Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

KELETMAGYARORSZAG 1957. jűnius 19, szerda I'M. Nyílt levél Az intrika a pártegység ellensége Di% Mikecz Ödön kegyelmes úrnak Budapest <4 fehérh/vú tengerész legkiválóbb miniszte­rét, dr. Mikecz Ödönt, Horthy Miklós igazságügyi miniszterét itt láttuk Nyíregyházán. Fiatalosan mozgott, elegáns volt, nem látszott rajta, hogy több mint 12 év óta nem tartja kezében a kormány­­rúdat, nem hozza és nem írja alá a jogszabályokat. Fiatal volt, arca tele örömmel. Nem beszéltünk ve­le, de úgy gondoljuk, hogy talán azért örült, mert abban reménykedik, hogy nyíregyházi kiruccanása talán majd visszaszerzi a Mikeczeknek, a Kállayak­­nak a több tízezer holdakat, a kastélyokat és a bér­házakat. Valószínűleg azért volt ilyen jókedve, amikor a régi „vármegyébe” leugrott szétnézni. Bi­zonyára sok minden nem tetszett a kegyelmes úrnak. Valószínűleg nem tetszett, hogy a régi úri gentri fészekben, a vármegyeházán nem az Okoli­­csányiak, a Kállayak, a Mikecz ivadékok ülnek az íróasztalnál és nem ők döntenek, hogy kinek adja­nak patika jogot, dohánytermelési engedélyt, vitézi földeket, hanem a mezőgazdasági osztály élén Vin­­cze József dolgozó paraszt intézi a mezőgazdasági ügyeket, sokkal nagyobb szakértelemmel, mint Öméltósága Kauzsai László, vagy Vitéz Lázár fő­jegyző úr helyett Gulyás Emilné és így sorolhat­nánk tovább. Valószínűleg eszébe jutott, amikor a megyeházán intézte ügyes-bajos dolgait, a régi sza­bolcsi szállóige: Valamikor, 1890 körül Ferenc József látoga­tást tett a vármegyeházán. Egymásután mutatták be a tisztviselőket és amikor a hosszú sor végén egy fiatal 18 éves gyakornokot mutattak neki és az Mikecz néven mutatkozott be, őfelsége a követke­­zőket mondotta: „Gratulálok, ilyen fiatal és máris Mikecz." Vagyis ezelőtt elég volt, ha valakit Mikecznek hívtak, az már rangot, jövedelmet és beosztást jelentett. Mi amikor láttuk dr. Mikecz Ödön igazságügyi miniszter, volt kegyelmes urat, eszünkbe jutott dicstelen pályafutása. Eszünkbe jutott, hogy pusz­tán azért, mert Mikecznek hívták és részt vett sok­­ízben a Gencsyék agárvadászatán, egyszerre a sajtó­ügyek főnöke lett Budapesten, majd magyar királyi igazságügyi miniszter. Sok-sok jogfosztó törvényt szerkesztett, rövid lenne ez a levél felsorolni azo­kat a fasiszta intézkedéseket, amelyeket igazság­ügyi miniszteri intézkedése alatt nemcsak jóváha­gyott, hanem kezdeményezett is. Ha kikeresnénk az egykori Függetlenség, Vjmagyarság, a Pesti Hírlap számait, oldalakat olvashatnánk az ő dicsőítéséről, amikor a jogfosztó törvényeket az alsó- és felső­­házban előadta, ismertette és magyarázta, sok tíz­ezer annak a politikai pernek a száma, amelyet az ő igazságügyi minisztersége alatt lefolytattak. De nem találunk közöttük egyet sem, amikor ő élt volna az igazságügyi minisztert megillető jogával. A szegedi, váci országos börtönökben sínylődött po­litikai rabok mind ismerik dr. Mikecz Ödön nevét, legalább is annyiban, hogy kegyelmi kérvényük el­bírálásánál olvashatták „a miniszter nem kíván él­ni kegyelmezési jogával az ön ügyében." Nem tudjuk, mit keresett dr. Mikecz Ödön Nyíregyházán, s nem tudjuk, hogy kivel beszélge­tett, azonban őt és vele egyívásu társait megnyug­tathatjuk a