Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

1958. JANUÁR 26. VASÁRNAP RULE fJM AGYARORSZÁG O Hetíífc — mctyfyíhkfo&i (befejező rész.) dód, Nagybányán át Zelestys. újból Erdőd, Szatmár, Nagvká- roly, Székelyhid, Nagyvárad. Itt Fülpüsdarócot nem említi. Á nyári utazással kapcsolatban vi­szont írja. hogy a költő Szatmár - róí kirándulásokat tett a kör­nyékre. 1847 NYARÁN, erdődi eskü­vőjének szeptember 8-ára kitű­zött időpontját várva tartózko­dott Szatmár vidékén. (ígéret földje.) A várakozási idő egy ré­szét valóban kirándulásokkal üt­hette agyon Petőfi. így való­színű, hogy augusztusban járt Ftilpösdarócon. (Meg kell azonban említeni azt a lehetőséget is, amelyiket o nyíregyházi Kossuth gimnázium jubileumi Emlékkönyvének Adattárában olvashatunk. Itt a Luby Zsigmondnál való vendé­geskedés először 1816 szeptem­ber végére van téve: Nagyarban. amikor Csőkére volt menendő. Mivel itt is több látogatásról van szó, könnyen lehetséges hogy 1847-ben is májusban is. augusztusban is járt Fülpösda- rócon vagy Nagyaron. Ezt való­színűvé teszi az is, hogy Molnár József, az Adattár összeállítója e cikkben támaszkodik Luby Margit adataira, (Luby Zsig- rnond unokájára). Luby Margit egyébként a Szabolcs-Szatmári Szemlében (1956:G7—69.1.) *rt cikkében is utal arra a rendíti-’ vüii meleg viszonyra, amely L. Zsigmond és Petőfi között fenn­állt.) A másik kirándulási emlék a kúrfa kocsmával kapcsolatos. A Szatmárról 1847 nyarán vi­dékre tett kirándulásokat em­lítve azt írja Ferenczi Zoltán többször idézett Petőfi életraj­zában : ,,Egy ilyen látogatás emlékére született a „Falu végén kurta kocsma" c. költeménye, s néme­lyek még a korcsmát is megje­lölték, amelyre vonatlcozik.” A PETŐFI KÖTETEKBEN a „Falu végén kúria kocsma...” című vers „Szatmár, 1847 augusztus ’ kelettel szerepel. A verset tehát Szatmárnémetiben írta Petőfi.* De, ez nem jeienti azt, hogy az a kocsma is ott volt, amelytől a vers alapgondolatát nyerte. Va­lószínűbb. hogy valamelyik meg­látogatott, szamosparti faluban volt. Hiszen a vers nem városi, hanem falusi kocsmáról szól. A már említett „Mesél a Nyír­ség földje” c. kiadvány (Sza­bolcsi Nevelők Könyvtára, 3- füzet (a kocsmát, a szájhagyo­mányra utalva, Tunvogmatolcsra teszi Vanczák József közlésé­ben). Idéz is egy anekdotát, amely szerint Tunycgmatolcson járt Petőfi. A kúrta kocsma a matolcsi oldalon volt. a hídnak a vasút felőli részén, a hídtól kb. 200 méterre, ahol egy fi­llérre meszelt ház áll. Régen komp-közlekedés volt itt, —r a fehér ház mellett volt a lejárat. A' kas'cly, ahol a versbeli ura­ság lakott, a tunyogi oldalon van. — Nagybánya felől ment Petőfi Matoics felé: állítólag egy öreg gubakészítő mesélte régen, hogy ő egy lovasszekeren jött lépésben a nagybányai vásárról háza, Matoics felé. amikor egy fiatalember lepett fel a szekérre. Petőfi volt az. A gubakészítő szállással is meg akarta vendé­gelni a költőt, de az nem sokáig maradt nála elment a kocs­mába. .. (A megyében egyébként több község is igényt tart a vers ere­detére, mint erre u'.al a Kossuth gimnázium Emlékkönyvének Adattára is. A Szabolcs-Szat- mári Szemle 1956:67—69 lapján Luby Margit, illetve Molnár Jó­zsef részletezi, hogy Matoics mellett Fülpüsdaróc és Géber- jén, sőt Csenger is jussot for­mál a vershez.) Dr. Kreskaí Miklós 7\ 4 Miért van szükség megyei Közművelődési Házra Nyíregyházán ? V. BEFEJEZÉSÜL Petőfinek ké< kirándulásáról emlékezünk meg. Ezeknek az utazásoknak a kő- • rülményei már nem olyan egy­értelműen tisztázol'ak, mint az előbb említették. Az egyik kirándulás Petőfi daróci látogatása 1847-ben. A költő 1847-ben nemcsak nyáron utazott Szatmár tájékára, ha­nem pár hónappal előbb, május­ban is. Májusban Erdődre in­dult Pestről, éspedig a házassága . ügyében Szendreyékhez. Vitat­ható, hogy az 1847-i daróci ki­rándulás e májusi vagy a nyári utazás keretében történl-e. Ferenczi Zoltán egy helyen (Petőfi Múzeum. 1892.) azt írja. hogy Petőfi 1847 májusában Szaímáron át több ízben látoga­tott el Erdődre, s folytatólag ezt írja: „Kirándult továbbá' Luby Zsigmondhoz, Szatmár várme­gyének csak az imént elhunyt tanfelügyelőjéhez Fülpös-Da- rácra”. Ebből azt hihetnők, hogy Petőfi 1847 májusában volt Lu- byéknál. Minthogy azonban az említett írás vegyes adatokat tartalmaz, s másutt Is ellenkező támpontokat kaphatunk, meg­gondolandó ez. Hatvány Lay's nem rég megjelent , így éh Petőfi” című könyvében" már az Erdődre Szatmárról tett kirán­dulások májusi időpontját is té­vesnek véli; s végül, mert a má­jusi életrajzi adatok s "erskelet- kezések különben sem igen tá­masztják alá a fülpösfaróci ki­rándulás májusi időpontját, he­lyesebb talán azt 1847 augitrz- 1 osára tenni. Későbbi Pe'őfl életrajzában Ferenczi az 1347. májusi utazás során Pestről kiindulva, Debre­cen u*án a következő állomáso­kat jelöli meg: Nagykároly, Er­.V.... >. >. téhfelmi hagyományainak emlé-í keit. Nincs hely, ahol összegyűjt-4 hetnénk és kiállítha'nánk me-1 gyénk haladó irodalmi múltjának | kincseit, képzőművészetének, mú-,$ iparának 'értékeit — élő iskola-*! ként —. Nincs hely vándorkiál’í-^ lások számára, amelyek élénk gyümölcsöző kapcsolatba hoznák| megyénk és a főváros kulturális^ életét. Csak jellemző tényként említjük meg, hogy a megyei mú-J zeumnak 30 évvel ezelőtt 15; terme volt, ebből csak ötöt hagy-A tak meg a megharmincszorozódott*' anyag, számára, amelynek berni:-') tatása megsokszorozná megyénké és városunk kulturális jelentősé-5 gét és vonzóerejét országos vi-3 szonylatban is. | Bizony, a szomszédos Debrecen-* bői ideérkezve, az idegen bizo-.j r.yos tekintetben egy nagy falu-v bán érzi magát. Keresi a megyei központhoz méltó, Déry Múzeum-•• hoz hasonló múzeumot, a megyei* könyvtárat, a színházat, a színvo-v nalas filmszínházat, a megyei.^ kulturális élet más jellemző köz-* pontjait és intézményeit, de ez két nem találja. Nincs egy olvasó-*! termün’-. amelyben megtalálná szellemi táplálékát , a pártmunkás j: az ifjúság, a pedagógus, a dolgozó*! nép bármely tagja, mindenki, aki 3 ismereteit gyarapítani, gazdagé < tani szeretné, ahol' meglennének 3 a legszükségesebb kézikönyvek. *1 folyóiratok, újságok, mindaz, ami 3 szükséges kulturális forradal- •] műnk sikeres és mielőbbi tovább- 3 viteléhez, hogy megyénk, vár i- k sunk dolgozó népe se maradjon 3 le a többi megyéhez, városhoz ké-J pest, s méltó legyen városunk 3 arra, hogy kifejezze kulturális*) intézményeiben is azt, hogy egy 3 600.000 lakosú megye központja.“* Pártunk és vezetőink már hosz- j szabb idő óta szorgalmazzák e > nagy hiányosságok megszünteti- 3 sét. Részünkről azonban e tekin-*: tetben talán több hiba történt *’ Az egyik az, hogy nem mozgósí­tottuk eléggé dolgozó társadal­munkat e fontos kul'urális célok clérésére. A másik h'ba központi szerveink viszonylatában, orszá­gos viszonylatban az, hogy a köz­ponti. országos szervek gyakran igen meggyőző munkát fejteneir ki a mi vezetőink feló, bogi* mondjunk le bizonyos dolgo.t mf gvalósításáról, de néze'ünk ■szerint inkább nekünk kell és fog kelieni meggyőző munkát Ki­fejteni kormányzati szervei un felé, hogy a mi talán legmeTszcth fekvő megyénk elmaradottság*, r most már minden lényeges vi­szonylatban fel kell számolni. 'Tudjuk, hogy városunkra^ ■* más. égető problémái is van­nak. Lakáskérdés, fürdő, kisvasú: kihelyezése s4b. (A színházat mir említettük.) De a Központ Műve­lődési Házat is meg kell terrm- teri. megfelelő épület emelésével Az építkezés gazdasási alapjat úgy kel! lé'r. hívni, hogy az ne gá*olja lényegesen más intézmé­nyek megoldását sem. Tehát kü­lönleges módon különleges esz- közökkc 1, amelyek csak ennek a célnak az elérését szolgálják. Az építkezés gazdasági alapjait —1 nézetünk szerint a követező­képpen lehetne hosszabb időn. Cok és nagy gondja van jelen­^ leg országunknak. Azonban a mélyből egyre jobban és hatá­rozottabban emelkedünk fel, és minden erőnkkel arra kell töre­kednünk, hogy a fejlődést, a le­hetőségek szerint, minden téren segítsük. így a legfőbb gazdasági kérdé­sek mellett szükség van — az alap és felépítmény viszonya mia’t is — arra, hogy kul­turális téren itt-o t mutatkozz, elmaradásunkat, különösen a mi megyénkben és városunkban mi­előbb felszámoljuk, s itt is mi­előbb a fejlődés szükséges útjára lépjünk, mert a múlt 1945 előtti bűnei miatt nekünk kellett a leg­mélyebbről elindulnunk. Városunknak, de bátran mond­hatjuk, megyénknek is jelenleg két legégetőbb kulturális kérdése van: az egyik a színház, a másik a Központi Közművelődési Ház problémája. Most az utóbbiról lesz szó. Megyénk kulturális fejlődésé­ben, amely kétségtelen tény, úgy látszik, alkati hiba állapítható meg. Megyei székvárosunk, Nyír­egyháza, nem tartott lépést kul­turális létesítmények tekinteté­ben a megyei fejlődés 1945 utáni egész arányához viszonyítva. Nem mondjuk, hogy megyénk jelenleg hasonlít bizonyos tekintetben egy gombostűfejű óriáshoz — ha a megye és Nyíregyháza viszonyát, arányát nézzük, de bizonyos, hogy városunknak jelenleg még — a múlt mulasztásai miatt — súlyos kulturális hiányosságai vannak. Ez pedig hiba, mert nehezíti a legégetőbb kulturális probléma megoldását: szocializmust építő törekvéseink megyei színtű kul­turális összefogását, megyénk népe szocialisla öntudatának ki­fejlődését. Megyei Központi Közművelő­dési Ház nélkül nincs igazi köz­pontja megyénk kulturális éle'é- nek és ez megnehezíti a központi feladat megvalósítását: az erők összefogását és tervszerű fejlesz­tését a szocializmus irányában. A helyzet az, hogy a be nem fejezett színház mellett jelenleg 60.000 lakosú városunknak egy kb. 15 személyes könyvtári olva­sóterme van, országos hírű mú- zumunk kincsei sötét ruha áras­ban i triódnak, érdekesebb filmek megtekintésére nincs elég férő­helyünk, színházi előadások ritka holló számba mennek nálunk, ki­állító, koncert, előadótermein* vagy egyáltalán nincsenek, vagy annyira zsúfolt programmal ren­delkeznek, hogy előadások, kon­certek, kiállítások rendezése na­gyon sokszor attól is függ, hogy táncos rendezvényeink adnak-.* helyet ilyen ..komolyabb” prog­ram lefolytatására. Vin-s egy terem, amelyben be tudnánk mulatni az érdeklő­dők számára és kit nem érde­kelne és töltene ti ez büszke ön­tudattal — megyénk mezőgazda­ságának, iparának, kereskedel­mének fejlődését, eredményeivel és távlataival együtt. Nincs hely. ahoi láthatnánk megyénk nép­rajzi kincseit, amelyek szín e egyedülállóak. Sehol sem láthat­juk összegyűjtve megyénk és vá­rosunk haladó és forradalmi tör­ket-három éven át — megterem­teni: 1. Társadalmi segítség: gyűjtés adomány, téglajegy, bélyeg, ele­ven társadalmi munka stb. (kb. 1000 társadalmi egység mozgósí­tásával!) 2. Városi és községi községfej- lesz ési alap bizonyos százaléka ott, ahol a járási és községi ta­nácsokat és a dolgozó népet si­kerül az ügy közérdekű megvei fontosságáról meggyőzni. 3. Megyei és városi más költ­ségvetési hozzájárulás. 4. Hozzájárulás az állam részé­ről. Nézetünk szerint alapvető fon­tosság ' lenne a társadalom moz­gósítása, a párt s- gítségévei. A Hazafias Népfront, tömegszerve- zetek, lakácsok, iskolák, műve'ő- dtsi intézmények, üzemek, hiva­talok, vállalatok, termelőszövet­kezetek, gépállomások, állam; gazdaságok, megyénknek több. mint ezer társadalmi egysége lel­kes és odaadó munkát végezhetne az ügy érdekében. Mert megéri. Alapvető kulturális létesítményt hoznánk létre, amely évtizedek­re, sőt évszázadokra hirdetné dol­*j**>*:**x*-j**t**t.*£**>*:**>*:**t*<**:«í**t**í *>•>*:* 4*4**> tele is van a pénztárcájuk.) A lialogaók azt fogják mondani Pató Pállal: Ej, ráérünk aft a még! A lusták elfordulnak elő­lünk. A közömbösek ásítva fog­ják nézni küzdelmeinket. Csak a szocializmus ügyét dialektikus egészében értők fognak mellénk állni mindjárt az első pillanat­ban, azután a lelkesek, az ai'ló­ra, készek, a dolgozó nép és a szocializmus ügyét szivükön vise­lők, a világnézetüknél érzülrük- nél ■ értelmi képességeiknél fogva belátók és meggyőzhetik, a 36- akaratú, jóindulatú emberek. Csak ezek? De hiszen ezekből áll a zöme azoknak, akiknek döntő befolyásuk lehet a cél megvalósí­tására! Mégsem lesz tehát oly ne­héz dolgunk, mint az első pilla­natra látszkk. A kormányzatot pedig meg lehet majd győzni s főleg képviselőcsoportunkon ke­resztül a mi áldozatkészségünk által, hogy segítségünkre kell sietnie. Dr. Merényi Oszkár gozó népünk alkotó akaratát é kezdeményezését egy nagy kultu ralis cél megvalósítása érdeké ben, amelynek, létesítése amelíet kulturális létkérdés is. Bíznuní kell a párt. a kormány jóak ira tában, dolgozó népünk öntuda’á ban, alkotóerejében, hogy képe sek leszünk egyesült erővel ez az annyira szükséges intézmény létrehozni. Persze sok akadállyal keli szá molnunk. Ilyesmi nem megy raá ról-holnapra. De a munkát méj kell kezdenünk, s örömmel érte sülünk róla, hogy vezetőink fog lalkoznak is ezzel a gondolat'.a! De sok nehézségre kell számító nunk. Elsősorban ellenségeink fogjál akadályozni, hogy egy ilyen nagy szerű intézményt létrehozzunk mint a megyei Központi Közmű velődési Ház. Ezenkívül a kis hitűek vissza fognak- rettenni. I- szük látókörűek a fejüket fogjál csóválni. A szűkmarkúak üre: zsebüket mutogatják. (Még h;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents