Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-15 / 138. szám
KELETMAGYARORSZÄG 1957. június 15, szombat Level Pátyodról—Pátyodra Itt az évvége. Szülők, gyerekek, valamennyien izgulva várják, mi lesz egy évi munkának az eredménye. Mindent elkövetnek a nevelők, tudásuk legjavát adják, külön foglalkoznak a gyengébbekkel. Bízunk is a jó eredményben. Bízhatnak a szülők is, gyerekek is. Sajnos, késő a reménység a tanulóifjúság 15—20 százalékának. Azok a tanulók, akik utolsórendű kérdésnek tartották a tanulást, az iskolábavaló járást, most már nehezen bírnak annyit tanulni, hogy az óráról-órára való felkészületlenségüket most az ismétlésnél tudják eredményesen pótolni. De a szorgalom, a javítani akarás mindent legyőzhet. Különösen, ha a szülők is támogatják gyermekük ebbelí szándékát. Nem fogják ki az iskolából dohányt ültetni, vagy kapálni. Minden gyerek részére csak addig kötelező az iskoláztatás, míg be nem tölti a 14. évet. Még most egy gyenge, vagy közepes tanuló könnyen lemond a tanulásról azzal az indokkal, hogy fáradságot nem kímélve igyekszik segíteni szüleinek a tavaszi kapálásnál. De életének első 14 éve nem fog megismétlődni többet. Hány olyan tanítványommal beszéltem már, akik csaknem sírva panaszkodtak, hogy miért is hallgattak annak idején szüléikre. Most szégyelik már felnőtt korukban, hogy nem járták ki a VIII. osztályt. Kérem azt a pár pátyodi szülőt, de a megye valamennyi érdekelt szülőjét, ne vonják meg gyermekeiktől azt, amit sohasem pótolhatnak részükre. Szocialista hazánknak sokoldalúan fejlett emberekre van szüksége. A Vili. általános nélkül már semmilyen szakmára nem vesznek fel. Büszke az a fiatal hadköteles is, aki bevonulása után csillogó szemmel jelentheti a Vili. általános iskolai végzettséget. Pár héttel ezelőtt kettőszázharminc gyerek köszöntötte az édesanyákat. Ezt követte egy héttel ezelőtt a gyermekek-napja. Nagyon-nagyon szép volt mind a két ünnep. SOKAT, NAGYON SOKAT KÖSZÖNHETÜNK a pátyodi szülők többségének. A Szülői Munkaközösségnek, hogy bekapcsolódtak az iskolán kívüli nevelő munkába. De sokat köszönhetünk a nemrég megalakult Nőtanácsnak is. Már negyedik éve tanítok Pátyodon, de még eddig nem tapasztaltam, hogy ennyi tenniakarás legyen sok szülőben. Még jobban meglepett bennünket, nevelőket a pedagógusnap megünneplésére irányuló előkészület. Tele volt virággal az egész osztály. Meghatódva álltam, de talán valamennyi nevelőtársam is a kedves szülők előtt. Meglepő volt ez a mi számunkra. Hiszen már tizedik éve tanítok, de még engem nem köszöntött fel soha gyermeken kívül más. Most érezzük mi nevelők, mert kell, hogy érezzük, hogy van eredménye egy kis falucskában is a nevelői munkának. Van már, vannak már szülők, akik tudják értékelni a mi fáradságainkat. Mégis csak jó tanítónak lenni. Mégis csak jó azok gyermekeit tanítani, nevelni, akik közül mi is származtunk. Köszönünk mindent, kedves pátyodi szülők nektek, akik a gyermeknapért és értünk, nevelőkért fáradoztatok. KÖSZÖNJÜK MUNKÁNK ELISMERÉSÉT. Ígérjük, hogy a további munkánkkal viszonozni fogjuk elismeréseteket. Hiszen már nyugodtabban dolgozhatunk. A hazánk felett tornyosult októberi felhők szétfoszlottak. Újra kisütött a nap. A sebek már beheggedtek, vagy gyógyulófélben vannak. Nemcsak a nagyobb városokban, de a falvakban, köztük a ml kis falunkban is próbavizsgát tettek Ősszel az emberek, de ezt