Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-13 / 136. szám

IDS’?, június 13, esűtörtSk Emeljük a társadalombiztosítási munka színvonalát Járási tűzoltóversenyek Kedden az SZMT székhá­zénak nagytermében az SZMT elnöksége az SZTK ügyvezetője, az üzemi TT titkárok és SZTK ügyinté­zők értekezletét tartottak, megheszélték a megye tár­sadalombiztosítási munká­jával kapcsolatos feladato­kat, elsősorban a szakszer­vezeti szervek feladatait. Ugyanis az elmúlt hónapok tapasztalataiból kiindulva az SZMT elnöksége a terü­leti bizottságokkal és az SZTK alközponttal arra a megállapításra jutott, hogy a társadalombiztosítás» munkában káros visszaesé­sek vannak. A visszaesés sürgeti a dolgozók érdek­képviseletének, egészségük védelmének helyzetén tör­ténő javítást, — ami egy­ben — ennek következmé­­nyekép a gazdasági munka nagyobb eredményeit segíti. Az értekezleten Szilágyi Menyhért elvtárs, az SZMT elnöke beszélt arról, hogy mi a jelenlegi helyzet megyénk társadalom­biztosítási munkájában 1950 óta az állami társa­dalombiztosításról, szaK- szervezeti társadalombizto­sításra tértünk át. Az elmúlt hat év ta­pasztalatai igazolják, hogy a szakszervezeti társadalombiztosítási ta­nácsok és albizottságok képesek a feladatra. A megyében mintegy 400 szakszervezeti bizottság vé­gezte ezt a munkát és 75 üzemben kifizető helyet lé­tesítettek. Utóbbiak járta­sabbak a társadalombizto­sítási munkában, mint azok az üzemek, ahol nincs kifi­zető hely. A múlt 5v októ­beréig dicséretesen és kielé­gítően végezték feladatu­kat. Szakszervezeteink ál­talában tudják, hogy a dol­gozók érdekvédelmében az ember, mint legfőbb érték, és egyben a népgazdaság érdeke áll. zottságokat. aktívákat, más­részt pedig megmutatták a meglévő hibákat. A jó és rossz példákból okulva hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak az értekezlet résztvevői. Hozzászólás Uk­­kal segítettek megmutatni a hibákat, tanácsot adtak a hibák kijavításához és el­mondották problémáikat is a munkában. Az értekezlet megmutatta hasznosságát abban is, hogy a hozzászólásokból kiérző­dött az aktívák felelősség­re döbbenése, az Ígéret, hogy megyénk társadalom­­biztosítási munkájában rö­videsen jelentős javulás lesz, emelni fogják .a társa­dalombiztosítási munka színvonalát. O. A. 9 dolgozók érdekvédelmének elhanyagolása ember és államellenes bűn Sajnos, a létrehozott tár­sadalombiztosítási tanácsok és albizottságok október óta sok üzemben elhanyagolták feladatuk végzését. Énnek következtében a táppénzes létszám olyan magas száza­lékra emelkedett, amil zturf. még nem volt példa, amió­ta szakszervezeti társada­lombiztosítás van. Az elmúlt év harmadik negyedében átlagosan 2.1 százalék volt a táppénzesek százaléka, idén az első ne­gyedévben januárban ez a '•'ám ?B százalékra, febru­árban 3.1 százalékra, már­ciusban 3 százalékra ' emel­kedett. A gyógyszerköltség a múlt év harmadik negye­dében 1,300.000 forint kö­rül volt. idén sajnos az első reevedében januárban 1,300.000, februárban 1,490.000. márciusban pe­dig 1,700.000-re nőtt. A társadalombiztosítási munka fogyatékosságai az üzemi szakszervezeti bizott­ságok rossz munkájára is mutatnak, hiszen az űb-ék felelősek a társadalombiz­tosítási tanács működéséért. Sok helyen meg vannak ezek a bizottságok, de csak papíron, ahol pe­dig élnek, csak alka­lomszerűen végeznek munkát. Legtöbb helyen a TT ülé­sen csak a segélykérelme­ket tárgyalják, s másul nem törődnek. Üzemi bi­zottságaink munkatervei­­ben nem szerepel a TT-vel való foglalkozás, ami meg­mutatja a felelősség hiá­nyát a dolgozók érdekvé­delmében. Javítsanak a munkán az egészségügyi albizottságok­­az üzemi kifizető helyek, a beteglátogató csoportok, — dolgozzanak az aktívák Vannak jó példák a me­gyében, üzemek, ahol meg­látszik a társadalombiztosí­tási munka