Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-16 / 139. szám
1957. június Í6. vasárnap KELETMAGTARORSZAG 5 A revizionista nézetek hatása, és az ellenük való harc, megyénk kultúrpolitikájában \ Irta í Aagj' Sándor as MSZMP megyei ágit, prop, osztályának vezető je * 1AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ /V^A/W\íV^ Tiszaparton P ártunk Központi Bizottságának februári határozata nyomatékosan ráirányítja a figyelmünket az ideológiai munka fontosságára, az ideológiai munka eszmei, tartalmi színvonalának emelésére. Az ideológiai munkán belül fontos szerepe van a közoktatásnak és a kulturális munkának. A tudományos és kulturális munkára pártunk jóval nagyobb gondot 'akar fordítani az eddigieK- riél. Pártunk e célkitűzései döntő jellegűek főleg azért, mert az októberi ellenforradalom ku’obbantásában 'nagy szerepet játszott az 'eszmei, ideológiai előkészítés. A feloszlatott írószövetségen belül és az elmúlt év nyarán rendezett Petöfi-köri vitákon elindult es szeles nyilvánosság elé került a Nagy—Losonczi-csoport revizionista, ellenséges ideológiája. Ezek a marxizmus—leninizmussal szöges ellentétben álló, opportunista, áruló nézetek rányomták bélyegüket országos méretekben — így megyénkben is — a kulturális élet csaknem minden területére. A párt- és a kulturális életet irányító szervek egyik jelentős hí .bája abban volt, hogy jmeghátrált a revizionizmus elleni eszmei harc előtt. A2 «egységes nemzeti kultúra ’, a „9 és fél millió magyar egységes szívdobbanása” nézetek hangoztatásával egyesek azt akarják elérni, hogy egyformán értékelj ük Dózsa Györgyöt :és Zápolya Jánost, Hám érseket és Petőfi Sándort. A szovjet kultúrával szemben jelentkező ellenségeskedés, a népi demokratikus (Országok kultúrájának lebecsülése mögött mindenütt megtaláljuk, a revizionista (nézeteket. 1. A z elmúlt óv őszén megyénkben lezajlott értelmiségi ankéten is nagy számban jelentkeztek az ilyen nézetek. Pl. Mátészalkán több felszólaló követelte az indexen lévő könyvek általános felszabadítását, — ami később meg is történt. Ugyanezen az értelmiségi ankóton —a dolgozó nép kulturális nevelésében — irányító, vezető szerepet követelt magának a kocsordi ellenforradalmár unitárius pap. akit azóta népi demokráciaellenes magatartásáért börtönbüntetésre ítéltek. Nyíregyházán, a TTIT- ben rendezett kulturális vitán egyes ellenforradalmi elemek a megyei pártbizottságot és a megyei tanácsot a kultúra legnagyobD ellenségének tüntették fel. A nyíregyházi értelmiségi ankéton több felszólaló a szovjet irodalmat szemétnek nevezte. A ténylegesen meglévő hibákat tudatosan felnagyították, tagadtak minden olyan eredményt, amelyet dolgozó népünk pártunk vezetésével az elmúlt 12 év alatt kulturális életünkben is megvalósított. Vajon kinek volt érdeke, hogy tagadják, semmibe vegyék azokat a nagyarányú kulturális eredményeket, melyeket megyénkben is elértünk például: az analfabétizmus megszüntetéseben, a kuitúrházak hálózatánál-e kiszélesítésében, a mozilátogatók számának nagyarányú emelkedésében? Az élet bizonyította be, hogy az ilyen .nézetek hirdetői között kevés becsületes ember akadt. szorosabb összefüggésben vizsgáljuk, illetve ennek rendeljük, alá. 3. A z októberi ellenforradalom után megyénk kulturális élete nehezen bontakozott ki, nagyon sok területen megtorpanás volt. Csak hosszas fáradozás után sikerült néhány területen megindítani a munkát, biztosítani az egészséges továbbfejlődést. Legaktívabban a falusi öntevékeny művészeti csoportok kezdték meg a munkát. Ahogy jelenleg értékeljük és ismerjük az országos képet, megyénk öntevékeny színjátszó csoportjainak tevékenysége, műsorpolitikája nem tartozik a legroszszabbak közé. Egészében véve azonban az öntevékeny csoportok munkája nagyon sok kívánnivalót hagv maga