következőkről: Soha többet nem lesz alkalom, hogy dr. Mikecz Ödön és társai kezükbe kerítsék a kormánykereket, nemcsak azért, mert a fehérlovú tengerész elment az élők sorából, hanem azért, mert a dolgozó nép megismerte őket, nem kívánja őket vissza, nem adja vissza a kastélyt, földet. Nem lesz többé a vármegyeházán Mikeczek. Okolicsányiak, Radnánszkiak uralma. Üzenjük te­hát Mikecz kegyelmes úrnak és kebelbeli barátai­nak, ne örüljenek, mert reményeik sohasem fognak megvalósulni. PÁLL GÉZA Az intrika, ez a vesze­delmes betegség több párt­­szervezetünkben felütötte a fejét és szedi áldozatait. — Bomlasztja a pártegységet, s elvonja a kommunisták figyelmet a legfontosabb feladatokról. A személyes­kedések, a „fúrkálás”, alap­talan vádak, s nem meg­alapozott véleménynyilvá­nítás éket ver a kommunis­ták közé. S mondjuk meg őszintén, hogy ezek ellen nem lépnek fel határozot­tan pártszervezeteinkben a kommunisták. Nem veszik észre, hogy az intrika az ellenségnek használ, az ő malmukra hajtja a vizet s alapot ad arra, hogy szem­be állítson elvtársakat egy­mással, akik talán hosszú ideje vállvetve dolgoztak a pártért. így került szembe Tóth Pálné elvtársnő, a záhonyi iskola fiatal igazgatónője Adám József elvtárssal, a párt-alapszervezet titkárá­val. Tóthné elvtársnő hosz­­szú időn keresztül együtt dolgozott az MDP záhonyi alapszervezetének vezetősé­gében Adám elvtárssal. — Munkáját mindig becsüle­tesen elvégezte. Nem volt panasz rá. Példás magatar­tást tanúsított. Az ellen­­forradalom idején sem csi­nált olyat, amiért szégyen­keznie kellene. Az intrika mégis odáig vezetett, hogy Tóthné elvtársnő a községi párt-alapezerveztböl átje­lentkezett az Üj Föld TSZ pártszervezetéhez. Holott a községi pártszervezetnél lenne a helye. Vajon miért? Állítólag azért, mert Adám elvtárs az egyik alkalom­mal 'ezeket mondta: „Lesz még maga bajban, mert az iskolából templomot akart csinálni!” Ez bosszantotta nagyon, hisz alaptalanul gyanúsították. Gondolta, ha a termelőszövetkezet párt­­szervezeténél végez párt­munkát, elkerüli az intri­kát, az alaptalan vádasko­dást. De vajon mondott-e ilyet Adám elvtárs? Állítá­sa szerint nem. Akkor mégis mi ad okot arra, hogy a pártszervezet egysé­gét ilyen esetek bomlasz­­szák, éket verjenek a kom­munisták közé?! Az a véle­mény, melyet valóban mondott Adám elvtárs Tóthné elvtársnőről, így hangzik: „Olyan párttag nem lehet soha Tóthné, mint én!” S ezt azért mondta Adám elvtárs, mert az igazgatónő valamivel később kérte az átigazolá­sát az MSZMP-be, mint Adám elvtárs. Ez tény, igaz. De vajon ez alapot ad-e arra, hogy az egyik kommunista ilyen véle­ményt alkosson a másik­ról? Egyáltalán nem! Az ellenforradalom ide­je alatt valóban helyt állt Ádám elvtárs. Az elsők kö­zött szervezte a pártot Zá­honyban. Mint a volt MDP községi szervezetének a titkára sokat dolgozott, tal­palt, s képességeihez mér­ten ellátta a feladatokat. De mint minden ember, aki dolgozik, ő is követett el hibákat. Ezek egy része a pártszervezet vezetésében, a módszerekben, másrészt pedig az elvtársakkal való nem elvtársias kapcsolat­ban mutatkozott meg. Egy személyben akarta vezetni a pártszervezetet. A párt­­megbizat.