Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

1*58. JÄVüAK SC. C8ÜTÖRTÖR

KELETMAGTARüRSZAG

A% országgyűlés harmadik napja

Ezután & szocialista országokkal folytatott gazdasági, tudományos, műszaki együttműködésünkről beszélt.

— A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1949-ben alakult, örömmel tölt el bennünket az, hogy mi részesei lehetünk az együttműködésnek, hogy

a szocialista világrendszerhez tartozásunkkal hozzájárulhatunk a tőkés országokkal való békés egymás mellett élés közepette megvalósítandó gazdasági versenyhez.

Látni kell azonban azt is, hogy Magyarország kis ország, természeti, gazdasági adottságai viszonylag kedvezőtlenek. Népgazdasági fejlődését el se képzelhetjük másképp, mint együttműködve ezekkel az országokkal, hiszen a szükséges nyersanyagok egész sorát, valamint a gépek egy részét és a lakosság ellátásához szükséges közszükségleti cikkeket import útján szerezzük be. 1957- ben & szocialista tábor országaiból számazó importunk a behozatal 75 százalékát tette ki, míg az ugyanoda irányult kivitelünk a kivitel 79 százalékát jelentette. Jellemző az is, hogy nyersanyag- importunk 71 százaléka a szocialista táborból ered, míg az egész gépipari exportunk 90 százaléka a szocialista tábor országai felé irányul. 1953-ban nem feledkezünk meg ugyan a kapitalista világpiaccal való kapcsolataink erős'te- eról, de a Kölcsönös Gazdasági

Segítség Tanácsán keresztül i hosszúlejáratú megállapodásul egész sorát kötjük a testvéri országokkal.

Mint ismeretes, a Szovjetunióval már meg is kötöttük hosszú- lejáratú, az 1958—60 évre szóló kereskedelmi megállapodásunkat. Ennek keretében biztosítottuk számos olyan fontos anyag és félkészén! behozatalát, mint a vasérc, a nyersvas, a nyersolaj, a ferroötvözetek, a kohókoksz, a bányafa, a fűrészáru, a cellulózé, a színesfémek, stb, amelyek népgazdaságunk fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek és beszerzésüket kapitalista országokban nehezen lehetne biztosítani.

— A Szovjetunió felénk irányuló szállításainak több mint 90 százalékát nyersanyagok és félkész áruk teszik ki. Ami az exportot illeti, a megállapodás értelmében mintegy 75 százalékot fém- és finommechanikai ipari gyártmányaink teszik ki és a fennmaradó 25 százalékban közszükségleti cikkeket szállítunk.

— A Szovjetunió kormányával megállapodást kötöttünk arra vonatkozólag is, hogy tovább szédítjük az erősáramú, gyengeáramú villamosberendezések, műszerek, Diesel-motorok gyártása területén mér kialak tott kooperációt, s á műszaki együttműködést is továbbfejlesztjük. A Szovjetunió nagy értékű műszaki dokumentációkat bocsát rende.kezé sünkre, amelyek felhasználásával iparunk korszerűsítését, strukturális átalakítását jelentős mértékűén előrevihetjük.

így a Dunai Vasműnél, a debreceni Gördülőcsapágy-gyárban, a

MÁVAG-ban, az Egyesült Izzóban, az Orionban, a Kleinem Gottwald gyárban, a székesfehérvári alumí- * nium hengermű építésénél.

— A Szovjetunióval mór megkötött és a többi szocialista országgal kötendő hosszúlejáratú megállapodások —■ amelyek közvetlenül aláírás előtt állnak — bizonyítják a tábor országainak együvé tartozását és az együttműködésnek azt á fölényét, amelyet semmiféle más, kapitalista országokat jellemző együttműködéssel biztosítani nem lehet

— Nem kell különösebben ^ aláhúznom. hogy az előttünk álló feladatok nagyok. A hibák kijavítására erőfeszítéseket teszünk, és mi. akik a gazdasági vezetésben dolgozunk, tanulva az 1957. évi hibákból fogyatékosságokból, a minisztériumok élen, vagy a gazdasági bizottságban azon leszünk, hogy ezeket a hibákat felszámoljuk, új tartalékokat tárjunk fel. jobb. ész- szerűbb gazdálkodással. Ebben

A Szovjetunióval kötött egyezmények

közül különösen nagy jelentősége van annak a megállapodásnak, amely szerint a Szovjetunió a Magyar Népköztársaság részére ipari üzemek építése, rekonstrukciója valamint közlekedésünk fejlesztése céljából segítséget ad. Ez az összeg mintegy háromszáz millió rubelt jelent.

