Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

1958. JANUÁR 12. VASÁRNAP KELETMAGYARORSZÁG Merre tart Malájföld? .<> \| ielőtt Malájföldön az elmúlt év augusztusának utolsó • > napjában kikiáltották a függetlenséget, — nem sokat ; | írt erről a távoli délkelet-ázsiai gyarmatról a nemzetközi •: sajtó. A függetlenség kikiáltása óta sem sok távirati jelen­;; test kelteznek Kaula Lampurból, Malájföld fővárosából. — ;; Pedig a most már önálló Malájföld problémáinak zöme egy- ;; általán nem oldódott meg a Nagy-Británniától való formális ;: elszakadással. És ezt nem nehéz bizonyítani. Kuala Lampur ;; utcáin még most is ott van a függetlenségi kiáltvány, — de ;I mellette másfajta,, frissen nyomott plakátokat is láthatunk 11 a házfalakon. Ezeken a plakátokon fényképek vannak. S a 1 1 fényképek alatt összegek. A képek a malájföldi szabadság­■ I harcos-partizánmozgalom vezetőit ábrázolják, a képek alatt ’’ levő összeg pedig a fejpénz, amit annak kezéhez fizetnek ki, '■ aki rendőrkézre juttatja őket. Miért ragaszkodnak az impe­rialisták Malájföldhöz? A malájföldi partizánmozgalom, amelynek letörésére ;; a kormánycsapatok épp oly kevéssé képesek, mint előzőleg ;; az angol megszállók, — egyik kifejezője 'az országban rend- ;; kívül kiélesedett gazdasági ellentéteknek. Malájföld ugyanis ;; — roppant gazd-^ ország. A brit birodalom tagállamai közül !; ez az ország „hozza a legtöbb dollárt a házhoz.” I: A világ kaucsuk termelésének mintegy a fele, a cinkterme­I ’■ lésnek körülbelül negyven százaléka malájföldi eredetű. Ez a !: mérhetetlen gazdagság néhány konszern kezében van. Olya­!' nők kezében, mint a Harrison és Crosfield-féle társaság, I ■ amely a gumitermelés nagyrészét tartja kezében, vagy a ■ : London Tin Társaság, amely a cinktermelés terén foglal el ; • uralkodó helyzetet. E társaságok számára Malájföld — vagy, ahogy ők ne- ; vezik, Malaja — a mesés lehetőségek földje. A termelési ; költségek rendkívül alacsonyak, éppen mert a munkaerő ára is igen alacsony, a gumi és a cin világpiaci ára viszont • '■ igen magas. Ami a gumit illeti, itt még csak az ültetvények ' ’ különösebb korszerűsítésére sem kell gondot fordítani, mert • • ha túl sok gumi jelenne meg a piacokon, ez lenyomná a ; ■ gumiárakat. Ez pedig nem érdeke az ültetvényeseknek. Hogy élnek a malájföldi dol­gozók? ; ■ És milyen körülmények között élnek azok, akik ezt a ;; mérhetetlenül sok gazdagságot előállítják? A munkakörül- ;; mények és a bérek Malájföldön délkeletázsiai viszonylatban ;; a legalacsonyabbak. A szociális gondoskodás — jóformán i; semmi. 1952-től 1954-ig a munkabéreket négy esetben szál­lj lították le. 1946 és 1954 között, az élelmiszerárak hatszoro- sukra emelkedtek. Minden tízezer lakosra jut egy orvos. Száz malájföldi gyermek közül negyvenöt hal meg, még mielőtt • • elérte volna az ötéves kort. Mire kell a 9.5 millió font? II Nemcsoda tehát, ha Malájföldön a társadalmi viszonyok ■ • rendkívül feszültek, s az Abdul Rahman vezette kormány- '; nak, amely hűségesen kiszolgálja a nagy gumiültetvényese- | • két és cinbányatulajdonosokat, — egyre nehezebb dolga ;; van. Malájföldön évente hárommillió fontot fordítanak a „terroristák ; leküzdésére”, és hat és félmillió fontot a katonai