Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

HlXIil MAG) AHUKMAU 1958. Januar 10. péntek Egy kiváló ái*uliá% kiváló dolgozói köxöíí fl FOLDMÜVESSZÖVETKEZET jelenti a MÉSZÖV igazgatóság üléséről A nyíregyházi íöldművesszövet- k keti áruház 5 millió forinttal teljesítette túl 1P57. évi és 2 mil- k ival IV. negyedévi áruforgalmi 1i .-vét. A számítások szerint az el- i iúlt év októberében, novemberé­ben és decemberében annyi volt az áruház forgalma, mint 1956 ha­sonló időszakában — a nagy vá- s irtási láz idején. — Mi az áruház sikereinek tit­ka, mit szeretnek a vásárlók és milyen cikkek fogytak 'a legjob­ban? — ezt kérdeztük az üzlet vezetőjétől és két dolgozójától. K \GY TURCSIK GYÖRGYNE, ÁRUHÁZ VEZETŐ: — Elsősorban annak köszönhet­jük ezt a nagy forgalmat, hogy ü d etünk népszerű a dolgozó pa­rasztok körében. Még távoli fal­vakból is sokan felkeresnek ben­nünket. Az ok kettős. Az egyik, hogy a szövetkezeti tagok vásárlá­sai után visszatérítést adunk; a másik, hogy igyekszünk besze­rezni a szükségleteket. Jó szak­emberek dolgoznak nálunk és tud­ják, hogy mi kell a vevőnek. De nem utolsó sorban lelkiismerete­sek, udvariasak dolgozóink. A vásárlók igényeinek kielégítése mellett arra is törekszünk, hogy ne legyen elfekvő készletünk, ál­landóan csökkenjenek költsé­geink. KELEMEN ELVTARS, A KON­FEKCIÓ OSZTÁLY VEZETŐJE: — Az utóbbi három hónap alatt 1200 női átmeneti cs téli kabátot adtunk el, tehát kétszer annyit, mint a tavaly őszi csúcsforgalom idején. Hogy miért? Divatosak, ízlésesek és főleg a minőségi kö­vetelményeknek megfelelőek áruink. És megjegyzem: főleg e d ágább cikkek mennek. így va­gyunk egyébként a férfi kabátok­kal, ruházati cikkekkel is. Vidéki v; sárlóink szeretik a jót, a szépet és- inkább többet adnak érte. Ké­résünk az ipartól, hogy több mi­nőségi : szövetet, export velúrt cordot és típusruhát, gyártson. SZATKE SÁNDOR, A VAS­MÜSZAKI OSZTÁLY VEZE­TŐJE: —1956-ban nem adtunk el 40-nél több motorkerékpárt. 1957-ben már 60 motorkerékpár talált gaz­dára. Főleg Pannóniák. 350-es „IZS”-et és 120-ös Csepelt keres­nek,' de nagy sikere van a kis Simphsonnak is. — Ha az eladott rádiók statisz­tikáját nézzük, azt latjuk, hogy a legkelendőbbek a Velence, az 1850 forintos Balaton, a lemezjátszós Orion típusok. Ezekből is jónó | hány százat adtunk el. Az elmúlt évben igen sok mezőgazdasági kis­gépet vittek el üzletünkből. — Én a tanácstól kérnék vala- j mit. Utaljanak ki egy raktát’he- j lyiséget, mezt ez a probléma márj több éves múltra tekint vissza. S j enélkül nem végezhetünk jé munkát; A vásárlók kívánsága is telje­sül. Korszerűsítik az üzlet bérén.! dezését. technikailag is fejlesztik az áruházi t. Az/üzlet dolgozói többet, jobbat akarnak nyújtani — mindenki megelégedésére. A szövetkezeti tagok régi és jogos , sérelme nyer orvoslást Rendezik a földművesszüvetkezeiek tagjaik nyilvántartását Fontos kérdéseket tárgyalt a na­pokban a MÉSZÖV igazgatósága. Az első napirendi kérdés a taiusl lakosság 1958. évi húsellátása volt Az igazgatóság ülésen elhatároz­ták: utasítják a megye nagyobb földműveSSzövetkezeíeli, hogy újból foglalkozzanak scrtés- liizlalással. Mintegy 5 ezer sertést kell hizlalni megyénk szövetkezeteinek a II. és IÍL negyedévi ellátás megjavítá­sára. Az igazgatóság célul tűzte ki hogy nagyobb, beruházás nélkül helyt erőforrások felhasználásával minden községben létesítsenek a higiénia követelményeinek megfelelő klmérőhelyet. A töltelékáru-ellátás érdekében az igazgatóság szükségesnek tart­ja, hogy a megyében (Kisvárdán, '1 vagy Mátészalkán! a Húsipari Vál- 1 la!at, vagy az illetékes földműves­szövetkezet hozzon létre húsíeldol- I gozó üzemet. Ahol hizlaldák lesz­nek, az fmsz-ek saját maguk kó- i szílsenek minél több töltelékárut.- Ugyanakkor I a határozat kötelezi a meleg­konyhás egységeket, hogy sa­ját eszközcikhől hizlaljanak sertést. Egyúttal a földmű vesszövetkeze- tek idejében gondoskodjanak a íégszük"Öglet biztosításáról. Második napirendi pontként a szövetkezetek tagnyilvántartásá­nak rendezéséről tárgya’t az igaz­gatóság. Hogy miért van érre szükség, ezt egyik cikkünk magya­rázza mai mellékletünkben. A harmadik napirendi pont a körzeti ellenőrök munkájának megjavítása volt. A földművesszövetkezetek már többször „rendezték" tagjaik nyil­vántartását, mely sok földműves- szövetkezetnél jórészt csak a ta­gok névsorának átírására korlá­tozódott. Ezek után nem véletlen, hogy számos szövetkezeti gyűlé­sen, de a mindenanpi életben is. gyakran elhangzott a vásárlási kiskönyvek szétosztására, a visz- -.zatérítésre vonatkozó panasz. Épp ideje pontot tennünk az eddigi felületes, lelkiismeretlen munkára és végre megbízhatóan rendeznünk kell a'tagok nyilván­tartását. Nem célom az, hogy leírjam en­nek szervezési és technikai lebo­nyolítását ... Ezt rábízom a kör­levél szerkesztőjére... Azonban néhány kérdést szeretnék érinteni a már elmondottakon kívül. A leglényegesebb az, és ezt vita nélkül leszögezhetjük: a tag­nyilvántartás rendezése elsősor­ban politikai és gazdasági feladat — s az adminisztrációs munka csak ezek eredményes, vagy ered­ménytelen megoldását tükrözi vissza. A tagnyilvántartás — a tagok házról-házi'a való felkeresésével — jó alkalom arra, hogy számos szövetkezeti kérdésben közös ne­I vezőre jöjjön a választott vezető- j ség a tagokkal. De tapintatosan kell foglalkoznia a fmsz-i válasz­tott vezetőségnek, dolgozóknak a j részjegy hátralékos' szövetkezeti | tagokkal. Azt szeretnénk, ha a J rész jegy adósok egésze rendezné tartozását és ezzel elősegítené a • Eöl dm ű vcsszövet kezetek gazdasági megszilárdítását. Nagyon ráférne ez a fedezethiányos földműves-! szövetkezetekre! Sokat beszélhetnek a szövetke­zeti aktívák földmtívesszövetkeze- i tűk termeltetési tevékenységéről, i Többek közt arról, hogyan- segítik a tagokat — műtrágyával, kisgép­pel, termelési tanácsokkal stb. a nagyobb terméshozam elérésében. Vagy arról, hogy közeleg a tiszt­újító szövetkezeti gyűlések ideje, ahol sok nűridérről szó esik — és a IV. országos kongresszus után új határkőnek kell lenniök a fpldművesszövetkezetek életében Szóval, van miről beszélgetniük! Még