A háromszázmillió rubel további része lehetővé teszi a magyar Ipar hagyományos, külföldön is igen jónevű Diesel. híradástechnikai, műszeripari és erősáramú gépek gyártásának igen nagyarányú felfuttatását, lehetővé teszi gördülő- esapágy-gyártósunk jelentős fejlesztését.

— 800,000.000 forintért építjük Kazincbarcikát. Ez a műtrágyagyár évi 130.000 tonna nitrogén műtrágyát fog adni. Óriási beruházás ilyen kis országban egy ilyen nitrogén műtrágyagyár, de elvtársak, ennél az építkezésnél — nem akarok senkit meggyanúsítani — majdnem szabotázzsal egyenrangú hiányosságok fordulnak elő! Két darab kompresszorért már a fél világot bejárták szakembereink.

— Amikor kint voltunk a Szovjetunióban. hetek alatt meg lehetett állapítani, hogy a Frunze- gyárban nekünk szükséges óriás kompresszorokat tudnak gyártani — s egy év telt el azzal, hogy ezt Nyugaton kerestük! Az egész három millió rubelba kerül. Azonnal vállalták a megrendelést. Miért teszem ezt szóvá? Szeretnék szólni a mi igen derék műszaki értelmiségünkhöz, amelynek többsége a népi demokráciához hű, de ha valami rendkívül komplikált dolog megoldásáról van szó. sajnos elsősorban Nyugat felé néz. Meg szeretném mondani: a Szovjetunióban most lefolytatott tárgyalások idején akármelyik komplikált, igen fontos gép, Diesel gép, villamosmozdony, vagy egyéb gépek egész sora iránt érdeklődtünk — amiről itthon azt regélték, s azt mondották, hogy csak Nyugaton van meg. a szovjet szervek azt mondták: Ne keressék Nyugaton ezeket a terveket, mi.

munkában támogatnak bennünket a dolgozó tömegek.

A* 1958. évi tervet reálisnak tartam és meg vagyok győződve arról, hogy itt a vitában elhangzott javaslatok tovább javítják ezt a tervet és népgazdaságunkat az 1958. évben tovább tudjuk fejleszteni.

Egyrészt kijavítjuk a régi hibákat, biztosítjuk a dolgozók élet- színvonalát, másrészt, új perspektívát dolgozunk ki, hiszen készül a hároméves tervünk, amikor is az ipar, a mezőgazdaság számos területén tovább akarunk egy lépéssel menni, felszámolva a mostani nehézségeket. Biztos vagyok abban, hogy erre az országban megvan a megfelelő politikai feltétel, de megvan a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésen keresztül is — a reális gazdasági alap is. Javaslom a terv elfogadását.

a

v yita további felszólalásai

A következő felszólaló Nánás László volt, aki főként az 1958-ai tervnek a mezőgazdasági terme kék felvásárlására vonatkozó részével foglalkozott. Arról is szólt hogy az iparcikkek minősége é: választéka tekintetében a falus: lakosság, de kisebb mértékben f városiak szempontjából is találn hiányosságokat, s erre ebben a: évben komoly figyelmet kell fordítani.

Varga Lénárd Heves megye képviselő arról szólt, milyen feladataik vannak az üzemi dolgozóknak a terv teljesítésben. Elmondotta, hogy a kormánynak i legutóbbi hónapokban kiadót intézkedései igyekeztek a bérezéí visszásságait megszüntetni, i rendellenességeket kiküszöbölni a helytelen besorolásokat megváltoztatni. Ezek az intézkedései biztosítják a helyes, a szociálist« elveken alapuló bérezést.

Az iparban dolgozó értelmiségiek, munkások legfontosabb feladatait a gyártmányok műszak színvonalának emelésében, a: anyagtakarékosságban, a termelékenység növelésében, az export- képesség fokozásában jelölte meg Hangoztatta, szükség van a munkafegyelem megszilárdítására, í helyeselte az üzemi társadalm bíróságok létrehozását. Beszél' arról, hogy azok az önkéntesséf alapján kibontakozó munkaverseny alapját a selejtmentes munkának, a szerszámtakarékosságnak és a gépek karbantartásának kell képeznie.

Nagy József né képviselő szólalt fel ezután.- Szólt többek kő- zött a gazdálkodási tartalékok ésszerű felhasználásáról, a munkásvándorlásból adódó termelés- kiesés és a .. költségemelkedés problémáiról.

