Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-11 / 9. szám
1954. JAXL'AB II, SZOMBAT KELET MAG V ARORSZÄG Sertéstenyésztésünk néhány kérdése A felszabadulás után sertésáilc- mányunk mennyiségileg rohamos fejlődést ért el, amit elősegített a kialakult és a tenyésztő részére kedvező magas ár. Különösen a választási malac és a kihízott. az , úgynevezett magas-súlyú tőkesertések ára veit jó. Nem kedve- , zett azonban ez az áralakulás a j minőségi tenyésztésnek; sőt, in- , kább rontotta ezt. a múlt évi jó kukoricatermés 1 hatására ugyancsak növekedett a j sertésállomány. A nagysúlyú leadott hízók azzal bíztatnak bennünket, hogy a zsírellátás gondja egyelőre megoldódott. Mégis szükséges a sertéstenyésztésbe tüzetesen belenézni és ott a fennálló néhány helytelen gyakorlatot megszüntetni. I mányból állítanak elő, mint a í i többi fajták. Például A tenyésztést a magasabb életszínvonal és a világviszonylatban kibontakozásban lévő mezőgazdasági verseny céljainak megfelelően tervszerűen át kell rendezni. A magasabb igény és a világpiac az igényesebb, fehérjében gazdagabb, jobb és több takarmányt, jobb elhelyezést, nagyobb szakértelmet igénylő fehér hússertés tenyésztése felé tolódott el. Ami érthető is, egyrészt azért, mert a mezőgazdaság gépesítése a nehéz, megerőltető, több energiát igénylő fizikai munka végzése alól mentesíti az embereket és így a kevésbé zsíros, sőt inkább a húsos sertésáruk fogyasztása lép előtérbe. Másrészt a fehér hússertések 1 kiló élősúlyt kedvezőbben, kevesebb takara fehér hússertés tenyésztését kell A meglevő fehér hússertés tenyésztésünket meg kell javítani. A, hizlalást a tenyészállatok nevelésével kell összekötniAz elkövetkező időkben még a Jelenleginél Is Jobb lesz a tenyészállatok értékesítési lehetősége, elsősorban pedig a bacon-típusú, nagy fehér sertések tekintetében. igen szépen alakult megyénkben i tiszadobi Táncsics, a tiszavas- irári Üj Élet, a Munka és még más tsz-ek sertéstenyésztése is. Sajnos, ezt is megzavarta az ellenforradalom. Ahol nincs meg a 'ehér hússertés-tenyésztés, de a lehetőségek megvannak, ott haladéktalanul át kell térni arra. A fehér hússertések fehérjeigényét pillangós legelőknek az istálló környékén való létesítésével lehet megoldani, mint pl. a nagyhalászi Petőfi TSZ-nél is van. Ezen felül feltétlenül szükséges a malac- és süldőnevelés egybe kötése jól tejelő tehenészetekkel, a fölözött tejnek sertések takarmányozására való felhasználása érdekében. A kísérletekből kitűnik, hogy a teljes mértékben növényi eredetű takarmányokkal (kukorica, árpadara, olajpogácsa, borsó és korpa) hizlalt süldők hizlalási ideje a dán lapálysertés 90 kilós élősúlyig S.12 kiló keményítő- értékből, a magyar mangalica ezzel szemben 1.50 kiló keményítő-értékből állít elő 1 kiló testsúlyt. A keresztezett sertések a mangalica és a magyar fehér hússertések között állanak. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy csak a helyesen irányított, szakszerű keresztezésből származottak képesek erre, nem pedig a megyénkén elsősorban a köztenyésztésben és tsz-eink zömében uralkodó zűrzavaros, tú’zott keresztezésből származott egyedek. ■ Feladat: ahol a lehetőségek megvannak in egszerrezo i 1 hónappal meghosszabbodott és 70 kilogramm abrakkal többre van szükségük, mint annak a sertésnek. 