Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-11 / 9. szám
N. A. BULGANYIN SZOVJET MINISZTERELNÖK ÜZENETEI EISENHOYVERHEZ ÉS MAC- MILLANHEZ — KÉT TALÁLKOZÁS — SERTÉSHIZLALÁ- SUNK NÉHÁNY KÉRDÉSE — A LOTTÖ NYERŐSZÁMAI XV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ara 50 fillér 1938. JANUÁR 11, SZOMBAT KOMMUNISTA FELELŐSSÉGGEL!! Amikor vésztjósló fellegeket kergetett az ellenforradalom vihara, nagyon sok falusi kommunista megmutatta: ki a legény a gáton. Heteken keresztül, fáradtságot nem kímélve, ásóval, kapával, villával, baltával vagy puszta kézzel álltak ki a gátra, a volt földesúri rezidencia kapujába és megálljt kiáltottak a termelőszövetkezetre kezet emelő ellenségnek. Most a falut járva derűs, moso.y- gós termelőszövetkezeti parasztokkal találkozunk, s ha megkérdezzük tőlük': minek köszönhető, hogy a közös megmaradt, akkor azt válaszolják a legnagyobb természetességgel, hogy a kommunistáknak. A tiszadobi Táncsics, a nábrádi Békeharcos és sok-sok termelőszövetkezet tagsága szeretettel övezi azokat a kommunista termelőszövetkezeti tagokat, akik minden nehézséggel szembeszáll- va kitartottak a nehéz időkben. Kivívták ezek az emberek a közösség megbecsülését, szeretetét. Ez a megbecsülés, tisztelet jár azoknak a párttagoknak is, akik hozzájárultak a pártonkívüli termelőszövetkezeti tagokkal együtt ahhoz, hogy az utóbbi három hónapban csaknem 1200 családdal, több mint 1600 taggal, és 2200-nál több hold földdel gyarapodott a szövetkezeti parasztság létszáma, gazdasága. Annál is inkább jelentős ez, hiszen nem verjük dobra, mit teszünk, nem kiabálunk, — mint azt néhány évvel ezelőtt sajnos tettük. — hanem csendben, emberi módon, megértőén, bizalommal fordulunk az egyénileg dolgozó parasztokhoz, végezzük a felvilágosító munkát, No, de végezhetnénk, ha a termelőszövetkezetek nem úgy gazdálkodnának, hogy vonzókká váljanak az egyéniek előtt. Korántsem akarunk általánosítani, hiszen nem minden termelőszövetkezetről mondható el, hogy elérte azt a színvonalat, amely megfelel a nagyüzemi mezőgazdaság követelményeinek. De állítjuk — és ezt tények igazolják, — hogy ott, ahol a termelőszövetkezet erős, szilárd, megalapozott a gazdasága, biztosítva érzik magukat a tagok, s a jövedelem meghaladta, sőt túljutott az átlagos középparaszti színvonalon, a kívülállók a legnagyobb elismeréssel adóznak irántuk, s egyre több azoknak a száma, akik a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. Szabolcs- Szatmárban ma már 253 termelőszövetkezet működik, csaknem 9 ezer családdal, li és félezernél több taggal, 74 és félezer hold földdel. Szép eredmény ez. de mégsem lehetünk elégedettek. Mi nem mondjuk azt, hogy házalni kell, hogy erőszakoskodjanak a szövetkezetiek, hiszen pártunk Központi Bizottsága elítéli azokat, akik a szövetkezetek fejlesztésénél megismétlik a régi hibákat és a legszigorúbban jár el velük szemben. Mégis beszélni kell arról, hogy — bár az elért eredmények szépek, jól halad a szövetkezetek fejlesztése — egyes helyeken még a kommunisták is félve, tartózkodva nyúlnak a szövetkezetek fejlesztésének ügyéhez. Ez nem engedhető meg. Azoknak a kommunistáknak, akik az ellen- forradalom gaztetteivel szemben megvédtek a közöst, nem áll jogukban, hogy elzárkózzanak, vagy} a spontanításra bízzák a mező-} gazdaság szocialista átszervezé- * sét, az előrehaladást. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy bátrabban mehetünk előre, s a párt eddigi politikája biztosíték arra, hogy komoly hibákat nem köveinek el a kommunisták. Ezt a tények, az eddigi Eredmények igazolják. Ha a tsz.-pártszervezetek tagjai barátságosan, emberi módon és hangon beszélnek eredményeikről, s elmondják: ők mit kaptak a szövetkezetben, nem követnek el hibát. Sőt, szolgálják az ügy előrehaladását. S erre pedig nagy szükség van. A párt ag- ra rtézisei ben a következőkre hívja fel a figyelmet: „A párt... szem előtt tartva a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének fő feladatát... emellett egyik legfontosabb feladaténak tekinti annak elősegítését, hogy a mezőgazdaság fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemű mezőgazdasággá alakuljon át." Ebből láthatják a falun dolgozó elvtársak, hogy mi a feladat. Ahol a tsz.-tagok nyugdíjtörvényéről szóló rendelkezést ismertették a közgyűlésen a tagokkal, s ismerik az egyénileg dolgozó parasztok is, ott bizonyos fejlődés tapasztalható. A besztercei Keleti Fény Tsz-ben ezalkalommal 5 család 11 taggal, 31 hold földdel lépett az új útra. Sajnos, nem minden szövetkezet használja ki még azokat a lehetőségeket sem, amelyek a rendelkezések útján álljanak módjában. Több helyen nemhogy ismertették volna a rendeletet, de ellenezték még a párttagok is, tartva attól, hogy a belépni szándékozók száma gyarapodni fog. Ezekkel a nézetekkel sürgősen szembe kell szállni, mert gátolják a fejlődést, az előrehaladást. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem öncél, nem magáért van, hanem eszköz, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők! állandó fejlesztésének, a dolgozó} nép s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének. Ez viszont csak a párt vezetésével, a1 kommunisták, a termelőszövetkezetek valamennyi tagjának közreműködésével a dolgozó parasztsággal együtt hajtható végre. Ma már látjuk, tapasztaljuk, hogy a korábban elkövetett hibák megszüntetésével fokozatosan megváltozik az egyénileg dolgozó parasztok gondolkodási módja, magaiar- tása is. S ez továbbra is így lesz, és feljogosít valamennyi kommunista és pártonkívüli tsz. ragot arra, hogy őszintén, barátságosan beszélgessen a dolgozó parasztság szocialista jövőjéről. Minden falusi kommunistának tisztában kell lennie azzal, hogy a dolgozó parasztság megnyerése itt. Sza'oolcs- Szatmárban is hatalmas kultúr- munkát és helyes, célszerű gazdaság politikát követel. Éppen ezért arra van szükség, hogy még magasabb színvonalra emeljük a falusi pártmunkát, minden kommunista ismerje és ismertesse a pári határozatait, az agrártéziseket, a nyugdíjtörvényről szóló rendeletét az egyénileg dolgozó parasztokkal is. Lássanak bátrabban mupkáho? a termelőszövetkezetek tagjai, s fogadják szeretettel a közös, a szocialista mezőgazdaság útjára lépni szándékozó egyénileg dolgozó parasztokat. Végezzék a felvilágosító munkát kommunista íe.r- lelősséggel! F. K A tanácsi ipar fejlesztésének problémái a megyei tanács vb. pénteki ülésének napirendjén A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, január 10-én rendes ülés keretében foglalkozott a tanácsi ipar fejlesztésének tervével. Az ipari osztály előterjesztése szerint a terv az 1958—59—60. evekre vonatkozik és azokra az iparágakra (ordítja a fő figyelmet, amelyek termeléséhez az alapanyag