Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

1958. JANTTÄTt 2*. PÉNTEK KELETMAGVARORSZÄ.G Egy jó hír Dögéről Magunk is meglepődtünk az ellenforradalmi események alatt, amikor arról hallottunk, hogy gyengének ismert szövfetkezs- tünk nem bomlott fel. Kitartot­tak a tagok, mert tudták, hdgy mit jelentene, ha az akkori hangoskodik szájaize szerint történne minden s visszajönne a három uraság is a községbe. Az 1956-os év volt az első, amikor jelentős eredményeket mutathatott fel a termelőszö­vetkezet. Tavaly még nagyobb összefogással sikerült jobban Itivívni a község elismerését s ma már csak a rosszindulatú emberek állíthatják, hogy a dö­géi Zalka Máté TSZ életképte­len. Előrehaladásunkat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az utóbbi időben nyolc család­dal gyarapodott szövetkezetünk s újabb belépőkre is számo­lunk. Szeretnénk még azt is meg­írni, hogy szövetkezetünkben igen hatásos volt az állatte­nyésztők munkájának átszerve- ’ zése. Ennek eredményeként 13.5 literre emelkedett az istájlóát- lag 4.23 százalékos tejzsírral. Ma, már újabb eredményekről számolhatunk be. A hivatalos ellenőrzés is megállapította, hogy 15 liter az istállótálagunk s a zsírszázalék is 4.3-ra növe­kedett. Minden feltétel megvan arra, hogy ezt az elért szintet megszilárdítsuk. A tehenészeink munkáján múlik, hogy tovább növeljük a te.ihczam hasznát. A Zalka Máté TSZ vezetősége. Üzemel a városi gőzfürdő • A dolgozók javaslatára a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága úgy döntött, hogy a városi gőzfürdőt január 24-től kezdő­dően mintegy 90 ezer forintos Főzési tanfolyam, gyerntelincteléai előadások « leieleki cigány nőtanács tervében ráfordítással üzemelteti. Tekin­tettel arra. hogy a városi für­dőben kádfürdési lehetőség nincs, a sóstói kádfürdő tovább­ra is teljes kapacitással mű­ködik. A sóstói fürdő minden héten szerdán tart szünnapot, a többi napokon délelőtt 10-től este hatig lehet fürdőjegyet vál­tani. vasárnap pedig reggel 8-tól este hatig. A városi gőzfürdő minden csütörtökön tart szün­napot, vasárnap reggel hattól déli 12-ig, hétköznap pedig dél­előtt 10-től este hatig tart pénz­tári órát. A pénztárzárás után úgy a városi, mint a sóstói für­dőnél az este hatig megváltott jegyekkel még két órán keresz­tül lehet igénybevenni a fürdőt. A városi gőzfürdő férfi fürdő napjai: szerda, szombat és va­sárnap, női: hétfő, kedd és pén­tek. A Sóstói Fürdő Vállalat szervezője minden üzemet, vál­lalatot és hivatalt felkeres és felajánlja a négy fürdésre ér­vényes, 11 forintos bérletet, amely mindkét fürdőre érvé­nyes Több vegyiáru, bútor, óra-ékszer és sporteszköz kerül forgalomba- A Belkereskedelmi Minisztérium vegyi és kulturális főigazgatósága ebben az évben 12.3 százalékkal növeli tíz áruforgalmat az elmúlt évhez viszonyítva. Ezen belül a vegyiárukból 7.5, a papíráruból 10.2, a bútorból 11.3, az optikai és fotócikkekből 20.4, az óra és ékszerből 22-8, a sportszerekből 11.8, a játékárukból pedig 18.3 szá­zalékkal emeli forgalmát. Több újdonság is lesz. így például új kivitelű csőbútor, újszerű könyv­szekrény, televízió-állvány és korszerű konyha­berendezés, A gyermekeknek sokféle mozgó állatfigurával, elektromos játékokkal, törhetetlen babákkal és kormányozható ródlival kedvesked­nek. A háziasszonyok munkájának megkönnyí­tésére