'amelyiknek a hizlalásához 217 kiló fölözött tejet is felhasználtak. Ha ezt a 70 kiló abrakot — ami különbözet — tehenekkel etetjük meg, 241 liter teljes tejet kapunk. Ez fedezi a süldő fölö- zött-tej szükségletét, még 24 literrel több tejet kaptunk, ezen felül 10 kiló vajat is, a fölözés- sel. A fölözött tei a növényi eredetű takarmányok jobb értékesítését is elősegíti. Az állati eredetű, illetve teljes biológiai értékű j ♦ fehérje-szükséglet biztosítása jó I ♦ tehenészeten keresztül lehetsé- j J ges. Neveljünk fajtiszta mangalicákat Is Ahol a lehetőségek a fehér hússertés igényeit nem elégítik ki, ott elsősorban fehérszőrű sertések tenyésztésével érdemes íog- •lalbozni. Mondjuk mangalicával. te a, fajt» a külterjes viszonyok mellett a többiekhez vl- srenyftvá a legeredményesebben tenyészthető. Belföldi fogyasztásra igen jó termékeket szolgáltat. Ha kereszteztük, a tőle származó utódok hiz- alásra elsőrendűek. Helyesen 'ennék tenyésztőink, elsősorban •-sz-eink és a megalakult, vagy megalakulandó szakcsoportjaink, ha a februári malacozást úgy irányítanák, hogy ez fajtatiszta legyen, s azokból tenyészállatokat nevelnének, mert a nyár áldásos hatása kedvezően alakítaná ki ezeket, kevesebb abraktakarmány felhasználásával, de helyes tenyésztői gondoskodással jó tenyészállatok lennének; a nyárvégi (augusztus végi) fialás pedig keresztezett, melyből jó hízóanyag lenne, klhizlaláshoz abraktakarmány ebben az időszakban bőven áll rendelkezésre. A tenyészállatok értékesítése karácsony utánra, január elejére, a hízók értéke- ! j, sítése pedig április tájára esne. { Mind a két időszak olyan, ami- j { kor jól esik, ha pénz kerül a tag- J « ságnak. ' 2 1 ♦ A fajtiszta tenyészállatok i ? jobb értékesítése érdekében í törzskönyvi ellenőrzés alá . * kell vétetni minél előbb az * anyaállományt. Ezt a munkát a megyei tanács j j mezőgazdasági osztályának törzs- j t könyvezési felügyelősége végzi, i f mely alkalommal szaksegítséget t is kapnak a tenyésztők. ! ? Szűntessük meg a zűrzavaros keresztezést Végűi a köztenyésztésben uralkodó zűrzavaros keresztezést kell helyes irányba terelni. Nagyon helytelen, hogy egy községben 2-3 fajtához tartozó kant használnak céltalanul, ösztönszerűen. Lehetőleg egy fajtához tartozó tenyészkant használjunk, fehér hússertést, vagy mangalicát. Ha valamelyik gazda keresztezni akar, bármelyik más fajtához tartozó kocát megvásárolhatja és biztos a helyes keresztezés, mert a nyáron csak egy fajtához tarozó kanok búgják. Az így nyert utód lesz az F. 1. hybrid, melynek növekedése és takarmányértékesí- •ése is biztosan jó lesz. Az ebbő! származó hízók értékesítése sem probléma, mert pörkölés, vagy forrázás után ezeknek a bőre, — hacsak nem kornwall az anya, — fehér szokott lenni... A fehérbőrű termék minden igényt kielégít. A feketeszőrű sertések, hízók értékesítése külföld felé lehetetlen, sőt a növekvő belföldi igény is mellőzni igyekszik. Ez érthető is; senki sem fogyasztja szívesen ugyanannyi pénzért a feketebőrű és fekete szőrhagymákban bővelkedő, mondjuk abárolt szalonnát, sertéssajtot, vagy a belőle készült pörköltet, míg a fehérbőrű, a fekete szőrhagymáktól mentes, tetszetős, ízléses sertésárut is vásárolhatnak. A fentiek érdekében szükséges és már folyamatban is van a sertések felvásárlási árpolitikájának a bacon-sertés javára való megváltoztatása. Nem a drágán, 4.5— 5.50 kiló abraktól 1 kiló testsúlyt előállító kövér sertések ára lesz a magasabb, hanem a 3—3.50 kiló abraktól 1 kiló élősúlyt előállító bacon (békn) sertés ára. A fentieket megköveteli tőlünk a mezőgazdaság belterjességének, jövedelmezőbbségének megvalósítása, a növekvő magasabb életszínvonal igényeinek kielégítése és nem utolsó sorban külkereskedelmünk, hogy az eddig exportált sertésekért kapott 2C0—220 millió devizaforintot megtarthassuk, illetve fokozhassuk. Szkíta József megyei törzskönyvezési felügyelő. Egyedül maradlak• •. J járom gyermeket nevelt 'jel Kéri néni a Rákóczi utcá11 ban. Sokszor kisbabáiban telelve, még éjfeleken is ‘ Mozgatva, de törhetetlen hittel. Ha a szükség úgy hozta, akkor még hárem' napig is lőtoti-f utóit, csakhogy az ő „tubi- cái" hiányt ne szenvedjenek. A háiom gyerkőcből azóta komoly és meglett férfi lett. Megnősültek, családot alapítottak. Anyagi helyzetük is rendezett és kielégítő. Íme a névsor: Pista Tefu-sofőr lett Endre állatfelvásárló, Jóska meg egy nagy kereskedelmi vállalatot igazgat. Az anyjuk, ez a töpörödött öregasszony azonban valahogy kiesett az életükből. Csak nagyritkán látogatják meg, sőt, pénzt nem is küldenek neki. mintha legalábbis Kovácsékndk, Dudásaknak, vagy más családfához tartozóknak hívnák* mindőjüket. Pedig Kéri nénire nagyon is ráférne már a segít- ség. Hiszen a 62. évet tapossa, ráadásul csúzof a lába, és a tüdejével is baj van. Ha terhet cipel, akkor érzi csak igazán az élet súlyát, a zúgató időt, mely már az ő vállát is a föld felé^ húzza. Az igaz. hogy még mindig lót-fut, habot csihol gőzös tekenőben, dehát mit csináljon az ember, ha nem segítenek a gyerekek?! Hiába égette el fiaiért fiatalságát is, s hiába maradt első házassága után végig özvegy, ma már nincs, aki szóljon hozzá, a házfalak meg némái:, nyirkosak és még sohasem szólaltak meg... Sajnos, Kéri Istvánná példája korántsem kivétel. Sokan cinek es harcolnak még sorainkban olyan öregek, akik szinte eletuket egeitek el gyermekeikért, de most nagyon is egyedül vannak. A Legfájóbb példák között hadd említsek még néhányat T. Gábor veje minisztériumi tisztviselő. Felelős állásban és beosztásban van. Nyomorék és öreg szüleit mégsem támogatja senki, pedig telne abból a bizonyos háromezerből. Lehet, hogy a rátartiság és a fölényesség hozza így, vagy talán a gyermekkori ragaszluodástól és hűségtől való elfordulás? Mindegy... A dolog egyremegy. Különben is az a tény, hogy a két beteg szülőt a tanács segélyezi, súlyos mulasztásra s a gyermeki fogadalom teljes elvetésére vall! K. György bácsi hűséges élettársával együtt négy hold földet, továbbá egy fél házat kuporgatott össze életében. A vagyont már két éve egyetlen fiúkra iratiák, azzal a kikötéssel, hogy a fiatal házasok segítik és gondozzák őket. Nos, a tulajdonjog tényleg átszállt, de a gondozóéból semmi sem lett! Sőt, a korai nagylelkűségnek az lett a következménye, hogy K. Györgyök ma albérletben laknak, s naponta tán kétszer sem esznek. — L. Vilmosék szintén azt panaszolják levelükben, hogy gyermekeiket iskolába járatták, állomásfőnököt és óvónőt csináltak belőlük, azoknak azonban mintha szivjik sem volna. Nemrég például levél ment az állomásfőnök fiúhoz, hogy segítsen, mart Vilmos bácsi súlyos beteg. Nos, mit gondolnak, mi történt? Intelem és jótanács érkezett egy szekérderéknyire való, segítség viszont — egy fillér nem sok, de annyi sem! József Attilát olvasva még ma is meghatottság vesz erőt rajtam, ha a „mamára” gondolok. A mamára, aki túl szállt már a földi mezőkön és kékítőt old az ég vizében. Igen, igen... Amiről a magyar irók a szerelem, a hazaszeretet mellett talán a legszebben írtak, az napjainkban mintha halványodni kezdene... Sok a magára hagyott és mostoha sorsra ítélt öreg szülő. Elvtársak! Törüljük le az ilyen szégyenfoltokat, ahol meg megvannak. Becsüljük meg jobban az apakat, anyaka t. mert magunkat tiszteljük és emeljük fel vele! (fCT.) Emberek a hóviharban Rendelkezés az építőipai’ téli szünetéről • Az Építésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében az építőiparban (tégla-, cserép-, kő-, kavicsiparágakban) a munkásállományú csoportba tartozó dolgozókat a fagy és a téli nagyjavítások miatt kényszerszabadságra lehet küldeni. A téli munkaszünet alatt a dolgosénak a munkakörére megállapított alsó bdrhatár 80 százalékát kell fizetni, ha idér.ypótlékban nem részesült. A téli munkaszünetet megelőzően idény- aótlékban részesült dolgozónak munkabér nem jár, Prémiumot Kapnak a kiskereskedelmi és közétkeztetési raktárak itoigozéi A belkereskedelmi miniszter utasítása értelmében az igazgató a kiskereskedelmi és közétkeztetési vállalatok áruraktáraiban alkalmazott raktárvezetőket, raktárosokat, raktárkezelőket és ralit ári segédmunkásokat prémiumrendszerbe vonhatja. A prémiumfeltételt úgy kell megállapítani, hogy az a vállalat értékesítési tervének teljesítésére s túlteljesítésére ösztönözzön. A prémium mértéke a vállalati értékesítési terv 3.00 százalékos teljesítéséért és a ledolgozott időre járó a'.apbér 8 százaléka. Az értékesítési terv minden egyszázalékos túlteljesítéséért pedig ez alapbér két százaléka. ! A nyíregyházi villanytelepen a készülék jelezte, hogy valahol baj van a vezetékkel. Az ügyeletes gyorsan végezte kötelességét. Körzetenként ellenőrizte a hálózatot és amikor a nyírbátori vonalat kikapcsolta, a készülékek mutatták, hogy megszűnt a földzárlat. Tehát a nyírbátori vonalon van a baj. A városi irodában állandó készenléti szolgálatot tartanak. Orosz János művezető is hamar hallott a hibáról. Első feladata volt visszakapcsolni Császárszálláson a kapcsolót, amely a zárlat miatt leoldó- dott. A művezető széltől kicsípett. kipirult arcea!, fázósan jött vissza, és megmelegedett kicsit a kályhánál. — Cudar idő van! — mondta. — Majd leborított a széi a motorról. Nehéz dolgunk les-/! Akkor már készenlétben állt Szabó József, a gépkocsivezető, meg Fehér Zoli és Aczél Pista, 4i két villanyszerelő. Velük ment a művezető is, megtalálni a szakadást. Nem törődtek a viharral, hiszen sokkal nagyobbat is. átéltek már. A hálózat mentén végig kikapcsoltak egy-egy szakaszt, és úgy ellenőrizték, hogy hoi a hiba. Kislétánál bukkantak rá. A szélvihar tönkretette egy szakaszon a vezetéket. Bizony, ekkorra már ki voltak fáradva a gyaloglástól. A sötétben, hóban va.o botorkáiástól szédülve, kifulladva kezdtek az „igazi“ munkához. Aludt a község, a határ. Csak a kutyák ugatása hallatszott messziről. Jo, hogy világított a hó, így legalább egymás alakját láthatták a szerelők, amennyire lehetett, mert a szél vit- •te a havat és bizony a 30 méteres oszlopközben nem egyszer eltakarta a látást Keveset beszéltek, annál többet és annál szorgalmasabban dolgoztak. Levágták a megrongálódott vezetéket, , kipótolták újjal s aztán fel kellett mászni a villanyfa tetejére, és összekötni a drótot. A villanyszerelők akkor érezték csak igazán, hogy milyen ereje van a viharnak! Arcukba csapta a havat, tépte róluk a ruhát, s bizony nehéz volt felmászni az oszlopon a kapaszkodó-vassal S még nehezebb veit cdafenm a munka. Megvirradt, mire dolguk végeztével visszajöttek Kislétá- röl Nvíregvházára. 9. A, :i