teltünk mi nevelők is. Sokat, nagyon sokat tanulhattunk veletek együtt, kedves szülők. Drága volt ez a lecke, jól tudjátok. De Ígérem, hogy bennünket, gondolom benneteket sem fog többé váratlanul érni még egy vizsga. Nem téveszthet meg többé bennünket semmi és senki. Mi nem akarunk árva gyerekeket nevelni, mi szocialista iskolában, békében a reánk bízott emberpalántákból szocialista embertípust akarunk nevelni. Olyanokat, akik mindenkor a Ti, de a mi és a haza büszkeségei is tehessenek. Féltveőrzött kincsünk a gyermek. Mi is, Ti is mindent értük tesztek. Hiszen ők lesznek e szabad ország boldog tulajdonosai, irányítói, katonái. ígérjük, hogy gyermekeiteket a legjobb tudásunk szerint fogjuk ezután is tanítani. A munkánk. feladatunk: tanítani azokat, akik vérei lesznek az új, szebb város ereinek, fonalai új idők, új szöveteinek. Ez a mi hivatásunk, ezt igyekszünk megvalósítani. TOLMÁCS JÓZSEF igazgató, Pátyod. \Az idén több üdülőjegyet kapnak \ a Dohányfermentálógyár \ dolgozói „Nyaral" a színjátszócsoport — lánc-est a „Gyermekváros“ javára A hatalmas létszámmal dolgozó Dohányfermentálógyárban is megkezdődött a nyári szezon, ami itt azt jelenti, hogy csökkent a dolgozó időszaki munkások száma. Majd csak ősszel töltik fel ismét a teljes keretet ha jön a zöld-dohány. Éppen ezért az egész kulturális munkában már érzik a nyári pihenés jellege. Kapósak lettek a beutalójegyek, szünetel a mozi és nyaral a színjátszó csoport is, ahogy a csoport vezetője mondta. Az idén eddig negyvenhárom üdülőjegyet használtak fel a gyár dolgozói, egy hijján kétszer annyit, mint az elmúlt év első felében. S ebből a negyvenháromból 16 ingyenes jegy volt, költségeit az igazgatói és a kulturális alapból fedezték. Az ország legszebb helyeire mehetnek el a legjobbak, hogy kipihenjék fáradalmaikat. Most éppen két nevezetes személy üdül. Az egyik Magyar András, a főkönyvelő-helyettes, akit mint labdarúgót ismernek nagyon sokan. Lábsérülését gyógyítgatja a hajdúszoboszlói gyógyvíz! ben, szórakozó partnere Lalusz József, — akit viszont a gyáriak ismernek jobban, .mivel ő a főszakács.. » Húszadikától három fiatal lány indul el Siófokra, egyikük a laboratóriumban, másikuk a kondicionáló teremben, harmadik a gépifermentálóban dolgozik. Most ismerkedhetnek majd közelebbről is. A jegyek felhasználásánál van némi hiba: aránylag több lehetne a munkás. Az eddigi negyvenhárom jegy eloszlása a következő: Munkás 26, műszaki 3, adminisztratív és kisegítő 14. Nincs eléggé tudatosítva, hogy az üdülés tulajdonképpen jutalom, s ezért a jelentkezéseket veszik előbb számba, csak azután történik a választás. Bár az üdülési felelős, Nagy Aladár elvtárs, a munkahelyén is megkeresi azokat a dolgozókat, főként idősebb munkás-asszonyokat, akik nem sokat tudnak az üdülésről. Jobban kellene hangsúlyozni azt, hogy az üdülés nem csupán lehetőség, hanem a jó munka jutalma is, hiszen erre igen’sokat áldoz a közösség. Dr. Istványi Andor, a kultúrfelelős, . a színjátszócsoport „igazgatója'1 arról t számol be, hogy a Csárdáskirálynő elődadása óta újabb darabbal még nem ké* szültek el. — A nyáron már nem is fogunk, hiszen többen szabadságra mennek s pihenni is kell! Azonban kiválasztottunk már egy zenés darabot, Szigligeti Párizsi vendég-ét. amelyet októberre •ervezünk bemutatni. A darabnak komolyabb mondanivalója is van a humor és szép zenén kívül. Az