Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

KELETIM AG V ARORSZ AG 1958. január 5, vasárnap Kérdés : Miért árva az encsencsi ifjúság ? Válasz: Feleljenek erre a iegkielékesebbek, az encsencsiek NAGY JÓZSEF KISZ-tiíkár: Én megmondom őszintén. Nem tör'dik itt senki a fiatalsággal. A pedagógusok is nyíl­tan megmondják, hogy ők nem jönnek a KISZ-.be. Nincs kultúrházunk. Kértük, hogy adják át bálrendezesre az isko­lát. Megtagadták tőlünk. Drozdik Ilona tanítónő kijelentette, hogy menjünk az istállóba táncolni, ha mi bált akarunk ren­dezni. Küldhetünk mi meghívót a pedagógusoknak, hogy jöj­jenek közénk. Hiába. Pedig már a DISZ járási bizottság is figyelmeztette őket. de nem ér semmit. BALOGH SÁNDOR labdarugó: Én Miskolcon dolgozom mint villanyszerelő s elég sűrűn hazajárok. Ügy látom, hogy lehetne itt szervezni a fiatalságot, de nem törődik velük senki. Szeretek itt a csapatban játszani, csak az a baj, hogy nem tanítanak bennnüket. Nincs olyan ember, aki rendsze­resen edzené a csapatot. így nem csoda, ha a fiataloknak nincs kedvük, pedig sokkal jobb csapatot is tudnánk össze­állítani, ha a tanítók is segítenének. Szóval elidegenítik a fia­talokat, s ne csodálkozzon azon senki, ha azok a lányok, fiúk, akik a városokban dolgoznak, nem szívesen mennek haza falujukba, mert magam is így leszek maholnap. Ha most felszabadulok a szakmában, Nyírbátorba megyek dol­gozni, ide hívtak a labdarúgó csapatba. Pedig én szívesen játszanék itthon is. így viszont nem érdemes. KOVÁCS SÄNDOR egyénileg dolgozó paraszt fiatal: Elő­ször is hiba az, hogy nem helyesen dolgozik a vezetőség. A vezetőségi tagoknak és a titkárnak jobban képezniük kellene magukat. Márpedig a fiatalok neveléséhez, tanításához széles látókörre nagy szükség van. Olyan tervre volna szükség, amelyik biztosítja a taggyűlések mellett a művelődési, szóra­kozási lehetőségeket is. Érdekelne bennünket az űrhajózás kérdése, zenei, természettudományi dolgok, de sajnos, még helyiségünk sincs, ahol ezt megtartsuk. Meg erre alkalmas emberek sincsenek. Ha csak a pedagógusok nem. De ők, én úgy látom, nem szeretik a paraszt fiatalokat. Legalábbis én nem látom, hogy segítettek volna, pedig itt sok fiatal nevelő van. TÖTH ANDRÁS 55 éves munkás: Kinek, ha nem a peda­gógusoknak kellene a fiatalokkal törődni? De én azt látom, nem becsülik a parasztokat. Elmehet az ember mellettük, egy-kettő ha azt mondja, hogy jó napot. Még az idősebbekkel sem törődnek, nemhogy a fiatalokkal. JAKAB KAROLINA egyénileg dolgozó parasztlány: Va­lamikor DISZ-titkár voltam. Voltak cikkor is bajok a szer­vezetben. Én azt látom, hogy a pártszervezet és a tanács nem ad kellő segítséget a fiataloknak. A KISZ-szervezet vezetősé­gének tagjai sem sokat törődnek a szervezettel. Sokszor elő­fordul, hogy az általuk meghirdetett gyűlésre nem mennek eL Olyan vezetőségi tagokat kell választani, akik szíwel- lélekkel dolgoznak. Nagyon hiányzik egy terem is a fiatalságnak, hiszen az sincs, ahol össze tudnának jönni. így most nincs kultúrcso- port sem, nem tanulnak a fiatalok színdarabokat, mint az én időmben. Most ünnep után megpróbáljuk feléleszteni a kul- túrgárdát. Amikor én voltam a titkár, akkor sem segítettek a pedagógusok. Pedig csak annyit kértem, hogy míg a szerepet tanuljuk, addig legyenek ott, hogy a fegyelmet jobban be­tartsák. Nem jöttek segíteni. Én úgy látom, hogy egyes pe­dagógusoknál csak az érettséginél kezdődik az ember. Ez a baj. v NAGY SÁNDOR, tanácsi dolgozó: Megmondom röviden, velősen. Sem a párt, sem a tanács nem segít. A pedagógusok közül pedig azok sem tartják kötelességüknek, akiknek fel­adatuk is lenne, Jászai Ilona és Jakab Ilona pedagógusok KISZ-vezetőségi tagok is és mégsem segítenek bennünket. Altkor mit várunk másoktól? TARKANYI SZŰCS JÖZSEF református lelkész: Én a családi nevelés hiányában látom a legnagyobb hibát. Hamar szélnek eresztik a fiatalokat, így aztán azok elkanászosodnak. Különben az encsencsi ifjúság sorsáért nz én lelkemet is fe­lelősség terheli, úgy érzem. SKURIL KAROLY tanácselnök és BIRÖ KATALIN ta­nácsi dolgozó: Azért elhagyatott az encsencsi fiatalság, mert a pedagógusok egy része Tárkányi Szűcs tiszteleteshez jár zsúrozni, s talán az számukra fontosabb. Lejegyezte: Farkas Kálmán. A plakátragasztó Oda összpontosítjuk erőnket, áltól legtöbbet teltetünk népünk jobblétéért Interjú a Hazafias Népfront megyei titkárával Mi a legközelebbi teendő? BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT... De sok ember ajkáról hangzott ei ez a három szó a közelmúltban és hangzik el még napjainkban is. Az ember kívánsága azonban csak álom maradna, ha nem tenne annak megvalósulásáért. MI LESZ AZ ÜJ ÉVBEN, mit hoz az új esztendő? Lesz-e újra gazdag, békés tizenkét hónapunk? Kokas Ferenc elvtársat, a Ha­zafias Népfront megyei titkárát kértük meg: mondja el, mit vár az új évtől, és mit kíván tenni a Hazafias Népfront ebben az esztendőben életünk szebbététe- léért, országunk békéjének még messzebb menő biztosításáért? — Megerősödve és küz­deni akarással üdvözöltük az új évet. A Hazafias Népfront bizott­ságok nyugodtan tekinthetnek vissza az elmúlt évre és bizakod­va tekinthetnek az elkövetkező napok elé: munkánknak megvolt és meg lesz az eredménye. Készülődés a KPDSZ II. kongresszusára A kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók szak- szervezete 1958. január 20—21-ón tartja második kongresszusát Bu­dapesten a Vasas-székházban. Me­gyénk területén már megtörtént a küldöttek kiválasztása. Köztük vannak: Koncz László, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség veze­tője, a KPDSZ megyei bizottságá­nak tagja, Kovács Tibor fehér­gyarmati járási szakszervezeti el­nök, Goldstein Sándor, a nyírbá­tori fmsz. szb. elnöke, Balázsi Gyula, a MÉK. Központ szb. el­nöke, Zsizska Erzsébet, valamint Spitcz Henríkné, a Kisker. Válla­lat dolgozói és Szendrei István, a Tüzép Vállalat dolgozója. A kongresszuson veszik majd számba a szakszervezet 1952. óta végzett munkáját és megszabják az elkövetkezendő évek feladatait. Értékelik a szakszervezeti dolgo­zók munkáját és a kongresszusi küldöttek lelszólalásait, javaslat tait hasznosítva jelölik meg a jö­vőt. A kongresszuson közel két­százezer szervezett kereskedelmi, pénzintézeti és vendéglátóipari dolgozót képvisel majd, mintegy 350 küldött és eljönnek a szovjet, lengyel, román, NDK., osztrák, francia és az olasz testvérszak­szervezetek küldöttei is. Ifflai Lajos, a KPDSZ. megyei bizottságának új szervező titkára, — aki szintén a küldöttek között van — már néhány kérdést fel­jegyzett, amit majd el akar mon­dani a kongresszuson a tézisek megvitatása során felvetődő dol­gok között. Ezek közöt van pél­dául az, hogy a kereskedelem jobban töltse be piackutató szere­pét, jobban érvényesüljön hatása az iparra, ne kelljen átvennie az ipartól olyan árukat, amelyek mi­nősége nem felel meg a követel­ményeknek, mert csak elfekvő készlet lesz. Elfogja mondani, hogy a kulturált kereskedelem megkö­veteli a kereskedelmi dolgozóktól a nagyobb szakmai tudást, a ta­pasztalatcserékre, ugyanakkor a szakmábani nagyobb jártasságot a dolgozók fizetésénél is meg kell különböztetni. Koncz László elvtárs. a vásáros- naményi járásban szerez tapaszta­latokat az ott működő szakszerve­zeteknél. A vagyonvédelemről, a kereskedelmi technikai felszerelt­ségének hiányosságairól és a rak­tározási terület elégtelenségeiről, a megbízhatóság fontosságáról, valamint a kereskedelmi, vendég­látóipari és pénzintézeti dolgozók szociális, kulturális helyzetéről gyűjt adatokat, s erről fog majd beszélni a kongresszuson. — Az év első negyedében meg­erősítjük sorainkat. Már kiegé­szítettük a megyei bizottságot, de hasonlóan kiszélesítjük és még erősebbé tesszük járási és községi bizottságainkat. Ezt a * munkát március lő-ig befejezzük. A megerősödés után mire irá­nyul a legnagyobb figyelem? — Oda összpontosítjuk erőnket, ahol a legnagyobbak a hiányossá­gok és ahol legtöbbet tehetünk népünk jobblétéért Az utóbbi időben igen elhalványult bizott­ságaink munkája beruházásaink megvalósításában. Pedig ha vala­hol végezhetünk jelentős munkát, akkor itt kell kezdenünk. Az ál­lami hozzájárulás mellett a tár­sadalmi munka igénybe vétele valójában megsokszorozza ered­ményeinket. Milyen feladatok várnak a fa- | lusi bizottságokra? — Falusi népfront bizottsá- j gainkra elsősorban a politikai ne- ! velés nehéz munkája hárul. Eb- j ben az évben is újabb lépéseket kell tenni parasztságunk gondol­kodásának formálása terén. Meg kell értetni, hogy a jövő ma már csakis a szocialista mezőgazda­ságé. Nemcsak beszélni akarunk minderről, hanem klubnapokon, vitaesteken bebizonyítjuk majd szavunk igazát. Mi még a fontosabb feladat? — Végül említem, de a Haza­fias Népfrontnak mindig egyik legjelentősebb teendője a béke- mozgaimi munka volt. Ez marad ebben az új évben is. Termé­szetesen meg akarjuk szüntetni a kampányszerű békemozgalmi munkát. Nemcsak egy-egy alka­lomkor kell hangulatokat hallat­ni a béke érdekében, hanem tartóssá kell tenni törekvésünket. (—a—) > ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*< »«.»«■* t Petőfi Sándor álma (1823. I. I. — 1849. VII. 81) Most százharmincöt esztendeje szü­letett a XIX. század legnagyobb forra­dalmi költője. Petőfi Sándor. Édes­anyjával folytatott beszélgetését egy álomról Idéztük a rejtvényben, vala- ; mint a vers elmét: (vízszintes 1.. 11., ’ Í8.. 40., 53., 61. es 72. sorok. Ki ismeri nevét, ki irt már róla? Pedig mindennap láthatjuk, hol tűző napon, hol téli derengőben. ű az utca pipiskéje, s léí­rás, csirizes és tarisz- nyás ember. Legin­kább csak színekben és plakátokban gon­dolkozik, mert ez a szakmája. Tudja a kék színű felírásokat hova kell ragasztani, hol a helye a filmhir­detéseknek és a többi tájékoztatóknak. A városban minden osz­lop az övé és minden közölni valónak ő a „némáé' híradósa. Rég volt az, mikor először végig gyalo­golt az utcán. Rég volt tavaszi reggelen, ébredező fényesség­ben. Azóta elzúgott a feje felett 15 év és még mindig ezt csi­nálja. Járja a várost, hogy sóse fogyjon ki a tarisznya, hogy mindig friss legyen a hír, hogy újabb és újabb közölnivalók kerüljenek a hirdető- oszlopokra. Ki ismeri őt, a pla­kátragasztót? Lehet, hogy csak családja és rajta kívül még né­hány ember. Pedig egy azok a sokak kö­zül, akik, ha ismeret­lenül is, de mindnyá­junk kényelmét ‘szol­gálják... FÜGGŐLEGES: 2. Szemmel figyel. 3. Imába foglal. , 4. Ilyen posztó is van. 5. Kellemetlenkedik. 6. Régi női név 7. Helyhatározószó. 8. Vissza: közeledik. 9. Apaállat. 11. Fordítva: régen ártottH 12. Módhatározó raj? — tgeképzó. 13. Asszonynévképző. 14. Idegen betű — kimondva. 15. Igekötő — kérdőnévmás. IC. Vízsz. 19. 17. Ázsiai folyó. 13. Régi megye. 20. Menyasszony. °i. Költőies napszak. 22. Simít. 23. Rési szibériai város. 24. Igekötő. 25. Fordított 50 százalék. , 20. Egyed. 1 27. Fával dolgozó mesterembe». 29. Vissza: pontosan ketté vág. 39. T>alkud. 24. Hérosz. 35. Pimasz — rossz idegen szóval. 20. Felületesen dob. 37, A utó ha ne. 99. Helyhatározószó. (ék. h.l 99. Hp.tsTmas madár. 41. Orvost recept. 4?. Tontos pincei szerszám. 42. Frre tut a kapitalista. M. V*s«*za: gy-vel. katonai rendfoko­VÍZSZINTES4. 10. Helyhatározó raft. 19. A vízsz. 10. oána. 23. Felkiáltás. :/7. Nagytömegű, víz. 31. Saját — régi szóval. 32. Rangjelző. | 33. Takar. ; 45. Visszafelé lassító eszköz. 46. Fordítva: a fontos ok. 47. Kevert szarvas fajta. 30. Pápai Nándor. '.0. Ide hányják egyesek a borsól 1 71. Vissza: római péntf. • .n nr.,”VrAff5. 4". Tnotal Mehetned. r.i. Fordított rAgi hossrmértéfc. 5?. Nyakban is hordják. 23. K-1eH né'nP9Ha, már kihalt. ki nálad... 55. T,ctin szántóföld. “S. v’psya: úttörő egység. 57. Keleti népcsoport rt*pha^^.ótiarul renovál. 59. Kevert kincs-bei? mássalhangzók. p-0. Azonos magánhangzók. "2. Kimosott 'ék. h.l C3. A szélén pakkoll! 04. Kettőzve: öregűr. 05. Fordított vízsz. 23. 08. Kötőszó. 63. Egymást követő betűk a nagy ábécében. 69. Ellentétes kötőszó. A megfejtést nem kel! beküldeni» 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents