Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

4 KELETMAGYAKORSZAG 1958. JANUAR 14, KEDD HÍREK 1958. január 14, kedd, Bódog Tavasszal megkezdik az almatároló építéséi A J ár a múlt évben megépítette a felvonulási épületeket és az ipari vágányt a 6. sz. J.TA Mélyépítő Vállalat a Móricz Zsigmondi utcai almatároló építkezésénél. Az ipari vágányon szállítják az építkezéshez a szükséges anyagokat. Ez évben mintegy 10—11 millió forint értékű munkát végeznek el a vállalat dolgozói. Megépítik az 1200 vago- nos almatároló egyik épületét, ezenkívül a kisvasút végállomásától az építkezésig keskeny ipari vágány épül. A munkát előreláthatólag márciusban kezdik meg na­gyobb ütemben. Egressy Gábor Művészeti Kiub Irodalmi pályázatának tájékoztatója Az Egressy Klub a meghívott zsűri véleménye alapján az ezernél több pályaműből a -mű­vészeti szempontok figyelembe tartásával a vers, regény, elbe­szélés és mesék műfajában a következő díjakat ítélte oda. VERS MŰFAJBAN: X. dijat nem adták ki. IX. díjat „Ha a néped kérdez, mit felelsz” című jelige. III. díj: ,.Kállai-kettős” című jelige nyerte. Dicséretben részesülnek: 1. „Piroska” jeligés, 2. „Szeptem­ber születése napján” jeligés, 3. „Szabadulás” jelige pályá­zóinak versei. REGÉNY MŰFAJBAN: 1., II. és III. díjat a Bíráló Bizottság alkalmas mű hiányá­ban nem adta ki. Dicséretben részesülnek: 1. ..Barbai” jeligés, 2. „Száz flek­ken belül” című jeligéjű. ELBESZÉLÉSEK MŰFAJÁBAN I. díjat a Bíráló Bizottság nem adta ki. II. díjat „Drótostót” jeligés, III. díjat megosztva: a) „Forró nyár” jeligés, b) „26 tv” jeligések nyerték. Dicséretben részesültek: 1. ,.A néppel tűzön vizen át" jel­igés, 2. „Kispest” jeligés pályá­zat. MESÉK MŰFAJÁBAN. 1., II. díjra alkalmas mű hiá­nyában a díjakat nem adta ki. III. dijat „Télapó” jeligés pá­lyázat. Dicséretben részesült: a „Ba­laton” jeligés pályázat, Egyéb műfajokban (riport, essay, ballada stb.) díjazásra alkalmas művet nem talált a Bíráló Bizottság. Budapest, 1958. január 8. SZOT Egressy Gábor Művészeti Klubja. r-ínház- és Filmművészeti Főiskola az 1958—59. tanévre felvételt hirdet a színész-, szíhházrendező- es filmrendező tanszakokra. A színész tanszakon kötelező az érettségi; ettől rendkívüli tehetség esetében eltekin­tenek. Korhatár 16—22 év. A színház- és filmrendező tanszakokon a korhatár 25 év, mindkét tanszakon kö­telező az egyetemi (főiskolai) végzettség vagy érettségi. A tanulmányi idő mindhárom tanszakon 4 év. A fel­vételért a kérvényeket 1958 április 1-ig kell a Főiskola igazgatóságához (VIII. Vass-utca 2/c.) beküldeni. Olty Magda s. k. főigazgató. Az elmúlt héten több mint 500-an nézték meg a nyírbátori járásban Terem, Aporliget, Om­boly községekben a Magyar Honvédelmi Sportszövetség al­tjai vetített „Nincs irgalom” című filmet és a „A dolgozók feladata a szocialista haza vé­delmében” című előadást: Ezen a héten a szövetség a nagykál- lói járásba a „Vihar Itália fe­lett” című filmet, azt ezt kö­vető héten a kisvárdai járás­ban a „Rumjancev ügy” című filmet vetíti. C,er<3clv Sírkor A Naqy Föld” című kötet írója. A „ kilőtt66 repülőgép A mikör elindul- tunk, azt mond­ták, hogy repülőtér­re visznek. Nemsoká­ra megálltunk s kö­zölték. hogy megér­keztünk. A réten függőleges Irányban, sínhez rög­zítve feküdt vagy in­kább állt a repülő­gép. Csapott szár­nyaival olyan volt. mintha az ég felé 'száguldó ezüst nyíl lenne. Az biztos, hogy jítt semmisem emlé­keztet a megszokó't ! repülőtérre. A gép I körül fák emelked­nek a magasba, a ta­lajt vastag hó borít­ja. ...Ivanov ezredes beszáll a gépbe. Be­zárja a vezetőfülke ajtaját, s felbúg a mo­tor. A fordulatszám , egyre inkább aöve­dett. Már elérte a re­pülési gyorsaságot, a gép azonban egy helyben maradt. A tartószerkezetek szo­rosan rögzi lelték a röpi tőgéphez, az. úgy­nevezett kat.apulthoz. A pilóta megnyom­ta az indítógombot, s eb bin a pillanatban a farok műnél láng­oszlop tört ki. Mű­ködésbe lépett az indítórakéta, a gép megszabadult tarm- !x: rendezéseitől cs felfele száguldott. A rakéta a levegőben levált n gépről, s most már a pilóta . egye­nesbe” vihclte gépét. A próbarepülés után VasziUj Ivanov ezredes a következő­ket mondotta: — Habár a repítés rendkívül gyors, a raké'a ürombebe'yc- “Ését majd leválását erősen éreztem. A hangját már kevésbé hallottam. Az esetek többségében a pilótá­nak a felszállásnál nem kell irányítania gépét. — Mi a célja a rö- pítósnek? — kérdez­tem. Eive B. Zsebekric- kij mérnök válaszolt. — A korszerű re­pülőgépek üzemelte­tése nagyon hosszú kifutópályákat igé­nyel. A fen'ick épí­tése nem mindenütt lehetséges, nem is beszélve az óriási költségekről. Ezért kísérletezünk a m- oülőtémőlküli fel­es leszállással A ka- tapultokat gépkocsi után kapcsoljuk s bárhol — erdőben, mezőn, hegyekben vagy szakadékokban — felállíthatjuk. Képző művészeti körök országos grafika i pályázaia A Szakszervezetek Egressy Gábor Művészeti Klubja a Nép­művelési Intézet Képzőművészeti Osztálya országos grafikai rajz- pályázatot hirdet az üzemi, hiva­tali, tanácsi s más öntevékeny képzőművészeti körök tagjai szá­mára. Pályázni lehet: kisméretű gra- fikai munkákkal, tanulmányokkal ceruza, szén, tuss, karcokkal vagy metszetekkel. Beküldhető: minden műfajt egybeértve számszerint 5 alko­tás. Határideje: 1953. január 31-ig. Nevezési dij művenként (raj- zeniként) 5.— Ft. A pályázati nevezési díjakat a 232.110—-XXüI. sz. számlánkra SZOT Művészeti Intézményei Egressy Klub címre kell a mű­vek postáraadásával egyidöben beküldeni. Mindenegyes küldemények mellé jeligés borítékba, mellékel­ve kell az alkotó nevél és pontos címét beküldeni.. A műveket a Szakszervezetek Egressy Gábor Művészeti Klubja országos grafilcai pályázata cím­re: Bp. VII. Dohány u. 22—24. kell küldeni. Pályázati dijak: I. dij ,1.500.— Ft és oklevél. 11. dij 1000.— Ft. és oklevél. 111. díj 500.— Fi és oklevet. A fenti dijczas.m kívül az eredményesen szereplők okleve­lekben és egyéb tisztelet dijak­ban részesülnek, valamint biz­tosítjuk a műveli budapesti és vidéki kiállításokon való beinu- ta:ását. A pályázaton hivatásos képző­művészek nem vehetnek részt. A ' pályázattal kapcsolatos ta­nácsadás az Egressy Klubban személyesen vagy a 220—852 sz. -telefonon, vagy a Népművelési Intézet Képzőművészeti Osztá­lyán 359—735. telefonon. Gyermek sár,áj A papa meséli: ,.Az én gyer­meki-toromban még sok gólya volt errefelé, de most már alig látni belőlük. Kihaló félben van­nak.'’ ,.Akkor örülhetsz apa, hogy en­gem még elhoztak nektek.” Hogyan fedezték fel Amerikát Olasz film L’ bben a filmben egy XX. századbeli Kolumbusz Kristófot ismerünk meg. A mi hősünknek már csak a neve hasonlít a középkor utójának, bátor, nagy- ratörő hajósához, egyénisége nem. A mi Kristófunk egyszerű, valósággal tutyi-mutyi emberke, — egy, az olasz munkanélküliek százezrei közül. Átélte a há­borút, a gazdasági válságot, a, sztrájkokat, a bérhar­cokat, a munkanélküliséget. Ez utóbbi készteti arra, hogy olyan országba menjen, ahol biztos a minden­napi munka és a mindennapi kenyér. Ilyen ország el­képzelése szerint az a földrész, amelyet öt évszázaddal ezelőtt érdemes névrokona fedezett fel: Amerika. Kristóf másodmagával vág neki az „új világ felfede­zésének”. Ütjük egyenesen a kivándorlók irodájához vezet, ahol tapas^talniok kell, hogy nem ők az egye- dülLk, akik szerencséjüket és boldogságukat az Óceánon túl vélik megtalálni. Már az olasz partokon vakmerő vállalkozásba kezdenek. A hajón jelentkeztek egy újfajta gép kezelői állására, hogy ezzel biztosítsák maguknak a hajójegyet. Vállalkozásuk azonban ku­darccal végződik, s a két barát csak nagy üggyel-boj- jal menekül meg a jogos büntetés elől. Potyautasként egy másik hajóval indulnak útnak. A kapitány hama­rosan tudomást szerez a szélhámosokról, üldözte!ni kezdi a lógósokat. Kristóf menekülése közben a hajón utazó cirkuszi színtársulat közé sodródik és hol zsong­lőrnek, hol tűzoltó kapitánynak maszkírozva próbálja elkerülni a markos tengerészek képében lálejelkedő végzetet. E bújkálásos menekülés közben szíve is lángra gyullad: beleszeret a társulat egyik gyönyörű, ifjú táncosnőjébe, Stellina-ba. Barátja, Gaetano furcsa helyzetbe kerül, öt egy csúf. öreg, de dúsgazdag brazil nő üldözi szerelmével. Ez a házasság rengeteg pénzzel kecsegtet, de Gaetano habozik. Cseréba ugyanis szabadságát kellene adnia. A két barátnak végül mégis sikerül elkerülnie az összes, a hajón rájuk leselkedő szerencsétlenséget, s partra szállnak New-York kikötőjében. S nagy üzleti vállalkozásba kezdenek. Gaetano ja­vaslatára bőrfehérítő folyadékot áruinak a négerek­nek. De a feketék hamar rájönnek a csalásra s me­nekülésre kényszerítik a szélhámosokat. E kudarc után megpróbálnak külöíl-külön boldogulni. Kristóf egy mulatóban összetalálkozik szerelmével. Stellinavai, akiért délamerikai szokás szerint meg kell verekednie. Egy gazdag, bikaerős brazil ültetvényessel kell félel­metes, bekötötszemű fcotpárbajt vívnia. A küzdelemből Kristóf kerül ki győztesen, Stellinat azonban elbocsát­ják a mulatóból. Kristóf és a lány most már együtt folytatják útjukat. Házhelyet és parcellát kapnak in­gyen, de hamarosan csalódniok keil, mert a föld he­lyén szikes és kopár pusztaság fogadia őket. Majd ösz- szetalálkoznak Gastanpval, aki megszabadulva a gaz­dag brazil nőtől, most egy csorda gulyát őriz, A két jómadár egy izgalmas bikoviadaira jut el, ahol Kristófnak is meg kell ülnie a bikát. Ha a vál­lalkozás sikerrel jár, úgy tízezer pezo ütné a markát. A szerencse érdekében barátja nyugtató szeirel oltja be az állatot. Kristóf azonban Izgalmában egy másik bikára száll. A baj nem jár egyedül. Kristóf nemcsak a pénzt veszti el. de Steltinát is, aki a bikaviadalon találkozik rég nem látott vőlegényével. Nem is olyan amerika ez az Amerika. — állapít­ják meg barátaink, — és ezzel a tanulsággal hajóznak vissza a szép Olaszországba. Fii in li í i* e k A Hunnia Filmstúdió fil­met készít Sza­bó Pá! „Csem­pészek” című forgatókönyvé­ből. A film tör­ténete n har­mincas évek­ben ját-zódik, egy magyar férfi és egy ro­mán asszony sorsát mutatja he. akiket kö­rülményeik csempészésre kényszerítenek. ★ Megfilmesí­tik Sándor Kál­mán „A legso­ványabb tehén esztendeje” cí­mű írását. A film rendezője Makk Károly •Jelenei „A 101 -cs sas” c, ülni bél lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents