Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

1958. január 3, péntek KELETMAGYAKORSZ.4G * MOSZKVA, (TASZSZ): A Szovjetunió kormánya a Kreml- ben a hagyományokhoz híven nagy újévi fogadást adott. Az ünnepi fényben úszó termeket vendégek százai töltötték meg. Amikor az óramutató éjfélhez közeledett, a vendégek helyet foglaltak az ünnepre terített asz­taloknál. A rádióban felhangzóit a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának, a Leg­felső Tanács Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának a szovjet néphez intézett üdvözlete. Jelen voltak a fogadáson: Leo­| nyid Brezsnyev. Nyikolaj Balga- | nyin, Kliment Yorosilov, Nyiko­laj Ignatov, Alckszcj Kiricsenko lrol Kozlov, Anasztasz Mikojan, Mihail Szuszlov, Jekatyerina Furceva, Nyikita Hruscsov, Nyi­kolaj Svernyik, Pojtr Poszpetov, Jan Kahiberzin, valamint a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának kül­döttei, a kormány tagjai, a tudo­mány és a művészet, a hadsereg és a flotta képviselői, a moszkvai és a Moszkva területi ipari válla­latok kiváló dolgozói, a kolhozok képviselői. Megjelentek a fogadáson a dip­lomáciai testület tagjai is. A fogadáson Nyikolaj Bulga- nyin és Nyikita Hruscsov a Szov-: jetunió új győzelmeire, a népek: békéjére és barátságára, a nem-! zetközi feszültség enyhítésére és békés együttélésre ürítette poha-: rát. Ünnepi pohárköszöntőt mondaál; Rolf Sohlman svéd nagykövet.; a diplomáciai testület rangban; legidősebb tagja is. A közvetlen, szívélyes hangú-; latú fogadást a legkiválóbb szov-; jet művészek hangversenye fe-; jezte be. Kádár János elvtárs nyilatkozata a Szovjetszkája Rosszija című lapban A kairói értekesiet határosatai Határozat a leszerelésről vekedtek, s megnőtt ezeknek aa erő lenek a tekintélye is.” A másik kérdés így hangzott: milyen reményekkel néz a magyar nép a jövőbe 1958-ban? Kádár János ezt válaszolta: „meg vagyunk győződve róla, hogy 1958-ban a Magyar Népköztársa­ság még jobban megerősödik, hogy tovább haladjon a szocialista építés útján. Miként politikai eredményeink területén tettük, most nagyobb erőt és figyelmet kell összpontosítanunk az ország gazdasági és kulturális problémáin nak megoldására. Bízunk benne, hogy 1958. a béke további meg­erősödésének esztendeje lesz.” A 7 afrikai és ázsiai országok ér- j ban, Ázsiában, Afrikában és a vi- tekezlete sajnálattal áUapítja meg, t lág többi részében, valamint a ka- hogy ismét kísérletet tesznek a i tonai tömbök megerősítésére. A fegyverkezési verseny fokozottabb j tiatározat követeli az atomfegyve- meggyorsítására, újabb atomkísér- j rék gyártásának, felhalmozásának letek előkészítésére, atomháborús és felhasználásának teljes betiltá- támaszpontok létesítésére Europa- ' sát, valamint a leszerelést és a Határozat Algériáról riai nép függetlenségét. Azonnal bocsássák szabadon a politikai foglyokat. 1958. március 19-ét egész Afri­kában és Ázsiában Algériai Szoli­daritási Nap-ként kell megünne­Az afrikai és ázsiai népek Kai­róban tartott konferenciája elíté­li az Algériában folytatott gyar­mati háborút és támogatja az al­gériai nép hősies küzdelmét. Kö­veteli, hogy ismerjék el az algé­Határozat Palesztináról Izrael állama az imperializmus támaszpontja, amely fenyegeti a Közép-Kelet haladását és bizton­ságát. Az értekezlet elítéli agresz­Határozat a faji megkülönböztetésről Súlyos aggodalommal és mély sajnálattal állapítja meg, hogy a világ sok országában — különösen Délamerikában — az idegen ura­lom és imperializmus következté­ben a faji megkülönböztetés poli­tikáját folytatják. Megelégedéssel veszi a nemzetközi