Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-03 / 2. szám
XV. évfolyam, 2. szám Ára 50 fillér A HELYI TANÁCSOK MŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL — „HALÁLRAÍTÉLTEK" — VIDÁM BtCSŰZKODÓ AZ ÓÉVTŐL — A KAIRÓI ÉRTEKEZLET HATÁROZATAI — GAZ- DATANÄCSADÖ 1958. január 3, péntek Váljanak a szakmunkások szakmájuk igazi mestereivé 1957-ben is sok dolgozó ért el kimagaslóan szép eredményeket, tűnt ki jó munkájával. Sokan kapták meg a kitüntetést, az oklevelet. Amikor róluk hallunk, önkéntelenül felvetődik a kérdés: minek köszönhetik kiváló eredményeiket? Tulajdonképpen egyetlen titkuk van: szívósan tanulna«, gyarapítják szakmai ismeretüket! — Mennyivel gyorsabban haladhatnának a felemelkedés útján, ha a munkások zöme tovább képezné magát, ha a formázó, az esztergályos, a szerelő és a többi szakmunkás nem elégedne meg azzal a tudással, amely már sajátja, — hanem arra törekedne, hogy mégjobb munkás váljék belőle! Nagy értékű tartalékot hasznosíthatnánk, ha a munkások tömegei szakmájuk igazi mestereivé fejlődnének! Pártunk és kormányunk a legfontosabb feladatnak jelölte meg *a 3 éves terv végrehajtása során is a munka termelékenységének smelését, az önköltségcsökkentést, a technika jobb kihasználását, az ipari termékek minőségének javítását. — Nyilvánvaló, hogy mindez előtérbe állítja a dolgozók szakmai képzését is. A legtökéletesebb gép is csalr akkor ér sokat, ha jól képzett ember dolgozik vele. Szükséges tehát, hogy a munkás jól ismerje a gépet, szerszámait, a feldolgozásra kerülő anyagot, észszel dolgozzék, használja ki a másodperceket, és aknázza ki a gép-adta összes lehetőségeket! Súlyos hiba, ha a szakmai képzést, továbbképzést vállalatainknál elhanyagolják és szakszervezeteink nem fordítanak kellő figyelmet a szakoktatásra és műszaki propagandára! Cikkeinkben sokszor felhívtuk már erre a figyelmet. Az SZMT elnöksége se nyugodjon bele abba, hogy a területi bizottságok és üzemi bizottságok tovább késlekedjenek. Ezen a téren is cselekedni kell! Sajnos, a hiba a minisztériumok tói indul ki, hiszen nem adnak ki ilyen irányú utasításokat! Talán arra gondolnak, hogy a szakmai oktatással minden felhívás nélkül is törődnek a vállalatoknál? Nézzenek csak körül jobban, és ne sajnáljanak áldozatot hozni, mert a munkásoknak és a népgazdaságnak egyaránt sokszorosan visz- szatérül az a kevés befektetés, emit a minisztériumoktól és vállalatoktól a szakmai képzés feltételei igényelnek! Sajnos, nem kielégítő a törődésük! Csökkent az üzemekben a műszaki előadások száma, és elhanyagolták a tapasztalatcseréket is. A szakmai oktatás lebecsülést a jobboldali opportunista nézetekben gyökerezik. Összefügg az zal, hogy szem elől tévesztik i. nagyobb szakmai tudás jelentőségét, a munka termelékenységét, az önköltség csökkentését a gazdaságos termelés szempontjából. Kötelességünk e téren is az elkövetett hibát minél előbb helyre hozni és jobban kézbevenni a gazdaságosabb termelés, a termelékenyebb, jobb minőségű munkt egyik leghatásosabb fegyverét; a szakmai oktatást. Különösen idő szerű éz most, a 3 éves terv elején, amikor egyre inkább előtérbe kerül a technikai berendezések jobb, gazdaságosabb kihasználása az új technika alkalmazása. Mái pedig a fejlettebb technika, a bo nyolultabb gép több tudást és nagyobb szakértelmet követel! Célszerű felelevenítem azokat a bevált módszereket, amelyekkel szakszervezeteink már korábban is sokat segítettek a szakmai továbbképzésben. Ezek a hónapok az építőiparban és másutt is, kü lönösen alkalmasak a szakmai tanfolyamokra, szakmai filmelőadásokra és szakmai folyóiratok terjesztésére, tanulmányozására, egy-egy szakmai kérdés megvitatására és a módszerátadásra. Különös figyelmet igényelnek i szakmában nem eléggé jártas munkások, akik kezdők, tapaszta lattanok és nehezen boldogulnál az üzemben. De ha rendszere ser tanítjuk őket, könnyebben bei! leszkednek új környezetükbe. A szakmai képzés más nyomo kát is hagy az emberekben. — Szinte elképzelhetetlen, hogy ; jó szakember ne szeresse mester ségét, hogy közömbösen, lélekte lenül dolgozzék. Aki