több újfajta szintetikus mosóport és mosó­szert, válamint szappant ké-ZÍtenelt. Az idén meg­jelenik a MOM-gyár új fényképezőgépe is, a Forte-gyár pedig kazettában hozza forgalomba az úgynevezett kisíilmeket. ♦ Az 1057-cs évben megyénkben ♦is megnőtt az ingatlanforgalom. ♦ Egy cv alatt 9541 hold föld cse- •rclt gazdát, 10-szer annyi, mint ♦az 1955-ös évben. Az elmúlt ♦évekhez képest az ingatlanok ♦ára is emelkedett. Megyei átlag­ában 4178 forintot fizettek egy ♦hold földért. Különösen nőtt az értéke a gyümölcsösöknek, A gyümölcsösök holdja kevés kí- ,ián 15 és fél ezer forintért cse­rélt gazdát. Legnagyobb a nyír egyházi, kisvárdai és mátészal­kai járásban volt az ingatlan forgalom, inig a csenged c* U- szalöki járásokban alig voll ilyen Irányú kereslet. A szerző készült „Mflvésavilis" c. könyvéből adjuk ezt a részletet, amelyben az édes­anyja révén nyír­ségi Hunyadi Sán­dor beszél a szin­tén szabolcsi Krúdy Gyuláról. A fészekben e nyír­ségről beszélgettek. Mó­rles Zsígmond arany­sárga slvó akácos ho­mokjáról, nhol a legna­gyobb téli zúzmarák és a legszebb virágos fe­hér május terem„ As . ötödik mondatnál már Krudynál tartott az emlékezés és Hunyadi Sándor szokása szerint a még égő szivarról rá­gyújtva az újra, betette a garast és mindig fá­tyolozott, rekedtes hangján beszélni kez­dett elvarázsolt világok Szinbádjáról. Kedves, derűs, jellemző történe­tet buggyantott fel az emlékezés.., — Erről jut eszembe. —* kezdte, hogy valaha régen, együtt mentünk Vt Krúdy Gyulával Me­gy erre, a lóversenyre. Nagy művésze volt o kényelemnek, hogy el­kerüljük a tolongást, még délre kimentünk s ott ebédeltünk a ver­Erről jut eszembe... Huuyadi Sándor Krúdy Gyuláról senytér vendéglőjében. Sütött a nap, káposzta- pille szállt a söröskrigli szélére. Friss volt a borjúpörkölt. A pálya üres, a pázsiton nyer- geíetlen telivéreket sé­táltattak. Mire az első vonattal megérkezett a sokaság, mi már a feke­tén is túl voltunk. Feltűnt, hogy a pincér- aki Idszolgált bennün­ket, olyan buzgalommal sűrgött-forgott körülöt­tünk, olyan rajongással nézett Krudyra, hogy elkezdtem gyanakodni, van közöttük valami ■régi, különös kapcsolat, talán egy régi nagy mu­latság emléke. A pincér fúrj1 ember volt, himlős, a balszeme kacsintott, de barátsá­gos. kedves, meleg, jó­kedvű lélek ült az ar­cán. Krúdy laposakat pislaniott rá, a leves­től a pörköltig, végre a körözött liptóinál meg­kérdezte: — Mondja csak fiam, nem talál­koztunk mi már vala­hol? Az öreg pincér megál­lóit az asztalnál, sugár­zóit az arca, — De igen nagyságos úr, egyetlen egyszer. Egy éjszaka 15 évvel ezelőtt. Nagykállóban. — Kezdek már emlé­kezni — áörmögle Krúdy mély gordonka hangján — mondja csuk fiam, nem maradtam ín akkor adósa magá­nak? A véli pincér ra­jongó boldogsággal fe­lelt. — Igenis nagyságos uram feltetszett íratni a számlát, aztán cl tet­szett utazni másnap. Krúdy megdörzsölie a homlokát, min ha viiz- sza akarna emlékezni rá, hogy mit fogyasztott 15 évvel ezelőtt, a kal­lói étteremben. Es vissza is emléke­zett.. Elkezd e csönde­sen bemoncani a ceh- hét: — Várjon csak. Volt két kemény tojásom Egy skatulya szardí­niám, egy üveg sö­röm. .. na mi még, mert valamim még volt, úgy emlékszem. — Egy koronát tetszeti adatni a cigánynak. Krúdy b Hint ott, oldalt billent ezüst. fejével. — Jól van fiam, adja csak össze. — Már meg is van nagyságos uram — mondta ragyogva a pincér — azzal belső zsebéből kivette nagy- fekete pincér iárcájá- kotorászott benne egy kicsit, aztán egy időtől sárgult, régi számolócé­dulát lett az asztalra. Rajta volt tételenként a kallói cehh, a végösszeg, kereszbelrva az egé­szen Krúdy neve, mint az aólós elismerése. El­tette a pincér a számoló- cédulát és őrizte 15 éven át. mint egy haj­fürtöt, vagy szerelmes levelet. mert ebben o dologban nem a hitele­zői konokság nyilvánult meg. hanem az embes i érzés. A pintér megsze­rette az első percben Krúdyt. Olyan megma­gyarázhatatlan érzés ez. mint a szerelem. A pin­cér vagy szívébe fo­gadja a vendéget, vagy elutasítja. Az egyiknek odaadná hitelbe a ka­bátját, a másiknak nem ír fel egy kapucineri sem. Űs milyen nagy dolgot árult el ez az ereklye­ként őrzött számoló cé­dula. Szinte többet ér. mint egy középfajtájú bronzszobor egy kisebb téren. Micsoda szemé­lyes varázsa lehetett Krúdy Gyulának, hogy a cédulát, amin rajta volt a neve, nem dobta cl a pincér 15 éven ke­resztül, hanem a tárcá­jában hordta kedves emelőknek, A számlán 3 liorona 50 fillér volt. Krúdy le­lett egy 5 pengőst a ke- nyérmorzsás abroszra. A pincér meghatott tréfával szabadkozott hogy azóta drágább lett ez autogram. 5 pengőért vom adja oda. Tartsa meg a pénzét Is. a cédulát is — mondta Krúdy. A pincér nem nyúlt a- pénzhez. A kabalára hi­vatkozott, hogy játék előtt nem jó fizetni. Krúdy a mutató ujjúval falé tolta az ezüstöt. — Tegye el öreg, ha letörök, visszakérem kölcsön az utolsó fu­tam titán : Az öreg végre eltette a pénzt és eldöcögöU ferdesarkú szomorú pincér cipőjében. Krúdy útónná nézett és csendesen magya­rázni kezdte a pincér­sorsot. Melyikből lesz vendéglős, melyik csú­szik le, hogy szivaroz „gyerek" legyen belőle 70 esztendős korában, amikor már nem tudja cipelni a sok tányért. A keményebb boldogul, a lágyabb alul marad. —i'Ez nagyon puha- lelkű lehet, szegény bol­dogtalan — dörmögte. Milyen nehezen fogadta el a pénzt. El kell pusz- túlni az ilyennek. De ennek az öregnek én ke­zembe veszem a dolgát. Ebből én kocsmárost csinálok valahol Budán. Elég ennek egy egészen lücsi üzlet, ahol nincs más csak bor, a vendég­nek magárak kell hozni kolbászt, meg kenyeret. — Azt hiszem meg is tette — fejezte be Hu­nyadi, újra rágyújtva — sok ilyen eltört sorsú barátja volt Krúdy Gyulának... Kiss István „Csali azért isu? Széljegyzetek egy felmondásra-♦♦♦♦»♦♦ ' * aaa-Mraá* '» ,hor Zoltán fél eve vállalt munkát a nyíregyházi » Belsped Vállalatnál! Fiatal feleségétől távol, a mun- ♦ kássza.Iáson volt az otthona. Több esetben vasárnap is beosz- } tották munkára, mint általában a Belsped többi dolgozóit. } A napokban reggel 7 órától este félhatig dolgozott, — tiz és J fél órát. A vállalatnál tízórás munkaidő van. Mikor este J munkaidő után visszament a telepre, a telepvezető küldte 1 volna szénát hordani. A munkás arra hivatkozott, hogy na- 5 gyón eliáradt és fáj a feje. Kérte, hogy mást osszanak be t szénahordáshoz. S mert nem vállalta, a telepvezető elza- ♦ varta. Azonnali hatállyal felmondott neki, sőt azt sem en- « gedte meg, hogy a munkásszálláson aludhasson. A váróte- ♦ remben húzódott meg. Másnap kezébe nyomták a központ- ♦ ban a felmondó levelet. ♦ A határozatban arra hivatkoznak, hogy „megtagadta a * munkát”, „súlyosan megsértette a munkafegyelmet". S a to- J vábbiakban leszögezik, hogy a munkás olyan kijelentést J tett, miszeri van neki egy rokona vezető beosztásban, ah- J hoz fog fordulni .azsága ügyében. S ebből a ki nem vizsgált, t be nem bizonyított állításból több mint tíz soros indokolás * született. Belőle az tűnik ki, hogy legfőképpen Móra Ferenc í igazgató sértődő't meg. 1 Zihor elv'crs a szerkesztőséghez jött panaszt tenni. Ott t volt, amikor a vállalatnál Móra elvtárssal' tisztázni akar- ♦ tűk a dolgot. Móra elvtárs arra hivatkozott, hogy az ügyben ♦ volt fegyelmi vizsgálat. Kiderült, hogy a fegyelmi bizottság ♦ nem ült össze az ügyben. A munka „megtagadásnak” nincs ♦ alapja, mintahogy nem bizonyított a vezető beosztású rokonra * é3 Móra elvtársra sértő állítólagos megjegyzés sem. ; Különös az ilyen eljárás, és nem növeli az igazgató, a ♦ vállalat tekintélyét. Felmondanak, vagyis „elzavarnak” egy j munkást fegyelmi vizsgálat nélkül, nem tartanak igényt to- i vábbi munkájára, amíg a fellebbezési határidő szól! Nem jó i ez így! Hiába mondja az igazgató, hogy az ő idejében más- J képpen volt, annyit kellett dolgozni, amennyit megköveteltek. J Ez a múlté. A mi társadalmunknak nem ez az álláspontja. J A munkásokban érző embereket látunk és mindenképpen ♦ megvédjük jogaikat. Azt állította Móra elvtárs, hogy „az ♦ ilyesmi nem első esete a munkásnak”, de hogy „milyesmi” * eset, azt konkrétan nem tudta felsorolni. Szavából a „csak ♦ azért is" csendült ki. Felesleges arra hivatkoznia, hogy „én » olyan Jó voltam hozzá, hogy a főztjét is megkóstoltam!” En- ♦ nél a fegyelmi ügynél kellett volna nagyobb emberséget ta- * núsítani. Mert mi történik? A munkás megfellebbezi a hatá- } rozatot, — s véleményünk szerint és az SZMT elnökségének } véleménye szerint is az ő javára dől az igazság. Vissza fog- J ják venni, és a munkanélkül eltöltött napokat a vállalat I pénzéből ki kell fizetni. J Lehet, hogy a fellebbezés elbírálásánál is érvényesülni * fog a „csak azért is”, de a becsületesség úgy diktálja, Móra ♦ elvtárs, hogy javítsuk ki a hibát, minden harag és vissza- J ütési szándék nélkül helyezzék ismét munkába Zihor Zoltánt. ♦ JVo «« ingatlanforgalom lóját is s közösen döntenek az olyan fontos kérdésekben, ame­lyek a cigányság helyzetének a megjavítását célozzák. 250 hold halastó Megyénkben eddig hat tsz. tulajdonában 250 hold mester­séges halastavai üzemeltetnek. Az idén újabb 200 hold halastó épül hosszúlejáratú hitelből. 160 hold a nagyhalászi, 40 hold pe­dig a gulácsi határban. Az előb­bi a Bányai csatornából, az utób­bi a Tiszából kapja majd a vi­zet. Nemrégiben Leveleken meg­alakult 25 taggal » cigány nő- tanács. Vass Józsefne elvtársno a járási nótán ács elnöke sokat segített a leveleid asszonyoknak. Kezdeményezésére a cigányasz- szonyok tisztasági napot tartot­tak és házaikat fehérre meszel­ték. A cigány nötanács elhatá­rozta, bogy főzési tanfolyamot indít az asszonyok részére és rendszeresen tartanak előadáso­kat a gyermeknevelésről, cse- eseniögondozásróL. Megszervezik később a cigány és magyar asz- szonyok találkozóját is. s így közelebb kerülnek majd egy­máshoz. A fejlődés megindult! Ezt az is bizonyítja, hogy a köz­ségi tanács vb. üléseire meghív­ják a cigány nő tanács kép vise-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents