Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-19 / 141. szám
KELETMAGYARORSZAG 1957. jűnius 19, szerda I'M. Nyílt levél Az intrika a pártegység ellensége Di% Mikecz Ödön kegyelmes úrnak Budapest <4 fehérh/vú tengerész legkiválóbb miniszterét, dr. Mikecz Ödönt, Horthy Miklós igazságügyi miniszterét itt láttuk Nyíregyházán. Fiatalosan mozgott, elegáns volt, nem látszott rajta, hogy több mint 12 év óta nem tartja kezében a kormányrúdat, nem hozza és nem írja alá a jogszabályokat. Fiatal volt, arca tele örömmel. Nem beszéltünk vele, de úgy gondoljuk, hogy talán azért örült, mert abban reménykedik, hogy nyíregyházi kiruccanása talán majd visszaszerzi a Mikeczeknek, a Kállayaknak a több tízezer holdakat, a kastélyokat és a bérházakat. Valószínűleg azért volt ilyen jókedve, amikor a régi „vármegyébe” leugrott szétnézni. Bizonyára sok minden nem tetszett a kegyelmes úrnak. Valószínűleg nem tetszett, hogy a régi úri gentri fészekben, a vármegyeházán nem az Okolicsányiak, a Kállayak, a Mikecz ivadékok ülnek az íróasztalnál és nem ők döntenek, hogy kinek adjanak patika jogot, dohánytermelési engedélyt, vitézi földeket, hanem a mezőgazdasági osztály élén Vincze József dolgozó paraszt intézi a mezőgazdasági ügyeket, sokkal nagyobb szakértelemmel, mint Öméltósága Kauzsai László, vagy Vitéz Lázár főjegyző úr helyett Gulyás Emilné és így sorolhatnánk tovább. Valószínűleg eszébe jutott, amikor a megyeházán intézte ügyes-bajos dolgait, a régi szabolcsi szállóige: Valamikor, 1890 körül Ferenc József látogatást tett a vármegyeházán. Egymásután mutatták be a tisztviselőket és amikor a hosszú sor végén egy fiatal 18 éves gyakornokot mutattak neki és az Mikecz néven mutatkozott be, őfelsége a következőket mondotta: „Gratulálok, ilyen fiatal és máris Mikecz." Vagyis ezelőtt elég volt, ha valakit Mikecznek hívtak, az már rangot, jövedelmet és beosztást jelentett. Mi amikor láttuk dr. Mikecz Ödön igazságügyi miniszter, volt kegyelmes urat, eszünkbe jutott dicstelen pályafutása. Eszünkbe jutott, hogy pusztán azért, mert Mikecznek hívták és részt vett sokízben a Gencsyék agárvadászatán, egyszerre a sajtóügyek főnöke lett Budapesten, majd magyar királyi igazságügyi miniszter. Sok-sok jogfosztó törvényt szerkesztett, rövid lenne ez a levél felsorolni azokat a fasiszta intézkedéseket, amelyeket igazságügyi miniszteri intézkedése alatt nemcsak jóváhagyott, hanem kezdeményezett is. Ha kikeresnénk az egykori Függetlenség, Vjmagyarság, a Pesti Hírlap számait, oldalakat olvashatnánk az ő dicsőítéséről, amikor a jogfosztó törvényeket az alsó- és felsőházban előadta, ismertette és magyarázta, sok tízezer annak a politikai pernek a száma, amelyet az ő igazságügyi minisztersége alatt lefolytattak. De nem találunk közöttük egyet sem, amikor ő élt volna az igazságügyi minisztert megillető jogával. A szegedi, váci országos börtönökben sínylődött politikai rabok mind ismerik dr. Mikecz Ödön nevét, legalább is annyiban, hogy kegyelmi kérvényük elbírálásánál olvashatták „a miniszter nem kíván élni kegyelmezési jogával az ön ügyében." Nem tudjuk, mit keresett dr. Mikecz Ödön Nyíregyházán, s nem tudjuk, hogy kivel beszélgetett, azonban őt és vele egyívásu társait megnyugtathatjuk a következőkről: Soha többet nem lesz alkalom, hogy dr. Mikecz Ödön és társai kezükbe kerítsék a kormánykereket, nemcsak azért, mert a fehérlovú tengerész elment az élők sorából, hanem azért, mert a dolgozó nép megismerte őket, nem kívánja őket vissza, nem adja vissza a kastélyt, földet. Nem lesz többé a vármegyeházán Mikeczek. Okolicsányiak, Radnánszkiak uralma. Üzenjük tehát Mikecz kegyelmes úrnak és kebelbeli barátainak, ne örüljenek, mert reményeik sohasem fognak megvalósulni. PÁLL GÉZA Az intrika, ez a veszedelmes betegség több pártszervezetünkben felütötte a fejét és szedi áldozatait. — Bomlasztja a pártegységet, s elvonja a kommunisták figyelmet a legfontosabb feladatokról. A személyeskedések, a „fúrkálás”, alaptalan vádak, s nem megalapozott véleménynyilvánítás éket ver a kommunisták közé. S mondjuk meg őszintén, hogy ezek ellen nem lépnek fel határozottan pártszervezeteinkben a kommunisták. Nem veszik észre, hogy az intrika az ellenségnek használ, az ő malmukra hajtja a vizet s alapot ad arra, hogy