Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

1958 január 4. szombat KELETIM AG VARORSZ AG 5 Külföldi lapvélemények a kairói értekezletről A PRAVDA VEZÉRCIKKE. Moszkia. (TASZSZ.) A Pravda vezércikkben méltatja a kairói értekezletet. Ebben egyebek közt a következőket írja: Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási értekezlete lelkes hangulatban ért véget, s e nem­zetközi jelentőségű, nagy esemény- nyé vált. A történelemben nem ismerünk példát két óriási világrész népei­nek ilyen nagy összejövetelére: az értekezleten 45 ország képvi­selői jelentek meg s e negyvenöt ország lakossága az egész emberi­ségnek több, mint a fele. Az értekezlet híven kifejezte azokat a nagy változásokat, ame­lyeknek az ázsiai és az afrikai milliók tudatában a bandungi ér- | tekezlet után végbementek. Bébi- j zonyította, hogy a történelmi je­lentőségű bandungi értekezlet szelleme a békés együttműködés öt elve teljesen meghódította az emberek szívét. Kinyilvánította az ázsiai és az afrikai népek nagy szolidaritását abban a harcban.| amelyet a bandungi értekezlet! határozatainak valóraváltásáért j vívnak. A vezércikk ezután részletesen ismerteti az értekezleten elfoga­dott határozatokat, e határozatok, nyilatkozatok és felhívások nagy nemzetközi jelentőségét. A vezércikk ezután a követke- j zőket írja: nemcsak Ázsia és Af- j rika, hanem az egész világ béke­szerető népei hatalmas lelkesedés­sel fogadták a kairói értekezlet történelmi jelentőségű határoza­nek a béke és a haladás érdekei- J tait, mert ezek teljesen megfelel­nek. A vezércikk a következőképpen fejeződik be: Csak hadd dühöngjenek a gyar­matosítók, semmiképpen sem for­díthatják vissza a történelem ke­rekét. A gyarmatosítás ideje le­tűnt. A felszabadulás napja fölkelt Ázsia és Afrika határtalan térsé­gei fölött. Két nagy világrész né­pei ma jobban összeforrottak és hatalmasabbak, mint valaha s j ezek a népek bizalommal maga-1 biztosan néznek a jövőbg. AZ OLASZ SAJTÓ HANGJA, j Róma. (TASZSZ.) Az olasz saj- j tó vezető helyen számol be az j ázsiai és afrikai országok szolida-1 ritási értekezletének befejezéséről.! A demokratikus lapok megjegyzik, I hogy az értekezlet „újabb fontos j lépést jelentett a bandungi elvek útián." A „Die Tat”-ban látott napvilá- | azért hívták meg a szabót, hogy i got a következő hír: „Szputnyik a { Eisenhower elnök ruhatárának ] divat. Angele Lutricot, a szicíliai kiegészítéséről gondoskodjanak. | származású szabót, aki Hruscsov Itt valóban ú.j divatról van szó. j ruháit szabja és készít, az ameri- j Ez a népszerűség örvendetes. Pá- . kai televízió meghívta az Egye- rizsi divat... valódi angol fazon- siilt Államokba. Valószínűleg s most a „szputnyik” — ahogy a | megbízást kap, hogy készítsen ; „Die Tat” nevezi. Szerencse, hogy egy ruhát és egy felöltőt Eisen- j cipészt nem hívtak meg Ameri- hower elnök részére.” í kába. Mert esetleg akkor kidc­Mindenesetre érdekes lesz —. rülnc. hogy a moszkvai cipő — legalább is az amerikai televízió- érdeke);! — Amerikában mintha nak. Mert nyilvánvalóan nem szorítana.-------—————— ------­Háromszázezer kötvény Az év végén megtartott béke-1 elkészítette hivatalos nyeremény- kölcsön sorsolásokon csaknem | jegyzékét, amelyet megküldték va- .... . ,, I lamennyi OTP fióknak. Az összes | háromszázezer koU y - postahivataloknak. Ezek alapján húzták ki összesen nyolcvan mil- | janu^r 3-án. pénteken országszer- I lió Ft. nyereménnyel. A sorsolás j te megkezdték a nyertes kötve- j után az Országos Takarékpénztár I nyék beváltását, Hogyan reagálnak as amerikai ssenátorol; és kormányzók a Vanguard kuflarcára „Az amerikai polgárok vállalják a rizikót, hogy feláldozzák a laká­sukért és az iskolaügyi fellendíté­sért folytatott harcukat a mester­séges holdak és a távirányítású rakéták érdekében — jelentette ki Pennsylvania állam kormányzója, George Leader. — Amennyiben vállaljuk ezt az áldozatot a köz érdekében, igényt tartunk arra is, hogy az amerikai pénzemberek szállítsák le a kamatlábat, s a gépkocsi tervezők kevesebb króm­mal számoljanak”. George Leader a továbbiakban utalt arra, hogy minden új futószalag 250 millió dollárba kerül. „Frappás kontraszt, — folytatta — amikor ezt a 250 millió dollárt összehasonlítjuk az­zal a 110 millió dollárral, amely kormányunk szerint elegendő az első amerikai mesterséges hold 1 megépítéséhez. (A ,,NIN“-ból.) 70 millió tonnás szénvagyon a pécsi szénmedencében Előzetes becslés szerint hetven millió tonnás, eddig érintet-' len szénvagyon rejt a föld a pécsi szénmedencében, a hosszuhté- nyi területen. Kilenc év alatt összesen 15 ezer méter kutatófúrást végeztek itt. Ennek az a.apos munkának az értékelése fejeződött most be és vezetett a 70 millió tonnás becsléshez. A komlói tröszt geológusai 40' millió tonnás, eddig kiaknázat­lan. kokszolható szénvagyon létezését állapították meg Zobátcon. Legyen > ilágossúg! A „Szovjctszkaja Aviacija” a szovjet tudomány új, merész tervéről ad hírt. A szovjet tu­dósok szerint lehetőség van arra, hogy rakéták segítségével nátriumot löveljenek fel száz kilométer magasságig, ahol a nátrium az oxigén-atomokkal összevegyülve nagy fényener­giát fejleszt, Ezzel az eljárással percekre többszáz négyzetkilo­méteres területet lehet mester­ségesen megvilágítani. Ugyancsak a „Szovjctszkaja Aviacija” hírt ad arról, hogy ma már lehetséges 100 kilomé­terig terjedő magasságban mesterséges elektron-felhőket lé­tesíteni, amelyek visszaverik a rövidhullámokat. E célból ra­kétákkal 100 km magasságba nitrogénmonoxiddal telt tartá­lyokat lőnek fel, A tartályok ott kiürülnek és a nitrogénmonoxid az ottani oxigénatommokkal ve­gyülve nagy elektronsűrűség!? rétegeket alkot, amelyek öt ki­lométerre is kiterjedhetnek. (A „Neues Deutschland”-ból) .....................................M t. 1111«t interjú Nemes Imre elvtárssal, a me^veí tanács ipari osztályának vezetőiével a tanácsi iparvezetésről, tanácsi vállalatok terveiről* új tanácsi Nemes Imre eivtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője ihondotta, hogy a helyiipari vállalatok 1957-ben el­érték, sőt egyes esetekben túl is haladták az ellenforradalom előtti negyedévi ter­melési szinteket. A jól dolgozó vállala­tok között különösen dicséretet érdemel a nyíregyházi Sütőipari Vállalat, a Tex­tilruházati Vállalat és ha nem is az el­ért eredményeket, de az egy év alatti fejlődést figyelembevéve, a mátészalkai Sütőipari Vállalat js dicséretet érdemel. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudta betölteni feladatát a megyei tanács ipari osztálya a tanácsi vállalatok munkájá-. nak segítésében, irányításában és ellen­őrzésében, — a következő választ adta Nemes elvtárs: — Egy éve borúlátóan nyilatkoztam az újságnak arról, hogy nem fogjuk tud­ni megoldani a ránkháruló feladatokat. A végrehajtott átszervezés a tanácson belül derékba törte a bürokráciát, ami nagyon kellett, de a finomítás elmaradt. Ugyanis a működési szabályzat végre­hajtása során bebizonyosodott, hogy az ipari osztál. .a maradtak a funkcionális feladatok, melyek sikeresebb elvégzésé­hez