fel­;; szerelések beszerzésére. ;; (Lényegében mindkét költségvetési tétel mögött a szabadság- ;; harcosok elleni katonai intézkedések költségvetési számai JJ húzódnak meg.) I; Mindamellett a legnagyobb konszernek urainak megvan :: még a saját magánrendőrségük is. A Dunlop gumikonszern ;í például saját hadsereget tart fenn, amely kizárólag e kon- !' szemnek tartozik engedelmességgel. Dunlopék megengedhe­■ • tik ezt maguknak: hiszen a malájföldi kaucsuktermelés ke­lj rek egyharmada az ő kezükben van. J: Mire jó a római jelszó? ;; Természtesen a fegyverek erejével nem lehet a nialáj­J földi szabadságmozgalmat letömi. Éppen ezért a malájföldi jj gazdasági és politikai élet urai megpróbálkoznak a divide et ;; impera — oszd meg és uralkodj — ősrégi római jelszó ál­lj kai mazásával. A malájföldi lakosságot rendszeresen uszítják ;; a bevándorolt kínaiak ellen. Az a céljuk, hogy a független­;; ségi harcot valamiféle fajok közti háborúvá változtassák át. I; Mindenesetre eddig nem sok eredménnyel dicsekedhetnek. ;J Merre tart Malájföld? Jt Hogy merre tart Malájföld — az még egyelőre nyitott ÍJ kérdés. Abdul Rahman kormányára erős nyomás nehezedik, J annak érdekében, hogy lépjen be a SEATO-ba. Természete- o sen, ha a dolog pusztán csak Abdul Rahmantól függne, ak- 'I kor nem is kellene olyan nagy nyomást gyakorolni, a ma- X lájföldi népi erők egyre erőteljesebb nyomása azonban eb­ben a kérdésben is érvényesül, s ez lesz az az erő, amely előbb-utóbb valóban el fogja dönteni Malájföld útját, amely nem vezethet másfelé, mint az igazi függetlenség és sza­badság irányában! Vajda Péter. » ♦ ♦ ligy kutva megmentette a futballcsapatod a vereségtől A blackpooli rendőrség labda­rúgó csapata ellen két góllal vezetett a „Nomade” futballcsa­pat, amikor óriási német ju­hászkutya rontott be a pályába. Megharapta a „Nomade” égjük hátvédjét, akit kórházba kellett szállítani, A rendőrcsapat végül 3:2-re győzött a tíz játékossal nehezen boldoguló „Nomade” ellen. Az utóbbiak szurkolói szérint az eset hőse nyilván a rendőrkutj’a volt. TV. A, ISulganrin elvi firs GaiHardhox, 4denauerhoz Usenet e és Zolihos Moszkva, (TASZSZ): A szom­bat reggeli moszkvai lapok is­mertették azokat az üzeneteket, amelyeket N. A. Buiganyin Franciaország, a Német Szövet­ségi Köztársaság és Olaszország kormányfőjéhez intézett. Az üzeneteket a Szovjetunió párizsi, bonni és római nagykö­vete nyújtotta át az említett or­szágok fővárosában. A Gaillardhoz intézett üze­net rámutat, hogy a szovjet mi­niszterelnök korábbi levelei szé­leskörű visszhangra találtak és határozott érdeklődést keltettek több olyan ország kormányánál, amelynek e javaslatok szóltak. Buiganyin üzenetében ezeket írja: Azokat, a problémákat kellene napirendre tűzni és azokra kel­lene a figyelmet ös zpontosítani, amelyek már ezen a tanácskozá­son megoldhatók. Az üzenet fel­sorolja ezeket a problémákat és rámutat, hogy megoldásuk Fran­ciaországnak is életbevágó ér­deke. „Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a francia kormány keresi a lehetőségeket a nyugati és keleti országok találkozásá­nak megszervezésére, ön, mi­niszterelnök tír, közelmúltban adott nyilatkozatában a kor­mányfői tanácskozás összehívása mellett foglalt állást, igaz, azzal a feltétellel, hogy ezt a tanács­kozást a külügyminiszterek ta­lálkozójának kell megelőznie. Mi jobbnak látjuk, ha nem a kül­ügyminiszterek tanácskozásával kezdjük, hanem a legmagasabb szinten, egyenesen a kormány­fők találkozójával.” Az Adenauerhoz intézett üze­net rámutat, hogy napjainkban már teljesen megértek azok a feltételek, amelyek lehetővé te­szik a kormányoknak, hogy a siker reményében határozóit erőfeszítéseket tegyenek a „hi­degháborúnak'1 és minden váll­fájának megszüntetésére. „Megküldöm önnek a szovjet kormány javaslatait, amelyek­nek értelmében két-három hó-* napon belül összehívnánk az ♦ Északatlanti Szövetség és a ♦ Varsói Szerződés tagállamainak, ♦ valamint az államcsoportosulá- ♦ sokon kívülálló egyes országok ♦ vezetőinek tanácskozását”. — ír- ♦ ja üzenetében Buiganyin. ♦ Buiganyin rámutat, hogy a ♦ szovjet kormány véleménye sze-i rint a Német Szövetségi Köztár- ♦ saság nem csekély szerepet tölit be a nemzetközi ügyekben és ♦ ezért a kormány nem kismérték- $ ben felelős azért, hogy az euró- » pai és általában a nemzetközi ♦ esemenyek milyen irányba fej- ♦ lödnek. Buiganyin végül is an- J nak a reményének ad kifejezést. } hogy a Német Szövetségi Köz- 2 társaság kormánya kellőképpen X értékeli azt a javaslatot, hogy X részt vegyen a vezető államfér-j fiák tanácskozásában és semmi * esetre sem marad távol. 2 A Zolihoz intézett üzenetében ♦ Buiganyin a többi között fel-j hívja az olasz kormány figyel-* mét az olyan nemzetközi jelen-1 tőségű eseményre, mint ami- • Íven az ázsiai és afrikai orszá- ♦ gck nemrégen végétért kairói J «uilidaritási konferenciája volt, $ amelyen e földrészek népeinek | képviselői kifejezték megingat-i hatatlan békeekaratukat és fel- X hívták a többi népet, hogy X használjanak fel minden eszközt} a megegjrezés és a kölcsönös} megértés elérésére. 2 Buiganyin megjegyzi, hogy ♦ Olaszország fontos szerepet (ölt ♦ be nemzetközi ügyekben és lé- ♦ nyegesen hozzájárulhat az álta- { lános béke megszilárdításához. ♦ A szovjet kormány — hang- J zik végül az üzenet — reméli, * hogy az olasz köztársaság kor­mánya kellő figyelemmel vizs­gálja meg a szovjet kormány által felvetett kérdéseket. »*♦*»***«»♦***»»*♦«»•««**♦♦♦♦♦♦♦♦ „fl párt vagy a vallás“ — ez hamis dilemma! A Trybuna Ludu „Még egy- ' *■ szer a hívők kérdéséről“ címen vitacikket közölt. A cikk egyes elvtársaknak azzal a hely­telen nézetével száll vitába,' amely szerint „most mindenki-\ nek dönteni kell: a párttal tart-e1 vagy a vallással?’’ A cikisíró Lenin 1905-ben írottj cikkeit idézi, amelyek megálla-' pítják, hogy „a földi paradicsom megteremtéséért folyó forradal­mi osztályharc egysége fonto­sabb számunkra, mint az, hogy a proletariátus nézetei a mennyei paradicsom kérdésében is egyez­zenek”, Jenin megállapította, hogy a hívő munkásokat nemósak hogy nem szabad eltaszítani, de különösen nagy súlyt kell fek-i tetni a párt munkájába való be-1 vonásukra. A Trybuna Ludu cikke a to­vábbiakban hangsúlyozza, hogy ar párt a tudományos materialista, világszemlélet szellemében neve­li tagjait. Ezt azonban távolról! sem segítik elő az olyan próbál-| kozások, hogy a felülvizsgálati során eltávolítsák a pártból a hívő embereket, függetlenül at-< tói, milyen szoros kapcsolat fűzi őket a párthoz és hogyan járul-; nak hozzá a szocializmus építé-í séhez. Nem lehetnek azonban1 tagjai a pártnak az elvakult és aktív klerikálisok, akik társadal­mi és politikai tevékenységük irányító központjának nem aj pártszervezetet, hanem a plébá-1 niát tekintik. HÍREK a \ A Gí All J 1 BUM Mit mulat be Moszkva a brüsszeli vUágliiúUításou Y * A kiállítás látogatói megis­merkedhetnek a moszkvai gép­gyárak tömegcikkeivel és új gyártmányaival. így például az „Ordzsonikidze” gépgyár az idomhengerek megmunkálását végző automata mintapéldá­nyát mutatja be. Az automata alkatrészeit szintén automatikus gépsoron készítették el. Igen érdekes lesz a dugattyú- ellenőrző autoniatagép is. Ez megállapítja a munkadarabok méreteit, s aszerint osztályozza őket. Termelékenysége: órán­ként 1000 dugattyú. A másik, ehhez hasonló automata a kúp- görgős-csapágyak ellenőrzését és osztályozását végzi. A tűrés 0.005 mm. Termelékenysége: óránként "600 csapágy. A „Ka- libr” gyár mindkét gépet elküld­te Brüsszelbe. Többek között bemutatják 1958-as modelleket, a 7 szemé­lyes , ZIL—111” típusú gépko­csit is. Maximais sebessége óránkén! 170 kilométer lesz. A „Lihacsov” autógyár .7 tengelyű „ZIL—157” típusú tehergépko­csit is elküld, amelynek teher­bíróképessége 2.5—4.5 tonna között mozog. A jugoszláv Bánát Mint előző jelentések közölték, 1057-ben megkezdték a Bánát­ban felfedezett kőolaj-lelőhelyek kitermelését. Hozzávetőleg zs becslések szerint, a dílbánáti Jcrmenovoit község közelében talált olajlelőhelyről az első év­ben mintegy 40.000 tonna nyers­olajat termelnek ki a tervezett 31.000 tonna helye-1. Ezameny- nyiség már 1954-ban 65.000 ion­ná nyersolajra és ’mintegy 8 mU­kőolaj kitermelése Hó köbméter* földgázra emelke­dik. A távlati terv 1961-ben 160.000 tonna bánáti nyersolaj és 90 millió köbméter földgáz kiter­melését irányozza ’lő. Gyár lesz az egykori laboratóriumból Tiranában 1948. márciusában kezdte meg munkáját a gyógy­szerészeti laboratórium, amely az első évben kezdetleges fel­szerelésével és mindössze né­hány szakember irányításával 15 gyógyszerféleséget gyártott. A Szovjetunió önzetlen testvéri segítségével évről-évre fejlődőit és korszerűsödött a kis labora­tórium. A Szovjetunió és a kü­lönböző népi demokráciák egye­temein, valamint a tiranai egye­temen befejezték tanulmányai­kat az első fiatal gyógyszeré­szek és gyógyszeripari *techni- kusek, akik már a legkorsze­rűbb felszerelések mellett lát­hattak munkájukhoz a tiranai laboratóriumban. 1/ tala j ja rí tó gép A holzen- doríi mező- gazdasági gép- ' állomás egyik dolgozója új­fajta vontatót szerkesztett. Az ú.i gép két lapájkereke az árokeke által kiemelt földtöme­get mintegy 20—30 méter széles­ségben elteríti az árok mellett. A traktor 1200 métert tesz megl óránként. ★ A fagy beálltával a schwerini gépállcmás dolgozói a javítási munkálatokat futószalagrend­szerben kezdték meg. Míg addig a különböző részlegeknél a leg­különbözőbb mezőgazdasági gé-> pékét javították egyidőben, a gépeket egymás után típus sze­rint javítják jelenleg. Ennek előnye az, hogy a dolgozók egy- egy munkafolyamattal többet foglalkoznak, így a munkába „jobban belejönnek'' és a javí­tás könnyebb lesz, \ T

Next

/
Thumbnails
Contents