eredményesebb lesz mun­kájuk, ha a szóbeli felvilágosítást ügyesen, hozzáértően összekötik I s.z írásos propaganda-munkával. I Most aztán kihasználhatják a ki- | rakatokat és. más alkalmatossá- ! gokat a szövetkezeti tagság tájé- | koztatására. Fogjanak, hozzá és végezzenek I alapos, körültekintő és lelkiisme- ! rétes munkát — s akkor még na- j gyobb lesz a szövetkezeti tagság | bizalma a földművesszövetkezet I iránt. I ; Varga Gyula. Jól yiz§gázuak a szervetkezeti asszonyok 127 szövetkezeti nő bizottság, ala­kult az elmúlt él őszétől megyénk­ben. A nőb.zoitságok munkájáról már többször hírt adtunk és csuk dicséretre méltó az a. törekvés, amit ezidőben is tapasztalunk a szövetkezeti nőktől. Mátészalkán például még ebben a hónapban megrendezik a termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó paraszt- asszonyok találkozóját. A találko­zót közösen szervezik a nő tanács­osai, s úgy tervezik, hogy a közel­jövőben még több ilyen követi majd az első találkozót. * A vásárosnaményi járásban lévő szövetkezeti nőbizoitságok sem tét­lenkednek. Mátyuson például szín­darabot tanulnak, előadást tervez­nek. Ugyanitt előadásokon ismer­kednek meg ,a gyarmekneveles tudnivalóival. A vásárosnaményi asszonyok már ellenőrizték a szö­vetkezeti boltok munkáját, s azt, hogy betartják-e a követelménye- ■ két az udvariasság, a higiénia, te­rén. A téli estéken sok a műsoros est. ilyet rendezett nemrég a kls- várdai szövetkezeti nőbizottság, amely igen sikeres volt. A nagy- kállóíck 2000 gyermeket jutalmaz­tak meg karácsonykor. Sokhelyütt rendeztek még különböző hasznos i szakköröket, tanfolyamokat is. Kik lehetnek kiváló dolgozók? A földművesszövetkezetek ezek­ben a napokban bírálják el: az elmúlt év második félévének ered­ményeiért kiket illet meg a kiváló dolgozó-jelvény és a vele járó pénzjutalom. Az egyéni munka- versenyt az igazgatóságok és a szakszervezeti bizottságok közösen értékelik és a termelési tanácsko­záson döntik cl, kik azok, akik elérlek és féléven keresztül telje­sítették a feltételeket. Készletre is vásárolhat könyvet a földművesszövetkezetl és a járási könyvesboltokban, A részletvásárlás alkalmat nyújt ar­ra, hogy kiegészítse könyvtárát, a legjobb könyvekkel ismerkedjen meg a falusi lakosság. A részlet- fizetéssel, ajándékozással, vagy előjegyzéssel kapcsolatos kérdé­sekre a szövetkezeti és a Járási könyvesboltok, valamint a társa­dalmi bizományosok adnak vá­laszt. Hófoltok szikráznak a néha- i ha előbukkanó fényben a Iia- 1 -máz-környéki földeken. Arra, amerre nyaranta sok-sok forintot é' ő, jófajta rakamazi krumpli te- r m. Derék, becsületes, jómun- k s nép lakja ezt a vidéket. Or­si igszerte híres-neves a Nyírség eme sarkának burgonyája. És ha „beüt" az esztendő, csak úgy dől a pénz a szorgalmas rakamazi gazda bugyellárisába. Ha a paraszti jómód egyre fel­jebb törekvő mutatóját a legvilá­gosabban akarja látni az ember, akkor csakis a földművesszövetke­zetbe menjen először, mert akkor, minthogyha tükörbe nézne, úgy latja vissza Rakámaz. Tiszanagy- fr.Iu és Tímár