az osztály erejéből nem tellett eléggé. Most is aggályaim vannak a jövőt ille­tően, különös tekintettel olyan vonatko­zásban, hogy mi az eddigieknél több se­gítséget akarunk nyújtani a tanácsi vál­lalatok működéséhez. Viszont szükséges lenne az ipari osztályt megerősíteni. — Ugyanis múlt évi munkánk nem volt eléggé tervszerű, kapkodó munkát vé­geztünk, s ez abból eredt, hogy az ipari osztály létszáma kevésnek bizonyult. — Indokoltnak látom megfelelő közgazda- sági szemlélettel, szakképzettséggel ren­delkező dolgozókkal erősíteni az osztá­lyunkat. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az irányító és ellenőrző munka úgy lenne hathatósabb, ha a tapaszfa’t hiá­nyosságok és más esetben szükséges in­tézkedések egykézből, az ipari osztály hatásköréből történhetnének. Nemes elvtárs nem szólt róla. talán szerénységből, de mi elmondjuk, hogy 1957-ben a nehézségek ellenére is jól mű­ködött az ipari osztály, aminek legfőbb bizonyítékai a tanácsi vállalatok eredmé­nyei. Az új esztendő terveiből elmondhat­juk. hogy az ipari osztályon megkezdik a vállalatok létrehozásáról szakmai továbbképzést, aminek az a célja, hogy az osztály dolgozói nagyobb szakértelemmel, nagyobb tudással tölt­hessék be hivatásukat. A nagyobb tudás részben pótolni fogja a meglevő létszám­igényt is. Hetyes az a célkitűzés, hogy a futó ellenőrzések helyett behatóan fog­ják tanulmányozni egy-egy vállalat mű­ködését, vagyis sokat lesznek kint az üzemekben, segíteni fognak az el'enői- zéssel és a tanácsadással. Bizony szük­ség is lesz erre. mert például az 1958. évi tervek általában magasabbak, mint a tavalyiak voltak, nagyobb gondot kell fordítani a termelékenység növelésére, az önköltségcsökkentésre, a minőségre, a jövedelmezőségre. A helyi könnyűipari tanácsi vállalatok például 9.4 százalékkal magasabb termelést értéket kell, hogy teljesítsenek, ami 3 millió forinton^ felül van. Az élelmiszeripari tanácsi vállala­toknál 2.4 százalék a tervezett termelési felfutás, ezen belül például a húsipari G százalékos felfutást kell, hogy biztos tson. Befejezésül Nemes elvtárs válaszolt arra a kérdésünkre is. hogy milyen in­tézkedések .várhatók ebben az évben a tanácsi iparfejlesztésben? _ A meglévő vállalatok kapacitásának növelésén kívül új tanácsi vállalatok létrehozását is beterveztük. Például me­gyénk területén sok nádas van, létre­hozunk egy megyei nádgazdálkodási vál- lalattot. Ehhez az kell. hogy a kormány­zat területileg rendezze a nádgazdálkodás helyzetét, hogy például a Szabolcsban termett, náddal ne Hajdú megye gazdál­kodjon. Továbbá régen húzódó ügy vé­gére szeretnénk minél elóbb pontot tenni azzal, hogy felsőbb szerveink adják taná- csi kezelésbe a megye területén lévő, s jelenleg a Hajdú megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó téglagyárakat. Letre akarunk hozni egy kézműipari tanácsi vállalatot, ahol az üzemi termelés me lett bedolgozás is lenne, s tudnánk foglalkoz­tatni a kézműveseket. Az a törekvés ve­zet bennünket, hogy a tanácsi ipar fej­lesztése ne párhuzamosan termeljen olyan cikkeket, amelyeket a nagyipar terme!, hanem a helyileg fellelhető nyersanya­gok és a meglévő szakerők hasznosításá­val pótoljuk az olyan iparcikkeket, ame­lyeket a nagyipar nem gyárt. O. A. A felduzzasztott státusok és u munkaegység értéke 1 F j brigádvezetőt ka­^ pott a kolhoz 27. sz. brigádja, Muzaíar Abdullajevet. Az űj bri­gádvezetőnek már az el­ső intézkedései bámulat­ba ejtettek a kolhozpa­rasztokat. Kijelentette: nincs szüksége sem he­lyettesre, sem nyilván­tartóra. Kiküldte őket a mezőre, s ő vette át fel­adatkörüket. „Különös — mondogatták a parasz­tok — minden brigádve­zetőnek vannak nyilván­tartói, van helyettese, olykor kettő is.