megyénkben rendelkezésre áll, vagy pedig külföldi behozatal alapján megyénkén át jut az országba, amit ez iparágak képesek feldolgozni. Ez megfelel a gazdaságosság elvének is, hiszen tetemes szállítási kapacitás és szállítási*' költség megtakarítása válik lehetővé ily módon. Az építőanyagipar, a talaj- erőgazdálkodás, a játékáru- készítes, a nyomdaipar és a húsipar azok az iparok, amelyek termelésének és gépesítésének fejlesztésére döntő súlyt kell helyezni. Egyrészt mivel termékeik alapanyaga főleg helyi származású, másrészt ezen iparok termelése a jelenlegi korszerűtlen berendezéssel nem biztosítja a megnövekedett szükségleteket. A műszaki fejlesztési terv új gazd.asági egységek létrehozását is célul tűzte ki helyi alapanyagok hasznosítására. Megyénk területén mintegy 1200 hold nádas van. E nádterület joob hasznosítására igen célszerű lenne egy nádkitermelő és feldolgozó vállalat létrehozása, amely szállíthatna nádat exportra is, és az építőiparnak nádlemez gyártmányokat, hőszigetelő lemezeket adna. Megyénkben ugyancsak számottevő sás, gyékény, fűz, agyag, fa- és fémhulladék van, amit magánalapon csak úgy- ahogy hasznosítanak. E jó adottságok kiaknázására kézenfekvő lenne egy megyei kézműipari vállalat létesítése, mely részben üzemi, részben bedolgozói alapon termelne gyékénykosarat, papucsot, szatyort, vesszőkosarat, vesszőseprűt, vesz- szőbútort, teknőt, játék- és dísztárgyat, kötöttárut stb. Egy ilyen vállalat megalakítása elősegítené a sokgyermekes anyáié és csökkent munkaképességűek foglalkoztatását, sőt előmozdítaná a cigánykérdés megoldását is. Megyénkben mintegy 1.000 körüli a különböző gépkocsik, vontatók száma, s ez a szám növekvőben van. E gépkocsik műszaki ellátására (karbantartás, mosás, zsírozás stb.) a megyében vajmi kevés lehetőség van. Az 1—2 gép-- kocsival rendelkező szervek gara-J zsírozása megoldatlan, mivel semj hitellel, sem hellyel nem rendel-,' keznek erre a célra. Ezért volna kívánatos egy autószerviz- és garázsüzeni megszel vezésc, amely minimális beruházási hitel-, lel megoldható és mivel kevés anyagot használna fel, jövedelmező is lenne. Népgazdasági szinten, is feleslegessé válna a beruházási hitelek szétaprózása apró, korszerűtlen garázsépítésekre. A megye lakossága joggal remélheti, hogy a Minisztertanács biztosítani fogja e reális műszaki fejlesztési terv megvalósításához szükséges hitelt, hiszen a megvalósulás után javulna a lakosság ellátása és kiszolgálása, kétszeresére emelkedne a tanácsi ipar nyereségbefizetése, növekedne a megye lakosságnak foglalkoztatottsága, s nagyobb akkumuláció révén újabb beruházásokra volna lehetőség megyénkben. A továbbiakban a végrehajtó bizottság megvitatta a termelő- szövetkezetek^ jelenleg legfontosabb problémáit: a zárszámadások eredményeit és a jövő évi termelési tervek készítésének tapasztalatait, majd a tanácsi dolgozók: és a nevelők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat határoz-' ták meg. (E pontok ismertetésére a következőkben visszatérünk.) Naponta ISO ezer liter tejet vásárolnak fel megyénkben A téli tcjcllátásról —■ Nyíregyháza tejellótása — válaszolták — mindenkor kielégítő. A beérkezett tej feldolgozása már a kora hajnali órákban megtörténik és a város területén közlekedő gépkocsink már reggel hat órára széthordja a friss tejet a 21 árusítóhelyre. — Mennyi Nyíregyháza napi tejfogyasztása? — Sajnos, a