igyekvésát, boldo­gulását. De vegyük csak sorjában a. dolgokat. földművesszövetkezet fennállásá­nak 12 esztendeje alatt összesen kb. I4ü ezer forint volt a befize­tett részjegyek összes értéke. Lám 12 esztendő eredményét érték el a rakamazlak egyetlen év alatt. És jól tudják a rakamazi, tisza- ragyfalui, timári gazdák, — akik ebben a szövetkezetben fogtak össze —, hogy mindez: megéri! Megéri, mert ők maguk látnak- hasznot mindebből. Nézzük csak; A szövetkezetben már elkészült a terv egy kereken 40 vagon be­fogadóképességű terményrsktár építésére. Mint mondják, ez a lifttel, központi léghűtésse) beren­dezett hatalmas raktár olyan lesz Tudnivaló, hogy a földrpűves- Bzóvetkezetekben úgy nevezett., köz- p önti kérdés’* mostanában a rész- jegyek számának növelése és a b fizetés. A paraszti jómód nö- v. kedésének talán egyik legéke­sebben szóló bizonyítéka a most k- vetkező szám: Rakamazon ke­reken 100 ezer forinttal akarták növelni a szövetkezeti részjegyek értékét 1957-ben. Jelenleg 14u - ezer forintnál tartanak és ehhez -t: gyük hozzá, hogy a rakamazi Ezen leiül aztán van meg sok j1 .apróbb" dolog: jégverem, 33 j. ezerért (mert kell, a jég a sok) vendéglőnek,' cukrászdának, szö­vetkezeti húsbdinak). 120 ezerért italbolt és vegyesbolt Virányos tanyán, 275 ezerért egy ingatlan vétele Tiszan.agyfalun és Tímáron, hegy új boltokat nyithassanak, 300 ezerért új házat építenek Ra- kamézoir," ’ amiben nagyszerűen felszerelt- kisáruház lesz stb. • Most azon törik a fejüket * földművesszövetkezetben, hogy egy bútorüzletet is létrehozzanak Rá- iramagon. No, és még egy érdekesség: a rakamazi földmű vessző vetkezet iltalboltjai az elmúlt esztendő ha-. romnegyedrésze alatt a három községben csaknem 3 és félmillió« forgalmat csináltak. Nos, ahol há­rom és félmillió forint jut Rókára — csak a földművesszövetkezeti korcsmákban — ott nem lehet hi­ba a bugyeliáris, meg a vi-’ dámsúg körül. hogy es dl óra fognak járni mész- szí vidékről. Másfélmilliót külte- j nek a megépítésére. Kél héten belül megnyílik a| | szövetkezet cameniüzeme is, ahol | j xútgyőrüket, tetőcserepet, beton- I gerendát, „gyártanak'' majd a gaz- i dáknak. Ez a cement üzem havi I 25 ezret jövedelmez majd a sző- i vetkezetnek. Mindeme 11c nemsokára meg* 1 kapják a tagok ■ azt a háromszáz­agy szobabútort, de néhány napr. rá eladta és 14 ezerért vett -- t egy szebbet. Ha pedig megártott egy kicsit a j kisusíöa főtt, meg a nyíri vinkó. i és náha-míha danásznak is arra­felé a munka után az emberek. ' sebaj! Dolog után jól esik a mu­latság, váljék egészségükre! M. 1 hatvanezer forintnyi vásárlási és értékesítési visszatérítést is, ami az 1957. évi vásárlások és értéke­sítések után jár nekik. les-’ olyan lag. aki 3000 forintot ÍZ kap — egyedül. Volt is szép forgalom tavaly a rakamazi boltokban. A* esztendőt csaknem 13 és félmil­liós forgalommal'zárták. A textil- bolt egyedül 3 milliós forgalmai csinált. Rengeteg bútor is el­fogyna a községben ha lenne bútorüzlet. Mesélik, hogy egy öz­vegyasszony 7 és fél ezerért vfet

Next

/
Thumbnails
Contents