arisztokráciát, az osztrák császárságot gúnyolja. Azt hiszem, jót választottunk. Hiszen jó volt a Csárdáskirálynő is, amikor még egyedül vittük műsorra, mint különlegességet, a zenéjéért. Azt sem mondom, hogy három év múlva nem vesszük újból elő. De hegy annyi kultúrcsoport, színház tűzte m'h sorára ... hiszen vannak nekünk más darabjaink is. — A színigárda teljes? — Nem éppen — mondja Istványi elvtárs, — a zenekarunkkal van baj: Megcsappant a számuk a zenészeknek: Betegség, máshová helyezkedtek el és bizony, disszidáltak is közülük. De a mag ép, a színjátszó csoportból is csupán egy tag hiányzik ellenforradalmi cselekmények miatt. Ügy, hogy nyugodtan készülhetünk az októberi első bemutatóra. Addig is, hogy fennakadás ne legyen, gondoskodnak apróbb műsorokról. Hiszen ötletben soha nincs hiány a Dohányfermentálógyárban. Most szombaton táncestet rendeznek. A szokástól eltérően nem csupán táncest és nem a másik véglet sem: amikor éjfél felé kerül a sor a táncra a sok megelőző műsor miatt, Aranyközéput... így lehet talán megfogalmazni. Röviden, hogyan is lesz? — A terem, két szélén hosszú asztalok felterítve. Kitűnő dzsezz zenekar. Este nyolc órakor pontban megszólal a dob, s azonnal kezdődik a tánc. Tíz órakor felgördül a függöny, néhány vidám jelenet, tánc szolgáltat alkalmat a táncosoknak á pihenésre, majd éjfélkor ismét. így valóban érdekes lesz, s nem várakoztató a műsor. De szeretnénk is. hogy anyagi sikert is jelentsen, mert a „Gyermekvárosért“ akció javára rendezzük. Ügy hatszáz vendéget fogadhatunk szombaton este, nemcsak tánczenével, vidám műsorral, hanem jó habos sörrel, forró virslivel, debreceni páros kolbásszal, s persze édességgel is. S a műsorban magában is van tánc: az üzem KISZ fiataljainak tánccsoportja lép fel. Sipkay B, Maczkó Gábor, a Tiszas asvári Alkaloida Vegyészeti Gyár pártszervezetének vezetőségi tagja. 18 éves kora óta a gyár munkása. Amióta a dolgozó nép vette birtokába a gyárat, üzemvezető. Már 35 éves, mégis tanul, továbbképezi magát. A vegyipari technikum levelező tagozatának hallgatója. Elmondhatjuk, hogy jól tanul. A legutóbbi vizsgáról három ötössel és egy négyessel jött haza. — Jó szakember és jó kommurista Maczkó elvtárs. A munkában törekvéseit bizonyítja az is, hogy például a múlt hónapban 1030 kg készárut biztosított rendeltetési céljára, — ennyit még emlékezés óta . em értek el a gyárban. A dolgozók tisztelik és szeretik — jellemzi Varga János, a gyár igazgatója. — Amikor gyárunkban ír. Alföldi és ellenforradalnár társai uralomra jutotak, Maczkó elvtársai sem terülték el, leminősítették. 5e nem voltak erősebbek, nint Maczkó elvtárs és :ommunista elvtársai. Hamarosan újraszerveztük a 'ártszervezetet, magunk nellé állítottuk a józanul ondolkodó -munkásokat, UTR4VALO JUaezké h^áh&r eh tár intik Mondja cl majd a* országos pártérlekezlcten... rendet teremtettünk a gyárban. Maczkó elvtársnak nem kis része van abban, hogy üzemi pártszervezetünknek már 77 tagja van, ami a vállalat dolgozóinak egynegyedét képezi. Mind emellett a következő taggyűlésünkön 9 új tag felvétele ügyében fogunk dönteni. Mint pártvezetőségi tag, titkárhelyettes, Maczkó elvtárs kommunistához méltóan dolgozik — ezt mondja róla Gombás István, az üzemi pártszervezet titkára. Hadd mondjuk még azt is el Maczkó elvtársról, hogy az MSZMP megyei bizottságának tagja. A kommunisták bizalmából küldöttként