Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
KELETIM AGY ARORSZ AO 1958. január '10, péntek A hét könyveiből: TÍZZEL es vekkel Bontsák le ikrányi „hegyet!“ (AZ AMERIKAI MUNKÁSOK HŐSI HARCAINAK TÖRTÉNETE) fi oyer újságíró ér Morais történész szerencsés együttműküdé- 1-1 sének terméke ez a kiváló könyv. Mire az ember az utolsó laphoz er olvasás közben, úgy érzi, hogy tűzkohóban edződött acélossá és nekimenne a hétfeju sárkánynak is, hogy elbánjon vele. Nem történelemkönyv ez a mű, de nem is regény, hanem a kettő együtt. Történelem annyiban,. amennyiben a mai Amerika látszólagos demokráciájának mélyén lezajló hatalmas erők küzdelmét tükrözi, az amerikai munkásosztály hősies harcát a polgárháborútól napjainkig, a szervezkedési szabadságért és a jobb élet- körülményekért. Regény annyiban, amennyiben élő, eleven emberek sorsa, sokszor rémregénybe illő hétköznapi tragédiái elevenednek meg olvasás közben, S ezért van az, hogy mire az olvasó végére, ér a könyvnek, nem azt mondja, hogy végig olvasta, hanem végig élte a művet. Aki meg akarja ismerni Amerikát, az bizalommal vegye kezébe Boyer és Morais írók hőstörténetét, nem fog csalódni. Részletek a könyvből: 1908-BAN többek között két olasz bevándorló érkezett Amerikába. — Bartolomeo Van- zetti 20 éves volt, amikor partra szállt New Yorkban, Nicola Sacco mindössze 17, midőn hajója Bostonban kikötött. ★ VANZETT1 nyolc hónapig dolgozott, mint mosogató. Azután Connecticut állam kőbányáiba sodorta a jobb életlehetőjég utáni vagy. Volt napszámos Youngstownban, acélipari munkás Pitlsburgh-ben, vasúti pályaíenntartó segédmunkás több helyen. Akármerre is dolgozott, olcsó kis kamrácskát bérelt, hogy legnagyobb szenvedélyének hódolhasson. Ez a szenvedély a tudás és a szabadság utáni szomjúsággal jelentett egyet 1916-ban a kötélgyári munkások sztrájkját vezette. Akkor már tudta, hogy a tanulás csak a bátraknak való és az igazság megismerésének és kimondásának megvannak a maga veszélyei. ★ VANZETTI, aki az 1916. évi sztrájk után feketelistára került és halárus lett, közeli barátságot kötött honfitársával, Nicola Saccoval. Az hozta őket össze, hogy mindketten ellene voltak az első világháborúnak. ★ MIDŐN Vanzetti egyik barátját, Andrea Saisedo nyomdászt New Yorkban letartóztatták, Vanzetti odautazott, hogy megtudja, mi történik vele. Salsa- dot nyolc hete tartották jogtalanul fogva j Vanzetti nem tehetett érdekében semmit. Alig hogy hazaért, kapta a hírt, hogy Salsedot összezúzott testtel találták meg az igazságügyminszté- rium tizenegyedik emeletének ablaka alatt. Vagy kiugrott a hivatali helyiség ablakán, vagy kilökték. Vanzetti és Sacco ekkor tiltakozó gyűlés szervezéséhez kezdtek, hogy hangot adjanak a barátjuk halálát előidéző embertelen módszerek megszüntetése érdekében. A gyűlésre azonban nem kerülhetett sor, mert Vun- zettit és Saccot letartóztatták „veszélyes" tevékenység címén, később pénzrabiá3sal, két őr le- gyilkolásának vádjával kerültek a bíróság elé. A bűnügyi iratokban igen sok volt a gyenge pont, egyetlen józan gondolkodású ember sem tarthatta őket bűnösnek. Csakhogy ez nem számított. Az ügyész következetesen kihasználta a vádlottak idegen származását, tökéletlen angol tudását, népszerűtlen társadalmi .... nézeteit, a. háborúval J szembeni érveit. A. tárgyalasont a politikai indulatok és 3 haza-* fias érzület valóságos viharait keltette ellenük. A bíró pedig* hallgatólagosan együttműkö-í dött az ügyésszel! - ♦ „ * i ELÉRKEZETT a kivégzést napja. A becsületes munkások,t egyszerű emberek hiteüenked-t ve tárgyalták az esetet. Sok* varosban ezrével sztrájkoltak at dolgozók tiltakozásképpen, liz-t alatt Sacco cellájában megírta* utolsó levelét fiának, Dantenak:* „Fiam, ne sírj, légy erős, vi-t gasztaini tudd anyádat s ha fi-} gyeimét el akarod terelni bána } taról, megmondom, mit szoktam r tenni. Menj vele hosszú sétára} a csendes tájon. Szedjetek vad-} virágot, pihenjetek meg a fák} árnyékában, a vidám csergede-} ző patak mellett, az anyater-* mészet szelíd nyugalmában. Tű-} dóm, hogy ő ezt nagyon fogja} élvezni és. akkor biztosan te is} boldog leszei. De a boldogság-} ban ne feledkezz meg arról,} hogy másnak is juttass belőle....} segítsd a gyöngéket, akik tá-J mogatást kérnc-k, segítsd az ül-} düzötteket és az áldozatokat,* mert a2ók a te barátaid, öli* azok az e.viársak, akik ugyan-* úgy küzdenek és halnak meg ♦ mint ahogy apád és Bartolo-* fneo küzdött és halt meg...* hogy megszerezze a szabadság* örömét mindenki számára...” } * A BÜR TŰN BEN háromszor} egymás után elhalványultak a* villanykörték, aztán egyenletes} erősséggel égtek tovább. Az oda-} künn várakozók tudták, hogy} végrehajtották a kivégzést. Az} err berek úgy érezték, szegé-} r.'.’i bb lett a Föld és szenny ta-} padt az erribreiséghez. Másnap} az. újságok tele voltak az ese-} ménnyel. de sokan csak futó* pillantást vetettek a címre, az-} tán átlapoztak a pénzügyi hírek} o’dalára... Hogy áll a General} Motors? * V változások korát éljük. Nem múlik el nap meglepetés nélkül. És íme: egy hete megyénkben is megszületett az első ritkaság- számba menő „szenzáció”. Gc- rák János levele ugyanis arról ad hírt, hogy a lankás hajlatéi nyírségi dombok között, közelebbről Ibrány községben, szinte egyik napról a másikra me- részívű hegység szökött a magasba. Égbemeredő csúcsain sízésre . alkalmas hóréteget észleltek és így most már megyénkben is kibontakozhat e nemes sportág. Hát igen! Ez a hegy külsőre valóban hasonlít egy pleisztocén korabeli emelkedésre, ám szerkezetileg aligha. Tudlak ezt nagyon jól az ibranyi Vegyesipari KISZ dolgozói is, és eddig nem is csináltak belőle nagy dolgot, Most azonban, mióta a hó is belepte a közel hatezer darab szerződés által megrendelt almásládát — nem tudták „tartogatni” a dolgot. Mi van hát Ibránybau a hegy körül? Szerződés szerint a községi Vegyesipari KTSZ-nek le kellett volna gyártani a múlt év december 85-ig húszezer darab ládát a Műszaki Áruértékesítő Vállalat részére. Az történt aztán időközben, hogy előrehozták a határidőt és árra az időpontra nem sikerült legyártani a kért mennyiséget. De a munka csak ment tovább és november 30-án elkészült az utolsó hatezer is. Nos, ez a hatezer láda ékesíti most, még januárban is a szövetkezet udvarát. Hatezer láda munkadíját és a dolgozók keresetét lepte be a hó az elmúlt napokban. Igaz, december 87-én kapták egy értesítést a megrendelőktől, hogy egy forinttal olcsóbban átveszik a hatezer ládát<!) Egy biztos: a megrendelőnek szüksége van a ládákra. De az is biztos, hogy a dolgozóknak kell a fizetés. Keil, meri megdolgoztak érte. Ecnnc egy javaslatunk! Bontsák le végre az ibrányi mesterséges hegyet. így kívánja negyvenöt esaiád érdeke. S most a vezetőségen és nem utolsó sorban a Műszaki Áruértékesítő Vállalaton a sor, hogy a szóban- forgó ládahalmaz ne csúfítsa tovább a Nyírség harmóniáját! (— angyal —) Bosszúság-exj)re8§z Az történt ugyanis, hogy kedden délután az 5.10-es vonat még 7 órakor is itt vesztegelt Nyíregyházán, holott már rég Vásárosnamcnyban kellett volna lennie. Állítólag nem volt mozdony. A zűrzavart még tetőzte, hogy ellentétes felvilágosítást adott az információ és a vonatkocsiban a jegykezelő. Az előző azt állította, hogy Vásárosna- ményban bevárja ezt a Záhony felé tartó vonat; az utóbbi ennek ellenkezőjét állította. A hangos bemondó pedig egyáltaAz apa rendórtörzsörmester. Gácsiné párttitkár. Márta, a nagyobbik lány, tanítónő. Mária most végzi az általános iskola hatodik osztályát. Most bemutatjuk őket külön-külöo. Nézzük, hogyan él e* a család az egyszerű, szürke, de alkotó, dolgos hétköznapokon. I. GÁCSI IMRE a család feje, távol dolgozik a családjától, mert a kötelesség máshová szólította. Miskolcon a Tiszai-pályaudvar közlekedési rendőrőrsén teljesít szolgálatot. — Ebben a városán kezdte a rendőrködést az első esztendőkben, mint karsza- iagos, s ide tért vissza régi bajtársai köze, akik szeretettel fogadták. Sokat beszélt erről idehaza feleségének. Valamikor a j Diósgyőri Vasgyárban, a mai I-e- nin Kohászati Művekben dolgozott, mint lakatos. Kommunista, j O nevelt edzett, szilárd meggyőződésű elvtársat feleségéből is. — Családját szereti, s nem egy M- j kálómmal elmesélte, hogyan ne-1 velkedett ő, milyen körülmények i között élt 11 testvérével, s öz-) vegy édesanyja sokat fáradozott azért, hogy a nagy családnak j meglegyen a mindennapi ke-, nyere. Sajnos, csak kéthetenként kerül haza Üjfehértóra, családjá-1 hoz. Ilyenkor aztán van miről be- j szélni. ö a feleségéért, gyerme-; kéért aggódik, azok meg őérte. | — így van ezzel az ember, ha távol van szeretteitől. Ha vissza tudna jönni a férjem a nyíregyházi vasúti rendőrségre, jó lenne' Közelebb lennének egymáshoz. — Tudom, élnek igv rajtunk k.'vü' j más munkáscsaládok is. De nem : egy jó élet ez így — vélekedett a felesége. A (^ácsi-család Gácsi elvtársnak sokba kerül a különélése. Kisebbik íanya nevelése, tanítása is megkövetelné, hogy az apa, a család teje ott legyen a meleg otthonban nap, mint nap. No, de a kötelesség az kötelesség! S Gácsi elvtárj olyan ember, aki hűen teljesíti a parancsot, nem zsörtölődik, mert kommunista. Bár lányai ezt megértik, mégis érzik az apai gondoskodás hiányát, s bizony ezt nem pótolja semmi. 2. GÁCSINÉRA csak becsülettel nézhet fel az ember, mert a két ember munkáját végző 39 éves anya párttitkára egy nagy közösségnek és az ímsz. ellenőre Szerény, igazságot szerető asz- szony. Minden nap reggel oi órakor kel. Ilyenkor takarít, készít reggelit, s intézi el munkába in- üuiasa előtt a házkörüli tennivalókat. No, meg vasárnap, araikor ideje van. Mégis nyugMt, türelmes az emberekhez. Petiig nem egyszer megtol tinik, nogs vasurnap nyitnak rá ajtót az emberek, Leülteti őket, s ahol szükséges,, ott segít. Elint-zti 3zücs Mihály föld-ügyét, útbaigazítást adott Brutóczki Sándornak aki. párttag szetretett volna lenni. Kérvényt irt Ungvári Lászlónak — és lehetne sorolni tovább. — Néha azt érzőin, túl vagyok terhelve, hiszen több helyen kell helyt ál’nőm — vélekedett. S amikor elsorolta, hogy egy Ipap mennyi munkát, végez, csodálattal néztem. Az alapszervezetben 73 kommunista munkáját irányítja a páitvézetöség tóobi tagjaival együtt, nap, mint nap. Nem könnyű ez, de nem tudna megválni ettől a munkátok Igyekszik becsülettel elvégezni páitmunká- ját. S ezért szeretet övezi. Ütőn, útfélen megállítják, tanácsokat kérnek tőle. A földmű vesszővé tkeze tben fontos beosztásban dolgozik. Ellenőr. , Most a leltározásokban segít sokat. Az egyik leltározó brigád munkáját segíti, ellenőrzi. S arra í is jut ideje, hogy olvasson, tanul- j jón. A kis házi könyvtárból néha- ! néha kivesz egy-egy Jókai, vagy ! GörKij-könyvet és azt- olvassa. S amikor eljön a szombat, várja a férjét, a nagyobbik lányát, hogy a szép tiszta, csinosan berendezett lakásban együtt lágyén a 4 tagú család. ÁLMODOZÓ kékszemü, fitos orrú lány,. - Tizennyolc éves, tanítónő. Ö is távol van a családtól. Borsod megyében, Alacjka faluban gyakorlóéves. Most erősen ,og alkoztatja a térjltezmen —s, am erről kigyúlt arccal hallgat ín- íábtb. áradozik a „gyermekeiről", a kis pirósnyakkendős úttörőkről, akiket a szívébe zárt. Cso- | magot nem küldenek neki, de csak azért, hogy minél sűrűbben j jöjjön haza a családi körbe, 3 u 1 is úgy, kéthetenként jön haza. Ilyenkor együtt főzi meg édesanyjával kedvenc ételét, a tejfölös csirkepaprikást, Márta hiányolja, hogy édesanyja keveset foglalkozik vele és kis testvérével. Erre a mama közbeszól: — Mégis kitűnővel érettségizett. Az iskolai szünidőt itthon tölti. Dolgozik, pénzt keres, hogy pótolja a családi jövedelmet. Őt is bántja, hogy kétfelé van a család. Ó így mondta ezt, mert Borsodban van, Miskolchöz, apja szolgálati helyéhez közel. S arra akarja rávenni édesanyját, hogy költözzenek Miskolcra. Persze ez nem könnyű. Nagy a lakásprobléma, no meg Gácsiné megszokta a Nyírséget és itt érzi otthon magát. Mártának tervei vannak. A nyáron tovább tanul, szakosítani szeretné magát, s a felső, tagozatban tanítani magyart és történelmet. Biztosán sikerülni. fog neki ez is. 4. A GÁCSI-CSALÁD legkisebb sarja Mária. Hatodikos. AZ ellenforradalom idején másodiknak kötötte fel az úttörő nyakkendőt. S ezért egyes megtévesztett gyerekek azt kiabálták neki, hogy „akasszuk fel a fogasra". Mária nem -ijedt meg. „Jobb lenne, ha ti is felkötnétek” — válaszolta. Szilárd jellemű kisány. örül a szünidőnek. S minden napot kihasznál, becsületesen: Tanul. Réggel,. amint világosság vetődik . £ szobába, már Olvas. Az . ifjúsági regényeket nagyon szereti. De az. édesanyját sem hagyja cserben. Délelőttönként követ mos, elmosogat, s amikor Gácsiné későn jón haza . a munkából., vagy Valanielán nem adott ilyen felvilágosi-, tűst. Ekképpen az utasok egy- rcsze, zsebében az érvényes jeggyel, lemaradt a sürgős utazásról, másik részük pedig a vásúrosnaményi állomáson várakozhatott. vagy leszállt a legközelebbi állomáson. Az igazság keresése helyett inkább felvilágosítást kérünk a nyíregyházi MÁV állomás vezetőjétől, hogyan történhetett ilyen ( lehetetlen eset és ki a felelős crte? lyik értekezletről, már tudja Mária, mi a teendő. Megeteti a jószágot, fát készít be, hogy ha az édesanyja hazajön, ne kelljen neki fáradnia.-— Én napközibe járok. Ott mindig kikérdezik a leckét. De azt szeretném, ha édesapa is itthon lenne. Hiányzik nekem — s ezt úgy mondja, mint egy . érett, gondolkodású lány, aki hiányát! érzi az apai gondoskodásnál!. Nagy tervéi vannak. Kitűnő tanuló, vegyészmérnök szeretne lenni. Ügy társalgóit velünk, mint egy igazi felnőtt. Helyet kínált, amire kíváncsiak voltunk, mindenre válaszolt. Megmutatta a kis családi könyvtárt, a tiszta kis szobát és mosolygott. Biztosan, ő is segített édesanyjának liajna’- ban, hogy ilyen rend legyen a házban. Mostanában sokat vitatkoznak nővérével a kis „tanítónénlyel1 kicserélik az úttörő mozgalomban szerzett tapasztalatokat, s amit Márta elmond, azt hasznosítja! Mária az iskolában. VASÁRNAP pedig, amikor együtt van a család, közös programot állítanak össze. Mindenki dolgozik. Hajnalban kelnek, rendberakják a kis otthont, Márta édesanyjával főz, aztán megebédelnek, s délután az egész család moziba megy. Aztán ki-ki kedvenc könyvét olvassa, és este nyugovóra térnek valamennyien. Kialszik a villany a Vasvári Pál út 1. szám alatt, hogy álomba ringassa a Gácsi családot az éjszaka, a' mindennapi munka, öröm, gond, a tervek. így él a Gácsi-család Új fehér-, tóii. 1938. januárjában. Farkas Kálmán. *» mm - T-