“ Sok a helyettes A komszomolbizottság egy emberként Muzaíar mellé állt. A bizottság tagjai már régen észre­vették, hogy a brigádve­zetők, parcella-főnökök, üzemegység-vezetők kő­iül csak úgy hemzseg a he'yettesek, nyilvántar­tók. főnököcskék sisere- hada. Az erős, egészséges legények megbújtak a földeken dolgozó társaik háta mögött. Órákon át üldögéltek a szállásokon, irodákban, a brigádveze- 'ű'-kel t^ázuí'tt- k s füzet­tel a kezükben fontos­kodva sétálgattak a me­zőkön. Afféle szegény gazda­gok voltunk milliókra rúgot a jövedelem, de a kclhoznénztórban alig volt néhány rubel. A munkaegységek pedig pa­takként folytak el. Ke­reket teJt valaki a ta­licskába. megjavította az, iroda ajtaját — munks- eavséget kért érte. S ott volt még a borbély, a ci­pész. a fényképész mind­nyájan munkaegységek után nyújtották a kezü­ket. A könyvelőségen tizen­nyolcán dolgoztak, az el­nöknek, az agronómuson és főzootechnikuson kívül hárem helyettese volt. Még a parcella-főnök is helyettesekkel dolgozott. Minek ennyi vezető? Hiszen így elillannak a munkaegységek, mint a füst a kéményen. Beszél­gettünk erről a vezető­ségben, felszólaltunk a gyűléseken, de minden maradt a régiben. üz sicven jsé’íia Most aztán megjelent előttünk az eleven pél­da. Muzaíar helyettes nélkül dolgozik, s milyen nagyszerűen! A komszo- molisták újra követelték a nyilvánvalóan felesle­ge? állások csökkentését. S céljukat elérték, ha nem is egyszerre, ha ne­hézségek árán is. Szirodzs Fatajev, a kol­hoz elnöke, nem fogadta el nyomban a komszomo- listák követeléseit, csak biztalgatta őket: — Rendben van, majd megcsináljuk. Telt-múlt az. idő. de a sok helyettes és nyilván­tartó a helyén maradt. fz első örömök A komszomolistáknak egv darabig még harcol- niok kellett a megszo- k of is ág no meg a nyil­vántartók és egyéb alfő- nökök suttogó propagan­dáin ellen. Az események azonban, amelyek nem­csak ebben a kolhozban, hanem az egész kerület­ben. majd pedig egész Tadz-.-i’-isüénban végbe­mentek. a komszcmolis- tákaf segf ették. A kerületi pártbizott­ság és a végrehajtó bi-i zodság az élenjáró kol­hozparasztok, brigádve­zetők, elnökök javasla­tait tanulmányozva ki­dolgozták a parasz­tok bérezésének új rendszerét. — Szoro­sabb kapcsolatba hozták a munkaegységet a ter-i méshozammal. Alapul a brigád termelési terve szolgált. Kiszámították a tervezett terméshozamot is az eléréséhez szüksé­ges munkaegységeket- így hát a brigádoknak bizony meg kellett gon- dolniok. miire fordítják a rendelkezésükre álló munkaegységeket. r üj alapszabály A kolhozparasztok nem­sokára jóváhagyták új alapszabályzatukat. Ifjú utánpóúás érkezett a fa­luba. Muzafar Abdulla- jev agronómus, á 27. sz- brigád vezetője volt az első. öt követték az érettségizettek, akik a fő­iskola előtt a földeken akartak dolgozni. A kolhoz új szabályza­ta az öt elnökhelyettes­ből kettőt hagyott megs a főzootechnikust és a £ő- agronómust. A könyve-« lőség dolgozóinak száma hatra csökkent, meg­szűntek a nyilvántartók brigádveze^őhelyettesi és pgronomushelyettesi ál-« lások. Az év folyamán 300' ezerrel csökkent a fel-í használt munkaegysé­gek száma. Megtelt ai kolhozpénztár, megnöve­kedett a parasztok jöve­delme. Minden kolhozpa­raszt csupán készpénzben átlagban 15—1G ezer ru­belt 'kap az idén. Amirsa Ilabirov. A legújabb divat

Next

/
Thumbnails
Contents