Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-18 / 140. szám

4

KELET MAGYARORSZÁG

1957. június 18, kedd

Minden második családnak új háza vanj

u ssamostaíár falvi Ady Endre 1 ermelőssö vétkeseiben

Kicsiny szamosmenti község Szamostalárfalva, de mégis olyan termelőszövetkezete van, amelyik híres az egész járásban, de még a megyében is. Közel tíz esztendős ez a termelőszövetkezet. De ne öltsük egyik szavunkat a másikba, mondjunk el mindent szép sorjában.

Igaz, nem illik a lassúság hozzájuk, mert az Ady Endre Termelőszövetkezet tagjai igen gyorsan fejlesztették közös gazdaságukat. 1948-ban alakult a szövetkezet, de 1950-ben már alig volt olyan család a faluban, amelyik ne lett volna e nagy család tagja. Ma is 116 tagja van a szövetkezetnek.

Az ellenforradalom züllesztő szele nem tudott nagy kárt tenni a szamostatárfalvi szövetkezetnek. Öt család lépett ki mindössze, de nagyon jellemző, hogy még az ellenforradalom időszakában is volt új belépő. — Gyökér János családjával a legnagyobb zűrzavar közepette kérte felvételét és ma is szorgalmasan dolgozó tagja a termelőszövetkezetnek. Sem állatállományban, sem gazdasági felszerelésben nem esett kár. Nagyon szép a közel 100 holdas gyümölcsösük is, amelyből 20 vagont exportra szerződtek és ezért most kaptak 400.000 forintot.

Nagy újság volt a minap

a szövetkezetben. Illetve nem is annyira az Ady TSZ számára volt ez újság, mint a környék számára. A szövetkezetben előleget osztottak június 6-án. Egy munkaegységre 45.50 forintot. S itt önkénytelenül vetődik fel a kérdés:

Milyen lcs% as éri jövedelem ?

Az elnök Bódi Sándor válaszol a kérdésre. Azt mondja:

— A számítás szerint 88 forint 60 fillér jut majd egy munkaegységre. Ez a terv, de ezt valószínűleg túlszárnyalja a szövetkezet tagsága. Persze az alapszabályszerint osztunk. Szövetkezeti alapra is tartalékolunk.

A következő kérdésünk az volt, hogy miként alakult általában eddig a tagok egyéni jövedelme. A válasz itt is megnyugtató.

— 1951 óta harminckét család épített új házat, kétszobás összkomfortosokat. Tehát minden második család, mert 66 család van összesen a termelőszövetkezetben. Majdcsak min. den házban új bútor van. Az idén is tovább folynak a családi-házak építkezései. Most épít házat például a szövetkezet könyvelője is. Segít a szövetkezet a tagoknak a ház építésében úgy is, hogy saját teherautóján szállítja a szükséges anyagot az építkezéshez.

A mostani előlegosztáskor nem egy család vitt haza közel húszezer forintot. Mint Fehér Gyulaék.; Ök 19.600 forintot, Pétert' Miklós pedig 18.600 forin-J tot kapott.

Mivel dicsekedhet még' a szövetkezet?|

— Van saját teherautója

a szövetkezetnek, azzal szállítjuk minden reggel a tagokat, mert az urai határban van 100 hold földünk. Autó nélkül bizony nagyon messze van. A múlt hét szerdáján voltunk. Nyíregyházán. Vettünk egy .,Zetort”\ pótkocsit, összesen 110.000 forint értékben és most még aratógépet szeretnénk venni és az idén már azzal tervezzük elvégezni az aratást, mert van bőven mit aratni, egyedül búzából több mint 100 holdat vetettünk.

Azt is megtudtuk, hogy; ennyi vásárlás és előlegosz-j tás után még mindég maradt a banki számlájukon!

240.000 forint. Tehát ha al tagok érdeke úgy kívánja aratás után még egyszer! tudnak előleget osztani. Van jövedelem az Ady; Termelőszövetkezetben, de! dolgoznak a tagok is. Nem; kell biztatni őket, már haj-! nah 3 órakor indul velük; ag autó az urai határba! és jó' kedvvel végzik a; munkát, aminek meg van a gyümölcse.

S-né.*

Meghívták Japánba a Nagy Színház baiettegyiittesét

A moszkvai Nagy Színház balettegyüttese „A művészet barátai társaságának” és az „Iomiuri” c. lap szerkesztőségének meghívására vendégszereplésre készül Japánba.

Az együttes előreláthatólag 50 emberből fog állni, s olyan neves balettáncosok lesznek közöttük, mint

O. Lépésinszkaja, V. Preobrazsenszkij, R. Karelszkaja, A. Radunszkij stb.

Az együttes Japánban

részleteket mutat be «<, ,.Diótörő'’, ..Hattyúk tava”,é ..Bahcsiszeráji szökőkút”,* „Coppélia”, „Hamupipőke”, c. balettekből, előadja a

i.Vaipu rgis-éjt”, a „Faust” c. operából, valamint orosz, szovjet és nyugateurópai zeneszerzők műveit. A zenekart G. Rozsgyesztvenszkij vezényli.

A balettegyüttes japáni vendégszereplésére előreláthatólag augusztus utolsó napjaiban kerül sor.

kü&ző&éto’

Két diáklánnyal találkoztam a nagykállói g-imnazivrtt udvarán. Az egyik a. pipacsnál is élénkebb ruhát viselt, nyakán divatos nyakék csillogott, nézése, komolyra, olykor szigorúra hajolt, ajka mint a rózsa.

A másik...? Feketeszemv és vidám. Minden szava egy eleven mosoly. A nevetése? Mint ezüst harangok játéka.

A tűzpiros egy érettségiző volt, a huszonhat közül, aki még kívül volt a küszöbön, a feketeszemű, az egyik legmegnyugtatóbb emberi érzés tulajdonosa. Érett ember. Átlépte az Élet küszöbét. Most ő a legboldogabb lány a világon. Nézése elárulta, nem csodálkozna, ha ebből az alkalomból letérne pályájáról a bujkáló hold, legszebb fényüket szórnák a csillagok és minden teremtett lélek megtudná, hogy egy igazán boldog ember van ma a világon.

Nevetve és észrevétlenül nyitott be az Élet kapuján. Alig vette észre, hogy mellette szorong majd az egész osztály s legtöbbjük arcán az a leírhatatlan kifejezés, melyet szerényen csak örömnek szoktak ne-, vezni. A jövőről beszéltek. Mellette állt az iskola pingpong bajnoka. Vajda Laci, előtte Kiss Gizella, aki Kállósemjénből járt iskolába, s a többiek. Gizi hahotázva újságolta, hogy meg van magával elégedve jól ért’ és pedagógus lesz.

Tóth Jancsi, aki évközben nem volt mindig az el* sók között, az érettségin kivágta a rezet és mindenáron vasúti tiszt akar lenni. Szilvási Feri valami orvosi köpenyről beszélt és betegekről, mellette álltak néhányan. Egy nyúlánk lány kertelés nélkül kijelentette, hogy férjhez megy az érettségi után. Távolabb egy nagyobb csoportban arról beszélgettek, hogy a termelőmunkában helyezkednek el.

Nem volt könnyű kifürkészni, mire gondolt a kedélyes forgatagba a feketeszemü lány. Gondolatban édesanyja nyakába borul, testvéren csókolja meg, vagy egy kedves férfi arc cirógatását tűri...? Annyit talán mégis elárult a nyitott szempár: A jövőre gondolt, 26 társával együtt. A legfontosabbra, megállni ingadozás nélkül és emelt fővel az Élet kapujában .. . S ha a cél világos, bátran el lehet indulni...