szembe állítson elvtársakat egymással, akik talán hosszú ideje vállvetve dolgoztak a pártért. így került szembe Tóth Pálné elvtársnő, a záhonyi iskola fiatal igazgatónője Adám József elvtárssal, a párt-alapszervezet titkárával. Tóthné elvtársnő hoszszú időn keresztül együtt dolgozott az MDP záhonyi alapszervezetének vezetőségében Adám elvtárssal. — Munkáját mindig becsületesen elvégezte. Nem volt panasz rá. Példás magatartást tanúsított. Az ellenforradalom idején sem csinált olyat, amiért szégyenkeznie kellene. Az intrika mégis odáig vezetett, hogy Tóthné elvtársnő a községi párt-alapezerveztböl átjelentkezett az Üj Föld TSZ pártszervezetéhez. Holott a községi pártszervezetnél lenne a helye. Vajon miért? Állítólag azért, mert Adám elvtárs az egyik alkalommal 'ezeket mondta: „Lesz még maga bajban, mert az iskolából templomot akart csinálni!” Ez bosszantotta nagyon, hisz alaptalanul gyanúsították. Gondolta, ha a termelőszövetkezet pártszervezeténél végez pártmunkát, elkerüli az intrikát, az alaptalan vádaskodást. De vajon mondott-e ilyet Adám elvtárs? Állítása szerint nem. Akkor mégis mi ad okot arra, hogy a pártszervezet egységét ilyen esetek bomlaszszák, éket verjenek a kommunisták közé?! Az a vélemény, melyet valóban mondott Adám elvtárs Tóthné elvtársnőről, így hangzik: „Olyan párttag nem lehet soha Tóthné, mint én!” S ezt azért mondta Adám elvtárs, mert az igazgatónő valamivel később kérte az átigazolását az MSZMP-be, mint Adám elvtárs. Ez tény, igaz. De vajon ez alapot ad-e arra, hogy az egyik kommunista ilyen véleményt alkosson a másikról? Egyáltalán nem! Az ellenforradalom ideje alatt valóban helyt állt Ádám elvtárs. Az elsők között szervezte a pártot Záhonyban. Mint a volt MDP községi szervezetének a titkára sokat dolgozott, talpalt, s képességeihez mérten ellátta a feladatokat. De mint minden ember, aki dolgozik, ő is követett el hibákat. Ezek egy része a pártszervezet vezetésében, a módszerekben, másrészt pedig az elvtársakkal való nem elvtársias kapcsolatban mutatkozott meg. Egy személyben akarta vezetni a pártszervezetet. A pártmegbizat.ásokat parancsoló módon, utasításszerűen adta ki. A jegyzőkönyveket csak ő írta alá egyedül. Csak az volt a jó és helyes, amit ő mondott. S akaratát, elképzelését tüzön-vizen keresztülvitte. Az elért eredményről úgy beszélt, mintha az egyedül az ö munkájának a gyümölcse lenne. Ez sértette, bántotta több kommunista önérzetét, lelkületűt. Igaz, hogy e hibájáji igyekszik változtatni Adám elvtárs az utóbbi időben. A szerénységgel és bírálattal azonban még mindig hadilábon áll. A pártélet lenini szabályainak megsértése félénkké, s nem valami gerincessé nevelte a kommunistákat. Ezért is ment át a tsz. pártszervezetéhez Tóthné, s hasonló okok miatt akar pártmunkát végezni az Üj Föld TSZ pártszervezetében P. Béres Károly egyénileg dolgozó paraszt kommunista. Féltek és félnek még ma is egyesek attól, hogy Ádám elvtárs parancsolgatni fog. A kommunisták szembe mernek nézni a nehézségekkel, a hibákkal. Adám elvtársnak is szembe kell nézni, s le kell ülnie Tóthné elvtársnővel, valamint a többiekkel és elvtársi módon kell megbeszélni a problémákat. Nem szabad a „hallottamra”, a „momltákra” és a hasonlókra alapozni, mert ezek jó talajt biztosítanak az intrikának, annak, hogy szembe állítson kommunistákat egymással A helytelen vezetési módszereket is a sutba kell dobni, (mert azok az intrikával együtt halálos ellenségei , a párt szilárd elvi egységének. A revizionista, jobboldali opportunista nézetek így is behatolhatnak a pártba, s az ellenségnek az a célja, hogy vagy így, vagy úgy bomlassza a kommunisták egységét. Ezt pedig minden párttagnak kötelessége megakadályozni! Farkas Kálmán.' Hír a Német Demokratikus Köztársaságból Lj keskeny film vetítőgép A drezdai Aspecta gyár újfajta 8 mm-es keskenyfilm vetítőgépet szerkesztett, amelyet először majd a lipcsei őszi vásáron mutatnak be. A gépet újfajta körforgó-pillával szerelték fel, amely biztosítja a film üzemzavar nélküli forgatását. Az 1:2,8,18-as objektívű vetítőgép kitűnik kiváló képfényességével. A gép további előnyei közé tartozik a tolóellenállóképesség, amely a motor forgásszámát úgy szabályozhatja, hogy a gépen másodpercenként 12—18 kép haladjon át. A gyár másik újdonsága a „Multifoo 2” eine-Növekvő bizalommal... (A tanácsülések tapasstalatai a buktái járásban) Járásunkban az ellenforradalom időszakában kevés tanácstag feledkezett meg a nép beléje helyezett bizalmáról. Ritka volt az olyan tanácstag, aki szószólója volt az ellenforradalomnak. Az áprilisi, de még a májusi tanácsüléseken is többek között egyik fő célkitűzés volt annak tisztázása, hogy tanácstagjaink hogyan állták meg helyüket a kritikus időszakban. összeférhetetlenségi eset mindössze 3 tanácstagnál fordult elő Baktalórántházán és Székely községekben. Ettől függetlenül a nagy vihar mindenkit megrázott, mindent szétzilált. Szinte elölről kezdtük a közrend kialakítását. Jó helyi politika — élénkülő tömegkapcsolat A szocialista jellegű konszolidáció terjedését a következő számok tükrözik: Amíg áprilisban 358 tanácstag, addig májusban már 402 tanácstag vett részt aktívan a tanácstagi murisában. Az áprilisi tanácsüléseken 102 tanácstag szó.alt fel és 41 konkrét javaslat hangzott el. Májusban már 129 felszólalás történt, amelynek jelentős része előremutató volt és nelyes javaslatok megvalósításával foglalkozott. Mind nagyobb önállóság és magabiztosság nyivánult meg a helyi politika kialakításában, egészséges bíráló hang és vitaszellem vált uralkodóvá a napirend kialakításában, a határozatok meghozatalában, egyszóval határozott élénkség kapott S lábra a közéleti tevékeny» ség’oen. Természetes, hogy az élénkülő tanácstagi munkával párhuzamosan a községi tanácsok tömegkapcsolata is kibontakozóban van. Ezt igazolja az, hogy a márciusi tanácsüléseken megjelent 68 vendéggel szemben májusban már 238 vendég jelent meg. Valószínűleg a meg nem jelent, de az utólag érdeklődő dolgozók száma ennek a többszöröse. A korábbi hónapokban megtartott községi tanácsülések egyik fontos tapasztalata szerint minél inkább törekednek községeink a helyes arányú, reális helyi politika kialakítására, annál inkább növekszik a tanácstagok kezdeményező tevékenysége és fokozódik a falu dolgozó tömegeinek érdeklődése, erősödik tanácsához fűződő kapcsolata. A tanácsi pártcsoportok Jontos szerepe Ahol a végrehajtó bizottságok vezetői nagy gondot fordítottak a tanácsülés ,jó előkészítésére, a napirend helyes megválasztására, konkrét határozati javaslatok kidolgozására, ott mind a tanácsülések lefolyása és a határozatok meghozatala, mind pedig a végrehajtó és azt segítő ellenőrző munka jó eredményeket szült. Különösen hangsúlyozni kell a pártcsoportók .fontos szerepét a tanácsok működésében, mint a sikerek elérésének fontos zálogát. A tanácsi pártcsoport kommunistái nemcsak jó példájukkal járnak elől a pontos megjelenésben, a javaslatok megtételében és a határozatok végrehajtásában, hanem bátorítják és nevelik a többi tanácstagot. — Előzetes véleményt kérnek a megvitatásra kerülő problémákról. Meghallgatják egyéb észrevételeiket és vezésű nagyítókészülék s?á-i mára készített színes szűrőberendezés, amely lehetővé teszi az agfacolor kisképes negatívfilmek színes nagyítását. A színes szűrőberendezést a lámpaház helyére állítják. A fényforrást pedig egy 250 kw-os lámpa biztosítja. mint leglájékozottabb tanácstagok segítenek a végrehajtó bizottság vezetőinek munkájában. Ügyelnek arra, hogy a párthatározat».!; szelleme érvényesüljön,; hogy a tanácstagság soraiban minél szélesebbkörű egység jöjjön létre a helyes célkitűzések és megvalósításuk tekintetében. A pártcsoportok elébb vázolt tevékenységének kezdete több helyen észlelhető és az eddigi jój eredményekben feltétlenül részesek. De általánosnak' még nem mondható ez. A napirendi potiiok és határozatok tanulságai A májusi tanácsüléseken általában minden,községben a mezőgazdaság helyi feladatai szerepeltek egyik napirendi pontként. Különösen a növényápolás és növényvédelem kérdései foglalkoztatták a tanácstagokat. Néhány községben, mint N'yirmadán is a termelőszövetkezet helyzetét ismertette a községi gazdasági felügyelő. (Sajnos, a beszámolóknak még csak kisebb része foglalkozik fontosságának megfelelő mértékben a község szövetkezeti mozgalmával.) Számos helyen jó javaslat hangzott el. Például Ramocsaházán Lucskai János tanácstag a növényápolási munkák sürgetése mellett előremutatott ■ a nyári aratási és cséplési (Folytatás a 3. oldalon)!