Sziverl Kálmán képviselő a népgazdasági tervnek a mezőgazdaságra vonatkozó részével fog- 'alkozott. Hangoztatta, milyen nagy jelentősége van a legutóbb

. ■*-. ■». -■*- JL A A A.» -» •»

megjelent termelőszövetkezeti nyugdíjtörvénynek és annak, hogy az idei terv további nagyarányú beruházási hitelt biztosít a szövetkezeteknek. Fontos, hogy a beruházásokat ne aprózzák el. Javasolta, hogy a terv-biztosítottá keretből növeljék a betakarító gépek arányát, s határozzák meg, milyen határig terjedhet a szövetkezetek gépesítése.

Szádeczky-Kardoss Elemér képviselő egyebek között szólt arról, hogy energiatermelésünk lényeges javulására mindaddig nem számíthatunk, amíg nálunk is meg nem kezdődik az atomenergia hasznosítása. Ezért

egyáltalán nem tekinthető túlzottnak, hogy a terv 38.7 milliót irányoz elő kísérleti atomreaktor építésére.

Beszélt ezután arról, hogy az értelmiség túlnyomó része megértette és elismeri a kormány na- tározott, nyílt, és emberséges politikájának helyességét és saját érdekének is látja majd, hogy a terv megvalósításában maga is minél nagyobb részt vegyen.

Beszélt végül a szovjet tudomány eredményeiről. Néhány hete tért vissza a ritka elemek geokémiájával foglalkozó moszkvai konferenciáról, ahol a külföldiek között Anglia és az Egyesült Államok egy-egy tudományos világ- nagysága is jelen volt. Valameny- nyi külföldit bámulatba ejtették a leningrádi gj-árban készült műszerek, a legkényesebb és az egész világon nagy ritkaság- számba menő tudományos eszközökben elért felkészültség, ezek tömeges felhasználása, s az a nyíltság, amellyel e kérdésekről a szovjet kartársak beszéltek.

A következő felszólaló Csergő János kohó- és gépipari miniszter volt.- Vá'aszolt azokra az észrevételekre, amelyeket Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyetfi Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális, technikai és művelődési egyezménye

Moszkva, (TASZSZ): Washington- j ban hé‘főíi végetértek azok a tár- j gyalások, amelyek 1357 október 28-án kezdődtek a Szovjetunió és az Egyesült. Államok között a két ország kapcsolatainak kibővítéséről.

A tárgyalások eredményeként aláírták „a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kulturális, technikai és művelődési egyezmény’*-!.

A két küldöttség közös kommünikét fogadott el. amelyben többel: között kijelentik: az egyezményben a két fél vállalja, hogy

biztosítja a cserét olyan területeken, mint a rádió- és televíziós adások, továbbá filmek bemutatása, valamint a legközelebbi két év alatt megszervezi a széleskörű cserét a kultúra, a technika és a művelődés területén.

i Művelődési téren először a tanul- i mányáiket befejező diákok, taná- í rok és egyetemi tanárok cseréjére kerül sor a két ország között. A megfelelő tudományos akadémiák előkészítik majd a tudósok cseréjét előadások valamint tudományos kutatómunkák céljából. Az orvostudomány és a mezőgazdaság terén kétéves időszak

j alatt számos kölcsönös látogatásé:

} kerül sor. Ezenkívül sportküldött i ségek cseréje is lesz, kiváló szín- játszó-csoportok és művészek pedig kölcsönös látogatást tesznek £ két országban.

Míg bizonyos cserék már a legközelebbi jövőben megkezdődnek más vonatozásokban. így például a Moszkva és New York között közvetlen légijáratra vonatkozólag elvi megállapodás jött létre és e kérdések további megvitatására később kerül majd sor.

Ä szóbanforgő egyezményt mindkét fél jelentős első lépésnek tekinti a kölcsönös

(Folytatás *z 5. oldaléit'

tese tett a Kohó- és Gépipari Míj nisztérium munkájáról. Az észre- vételeket elfogadta, s elmondotta, hogy a múlt év első felének nem eléggé átgondolt munkája után a második félévben sokkal kisebb mértékben fordultak eló hibák. Ez az időszak az 1958-ra való felkészüléssel telt el. Igen komoly tárgyalásokat folytattak a Szór* jetúnió szakembereivel arról: hogyan tudjuk a gépiparnak azokat az agait fejleszteni, amelyek a magyar viszonyoknak, népgazdaságunk érdekeinek megfelelnek..

Csergő János végül kijelentette: a minisztériumhoz tartozó özet, mek vezetői, dolgozói, a minisztérium vezetői mindent el fognak: követni, hogy az említett hiányosságokat megszüntessék, és a kohó- és gépipar előtt álló feladatukat megoldják.

Ezután Czottner Sándor nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Beszélt arról, hogyan jáiui- tak hozzá a minisztériumhoz tartozó iparágak — elsősorban a szénbányászat és a viilamosener- giaipar — az ellenforradalom kártevéseinek helyreállításához. Szólt arról a harcról, amelyet az ellen- lorradalomban született, a műn- zát bénító munkástanácsok ellen folytattál:.

A szénbányászatban a múlt év első negyedében 255 forint volt a tonnánkénti önköltség. A negye- ő.k negyedévben már sikerült kétszáz forint aiá szorítani. 1958-ra

196.30 forintot terveztek. Van le-' a-ioiég arra, hogy az igazgatási xöitiégeket felülvizsgálva, a lehetőségeket maximálisan kihasználva, tovább sikerül csökkenteni as önköltséget.

V kormány az egy milüárdot kitevő ipari beruházásokon felül jelentős összeget adott a szén oá-i nyászok lakáshelyzetének megja vitására.

Elmondotta, hogy különösen jő eredményeket ért el a kőolaj feldolgozó és a gyógyszeripar. Aa utóbbi exportja meghaladta az 1956-os színvonalat. Az idei tervekről szólva a miniszter elmon-s dúlta, hogy a szénbányászat előirányzata 14.4 százalékkal Haladja meg az 1957-es szintet. Ez fokozott feladat elé állítja a bányászat dolgozóit.

Kiss Árpád t'lrlár* vitazáró felszólalása

Ezután Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra. Hangoztatta: egyetértettek a felszólalások abban, hogy 1958-as tervünk reális, a tervezett eredmények még növekedhetnek, újabb tartalékok tárulhatnak fel. Hangsúlyozta, hogy az idén meg kell alapoznunk 1959—1960-as terveinket. — Hangoztatta, hogy továbbra is erősíteni kell a vállalati önáTósá- got, de csak olyan körben, hogy az alsóbb szervek a hatáskör mellé a felelősséget is el tudjál: vállalni.

Beszélt iparunk szerkezeti átalakításáról is. Elmondotta, hogy a magyar műszaki tudományok művelői a felszabadulás után nem art nagy eredményeket érlek el; lasonló volt a helyzet a munkálok termelési kultúrájának növe- .edésében. Ma már el lehet men- lani, hogy az ipar szerkezeii adottsága* és műszaki felkészültségünk nem fedi egymást, bizonyos mértékben műszaki tartalékaink /annak. A Szovjetunió által nyújtott 300.000.000 rubeles beruházási hitelt az jellemzi, hogy nemcsak biztosítja a szerkezet átalakítását. e tartalékok felhasználását, hanem a hosszúlejáratú szerződésekkel lehetőséget ad íer-[ mékeink átvételére, piacot isi nyújt új termékeinknek.

Az országgyűlés az 1953-as nép- gazdasági terv irányvonalait egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Hónai Sándor bezártá az ülésszakot.

&

Együttműködésünk a baráti országokkal

(Folytatás ax 1> oldalról.)

vakban, #. falvakban egyaránt széleskörű népi mozgalommá történő kibontakozásához és ehhez a munkához segítségül hívjuk aktív munkatársként az országgyűlés tagjait.

ezeket gyártjuk: óriási összegeket fizethetnek ki az angoloknak és a nyugatnémeteknek; mi ingyen a Magyar Népköztársaság rendelke. zésére bocsátjuk (tape).

Nekünk tanulnunk kell a Nyugattól és a leghaladottább technikát figyelemmel kell kísérni, de ugyanakkor tanulnunk kell a Szovjetuniótól és elsősorban tőle kell tanulnunk!

— A Szovjetunióban kötött megállapodás értelmében nemcsak a gépipar, a textilipar és néhány más iparág kap segítséget. Az egyezmény szerint 9 000.000 rubel értékben hibridkukorica előállításához szükséges termelőberendezé- seket is. vásárolunk. Ezek egymillió hold kukorica vetéséhez biztosítják majd a hibrid vetőmagot. S : ez holdanként mintegy 2 mázsa | többletet eredményez, j — A beruházáshoz nyújtott se- j gítség kötelez bennünket arra.

! hogy azt ésszerűen használjuk fel;

■