P. Gt

Kínában, mint ismeretes, a kínai népen belüli ellentmondások kérdése körül széleskörű vita folyik. Ez a vita kiterjed azokra a módszerekre is, amelyekkel ezeket az. ellentéteket fel lehet oldani. Ahhoz, hogy a nagy jelentőségű vita sikerre vezessen, szükséges, hogy a kommunista párt, mint az ország vezető ereje, elsőként alkalmazza ezeket a módszereket és küszöbölje ki az ellentmondások okait. A kommunistáknak ketl élenjárniuk a bürokrácia elleni harcban, mert a bürokrácia elszakítja a vezetőket a tömegektől s így egyik fő oka a népen belüli ellentmondásoknak. Harcolnia kell a kommunista pártnak a szubjektívizmus ellen, amely egyoldalú ítéletre és nem tárgyilagos helyzetre építi a cselekvést és így szakadást, s kollektívával, a tömegekkel való szembenállást idéz elő. A kommunistáknak ki kell küszöbölniök a szektásságot is, amely a belső ellentmondásokat úgy tekinti, mint a nép és ellenségei közötti ellentmondásokat s ezeket kiélezi, súlyosbítja, de meg nem oldja. A kommunistáknak e célok érdekében harcolniuk kell a bürokratizmus, a szubjektívizmus és a szektásság ellen, elsősorban saját magukban küzdve le ezeket a hibákat, tehát saját munkaterületükön, saját ideológiai felfogásukban, saját pártjukon belül.

A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága április 27-én kelt határozatával tehát kampányt indított a párt munkastílusának megjavításáért, ideológiai színvonalának felemeléséért, a fent elsorolt három I „izmus” kiküszöböléséért. | A határozat emlékeztet arra, hogy 1942-ben hasonló kampány folyt a szubjektívizmuson és a szektásságon kívül a dogmatizmus kiküszöböléséért. 1942 óta azonban a párt tagjainak létszáma 800 000-ről 12

millióra emelkedett és „sok elvtárs nem érti, vagy nem érti eléggé az új helyzetet és afc új feladatokat”. Ezenfelül, mivel a párt az egész országban uralkodó helyzetet tölt be és megszerezte a népi tömegek támogatását, sok elvtárs hajlandó tisztán adminisztratív eszközök alkalmazására, mintha ezek megfelelők lennének a problémák megoldására. Egyes ingadozó elemeket pedig megfertőz a Koumintang munkastílusának öröksége, amelyet a régi társadalom hagyott ránk s ezek az elvtársak hajlamosak arra, hogy magukat kiváltságosaknak tekintsék.” A párton belüli kampány Mao Ce-tung két beszámolójára épül, az egyiket februárban mondotta el a Legfelső Államtanács ülésén, a másikat pedig márciusban az országos propaganda-értekezleter, a nép belső ellentmondásairól. A kampány középpontjába a tévedések és elhajlások kiküszöbölése érdekében azokat a módszereket állítják, amelyeket az említett ellentmondások nelyes feloldása céljából követni kell.

„Olyan ideológiai nevelési ! mozgalomról van !szó’ — hangzik a határozat —, amelyet komolyan kell végrehajtani, de ugyanakkor az enyhe szellő, vagy a langyos eső gyengédségével”. A kínai politikai nyelvben gyakran találkozunk ilyen csaknem költői meglátásra valló kifejezésekkel. Ez a hasonlat jól kidomborítja azt a tényt, hogy a kampány egyáltalán nem akar valamiféle tisztogatás lenni, nem kegyetlen és kíméletlen, hanem az egység utáni vágytól vezetett erőfeszítés, amelynek célja termékenyebbé, elevenebbé tenni a párt öntudatát és munkáját úgy, ahogy az „enyhe szellő és a langyos eső” tavasszal felélénkíti az egész természetet.

„A kampánynak — folytatódik a határozat — megfelelő arányú bírálatra és önbírálatra kell épülnie. Az erre vonatkozó gyűlések nem haladhatják meg a kisebb taggyűlések, vagy vitacsoportok kereteit. Jobban kell alkalmazni a közvetlen, őszinte, clvtársias eszmecserék módszerét, egyéni beszélgetéseket kell folytatni, mert a nagyméretű gyűlések veszélyeztetik a bírálat és az önbirálat mélységét. A bírálatban és az önbírálatban szilárdan azt az elvet kell követni, hogy mindenki „megmondja mindazt, amit tud, fenntartás nélkül, nem szabad szidni azt, aki beszél, hanem figyelemmel meg

vitani az elkövetett hiba- j kát s az el nem követett hibákat is kerülni kell.” „Nem szabad helyesnek tartani mindazt, amit mi teszünk és elvetni más bírálatát. Ugyanakkor azonban a bírálóknak is ragaszkodniuk kell a lényekhez, a tények konkrét elemzéséhez, nehogy negative ítéljenek meg mindent, amit a megbírált személy végzett, mert így egyoldalú és túlzó bírálat alakulna ki. Mindenkinek nyílt szívvel kell meghallgatnia a mások véleményét, és lelkes meggyőződéssel kell kifejtenie sajátját. A bírálatot azonban nem szabad rákényszeríteni az olyan személyre, aki azt nem hajlandó elfogadni. A lehetőség szerint minden esetben le kell vonni a szükséges következtetéseket az elvi kérdésekre vonatkozó megállapításokból, de mindenkinek meg kell adni a jogot arra, hogy megmaradjon saját, eltérő véleménye mellett”.

A határozat megállapít-' ja, hogy mindazokkal szemben, akikről a kampány során bebizonyosodik, hogy hibákat követtek cl, vagy elhajlásokba est„k, „csali* a törvény, vagy a fegyelem' súlyos megsértése esetén szabad fegyelmi intézkedéseket foganatosítani. Azok, akik tévedtek, pozitív és türelmes segítséget kapnak, hogy tanuljanak a múltból, legyenek figyeltessek meg a betegségei.

gyógyítsák a betegeket.” A határozat szerint ebben a kampányban „szívesen látják” olyan személyek részvételét is, akik nem tagjai a pártnak. Ez azonban csak a legteljesebb önkéntesség alapján, a legkisebb kényszer nélkül történhetik meg és az ilyen személyek bármikor a legteljesebb szabadságban visszavonulh itnak a kampánytól.

A határozat egyik bekezdése azt javasolja a pártvezetőknek, kivétel nélkül, hogy ha egészségük engedi, idejük egy részét ford lsák munkások, vagy parasztok között végzett fizikai munkára. Ez egyik módja lehet annak, hogy a pórt megerősítse kapcsolatait a dolgozó tömegekkel, hogy megakadályozza a vezetők elszigetelődését a néptől, hogy lehetetlenné tegye egyes vezetők „úrhatnamságát”.

Meg kell végül jegyeznünk, hogy a határozat szerint ezt a l.ampányt a felső pártszervezetekben kell elindítani s ezeken a szervezeteken belül a gondolkodási mód és a munkastílUj megjavításának éppen a vezető személyeknél kell megkezdődnie. Ebben a kampányban tehát a legkisebb nyoma sincs az olyan irányvonalnak, amelyet fent határoznak meg a párt tömegei számára és amely alól a vezetők mentesnek érzik magukat. Ellenkezőleg, minél magasabban van a párt. szerkezeti* felépítésében valamely szerv, vagy káder, annál! inkább kötelessége gondoskodnia a munka megjavításáról.

A nemzeti burzsoázia, a kispolgárság és a kispolgári értelmiségiek pártjai a nem kommunista kínai pártok jelentős mértékben közvetlenül hozzá tudnak! járulni a belső ellentmondások kiküszöböléséhez,' mert ezekben a pártokban! az említett burzsoá és kispolgári rétegek politikailag aktivizálódnak és ideológiájukat a szocializmus! irányában megváltoztatjuk/ „A szocializmus előrehaladásával — írja a Zsenminzsipao — ezek a társadalmi tényezők mélységes átalakuláson .mennek át és a jövőben a dolgozó nép egy részét fogják alkotni”.

A belső ellentmondásokról és a kiküszöbölésükhöz vezető, módszerekről folyó vita tehát megerősítette, es. még jobban kidomborította, Kínára vonatkozóan azt, hogy több párt működhet együtt s ez az együttműködés nemcsak ideiglenes, liánéin hosszú lejáratú is lehet. „Kína összes demokratikus pártjainak hosszúlejáratú együttműködése —• állapítja meg a Zsenminzsipao — a Kínai Kommunista Párt politikájának egyik alaptétele, nem pedig alkalomszerű fogása. Ép-, pen ezért az ilyen őszinte együttműködés és a kölcsönös jóindulatú ellenérzés érdekében méginkább tiszteletben kell tartanunk a többi demokratikus párt függetlenségét, szabadsagát, egyenjogúságát.”

(A L'Unitá cikke.)

A KÍNAI KOMMUNISTA PART KAMPÁNYA A MUNKASTÍLUS MEGJAVÍTÁSÁÉRT

kell őt hallgatni; ki kell ja-1 mesebbek a jövőben, szün-