városban aránylag igen kevés tej fogy el naponta. — Mindössze két és félezer liter tejet szállítunk ki. A minőséget véve figyelembe, a kereskedelem jobb munkaszetvezéssel és nagyobb propagandával sokkal töb- oet is árusíthatna. — Mi a helyzet a vidéki szállítással? . — A nagymennyiségű tej vidékről való beszállítása vasúton és 25 gépkocsin történik. Zömében tehát országúton jut be hozzánk a tej. Ezért állunk most komoly gondok előtt. Nagyobb hóakadály esetén megtörténhet* hogy több helyről nehéz a begyűjtőt mennyiséget elszállítani* Ezért ezúton is kérjük a teherfuvarozási vállalatot — amely a szállítást végzi részünkre, — hogy nagyobb gondot fordítsanak a szállításokra, és ne féljenek leküzdeni az akadályt, mert az mind vállalatunknak, mind népgazdaságunknak komoly kárt jelent. A gyors szállításban nagyban közreműködhetnek községi tanácsaink, mivel az utak megtisztításával is segíthetnek bennünket munkánkban. A tél tehát meghozta az első komolyabb gondot a tejipariaknál. Megfeszített munkára van most szükség, hogy ne legyen fennakadás a tej szállítása, feldolgozása körül, s hogy reggelente továbbra is olt gőzölögjön a friss fehér tej,, s a jó meleg kávé, a dolgozók! asztalain. (—a. s.—) fl megyében csak kisebb hóakadályok vannak Péntekre virradóra újabb kiadós havazás volt megyénkben. Bár a hó vastagsága néhol a 2(1— 25 centit is eléri, tegnap délig mindössze csak a Nyíregyháza— Vásárosnaményí útról jelentettek a 42—lö kilométer közt kisebb hófúvást, ahová a motoros hóeke kiment. Ezenkívül még három hóeke állt szolgálatba a Nyíregyháza—Tokaj, Nyíregyháza—Nyírbátor és Nyíregyháza—k'svárdai utakon, hogy eltakarítsa az esetleges hófúvásokat. Hóakadályok esetén a nyíregyházi Közúti Kirendeltség a nyíregyházi városi és járási tanácsok előtt táblát helyez cl, melyen közli, hogy melyik utakon van hóakadály. Amennyiben nagyobn havazás következik be és a vállalat gépkocsijaival nem tudja elvegezni a hócltakaritást, úgy fizetett munkaerőt vesznek igénybe. Ha ilyenre netán sor kerül, az Útfenntartó Vállalat mindenhol a járási cs községi tanácsok segítségét is kikéri. Bizonyára sokan elcsodálkoznak a fenti számadat olvasása közuen. De talán nem minden alap nélküli ez a csodálkozás. Igaz, megyénk lakóinak száma meghaladja a félmilliót — így ugyancsak jelentős a tejivók szama, — mégis soknak véljük a 130 ezer.literes napi tejmennyiséget. Pedig így igaz. Ez évben országos viszonylatban — és így megyénkben is — jelentősen emelkedett a tejterme lés. Egy kis összehasonlítás: az elmúlt években általában csak 70—80 ezer liter gyűlt be naponta: ma mór a százharmincezer liternél tartunk. Mindezt a Szabolcs megyei Tejipari Vállalattól tudtuk meg. — Nyomban érdeklődtünk: mi idézte elő ezt a nagy emelkedést? A vállalat igazgatója a következő felvilágosítást adta: — Elsősorban a beszolgáltatás eltörlése járult nagyban hozza. Az igazi tényező azonban mégis az, hogy megyénk ta- karmánybázisa hosszú évek óta nem volt olyan jó, mint az idén. Megnövekedett a tejtermelés és megnövekedett a Tejipari Vállalat munkája is. Kihasználtuk hát az alkalmat es megkérdeztük azt is, hogyan tudják biztosítani a nagymennyiségű tej szállítását, feldolgozását. Aziránt is megpróbáltunk érdeklődni, hogy’ a tél beálltával s a nehéz közlekedésre való tekintettel milyenek a kilátások a város tejellátását illetően,