szervek és az ENSZ erőfeszítéseit, hogy utat és módot találjanak a faji megkülön­böztetés megszüntetésére és a ki­sebbségek érdekeinek biztosításá­ra. A határozat a továbbiakban el­ítéli a faji megkülönböztetés politikájának minden for­máját és ajánlja a vi­lág minden kormányának, hogy minden országban, ahol faji meg­különböztetés folyik, tegyen lépé­seket annak biztosítására, hogy tö­röljenek el minden törvényi: és rendszabályt, amely a faji meg­különböztetést, vagy’ elkülönítést, vagy apartheidet törvényes erőre emeli. S minden tekintetben szá­molják fel a különbséget fekete és fehér ember jogai között rán összehívják a népek világkon­ferenciáját a leszerelés és a né­pek békés egymás mellett élés ügyének előmozdítására. Az afrikai-ázsiai értekezlet — tekintettel arra, hogy az afrikai és ázsiai országok nincsenek meg­felelően képviselve az Egyesült Nemzetek különböző szerveiben és testületéiben, — javasolja, hogy tegyenek megfelelő lépést nem lehet ésszerűen rendezni a Kínai Népköztársaság tevékeny részvétele nélkül. Az értekezlet elismeri Mongólia törvényes jogát, hogy az ENSZ tagja lehessen és kéri azonnali felvételét. ennek az aránytalanságnak a he­lyesbítésére. Az értekezlet kéri, hogy adják vissza az ENSZ-ben Kína törvé­nyes, jogos helyét. Semmiféle fon­tos nemzetközi problémát, külö­nösen pedig távolkeleti kérdést A kairói értekezlet üzenete a világ népeihez lom külön érdekei számára való ! felhasználásától. b) Minden hatalom tartózkod- I jék attól, hogy nyomást gyako- i rol.jon más országokra. 7. Bármely ország biztonsága, 1 vagy politikai függetlensége eile- j ni agresszív cselekedetek és fe- \ nyegetések, valamint erő haszná- j tatának elkerülése. 8. Minden nemzetközi vita hé- j kés eszközökkel, tárgyalással, | vagy közvetítéssel, döntőbírásko- J dással, vagy jogi eszközökkel, | vagy a felek által választott bár- J milyen más békés rendszerrel — í való rendezése az ENSZ alapok- j monyával összhangban. 9. A kölcsönös érdekek és az j együttműködés elősegítése. \ 10. A nemzetközi jog és a nem- j zetközi kötelezettségek tisztelet­ben tartása. Teljes mértékben meg vagyunk győződve arról, hogy ha ezt a tíz elvet elfogadják, a jelenlegi nem­zetközi feszültség határozottan csökkenni fog és eloszolhat a megsemmisüléstől való halálos fé­Az üzenet beszámol a végzett munkáról, majd kijelenti: A Ban- dungi Konferencián, 1955. április 19-én elfogadott elveknek kell to­vábbra is a nemzetközi kapcsola­tok alapjául szolgálnia. Újból ki­jelenti, hogy feltétlenül támogat­juk a következő tíz elvet, melye­ket népeink már az elmúlt évek során is támogattak. 1. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása az ENSZ alapokmányában kimondott cé­lokkal és elvekkel összhangban. 2. Valamennyi nemzet szuveré- nttásának és területi sérthetet­lenségének tiszteletben tartása. 3. Valamennyi emberfajta és valamennyi — nagy és kis — nemzet egyenlőségének elisme­rése. 1. Más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozás. 5, Minden egyes nemzet azon jogának elismerése, hogy az ENSZ alapokmányával összhang­ban egyénileg, vagy kollektíván védelmezze önmagát. B. a) Tartózkodás a kollektív szervezeteknek bármely nagyhata­lelem, amely most milliók szívére nehezedik. Felhívjuk a világ né­peit, használjanak fel minden le­hetséges eszközt a megegyezés és egyetértés területeinek megterem­tésére, tudományos erőfeszítései­ket és a nukleáris energia hasz­nálatát békés célokra, az embe-J riség szolgálatára, a virágzás és aj népek között az egyenlőség alap-‘ ján és az ENSZ alapokmány szel­lemében való teljes együttműkö­dés céljaira fordítsák. Az üzenet ezekkel a szavakkal fejeződik be': — Az afrikai és ázsiai népek egységet kívánnak, hogy együtt­működjenek és segítsék egymást, hogy küzdjenek az afrikai és ázsiai népek, valamint az egész emberiség jólétéért. Lankadatlan erővel fogunk küzdeni a világ tar­tós békéjének megvalósításáért. A béke bizonyára győzni fog. — Az emberiség reménnyel és bizalommal tekinthet a jövőbe. Az afrikai, ázsiai népek kairói szoli­daritási értekezlete ezt az újévi üzenetet intézi az egész világhoz.' „Dúlles mondjon le!44 —köyetüli az amerikai .sajtó jetunióval való tárgyalásoktól”. A cikkíró azzal okolja meg kö­vetelését, hogy Dulles visszavon­hatatlanul összekötötte sorsát az új háború előkészítésének politi­kájával. A Chicago Sun című lap Dul­les szemére veti, hogy nem akar megegyezni a Szovjetunióval, s azt írja, hogy az amerikaik elvár­ják vezetőiktől: tanulmányozzák a rendezés megkezdésének lehetősé­geit”. Dulles minden reményét abba veti, hogy „Oroszországot ra­kétákkal veheti körül”. Európa sajtója egységesen ál­lást foglal az amerikai külügymi­niszterrel szemben. A lapok az­zal vádolják Dullest, hogy „zsaic- utcát teremtett". Gonosz szellem­ként ábrázolják, aki „mindig ki­talál valami fortélyt, hogy meg­akadályozza a hidegháború meg­szüntetését “ > Moszkva. (TASZSZ): A Szov- ije^szkája Rosszija szerkesztősége ;azzal a kéréssel fordult Kádár 'Jánoshoz, hogy válaszoljon a szer­kesztőség néhány kérdésére. A szerkesztőség első kérdése az volt: véleménye szerint mi jelle­mezte az 1957. évet? Kádár János erre a kérdésre e következőket válaszolta: „A nem­zetközi politikai életben 1957-et nézetein szerint az jellemezte, hogy az amerikai miiliomosok- vezette imperializmus még meg­tartotta agresszív törekvéseit es gonosz szándékait. A- bélre és a szocializmus erői viszont megnő­1958 január 15-án hatályba lép a kettős állampolgárságú személyek állampolgár­ságának rendezéséről szóló egyezmény lyeknek, akik * szovjet állampol­gárságot kívánjak megtartani, er. ; röl az elhatározásukról 1958. ja- i nuár 15-ig nyilatkozatot keli im- nyújtaniOK a budapesti szovjet , nagykövetséghez. Amennyiben nyilatkozatuk alap­ján megállapítást nyer, hogy » Hatályos szovjet jogszabályok alapján valóban szovjet állam­polgároknak tekinthetők, kizárólag szovjet állampolgársággal fognám rendelkezni. Ha a nyilatkozat alapján azon­ban az nyer megállapítást, hogy a j nyilatkozatot tevő a hatályos szov- ; jet jogszabályok aiapján szovjet j állampolgárnak nem tekinthető, (tehát csak feltételezte, hogy szov- ! jet állampolgár, illetőleg téve- ! dett) akkor őt úgy kell tekinteni^ : mintha a nyilatkozatot be sein j nyújtotta volna. i Amennyiben az egyezmény • rendelkezései következteben az együttélő szülők azonos állampol­gárságúvá lesznek, kiskorú gyer- í me keik a szülők állampolgárságát 1 követik. Ha az egyezmény alapján az egyik szülő az egyik, a másik í szülő pedig a másik szerződő fél I állampolgára lesz, megegyezhet­nek abban, hogy kiskorú gyerme­keik melyik szülő állampolgársá­gát kövessék. Azok a kiskorú gyerekeit, akik­nek szülei nem élnek, vagy isme- rétien helyen tartózkodnak, an­nak az államnak az állampolgárai maradnak, amelynek területén i 1958. január 15-én laktak. Azok, akiknek szovjet allam polgársága fennállását megállapí­tották, továbbra is Magyarország területén élhetnek. Természetes azonban, hogy rájuk nézve a kül­földi állampolgárokra vonatkozó szabályok lesznek az irányadók. Az egyezmény teljes szövegét a Magyar Közlöny pénteki szánta tartalmazza. (MTI.) Uiéii fogadás a Kremlben Állampolgársági jogunk, — amelynek alaptető rorrása az 19a7 júniusában az oiszaggyuies által alkotott új allampoigarsagi törvényűim — az 195’í. évi V. tör­vény — azou az elvi aiapou áll, hogy a kenős anampolgáron, koré, lenccuieg szűkítem uen. Köztudo­mású ugyanis, hogy vannak o-yan magyar állampolgárok, akik egy­ben más államnak is állampolgá­rát. Mind aá útiamnak, mind az érintett állampolgárnak azonban vidéke fűződik anuoz, hogy ez a kettősség megszűnjék és minueii személyi kizárólag egy állam ál­lampolgárának tekintsenek. A kettős uliumpolgársag kérdé­sének rendezése térén nagy hord­erejű az az egyezmény, amely e tárgyban 195«. augusztus 2-t-én oiagyarorszag és a Szovjetunió közoit jött telte. Magyarországon es a Szovjetunióban — bár neun nagy számban — élnek oiyan sze­mélyek, akin. mind a két állam­nak állampolgárát. Az egyezmény, — amely például szolgálhat mus államokkal kapcsolatosan felme­rülő hasonló problémáink rende­zéséhez — lehetővé teszi, bogy a kettős állampolgársággal rcu.ei- kezó személyek saját elhatározá­suk alapján döntsenek afelől, nogy a jovoben melyik állam ál­lampolgárai maradnak. Az egyezmény legfontosabb ren­delkezései — a Magyarországon iakó magyar—szovjet kettős ál­lampolgársággal rendelkező sze­mélyek tekintetében — a követ­kezők: 1. A Magyarország területén élő magyar és szovjet kettős ál­lampolgárságú személyek, ha 1958. január I5-ig nem nyilatkoznak •felől, hogy szovjet állampolgár­iágukat kívánják megtartani, hallgatólagos magatartásukkal a magyar állampolgárságot válasz­olták. 2. Azoknak a magyar és szöv­et kettős állampolgárságú szemé­nagy hatalmak fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentését. Felhívással fordulnak az ENSZ- hez, hozzon döntő intézkedéseket ebben a tekintetben. Végül az egész világ népeihez fordulnak a határozatok támogatásáért. i pelni, tüntetések, tömeggyűlések, J gyűjtések rendezésére, stb. $ Algéria szabadságáért küzdő bi- j zottságok alakítását ajánlja és fel-1 hívja az összes ázsiai és afrikai« népet, hogy mindenféleképpen tá-í mogassák az .algériai népet. lesztinai menekültek iránt, támo-< gatja jogaikat és szülőföldj ükre j való visszatérésüket. ‘ szív politikáját, amely.fenyegeti a I világbékét, egyben megerősíti az • értekezlet az arabok palesztinai! jogait, rokonszenvét fejezi ki a pa- i í New-Vork, (TASZSZ)': Az | amerikai lapokban, a televízió és {a rádió adásaiban sűrűn hangzik fel az a követelés, hogy Dulles fmondjon le! t Alsop, a New-York Herald Tri- [bune hasábjain december 29-én lazt írta: „Amíg Dulles tölti be a ► külügyminiszteri állást, addig a Miét óriás közt lehetetlen a tár­gyalás”. A Post Dispatch úgy [ véli, hogy Dulles „nagy szolgálu- ; tott tenne az Egyesült Államok­énak és szövetségeseinek”, ha le- ; mondana állasáról. „Ismerjük [Dulles álláspontját — írja a lap. [— Ma is azt a régi álláspontját [vallja, hogy el kell utasítani a [kétoldalú komoly tárgyalásokat a [legfőbb kérdésekben”. A Wash­ington Post egyik cikkírója köve­teli Dulles eltávolítását, mert az [amerikai külügyminisztert „nyil­ván megszállta a félelem a Szov­A kairói értekezlet felhívása az LAM-hez Határozat a nukleáris fegyverek elleni közös akcióról I re az atom- és hidrogénbombák I ellen rendezendő negyedik nem- I zetközi értekezlettel, amelyet 1958 I augusztusában tartanak. Támogat- j I ja azt a gondolatot, hogy 1958 so-1 Az afrikai, ázsiai népek értekez- I lete fontos döntéseket hozott a; nukleáris fegyverek betiltásáról. | Az értekezlet támogatását és tel- j ies egyetértését juttatta kifejezés- 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents