Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-23 / 19. szám
KELET MAGVA KOKSZ A G 1938. JANUAR 23, CSÜTÖRTÖK UJ GAZDAGOK / «V üzemi kapus tapasztalataiból Már elmúlt két éve, hogy Köbödön jártam. Ez okozta, hogy a vártnál jobban meglepődtem amikor pár nappal ezelőtt ismét ott voltam s a község, az emberek élete, munkája iránt érdeklődtem. Először Szondi Jánossal ismerkedtem, aki a község központjától a tanácsházától, üziethelyiségek- től nem messze egy mellékutcában lakik s aki boldogan újságolta: ezt a lakást most vettem, mert amit tavaly építettem, kicsinek bizonyult. Szavai talán nem is leptek volna annyira meg, ha hozzá nem fűzi, hogy az 195G-ban épített új lakását egy évvel később azért cserélte el. mert kicsinek bizonyult s még azt, hogy volt ereje 25 ezer forint pótlást is adni. Az szinte természetesnek tűnik az ember előtt, ha valaki új lakást épít, mert manapság egyre többen megtehetik, de az mégis ritka ágszámba menő dolog, hogy egy küzdelmes, munkával és gondokkal terhelt lakásépítő esztendő után ismét jut ereje, tehetsége elcserélni égj’ nagyobbra. így hát elhatároztam: érdeklődök, megismerem közelebbről a Szcndi-család életét, mur kaját. Űjabb meglepetés akkor ért, amikor megérkeztem az Üj Élet TSZ központjában, amely a falu szélén, olyan helyen terül el, ahol két évvel ezelőtt pusztán termőföld Volt, semmi más. S most, mintha a földből nőttek volna ki Valami varázs-szó hatá'ára ékesen a különböző épületek: 45 férőhelyes tehénistálló, 15 vagon befogadóképességű magtár, iroda és csomózóhelyiségek, pajták, sertésíiaztatók és más gazdasági épületek. Arra gondoltam, hogy egy több ezer holdas szövetkezet erejével és főleg árami támogatással emelkedtek magasba e létesítmények. Tévedtem A két évvel ezelőtt alakult Üj Élet Termelőszövetkezet 14 családdal. 23 taggal 48 hold földön kezdett munkához. Két kezük erejénél, s 48 hold földön kívül semmivel nem volt többjük. Volt azonban szilárd akaratuk, elhatározásuk, hogy ha törik, ha szakad, olyan é'etet kovácsolnak, amilyenre még nem volt példa Rohoden. S igazuk lett. Hallatlan akaraterejük, az állam, a párt, a gépállomás és az időközben belépett újabb szövetkezeti tagok segítsé- vel olyan közösséget, gazdaságot s létbiztonságot teremtettek a szövetkezeti emberek, aminek híre hetedhét faluban is szárnyon jár, amelyre felfigyeltek országos viszonylatban is. Pedig semmi ördöngösség nincs munkájukban. A 121 holdra gyarapodott szövetkezeti földet hozzáértéssel, szeretettel s a boldogabb jövőbe vetett hittel gondozza a 35 család 61 tagja. Az összefogás, a munka, a jövedelem igazságos megosztása, a közös vagyon növeléséért érzett felelősségérzetük, a több és szebbre való törekvésük tette gazdaggá a szövetkezetei, annak tagjait. Már az első esztendőben ! 16 mázsás holdanként! burgonyatermést takarítottak be. Minden szem búzájukat vetőmagnak vette át az állam. Az első hetekben 15 hold gyümölcsöst telepítettek, amit tavaly megismételtek s ebben az esztendőben is telepítenek Jószágot vásároltak, rövid és középlejáratú kölcsönt kértek s ezt olyan célokra fordították, amelynek hasznából pár hónap múlva visszafizették az adós ágot s olyan jövedelmet hozott, ami dicséretére válik a szövetkezetieknek. Csupán 15 darab sőrehizlalással 80 ezer forint tiszta jövedelmük volt. 1957-ben több. mint egy millió forint bevételük volt állattenyésztésből és növénytermelésből. Tavaly több. mint 60 ezer forintot fordítottak saját erejükből a közös gyarapítására. Az idén ezt az ös zeget duplájára emelik. Ilyen hatalmas arányú kiadások mellett mennyivel fizettek tavaly egy munkaegységet'.' Mert nem mindegy az, ha csak a közös gyarapszik s a tagok munkaegységét néhány forinttal fizetik zárszámadáskor. A dolgok ilyen alakulása után már nem volt feltűnő, hogy lavalv 87.31 forinttal fizettek minden m munkaegységet s tovább az sem volt különös, hogy miből épített a szövetkezetben első esztendő után Szondi János új lakáít s miért cserélhette ki nagyobbra 25 ezer forintos ráfizetéssel. Azért, mert tavaly feleségével 631 munkaegységeit teljesítettek • s erre több. mint 55 ezer forintot kaptak, amelyből navonta — egyenként — 2321 forintos havi jövedelem esik. Még egy családról: Ferenczi Béla negyedmagáyal dolgozik a szövetkezetben. G72 munkaegységükre 57 mázsa kenyérgabonát, 50 mázsa kukoricát, 109 mázsa | burgonyát és 41 ezer 638 forint készpénzt kaptak, Ű szes jövedelmük — a háztáji gazdaságban termett -növényíéieségeken kívül — 77 ezer forint, amelyből a Ferenczi családnak havonta' 6413 forintos jövedelme volt. Ilyen számok ismerete után az sem lepett meg, hogy a szövetkezet tagjai — mint Szondi János is — tízezer forintokat költenek bútorra, tízezreket ruhára és nem ritka, hogy két-három darab sertést vágnak a szövetkezeti parasztok. Végűi azt kértem: árulják el: milyen jövedelemre számítanak ebben az esztendőben Azt akartam ugyanis megtudni: lehet-e Rohcdcn a mostani magas jövedelmet a következő években is gyarapítani? Válaszuk: 1958-ban minden munkaegységet 100 forinttal fizetnek majd. Hogy miből? Csupán a 25 holdas dohány tábláról egy millió forint jövedelemre, sertéshizlalásból 63 ezerre, állati termékekből 57 ezer forint jövedelemre számítanak. Nem osztják ki persze az összes jövede’met. Saját erőből beruháznak 118 ezer forintot az idén. Mindezek valóraváltásában segített a szövetkezet pártszervezete, A GÄVAI dolgozók több mint százan álltak össze a takarék- szövetkezét- megalakítására. Körülbelül nyolcezer forintot adtak össze, hogy megvessék a szövetkezetük anyagi alapjait... A napokban megkapták a működési engedélyt s így semmi komolyabb akadálya, sincs a takarék- szövetkezet működésének. ! mert fia kellett, a kommunisták | nem féltek a legnehezebb munká- í tói sem, mint Szondi János és a többi kommunista. S mikor búcsúztam a szövetkézét tagijaitól, visszaemlékeztem az alig több. mint két eZ'er holdas község egykori nincstelenjeinek, zselléreinek és napszámosainak Nagy György 500 holdas földbirtokos és más gazdagok földién eltöltött éveire, a nincste’enségre, nyomorra, amikor még álmukban sem mertek olyant kívánni, ami rövid idő alatt teljesült a szövet - | kezeiben. Nagy Tibor. A SZÖVOSZ tíznapos tanfolyamot rendez a takarékszövetkezetek - ügyvezetőinek és könyvelőinek Kiskőrösön. ‘ Megyénkből Mester Sándor gávai, Ling Frigyes Véftcsellői és Tisza ICálmán vajai dolgozók vesznek részt a tanfolyamon ... ♦ A kisvárául Vulkán Vállalat- { hoz nem lehet „csak úgy” ki-meg } bejárai. A kapus éberen figyel ea Jsou Minücal eszrevesz. Igazol- $ vaiiyi kér az ütegemül, útoaiga- «zaja és beiepot ad neki. Sosem «unatkozik! itiur hajnalban négy «urata jönnek a homokdaralósok, j ötre a Keverosok, hatra a kihor- « ttok, hétre a formázok, az adnn* msztraLv dolgozok, kilencre a * vaskihardók, tizenegyre az üri- .oü és így tovább. Maszlnk Janos kapus már úgy ismén a dolgozókat, mintha az o családjának tagjai lennnének. Véleményt tud mondani mindegyikről. Legjobban azokat jegyzi meg, auik notóriusan későn járnak a munkába, s akik a műszak lejárta elolt a bélyegző óra ♦ körül esellengenek, s várnak a 1 munkaidő utolsó percére. Azt mondja Masztrik elv társ, hogy a munkások között alig-alig va t ilyen, de a térüzemiek és irodis- j lak közül többen is nap-nap után {késön járnak dolgozni. Az általa J vezetett füzetben, amit ő „káder- X füzetnek” nevez, mintegy 30 dol- 5 gozó nevét lehet olvasni, akik t sűrűn szerepelnek a késónjövóx « névsorában. ♦ A kapus é zreveszi, ha vala- ♦ melyik