után, elsősorban a műsorpcíitikát illetően. A szocialista-realista, a legjobb szovjet és népidemokratikus darabokat alig tűzik műsorra. Sok helyen teljesen kiszorították ezeket és hely-.tűk silány, apolitikus mondanivalót tartalmazó darabokat és úgynevezett „népszínműveket” játszanak. Az ilyen müsorpolitika nem segíti elő a revizionista nézetek elleni harcot, a dolgozókat befelé fordulásra, a mai élet problémáitól való távoltartásra neveli, nem fejleszti a dolgozók szocialista gondolkodását. A fővárosi és más hivatásos művészek által játszott műsorok — elsősorban Nyíregyházán — szomorú képet mutatnak, nem segítik elő az öntevékeny művészeti csoportok fejlődését, mint fontos célt. 1956 szeptember — 1957 május hónapokban megyénk területén mintegy 25 különböző együttes lépett fel. A legtöbb társulat műsorpolitikája kétes értelmű, alacsony színvonalú volt. Ezek közül legszembetűnőbb a már két alkalommal bemutatott — a nyugati kulturális élet züiióusagét nepsz=rűsítő — „Rock and roll“ nevű tánc. 2. IN em tagadjuk, hogy megyénk kulturális munkájában voltak hibák is. Az 1954—1955-ös években megyénk kulturális mnkája bizonyos fokig egyoldalúvá vált, sok esetben a káderkérdésekbsn is hiba volt. A kulturális munka gyakorlati végzésében, a tartalmi színvonal emelésében, a műsorpclitika kialakításában voltak kisebbn agy óbb, — de nem kijavíthatatlan — hibák. A hibák kijavítása eredményesen megindult az 1956. júliusi párthatározat szellemében, azonban az októberi ellenforradalom megakadályozta a további egészséges kibontakozást és teljesen dezorganizálta kulturális életünket. Éppen ezért szembe kell szelnünk és le kell lepleznünk az olyan nézeteket, amelyek a hibák kijavítása, a haladó hagyományok ápolása, az „egységes nemzeti kultúra” hangoztatása címén, elsősorban a szovjet kultúra hatásától „féltették” a magyar nemzeti kultúrát, a nemzeti függetlenséget. Nemzeti kultúránk akkor nyer helyes értelmezést, akkor tudunk nemzeti kultúránkkal hozzájárulni az egyetemes kultúrához, ha a nemzeti érzést, a proletárinternacionalizmussal való 4. A z Ismeretterjesztő munka területén — elsősorban az Ismeretterjesztő Társulat munkájában — komoly problémák vannak. Az értelmiségi előadók — ezek vannak zömében — elsősorban saját továbbképzésük céljából, saját részükre tartanak előadásokat. Az előadások zöme zeneművészeti, irodalmi, csillagászati, képzőművészeti tárgyú. Bár ezek az előadások is érdekesek, tartalmukban sokat nyújthatnak, de csak kis, szűk réteg és nem a széles dolgozó tömegek számára. A tanácsi vonalon folyó ismeretterjesztés területén jobb a helyzet. Az itt folyó ismére terjesztési munkában a mai problémákat is felvető előadásokat is tartanak. Pl. az októberi ellenforradalom jellegének tisztázása, a legutóbbi országgyűlés anyagának népszerűsítése és néhány nemzetközi jellegű problémát is megvitatnak. Filmszínházaink műsorpolitikájában erősen jelentkeztek, néha ma is megt lálhatók a különböző revizionista nézetek. A szocialista-realista írók alkotásaiból készült filmek teljesen háttérbeszorultak, 1956 november december hónapban egyáltalán nem került bemutatásra szovjet film. Az úgynevezett szórakjz! a- Ló, nevettető, sokszor alacsony színvonalú filmeket azzal az indoklással helyazték előtérbe, hogy a közönséget szórakoztatni kell. Ezen a téren az utóbbi kárjm hónapban lényeges javulás van. A megye könyvtára ban az ellenforradalom sok kárt okozott. Mintegy 7 ezer kötet könyvet semmisítettek meg az ellenfori adalmárok, ezek közül csak a nagykállói járásban 4 ezer könyvet. Igen alacsony színvonalú könyvtáraink munkájában a könyvpropaganda, nagyon kevés gondot fordítanak a munkás-olvasók táborának növelésére. Ez összefügg azzal a nézettel, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy a magyar munkásosztály kulturális fronton nem töltött be semilyen szerepet, mintha haladó hagyományai nem is lennének. A Keletmagyarw szag vasárnapi számában megjelenő kulturális melléklet — amely a Művelődési Osztály szerkesztésében jelenik meg — nem szolgálja harcosan szocialista építésünket. Cikkei politika mentesek, 'anyósak, nem mufjjiik előre, nem leplezik le a kul.arális\fronton jelentkező revizionista nézete ' (Folytatás a 6, oldalon) Szeretem a Tiszát, mert Neked ualol bűvös, ősi éneket, es tükrében a Te szemed kacag, ahogy nézem a sikló habokat. Igaz, régen volt, mikor ketten sétáltunk a parti berekben, — mégis a szél, a fűzek sűrűjén, messzi kacajod hozza el felém. Állok. Fent, a zúgó jegenyék lelett forró, bársony kék az ég, s a fodrosodé, csendes vizbe’ lenn játékos szemed csillog szüntelen. TORDAI FERENC f J^VW^VVVvV»V\W/VV\VmVWVVVVAVVVVVVVVVV‘/WV,WVV*AV\VAVW,vAAMAAAA Harcosabb, sokrétűbb ismeretterjesztést! Ha az elmúlt évben tartott ismeretterjesztő előadások számát vizsgáljuk, rögtön leltunik az a törés, amit az ellenforradalom okozott. A múlt év harmadik negyedévében — amikor az előadásos propagandát gátolta a mezőgazdasági munka — 908 előadás volt megyénkben, míg az ellenforradalom után, az utolsó negyedévben, 117 előadást tartottak.. Viszont örvendetes, hogy 1957. első három hónapjában már a diafilmvetítésekkel együtt 750 előadásról érkezett jelentés. * Valószínűleg sokan tudják hogy a falusi ismeret♦ terjesztés a művelődésnek legfontosabb része. A felnőttek politikai, szakmai nevelése, tanítása, általános műveltségének emelése elsőrendű dolog. Milyen a megyénkben a falusi ismeretterjesztés? A legjobbnak bizonyult forma a sorozat, tanfolyam, szakkör, — vagyis a szervezett ismeretterjesztés. Berkeszen 80 órás „ifjú mezőgazdász“ tanfolyam működik, de ugyanezt tartották vagy tartják Nyírvasvári, Nyírbogát István tanya, Laskod, Papos, Mérk, Nagyecsed, Lónya községekben is, ahol 40 órás mezőgazdasági előadás mellett a másik 40 órában politikai, számolási, természettudományi előadásokat tartottak. S a legtöbb helyen ősszel szélesebbkörü tananyaggal újra kezdik a tanfolyamokat. Eredményesen dolgoznak a mezőgazdasági, kézimunka, fotó, gazdasszony-korök is. Különösen jók ezek a szakkörök Nagykállóban, Kékesén, Kisvárdán, Nyírlugoson, Piricsén, Nyírbátorban, Tákoson, Beregdarócon, Bujon, Anarcson és még vagy ötven helyen. Csillagászati sorozatot Ajakon; gyümölcstermesztési sorozatot Tiszaszalkán, Gergelyi-ugornyán, Csengerben, Nyírkátán, Nyírparasznyán, Szamossályiban tartanak. Igen jól működik az „ifjúsági akadémia“ Nyírbátorban, Kisvárdán, Nagykállóban. Szép példáját valósítják meg a nyári Ismeretterjesztésnek azok a községek, ahol tanulmányi kirándulásokat szerveznek felnőtteknek. A tiszakanyári fiatalok és idősek a múlt évben felkeresték a Kisvérdai Kísérleti Gazdaságot, ahol megtanulták, hegy homokon sűrűn kell ültetni a burgonyát, mert így több a termelés, nem szárad olyan hamar a föld. Ekkor értették meg legtöbben a kirándulók közül a műtrágyázás fontosságát és ma már alig van annyi műtrágya a boltban, amennyi elég lenne az igények kielégítésére. Ugyancsak a kirándulás hatására szerették meg a homoki lucerna termesztését. Hogy milyen hatása volt, ennek a múlt évi kirándulásnak, mutatja, hogy e hó: 16-án — anyagi áldozatot is vállalva — a Nyíregyházi: Homokkísérieti Gazdaságba jönnek tanulmányi útra.; De nemcsak a tiszakanyáriak látják a kirándulások fontosságát; a kékesei mezőgazdasági szakkör tagjai- és a tiszaszalkaiak Bátorliget növény- és állatvilágát ismerik meg, a nagykállói dolgozó parasztok a kísérleti gazdaságba látogatnak el, a csengett KISZ-tagok Nyírbátorba és Túristvándiba mennek. A nábrádi, a kérsetnjéni termelőszövetkezet tagjai, a kölcseiek. és a (Folyialás a 6. oldalcm.)