alaposan megismeri a szakmáját, az egész életében szeretni, becsülni fogja azt és vele is' erősebb lesz az üzemi törzsgárda. A művelt, képzett munkás látóköre szélesedik, jobban megérti saját munkájának összefüggését a népgazdaság egészének fejlődésével, nagyobb távlatokban gondolkodik. A szakszervezeti aktívák kötelessége feltárni a munkások előtt ezt a fel- emelkedéshez vezető utat, megér telni, hogy ez az út nyitva ál! minden munkás elölt és sajá akaraterején, szorgalmán múld az előrehaladás! Jó eredmények 1958. első munkanapján Jelentések üzemeinkből II Klsvárdai Vulkánban Rüll Sázid.or elvtárs, a kisvárda, Vulkán vasöntöde igazgatója jelentette: „Érdemes összehasonlítani az 1957. év első munkanapjai az 1958. év ugyanezen napjával. Egy éve fegyelmezetlenség, lazaság, szervezetlenség, anyaghiány, bizalmatlanság, a terv nem teljesítése jellemezte az első munkanapot; most meg büszkeséggel jelenthetjük, hogy 51 adag lecsapo- lásával az első napi előirányzatunk túl van teljesítve! Biztosítani fogjuk tervünk ütemterv szerinti teljesítését, túlteljesítését. Az 1957. évi tervet egy hónappá' a határidő előtt fejeztük be: az új év első munkanapjának eredményei is megerősítenek abban a reményben, hogy idén is egy hónappal előbb fejezzük be éves tervünket. Álljon itt dolgozóink előtt példaképül a „szakma kiváló dolgozója” éremmel kitüntetett Szabó István, Rigó Bálint, Kiszclla István és Hajdú József, akiknek példáját követve minden nap új sikerekért versenyeznek a dolgozók." I Gépjavító Vállalatnál Az elmúlt él ekben tizenegy szer volt él üzem a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Bár 1957-ben teljesítették évi tervüket a dolgozók, nem sikerült olyan eredményeket elérni, amelyek a.apján reménykedhetnének az új elüzem cím elnyerésében. Tegnap kezdtek hozzá az első negyedévi tervükben szereplő 100 darab burgonyaszedőgép gyártásához Lengyelország részére és a Szovjetuniónak szállítandó állatmosógépek gyártásához. A napi tervet mindenütt teljesítették. Megtették az első lépést az clüzem-cím elnyerése felé. A Dohányfermentálóban A dohányfermentáló vállalatnál decmeber 31-ével 85 százalékra álltak a szerződéskötésekkel, tegnap estig viszont már 92.6 százaléknál tartottak. A mechanikai üzemben Jeszenszki János mö- szakja érte cl a legjobb ered-« ményt, 195 mázsa dohány váloga-i tásával. Veres János né és Dózsa Sándomc tűntek ki teljesítményükkel az egyéniek versenyében* Legjobb az Arnóczki-brigád volt. A gépi fermentálóban a délelőtti műszak 133 százalékra teljesítettel napi tervét. ló kedvvel... A NYÍREGYHÁZI CirÉSZ KTSZ-ben hatvan pár férfi goj- zervarrott cipőt készítettek. —i A KENYÉRGYÁR Zsdánov utcai pékségében a Rozsnyai-műszak » terv szerinti 152 mázsa kenyér helvett 180 máz««* sütött. A RUHA- ÜZEMBEN az MHS-műszak mindhárom szalagja száz százalékra teljesítette napi tervét. A NYÍR-* EGYHÁZI TEXTILRUHÁZATI KTSZ dolgozói a tervszerinti 5(1 ezer forint termelési értékkel szemben 72 ezer 362 forintot teljesítettek. Miből lett az ötven forintos munkaegység ? As idén még többre számítanak Kislétán A kislétai Rákóczi Termelőszövetkezetnek híre van egész nyírbátori járásban; eredményesen zárták az évet. Nem osztottak ők 100 forintot munkaegységenként legtöbb helyen nincs is minden rendben, ahol ennyit osztottak), megelégedtek 50 forint és néhány fillér értékkel is. Ilyen részesedés mellett is nem egy család van, aki 50—60 ezer forint értéket vitt haza. Laza György harmádmagával 64 000 forint értéket részelt. Bán Albert családja pedig 54.000 forint értéket kapott munkaegységeire. Az ötven forintos munkaegység összetétele is a jobbak közé tartozik, ugyanis a természetbeni juttatás értéke két forinttal kevesebb, mint a készpénz. Ez mutatja, hogy fejlődőben van az árutermelés is, habár ezen a téren még van javítani való IVö vény termelési ered menyek A termelőszövetkezet növénytermeléséről beszéljenek a számok: 1956-ban 1957-ben TSZ Egyéni TSZ Egyéni Búza kh q 13.5 7.5 14.8 11.9 Rozs j* 82 6.5 9.3 8.4 Árpa » 12.3 8.— 13.8 12.7 Kukorica morzsolt 12.— ‘ 9.— 12.— 11.2 Burgonya »» 83.— 50 — 101.— 40.— Legyen több hentesáru a nyíregyházi üzletekben! Nap mint nap sokan fordulnak meg az f. számú Csemegebolt osztályain és a Kiskereskedelmi Vállalat húsüzleteiben, örvendetes, hogy — különösen az ősz óta — több húsáru várja a vevőket. A maion na- és egyéb készítményekre nincs is panasz, azonban a töltelékáruk, továbbá a sajt- és kolbászáruk választéka még az eddiginél is gazdagabb lehetne. A nyíregyházi húsboltokból ugyanis legtöbbször hiányzik a szafaládé, a szárazkolbász, a sonka, a frissen főtt virsli, más közkedvelt húskészítményekről nem is beszélve 1 A dolgozók szeretnék, ha a vágó híd az illetékes kereskedelmi vállalatok közvetítésével több felvágottat, töltelékárut stb. bocsátana a vásárlók rendelkezésére és a sokak által keresett 20 forintos kolbász is fűszeresebb, ízletesebb lenne! A kívánság — úgy véljük — teljesíthető, csak többet kell törődni a minőséggel, a választékossággal, no meg a megrendelésekkel. Miből adódik ez a különbség évről-évre? Egy mondatban így lehetne felelni: azokból az előnyökből, amik a nagyüzemi gazdálkodással járnak. Kezdjük ott, hogy a 82 tag nem nyolcvankétféleképpen gazdálkodik, hanem az összességük legjobb tudása és az agronómus szaktanácsai szerint. A termelőszövetkezetnek van saját agrenómusa. Tehát a tudásbeli ősszé fogás is nagy erőt jelent. Ezt követi az egyöntetű, szakszerű gépi munka. Az egyéni oarasztok aszerint szántanak hegy k'nek milyen tehene, vagy lova van. A gépál'omás minden növénv alá a sajátos igény és a talaj adottságok szerint szánt. A kialakuló vetésforgót az el- lenfcrrada'om megzavarta, de ennek ellenére is iparkodtak betartani a megfelelő növényi sorrendet. 1957 őszén a kalászosokat már csaknem teljesen pillangósuk (csillagfürt, bükköny) után vetették. Műtrágyát minden növény alá használtak, mégpedig megfelelő mértékben, mert ismerik a talaj és az illető növény igényeit. A vetést, növényápolást a legkedvezőbb időben végzik. Vetőmagvaik egyöntetűek, minőségileg ellenőrzött fajták. Burgonyából például az idén az egyéniek 10 mázsával estek vissza az 1956-os év átlagához viszonyítva. (A múlt évben nem volt kedvező időjárás a burgonyára és le- rcm'ott gumóikat nem cserélték ki.) Ezzel szemben a termelőszövetkezetben minőségi vetőgumót ültettek, jól előkészített őszi mélyszántásba. az előírásnak megfelelő sor- és tőtávotságra. Az erdemőny az lett, hogy 18 mázsával többet termeltek, mint 1956-ban, két és félszer annyit termeltek egy-egy holdon, mint az egyéniek. Az állalteuyésztés sikereinek alapja Az állattenyésztés ebben az évben még nem nagyon gyarapította a jövedelmet. Fő dolguk az volt, hogy visszaállítsak az állat- tenyésztést, amit leziillesztett az ellenforradalom. Hetven darab szarvasmarhából 30 maradt meg, ebből 12 a tehén. Istálló-átlaguk decemberben 9 liter tej volt. A minőséggel nagyobb baj nincs, díj ez a létszám kevés a 674 hold földhöz. Lovuk 23 darab van, ser- tésük pedig 187. Az idén saját erőből átépítettek egy 50 férőhelyes istállót, felépítettek egy hán- tolót és egy darálót. Ezek is mind az állattenyésztés megalapozását szolgálják. Amit ez évben az állattenyésztés jövedelmezett volna, azt ezekben az épületekben vissza is kapta. így a jövedelem a növénytermelésből, a gyümölcsből, a szerződött ipari növényekből tevődött össze. Ahogy fentebb már írtam, az egy munkaegységre eső részesedés 50 forintot tett ki a szövetkezetben. Takarmányban tartalékoltak 332.000 forint értéket. Beruházásuk a kötelező 5 százalékkal szemben 7.5 százalék volt. A gépállomásnak és műtrágyáért saját erőből fizettek. A koi-ábbi évekről fennálló közép- és hosszú- lejáratú hitelbe 60.000 forintot törlesztettek. így zárták az esztendőt a Rákóczi TSZ-ben. Az idei terrek Ez évben még jobb eredményekre számítanak. A növénytermelésben fokozzák a szerződött növények arányát. Az állattenyésztésben is megindul az árutermelés. Július elsejére 40 darab hízót adnak el. Ehhez a süldő é* a takarmány is megvan. A lóállományt csökkenteni fogják, mert van egy saját Zetorjuk. A szarvasmarhatenyészíést akarják (Folytatás a 3. oldalon.)