résztvesz majd az országos pártértekezleten. Ettől a jelentős országos eseménytől már nem sok nap választ el. Maczkó elvtárs az országos pártértekezleten el akarja mondani a pártszervező és pártépítő munkában összegyűjtött tapasztalatokat, azt is, hogy az üzemi pártszervezet hogyan foglalkozik a gazdasági feladatokkal. Ez utóbbinál különösen megmutatkozik a gyár üzemi pártszervezetének léte, a kommunisták felelőssége. Osztályharcosan legyűrték, elszigeteltek az ellenforradalmárokat, legyőzték az általuk okozott akadályokat, nehézségeket. Miután a belső ellenséggel végeztek, a dolgozók széles tömegeivel együtt sikerült szép eredményeket elérni a vállalat termelésében. Az ellenforradalmárok által okozott másfélmillió forintot kitevő kár elsősorban nyugtalanítja a kommunistákat. A vállalat jó munkájáért sokat tesznek, hogy minél előbb pótolják a kár összegét. Április és májusi tervüket összevontan 108.6 százalékra teljesítették, a termelékenység 109.5 százalék, a múlt év szeptemberihez viszonyítva (amikor is az év legjobb eredményét érték el) 113 százalékos a termelékenységi terv teljesítése. 12 százalékkal túlteljesítették az elmúlt két hónapi önköltségcsökkentési tervüket, ami több mint félmillió, forintot tesz ki. Ügy tervezik, — s bí ni lehet a kommunisták fogadalmában —, hogy a harmadik negyedév végére bepótolják az ellenforradalmárok által okozott másfélmilliós kárt. A gyár kommunista és pártonkívüli dolgozói úlravalóul az elmondottak mellett azzal a jelentéssel is szolgálhatnak küldöttüknek, hogy az országos pártértekezlet megkezdéséig befejezik második negyedévi, illetve félévi tervüket. Jó lett volna, ha Maczkó élvtársnak korábban jut eszébe meglátogatni megyénk jelentős üzemeinek pártszervezeteit. Megismerni az üzemi pártszervezetek tapasztalatait, problémáit. Kívánatos lenne majd arról beszélni, hogy pártszervezeteink hogyan segíthetik leghatásosabban a gazdasági feladatok sikeres végrehajtását, hogyan végezzék a termelés ellenőrzését. Voltak és vannak módszerek és gyakorlatok erre vonatkozóan, de ezek hibáktól nem mentesek, és a módszerekben változtatást kívánnak. Nem elég az, ha a pártszervezet tagjai a termelőmunkában példásan helytállnak, — hiszen ezzel még nem válnak kommunistákká, — az is szükséges, hogy a párttagok politikai állásfoglalása megmutatkozzon, osztályharcosságuk és elvi tisztánlátásuk jobban érződjön. Arról is jó lenne szólni az országos pártértekezleten, hogy nagyobb létszámú üzemeinkben, — ahol különösen fontos a párt munkája, — legyen több ideje a pártvezetőségnek pártmunkával foglalkozni, úgymond, mentesítsék jobban a gazdasági munkától, s ahol erre lehetőség van, függetlenítsék a pártszervezet titkárát. Ha az üzemben szükséges, hogy függetlenített üb. elnök legyen, sokkal inkább szükséges, hogy függetlenített párttitkár legyen. Mélyrehatóan fog foglalkozni az országos pártértekezlet az üzemi pártszervezetek munkájával. Biztosra vesszük, hogy Maczkó elvtárs ottléte nem lesz hiábavaló, hozzá fog járulni pártunk politikái és gazdasági munkájának megjavításához, a kommunistáknak az országépítő munkában viselt felelősségük pozitív jellegű megnyilatkozásaihoz — ahhoz, hogy pártunknak keveset kelljen önkritikázni elkövetett hibák miatt, — s ezzel hozzájárulhat a pártértekezlet a párt és a pártonkívüli tömegek kapcsolatának szilárdításához és elmélyítéséhez. Orosz András,