ásokat parancsoló módon, utasításszerűen ad­ta ki. A jegyzőkönyveket csak ő írta alá egyedül. Csak az volt a jó és helyes, amit ő mondott. S akara­tát, elképzelését tüzön-vizen keresztülvitte. Az elért eredményről úgy beszélt, mintha az egyedül az ö munkájának a gyümölcse lenne. Ez sértette, bántotta több kommunista önérze­tét, lelkületűt. Igaz, hogy e hibájáji igyekszik változ­tatni Adám elvtárs az utóbbi időben. A szerény­séggel és bírálattal azon­ban még mindig hadilábon áll. A pártélet lenini szabá­lyainak megsértése félénk­ké, s nem valami gerin­cessé nevelte a kommunis­tákat. Ezért is ment át a tsz. pártszervezetéhez Tóth­né, s hasonló okok miatt akar pártmunkát végezni az Üj Föld TSZ pártszerve­zetében P. Béres Károly egyénileg dolgozó paraszt kommunista. Féltek és fél­nek még ma is egyesek at­tól, hogy Ádám elvtárs pa­rancsolgatni fog. A kommunisták szembe mernek nézni a nehézsé­gekkel, a hibákkal. Adám elvtársnak is szembe kell nézni, s le kell ülnie Tóth­né elvtársnővel, valamint a többiekkel és elvtársi mó­don kell megbeszélni a problémákat. Nem szabad a „hallottamra”, a „moml­­tákra” és a hasonlókra ala­pozni, mert ezek jó talajt biztosítanak az intrikának, annak, hogy szembe állít­son kommunistákat egy­mással A helytelen veze­tési módszereket is a sutba kell dobni, (mert azok az intrikával együtt halálos ellenségei , a párt szilárd elvi egységének. A revizio­nista, jobboldali opportu­nista nézetek így is beha­tolhatnak a pártba, s az ellenségnek az a célja, hogy vagy így, vagy úgy bom­lassza a kommunisták egy­ségét. Ezt pedig minden párttagnak kötelessége megakadályozni! Farkas Kálmán.' Hír a Német Demokratikus Köztársaságból Lj keskeny film vetítőgép A drezdai Aspecta gyár újfajta 8 mm-es keskeny­­film vetítőgépet szerkesz­tett, amelyet először majd a lipcsei őszi vásáron mu­tatnak be. A gépet újfajta körforgó-pillával szerelték fel, amely biztosítja a film üzemzavar nélküli forgatá­sát. Az 1:2,8,18-as objektívű vetítőgép kitűnik kiváló képfényességével. A gép to­vábbi előnyei közé tartozik a tolóellenállóképesség, amely a motor forgásszá­mát úgy szabályozhatja, hogy a gépen másodpercen­ként 12—18 kép haladjon át. A gyár másik újdon­sága a „Multifoo 2” eine-Növekvő bizalommal... (A tanácsülések tapasstalatai a buktái járásban) Járásunkban az ellenfor­radalom időszakában kevés tanácstag feledkezett meg a nép beléje helyezett bi­zalmáról. Ritka volt az olyan tanácstag, aki szó­szólója volt az ellenforra­dalomnak. Az áprilisi, de még a májusi tanácsülése­ken is többek között egyik fő célkitűzés volt annak tisztázása, hogy tanácstag­jaink hogyan állták meg helyüket a kritikus idő­szakban. összeférhetetlen­ségi eset mindössze 3 ta­nácstagnál fordult elő Bak­­talórántházán és Székely községekben. Ettől függet­lenül a nagy vihar minden­kit megrázott, mindent szét­zilált. Szinte elölről kezd­tük a közrend kialakítását. Jó helyi politika — élénkülő tömegkapcsolat A szocialista jellegű kon­szolidáció terjedését a kö­vetkező számok tükrözik: Amíg áprilisban 358 tanács­tag, addig májusban már 402 tanácstag vett részt aktívan a tanácstagi muri­sában. Az áprilisi tanács­üléseken 102 tanácstag szó­­.alt fel és 41 konkrét ja­vaslat hangzott el. Május­ban már 129 felszólalás tör­tént, amelynek jelentős része előremutató volt és nelyes javaslatok megvaló­sításával foglalkozott. Mind nagyobb önállóság és ma­gabiztosság nyivánult meg a helyi politika kialakítá­sában, egészséges bíráló hang és vitaszellem vált uralkodóvá a napirend ki­alakításában, a határozatok meghozatalában, egyszóval határozott élénkség kapott S lábra a közéleti tevékeny­­» ség’oen. Természetes, hogy az élénkülő tanácstagi mun­kával párhuzamosan a köz­ségi tanácsok tömegkapcso­lata is kibontakozóban van. Ezt igazolja az, hogy a márciusi tanácsüléseken megjelent 68 vendéggel szemben májusban már 238 vendég jelent meg. Valószí­nűleg a meg nem jelent, de az utólag érdeklődő dol­gozók száma ennek a több­szöröse. A korábbi hóna­pokban megtartott községi tanácsülések egyik fontos tapasztalata szerint minél inkább törekednek közsé­geink a helyes arányú, reális helyi politika kiala­kítására, annál inkább nö­vekszik a tanácstagok kez­deményező tevékenysége és fokozódik a falu dolgozó tömegeinek érdeklődése, erősödik tanácsához fűződő kapcsolata. A tanácsi pártcsoportok Jontos szerepe Ahol a végrehajtó bizott­ságok vezetői nagy gondot fordítottak a tanácsülés ,jó előkészítésére, a napirend helyes megválasztására, konkrét határozati javasla­tok kidolgozására, ott mind a tanácsülések lefolyása és a határozatok meghozatala, mind pedig a végrehajtó és azt segítő ellenőrző munka jó eredményeket szült. Kü­lönösen hangsúlyozni kell a pártcsoportók .fontos szere­pét a tanácsok működésé­ben, mint a sikerek eléré­sének fontos zálogát. A ta­nácsi pártcsoport kommu­nistái nemcsak jó példá­jukkal járnak elől a pontos megjelenésben, a javasla­tok megtételében és a ha­tározatok végrehajtásában, hanem bátorítják és neve­lik a többi tanácstagot. — Előzetes véleményt kérnek a megvitatásra kerülő prob­lémákról. Meghallgatják egyéb észrevételeiket és vezésű nagyítókészülék s?á-i mára készített színes szűrő­­berendezés, amely lehetővé teszi az agfacolor kisképes negatívfilmek színes nagyí­tását. A színes szűrőberen­dezést a lámpaház helyére állítják. A fényforrást pe­dig egy 250 kw-os lámpa biztosítja. mint leglájékozottabb ta­nácstagok segítenek a vég­rehajtó bizottság vezetőinek munkájában. Ügyelnek ar­ra, hogy a párthatározat».!; szelleme érvényesüljön,; hogy a tanácstagság sorai­ban minél szélesebbkörű egység jöjjön létre a helyes célkitűzések és megvalósí­tásuk tekintetében. A pártcsoportok elébb vázolt tevékenységének kezdete több helyen ész­lelhető és az eddigi jój eredményekben feltétlenül részesek. De általánosnak' még nem mondható ez. A napirendi potiiok és határo­zatok tanulságai A májusi tanácsüléseken általában minden,községben a mezőgazdaság helyi fel­adatai szerepeltek egyik na­pirendi pontként. Különö­sen a növényápolás és nö­vényvédelem kérdései fog­lalkoztatták a tanácstago­kat. Néhány községben, mint N'yirmadán is a ter­melőszövetkezet helyzetét ismertette a községi gazda­sági felügyelő. (Sajnos, a beszámolóknak még csak kisebb része foglalkozik fon­tosságának megfelelő mér­tékben a község szövetke­zeti mozgalmával.) Számos helyen jó javas­lat hangzott el. Például Ramocsaházán Lucskai Já­nos tanácstag a növény­ápolási munkák sürgetése mellett előremutatott ■ a nyári aratási és cséplési (Folytatás a 3. oldalon)!

Next

/
Thumbnails
Contents