távozó dolgozónak nem 5 tiszta a lelkiismeretc, ha szer- Jszam, vagy egyéb üzemi tulajdon «lapul a zsebekben, a táskákban, I szatyor okban. Hamar odatapint, t ahová elrejtették, aztán meg van ja szégyen! Néhány üzemi foszto- ♦ gató már pórul járt. mint leg- jutóbb az is, aki egy ajtót „enteil ♦ át” a hátsó kapun, de cszrevet- ♦ ték, és 4 hónapi börtönbüntetésig ♦ítélték. Mások is megtudhatták «már, hogy az üzemből semmit sem szabad elvinni engedély nélkül! Bizony még a csomagoló papirt. a vasport, a szenet, a csavarokat, kulcsot és egyéb ese- Jkéiy összegű tárgyakat sémi ♦ Jó lenne, ha nemcsak a kapus | jegyezné meg a későn jövőket és ♦ időelőtt hazakészüloket, az üzemi | fosztogatókat, hiszen a fegyelme- * zeíletKégek és fosztogatások el- • len harcolni a vállalat minden •dolgozójának kötelessége! Csak az összefogás adhat erőt! Érdekes tanulságos történetet hallottam a napokban az egyik elvtárstól. Falun járt és dolgozó parasztokkal beszélgetett. Többek között a pártegységről, az összefogásról esett szó. Vitatkozás közben az egyik idős paraszt egy szál vesszőt adott a kezébe, s azt mondta törje el. Az kettétörte. Az idős kommunista ezután egy csomó vesszőt nyújtott át neki. „No most próbálja” — mondta. Ezt már nem sikerült engede'mes- ségre bírni. Valahogy így vagyunk az ösz- szefogással. Tanulhatnak ebből az esetből a szakolyi elvtársak is. Persze az összetartásnak, a közös akaratnak és közös cselekvésnek feltételei vannak. Elviek, ideológiaiak, politikaiak. De ezek mellett sok minden más is. Már elhalványúlóban van a személyeskedés, az intrika, amelyek hosszú ideig befolyásolták a pártszervezet munkáját. Mégsem mondható ei — még a sikerek ellenére sem — hogy most mar minden rendben van. Mert' ne gondoljuk azt, hogy az egységet, annak erősödését vagy gyengülését csak a különböző nézetek és vélemények befolyásolhatják. Elsősorban természetes ezek. De az alaptalan bírálat, a bizalmatlanság ugyancsak hatással vannak rá. Molnár Albert elvtárs, az alap- szervezet titkára máig sem felejtette el egyesek aggályoskodását, amikor párttitkárnak választottak. „Fiatal még, nem tudja ellátni a titkári teendőket” — mondták néhányan. Valóban fiatal, alig 25 esztendős. De mint a puszta tények is igazolják, jó munkát végez p arra van szükség, hogy támogassák munkájában és valamennyi párttag dolgozzon. Ezzel viszont baj van. Huszonöt tagja van a szakolyi pártszervezetnek. S bizony, közöttük csali hírmondónak lehet találni egy-két dolgozó parasztot. A többi alkalmazott. Nem is szólva a falusi értelmiségről. Tizennyolc pedagógus közül egy tagja csak a pártnak. Az igaz, hogy a régebbi hibák — parancsolgatás, stb. —, amelyek befolyásolták a pártszervezet munkáját, még manapság is éreztetik hatásukat, s nehezen közelednek a pártszervezethez az egyénileg dolgozó parasztok. No de nem ez az egyetlen ok! Mint Galambvári elvtárs, tanáé elnök, elmondotta az is hiba. hogy a pártvezetésig nem foglalkozik megfelelően a hektikái kérdésekkel s a párttagok elzárkóznak a pártonkívüliektől, nem keresik fe! otthonaikban s bizony még a társadalmi mur- káoo! sem veszik ki valameny- nyien úgy a részüket, nJnt- ehegy a kommunistákhoz illene. Pedig nem lehet azt mondani, hogy a szakolyi dolgozó parasztok tartózkodnak s nem közelednek a párthoz. S ezt tények i>. mutatják. A szakolyi dolgozó parasztok több, mint 160 ezer facsemetét ültettek el a díilő- utak mentén, amely 25 hold erdőnek felelne meg. Vagy ott van a betonhíd építése, az iskola körülkerítése, a piac parkosítása. Valamennyi az összefogáss eredménye, Már ebben az évben is kétezer forint értékű munkát végeztek. Mindez bizonyítja, hegy letették a garast. A hiba gyökere ott van, hogy a kommunisták közül kevesen tevékenykednek Szakodban. Többen ugyan dolgoznak — mint a fiatal párttitkár — aki már a második ezüstkalászos tanfolyamét vezeti, azonban öt-hat ember erőfeszítése még nem hozhat teljes fordulatot egy többezer lakosú községben. Példa cedig van, hisz. minden okos szó ió talajba hull. Az ezüstkalászos tanfolyamon például 20 dolgozó paraszt tanul, ismerkedik a mezőgazdaság magasabb tudományával. Molnár elvtárs vezetésével a 200 öles kísérleti parcellán 5 fajta burgonyát, évelő csillagfürtöt, ricinust, kávét (!), e> földi mogyorót termeitek. Meg is csodálták a szakolyiak. kivitte őket a „Westsik-féle” eozdaságba is, .hogy, tanuljanak, tapasztaljanak. A munkát egvie több siker koronázza. Már megalakult az első gyümölcsteime- lesi szakcsoport. S eljutottak odáig a tanuló parasztéi:, a tán-' loiyam hallgatói, hogy ma már vi’ágosan látják, miért és hogyan lehet és kell többet ter- nlshu? Ma már összefognak, ha g> ümölcsöst akar telepíteni valamelyik és segítik egymást. Erek is mutatják, milyen eredményeket lehet elérni türelmes, kitartó munkával, az összefogással, A sikerek elsősorban a fiatal párttitkári, dicsérik. Nem a sikeres pártmunka eredménye-e az. hegy idős parasztemberek színdarabot tanulnak, előadásokat tartanak azért,' hogy a be- g>'ült pénzen ellátogassanak valamelyik kísérleti gazdaságba, vagy a fővárosba a mezógazda- :ági kiállításra? De még meny- ryife! S még jobb eredményeket lehetne itt elérni, ha valamennyi szakolyi kommunista szívügyének tartaná a dolgozó parasztok között végzendő pártmunkát. Pedig még bőven lenne mivel loglálkozniok. A legutóbbi vezetőségi ülésén a tanács vb. cin-ke beszámolt a község egy éves , programtervéről. Szó van abban az ezüstkalászos tanfolyam bővítéséről, növényterme- iesi szakkörök szervezéséről, tapasztalatcserékről, mezőgazdasági kiállításról, a kísérleti parcella bővítéséről, női kézimunka tanfolyam beindításáról, vessző é; suskafonó tanfolyamról stb. Községrendezés, trágyakezelési bemutató, fásítási, lege'tetési feladatok is szerepeinek benne. A tanácstagok ismertették a falu dolgozóivá!,'tanácsülés tár-' gyalta, a taggyűlés vitatta, s mégis ázt tapasztalni, hogy a párttagok nemigen fejtenek ki politikai szervező munkát, ennek érdekében nem vesznek valamennyien szívveí-lélekkel részt ebben a munkában. Molnár elvtárs elmondotta, hogy megpróbálták, — miután bírálatot, kaptak — munkába állítani az elvtársakat. ,,Saiga Ferencet hiába bíztuk meg kisgyűiésel: szervezésével, nem teljesítette. Lukács Bélával hasonlóan jártunk a sportmunkát illetően.. —* Meg sem jelentek, amikor be kellett volna számolniok a munkáról” — vélekedett a páll-1 titkár. Sokkal nagyobb összefogásra van szükség a pártvezetőség részéről is.1 Ha az egyik, vagy mssik vezetőségi tagnak nem. egyezik a véleménye egy-egy kérdésben, az még nem lehet aiap arra, hogy egymásra meg - haragudjanak. Szpv'ar a bírálat terén is van javuani va.ó. S -eöDsn elsősorban a vezetőség tagjai mutassanak példát. Gondoskodjanak arról, hogy minden elvtárs vegezzen pártmunkái, tanuljon becsületesen, vállaljon részt a társadalmi munkából s akkor az eredmények , még nagyobbak lesznek. Ne legyen i.i-, rerális vezetőség! Követeljék meg a fegyelmet! Ne történjen íreg az, hogyha a pártvezetőség a 'föídmüvesszövetkezet munkáját tárgyalja, akkor az ügyvezető elvtárs nem jelenik meg. — Ei’bu az is, hogy nem gondolnak arra, hegy a pártszervezet összetételét javítsák. Mód és lehetőség van erre, hiszen a tanfolyamon sok becsületes egyénile? dolgozó paraszt tanul, akikkel foglalkozni kell ilyen tekintetben is. S felvenni a példamutatókat. a pártba! Olyan feladatok ezek, amelyen a falu továbbfejlődése és előmenetele is múlik. Ehhez pedig csak a kommunisták ' összefogása adhatja meg az erőt. I arkas Kálmán.
