek. A gép­pel még ilyen nagy magasságban és se­bességgel is bármi­lyen, taktikai manő­ver végrehajtható. Filmhíreh A „Juli néni" meséje 1956 őszén játszódik egy termelő- szövetkezet fel­bomlását és egy parasztasszony tragédiáját ele­veníti meg. A Budapest Filmstúdió e hő végén befejezi ,.A iáp világa” című népszerű tudományos kisfilmjét, amelyet Bán­ki László ren­dez, operatőrje Schuller Imre. A filmet a So­mogy megyei Kaszó pusztán forgatják, fel­vételei feltár­ják a hüllők, hidegvérűek gyíkok és más eddig alig is­mert állatok vi­lágát. Tö'ob vízalatti felvétel teszi különösen ér­dekessé „A láp világá"-t. ★ Februárban megkezdik Dar­vas József „Szilveszterlől- V ízkeresztig" című regényé­ből készülő film forgatását Ra- nódy László rendező vezeté­sével. Néhány szó fi l ni pro hl é máin k tál Az Élet és Irodalom legutóbbi számában érdekes cikket olvashatunk a kis- és termeszetfilmekről. A cikk­író — Botond Edit — többek közt megállapítja, hogy ....újabban fel-felüti fejét az elkedvetlenedés" e filmek alkotói közt. mert „Ú0y érzik, művészetük nem kap elég tág belföldi fórumot...". Ügyhisszük, hogy a kistilmek alkotóinak és a cikkírónak ebben igaza van. A kisíilm és a természetfilm nálunk már annyira ..önálló életet él”, hogy a rendes mozilátogató közönség még mutatóul is csak nagy ritkán lát belőlük egyet. Így aztán a cikk­nek abban is igaza van. hogy a kisfiim és a lermészet- film .önálló közönséget vonz. a játékfilmtől függetlenül is." Itt mifelénk azonban egészen más oka van ennek, mint Budapesten. Nem ismerjük a budapesti közönsé­get, lehet, hogy ott külön közönsége van a kisfilnreknek és a játékfilmeknek és ez olt természetes állapot. Ná­lunk is külön közönsége van a kisfilmeknek. de kény- szerűségből: azok nézik, akik foglalkozásuknál, beosztá­suknál fogva hozzájutnak. Pedig' megyénk moziláto- galó közönsége szeretné látni a kisfilmeket, szükségét érzi. Mégis, miért nem kerülnek ezek a filmek a közön­ség elé? Nincsen, aki műsorba ossza? Aki nem ossza be a mi mozijaink műsorába talán attól fél, hogy lerontja, a bevételt? Csökkenni fog a mozilátogatók száma? Őszin­tén szólva nem tudunk erre biztos választ adni, tehát meg kell elégednünk azzal, hogy csupán feltesszük az illetékeseknek a kérdést. Ha már a filmekről és a közönségről beszélünk, egy másik égető és — úgyszólván naponta felmerülő — kérdésről is beszélnünk kell. Ez pedig az úgyneve­zett „falusi tárgyú" filmek ügye. Miért nem készítenek elég filmet a magyar faluról, a változó falusi életről, az oly sokat vitatott mezőgazdasági problémákról. Szinte bálijuk az illetékesek válaszát: — Igaz, igaz, de miből? Nem írnak az írók! Valóban sokat olvasunk, hallunk, vitatkozunk ar­ról, hogy forgatókönyvet nem nagyon Írogatnak az írók, legalábbis a nevesebb írók. Okát nem tudjuk, talán saj­nálják tőle az időt. mert nem tartják eléggé művészet­nek? Akik viszont. írnak, azok mindenről írnak, csak éppen erről nem. Látunk filmet a faluból városba, fő­városba került értelmiségi problémáiról (Csigalépcső), látunk filmet a futbóliai csodacsa^árról és más- egye­bekről, de bizony nincsen — vagy csak egy-kettő — olyan filmünk, ami a falu életéről, a termelőszövetke­zeti mozgalom és az egyéni dolgozó paraszt dolgairól, a fiatal falusi generáció és az idősebb nemzedék egymás­hoz való viszonváról szólna. . Mi mezőgazdasági megyé­ben élünk, ipari üzemünk alig-alig van, nagyvárosunk sincsen, tehát fokozottabban érezzük az ilyen tárgyú játékfilmek hiányát, mint a budapesti moziközönség vagy az ipari megyék mozilátogatói. Érezzük a mező- gazdaság átszervezésének felelősségét. ízlelgetjük gond­iát és nehézségét, látjuk a falusi dolgozó emberek szo­cialista nevelésének nagy szükségét, dolgozunk rajta, erőt fejtünk ki a falu jövőjének biztosításáért, de a mű­vészet ezen fontos ágának ilyen értelmű segítségét, alig használhatjuk. Nem tagadjuk mi azt. hoav például a Csigalépcső című fűm is segíti a falusi dolgozót a szocialista emberré válásban, de valahogy olyan for­mán van ezzel a falusi ember. hogy:, a lányomnak mon­dom de a menyem értsen belőle! Nem ad. meri nem is adhat feleletet a dolgozó paraszt legfontosabb kérdé­seire. nem segít megtalálni azt az utat. ami> keres ah­hoz. hogy jövőjét megalapozza. Az biztos. ho»y a csa­ládi élet. a házassá«» dolgaiban falun is vannak problé­mák de azok máskénp ielen'keznek más természetűek Szeretnénk, ha az itt felvetett kérdésekre választ kannánk. mé«i'''h»n. ha arról hallanánk, hogy már ké­szülnek ilyen filmek. (bőg) t •a Kovács Kál­mán és Szine- tár György' már dolgoznak Illés Béla a „Kár­páti rapszódia” című regényé­ből készülő szovjet-magyar kopi'odukciós film forgató- könyvén. ★ Filmre viszik Galgóczi Erzsé­bet „Ju'i néni" című novellá­ját. A film for­gatókönyvéi Galgóczi Er­zsébet és Ná- da y László ír­ják, rendezője Markos Miklós.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents