Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-12 / 10. szám
195*. JANUÁR 12, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZÁG ÍjÍVIlél*tÓÍ ujdonság-ok Ki ne szeretné télen a forralt bort? Szívesen isszák az emberek, mert felmelegíti őket. Nos, a földművesszövetkezet gondoskodott arról, hogy a környékről, a tanyákról heti piacok alkalmával Üjfehértón dolgukat végző parasztok a piacon könnyen hozzájussanak. Igaz, a kis bódé még nem elég csinos, de Szolovjev Zoltánná ennek a kis piaci talponállónak jó vezetője s gondoskodik jó forralt borról. Van nyalánkság, cukor, csokoládé s a hideg ételek sem hiányoznak. Okos ötlet volt ezt itt megcsinálni. •—“(Xh*—• Nem kell a jövőben az újfehértóiaknak Nyíregyházára vagy Debrecenbe menni, ha szépíteni kívánják szobáikat, a vitrineket, ha a konyhai berendezést bővíteni akarják. Hamarosan megnyílik az üveg- és porcelánüzlet, i .íol a legszebb és leghíresebb porcelánok, majolikák, fajansz dísztárgyak is kaphatók, s emellett képkeretezéssel Is foglalkoznak majd. Már megkezdték a megye legkorszerűbb vasüzletének az építését is, amelyre 160 ezer forintot fordítanak. —*(X>— Az űjfehértóiak is szeretnek szórakozni. Ezelőtt ebben nem igen volt módjuk, hiszen csak egyetlen helyen, a Központiétteremben volt zenekar. Ekkor sem igen lehetett, mert ez a szórakozóhelyiség talponálló volt, s elég rendetlen. Ma már más a helyzet. A Központi-étteremben — néhány hibától eltekintve — tisztán, rende en szolgálnak fel, s a vendégek szórakoztatásáról a nyíregyházi Sarkadi István és zenekara Megyénk ecyik legnagyobb községe, több mint tizenötezer lakosa van. A helyi földműves- szövetkezet most kezd igazán úgy működni, hogy tevékenysége hatással van a falu fejlődésére. Az alábbiakban néhány példával igazoljuk. gondoskodik. Azt tervezi a fmsz. vezetősége, hogy esetenként magyarnóta estet rendeznek, amelyen nyíregyházi magyar nóta- és népdalénekesek lépnek fel. Az fmsz. vezetősége a fapiacon a malom mellett megnyitotta a kisvendéglő-éttermet, ahol most már szintén kulturáltabb körülmények között szórakozhatnak a községbeliek. Itt Tordai Géza és zenekara szerepel minden este. —(X)-— Korszerűsödik, szépül a cukrászda is. Nemrégiben kaptak új presszógépet, amely 18 ezer forintba került, s most príma feketét lehet kapni itt. Most kaptak új jégszekrényt, amely lehetőléget ad majd arra, hogy nyári időben a forróság ellen hűsítő italokban igazi jégkockákat gyártson. A cukrászdái asztalok teteje üveglapokkal van ellátva, s valamennyi alatt ott látható a sütemények, italok árai a vendégek megnyugtatására, tájékoztatására. —(X)— A földművesszövetkezet vezetősége nemcsak a téli italszükségletekre gondolt akkor, amikor a szeszfőzde munkábaálli- tása mellett megépítette a 75 köbméter nagyságú jégvermet, hanem arra is, hogy nyáron jó jégbehűtött friss sört ihassanak a dolgozók minden vendéglőben, étteremben. A jégverem elkészítése 22 ezer forintba került, Ez új Üjfehértón, mert még ilyen nem volt. (s-K) Ui távbeszélönévsort! A tavaly márciusban kiadott Szaholcs-Szatmár megyei lávbeszélöncvsor már elkopott és jórészt idejét múlta. Az előfizetők egy része új számot kapott, és sok új előfizető van, akiknek a telefonszámát a tavalyi névsor nem tartalmazza. Előfordul gyakran, hogy hívjuk a névsorban feltüntetett számot, és például magánlakás jelentkezik, holott vállaltai akartunk beszélni. A 08 megmondja a kért cím telcfonszámát, pénzért. Talán ők tudják legjobban, hogy nányszor kérdeznek tőlük telefonszámot, mint azt is tudják, hogy az ilyen beszélgetésekért a vállalatok mennyit fizetnek havonta! A nyíregyházi postán nem tudnak olyan intézkedésről, hogy készülőben lenne új távbeszélő névsor! Amit a tudakozásért a telefon „tulajdonosoknak” ki kell fizetni, a postának hasznot, nyereséget jelent. Viszont az előfizetők szívesebben vennék, ha kapnának a postától 3 forintért új távbeszélő névsort, mert így takarékosabb! Aronyleletek Jünnanban Geológiai kutatások megállapították, hogy Jünnan tartomány déli részében igen értékes aranylelőhelyek vannak. A homok és fövény köbméterenként három gramm aranyat tartalmaz a Hani-Ji autonom terület mentén, amely a Hungho (Vörös) folyó nyugati partján fekszik. Jünnen tartományban a Hani- Ji autonóm terület a leggazdagabb aranyban, Válásié: A „Csak ennyi és ez elét*“ jeligére Kedvés Húszéves ! Leveléből a boldogulni akarás sünk megtalálni a boldogulás vágya csendül ki. Szívesen vá- útját, laszolunk kérdéseire, hogy segítSzüleim munkaképtelenek. Hatan vagyunk testvérek. Csati1 egy fiú keres, őrá támaszkodtunk eddig. Most nősülni akar. Mi less velünk? Van bennünk igyekezet, mégsem tudunk boldogulni. Környékünkben jól élnek az emberek, mindenkinek van már új háza, vagy ha nincs, akkor tavasszal számítanak újat építeni. Csak nekünk nincs kilátásunk arra, hogy régi rossz kis házikónk helyetti egy egyszerű kis lakást tudjunk építeni. A férjhezmenésnél is nagyobb vágyam ez, hogy legyen egy szép házunk. Egy szelvénnyel lottózok, s bízok a véletlenben, hogy hátha sikerül. Kérem írjáki meg a nyerés titkát. Csak ennyi a vágyam, ennyi és ez elég" —< ez a levél lényege. Meglepő, hogy egy húszéves lány a boldogulást a nyeréshez fűzött rfcményben keresi. Feltételezhető. hogy a boldogságnak érzelmi oldaláról, feltételeiről jól tájékozott, s ezért anyagi jellegű vágyairól ír. Kétségtelen, hogy a jómód hozzájárul a boldoguláshoz, de a pénz még nem boldogság. Az anyagi javakat az élet rendje szerint a munkával szerezzük meg. Mint az ön leveléből megtudtuk, az egyik baj a családban az, hogy a kereső fiú megnősül, s az öt lányra maradnak a gondok. Így hát Fortuna istennőhöz fordulnak, a szerencsében reménykednek, mert ez az álomszerűbb, ez a könnyebb megoldás. Vannak szívósan, álhatatosan takarékoskodó emberek, akik félretett pénzből tíz, tizentöt év alatt össze tudnak hozni egy családi házat. Egy nagyobb lottónyeremény persze lerövidítené a hosszú időt. A szerencse nem válogat! A nyerés titkát elárulni nem áll módunkban, mert r.em tudjuk! Mivel kér minket, tanácsot éppen adhatunk arra, hogy kevés szelvénnyel lottózzék, de rendszerrel, s ne változtassa gyakran a számokat. Majdcsak kihúzzák valamelyiket. Persze ez pénz és türelem kérdése. Több nyerési lehetősége van annak,i aki több szelvénnyel játszik, | azonban figyelmeztetjük, hogy az ilyen szerencsejátékos esetleg többet veszíthet, nagyobbat csalódhat, s esetleg tönkre meheL Próbáljon szerencsét, s ha ki tar., tóan játszik, talán egyszer nyer is. A tervezés, a számítás, mesés» álmok szövése nem elítélendő egy húszéves lánynál! Fiatalabb vagy idősebb embereknél som. Hozzátartozik életünkhöz. Vágyainkat, terveinket azonban jobban hozzá kell szabni lehető-í ségeinkhez. Kevesebbet várj uniti a szerencsétől és többet magunk-1 tói, munkánktól. S ha elgondolkodik ezen, rlS) fog jönni, hogy a boldogulás; legvalószínűbb elérhető útja á, tudásra alapozott jó munkába^ van biztosítva. Válaszunk „csak ennyi, n re< méljük, hogy ez elég” O. A* Egy cigány család elindult.. fl' iszadob kanyargós, ósdi utcái után * jut cl a kíváncsi érdeklődő a falu végére, ahol, — mint valami bányavidéken a felszíni fejtés nyomai — úgy ásíioz- nak a földhordó hely gödrei. A bánya a tiszadobi cigányság telephelye. A nyak- törő buktatókon túl látszanak a törpe kis családi házacskák, a putrik. Az idegen szem egyformának látja valamennyit. Szalmatetős kalibák festői összevisszaságban. Pipálgatnak a kémények, s a telep képének egyhangúságát itt-ott piros ruhadarabok teszik éténkeb bé, ahogy spárgára kifeszítve röpködnek a téli szélben: Vörös virágok a fehér hó fölött. A gödrökből vidám sikongatás hangzik: Pöttömnyi barna gyerekek nagyobb su- hancokkal vegyest, magukfaragta fakorcsolyával csúszkálnak, szigonnyal hajtva előre magukat Mint én gyermekkoromban! Úgy játszik itt a pulya- had, mint minden gyerek: gondtalanul. A kis telepen T. Tóth Gyulát kerestük. Nem igen fordulnak itt meg „nadrágot’1 emberek, mert ugyancsak megelevenedik a sok kunyhó s bámulva követnek. Nem igen dolgoznak most. Csak itt, ott találni valami foglalatosságban valakit. Egy tornácon, a hideg idő ellenére egy hatten körüli öreg ül. Mellette egy sor fúró, előtte töke. Reszelővei élesíti egy kacskaringós élű szerszámot. Valamikor szegkovács volt az öreg Józsi bácsi, de az már kikopott a divatból. Így most már 6 is csak ilyen apró munkát végez. Az ő háza háta mögött áll Tóth Gyula háza. Majdnem legszélén van. Talán nagyobb is valamivel, mint a többi. Elől a tornácnál tisztára seperve. Konyhája is van. A házának portája is van. A ház mögött, szinte a földig érő tetővel ólak sbrakezGyula bácsi a négy oogárszemű lányával. Mindannyian a szövetkezetben dolgoznak. nak. Egyik részben egy mégvgyan „szép- ruhás" tehén, ami elles előtt ált s mellette egy fakóbb üsző. Odább disznó röfög, marakodik. Két keccesbe vannak zárva. Egyikben két hízó, másikban két fiatal magló van. Ez az állatállomány. Gyula bácsi szívesen tessékel be a házba. A belső helységben a mama a tűznél tesz, Vesz, pedig pokoli a hőség így is. A család többi tagja is benn van. A lányok — ők vannak többen —, a feliértakarójú ágyak szélén üldögélnek. Most ők is ráérnek, nincs sok munka. A T. Tóth család az egész Tiszadobon az egyedüli a cigányság között, amely már évek óta benne van a szövetkezetben. A tiszadobi Táncsics TSZ tagjai. Ez a pár év — amit a szövetkezeti munkában töltöttek — látszik meg a házuk táján. Az öregnek abban fő a feje, hogy elköltözik innen. Nagy a család, kicsi a ház s tehetség van, így beljebb a faluban házat vesznek. Kerttel együtt, hogy megteremjen a házi szükséglét. Bajos az ő új életük, mert a „van” is gonddal jár. Szokatlan a beosztás egész évre, úgy, hogy a pénzrészesedésük jó részét felelőlegezgették. De igy is szép pénz jutott most egy summában. Ehhez pótolnak még, hogy kijöjjön a házra való. Eladják a tehenet. A hogy így ismerkedem ezzel a ci- ^ gánycsaláddal, gondjával, övömével, úgy bontakozik ki elöltem lelkületűk. A régi is, de maga az új is, amit már az (izelőttilöl eltérő életük teremtett. Szinte látom: befordul a vontató a cigányvégen s megáll, nem messze a Tólhék házához. Rajta kukorica s a család nekiesik. Hord ja a padlásra, házba, pitvarba, ahova csal- fér. Ez mind az övék! ök keresték!... A szomszédok kicsődülnek... micsoda dagadóbüszkeség tölti el őket amazok sóvár tekintetének kereszttüzében. Az ő terme sük. Kétszer fordul a vontató. Másodszor még 13 zsák is van a halom tetején. Hat szekér hozza a krumplit. A harminc má- r-a életből még haza se hoztak 11 mázsa S9 kilót. Egy szemmel se kertesebbet. Ki látott még ilyen világcsudát! Egy 11 tagú cigánycsalád gabonát tartalékol s vem is keveset. Az ő két disznójuk hízik a saját tengerijükön. — Látják, hogy' vannak, mint vannak az emberek túl a gödrökön. Ok is elkívánkoznak. Kimenni innen! Ki, emberibb körülmények közé! Megkóstolták az újat s küzdenek érte, hogy teljes részük legyen benne. Dolgozs nak. Tavaly, a csonKa esztendőben G40 munkaegységet kerestek. Gyula bácsi sokszor példát mutat a munkában s nem állta úgy meg senki a helyét a eséplesnéL a legnehezebb munkában, u lőrékben,i mint az ö négy lánya. Az asszony, Gyula, bácsi felesége, akii az élet már igen kizsarolt, már csak otthon tesz, vesz. Gyönyörködik az ö nagy gazdaságukban. A jószággal foglalkozik. Ö sem hitte volna ezt még, amikor tüzesvérű fiatal volt. Nem hitte, hogy nem úgy éli le az életét, mint az anyja, meg a többi cigányasszony egyik napról a másikra, bizonytalanság-j bon. Ng™/ házuk lesz. a ház utcában, s A mama, kedvenceivel. nem a gödrökben élnek majd. A lányok! is öltözhetnek, lesz miből. És még sok, nagyon sok minden' megváltozik az életükben... A fentieket mondták el szavakkal, csillogó szemük beszédességével s én látom őket, ahogy felpakolják kis gazdaságukat és elindulnak a faluba, a nagy házba, az új élet felé... (—H. —■!.) 3