eredménye. Ilyenek: az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár, a Kisvárdai Vulkán, a Nyír’oogdányi Kőolajipari Vállalat és a Dohányfermentálógyár is. A TT üléseken tárgyilago­san döntenek a segélykére1- mek felett és kikérik a bi­zalmiak véleményé' is. Az egészségügyi albizottságok gondoskodnak a megbete­gedések megelőzéséről, in­tézkedéseket tesznek az üze­mi közegészségügy kialakí­tása. egészséges munkakö­rűimén vek biztosítása ügyé­ben. Ellenőrzik a konyhák, óvodák, naoköziotthonok, munkásszállások. üzemré­szek rendjét. tisztaságát, gondoskodnak arról, hogy * dolgozók résztvevőnek a szűrővizsgálatokon és arról fs, hogy a munkahelyen jó Ivóvíz is legyen. Sajnos, a jó példa nem általános. A boteglátogató csoportok ide­jében látogassanak el a megbetegedett dől >,ozóhoz. nyújtsanak segítsenek ré­szére és segítsenek lelep­lezni a táppénzcsalókat. Az üzemi kifizetőhelyek vizs­gálják a táppénzes betegek statisztikáját, intézzék gyor­san a jogos táopénzkifizeté­­seket, ugyanakkor ne néz­zenek el semmiféle sza­bálytalanságot. Különösen az igazgatók figyelme' hív­juk fel arra. hogy ne cse­réljék a kifizetőhelyek ügy­intézőit, mert a -apasztala­­tok azt bizonyítják, hogy a gyakori cserék zavarokat, ráfizetéseket okoznak. A táppénzesek számá­nak jelentős csökkené­sét eredményezi, ha a társadalombiztosítással foglalkozó tanácsok és albizottságok rádöbben­nek nagy felelősségük­re, jó munkájuk jelen­tőségére, nagy értékére. Az üb-ék munkatér vükben szerepeltessék a t ársada­­lombizottságokkal való fog­lalkozást, segítsék, ellen­őrizzék munkájukat. Moz­gósítsák az aktívákat vál­lalt kötelezettségük pontos és eredményes teljesítésére. Erről volt szó az értekez­leten. Szilágyi elvtárs be­számolója számos jóidat sorolt fél, amelyek részben dicsérték a jól dolgozó öi-Márcsak pár nap választ­ja el a tűzoltókat attól, hogy a községi, állami gaz­dasági, gépállomási, terme­lőszövetkezeti és üzemi ön­kéntes tűzoltó testületek csapatai járási szinten ösz­­szemérjék ügyességüket. A járási versenyek minden évben új lendületet adnak az önkéntes tűzoltó munká­jához. A versenyeket júniusban rendezik meg valamennyi járásban. Ez a verseny le­hetőséget ad arra, hogy a csapatok felkészültségüket a dolgozók előtt megmutas­sák. A tűzoltócsapatok már a tél folyamán elkezdték a felkészülést, mivel elméleti és gyakorlati verseny is lesz. A versenyre való ké­szülés komoly feladat elé állítja az önkéntes tűzoltó­ság tagjait, mivel a verse­nyen nagyon sok esetben Nem szőlőnk bele a termelőszövetkezetek boldogulásába, abba, hogy — a szocialista magyar mezőgazdaság teljes kibontakozása érdekében, — milyen módszerekkel, milyen helyi adottságok felhasználásával teremtik meg a jövő bol­dogulásának alapját. Nem szólunk bele, ha nem a ki­zsákmányolás nyílt, vagy burkolt formája rejlik a szövetkezeti cégér mögött. Nem szólunk bele, mert az elmúlt évek „beleszólásai” igen sokba kerültek terme­­lőszö ve tkezeteinknek. Nem szólunk bele az életükbe, de felhívjuk a fi­gyelmüket, ha valami veszélyt látunk, legyen az akár éppen csak kibontakozóban is. Jelezzük a rendellenes­séget, hogy aztán döntsenek: hogyan javítsák ki a je­lentkező hibát. Nem látszik nagy dolognak amiről éppen most akarok szólni, de sajnos nemcsak egyedülálló, hanem elég általános jelenség: a gazdasági létesítmények és más beruházások állagának megóvása. A zsurki Petőfi Temelőszövetkezet udvarán járva mindenkinek szemébe tűnik, hogy elég jól gépesített a gazdaság, hogy a nagyokkal kezdjük; egy traktor, fogatos fűkasza, vízemeíő berendezés, burgonyaválo­gató, kalapácsos daráló, körfűrész, vetögépek és foga­tos kaparok, gyűjtő, amit látni lehet. Ennek a szövet­kezetnek a tagjai megvédték a közös vagyont az ellen­forradalmárokkal szemben, büszkék a növénytermelés­ben elért és mutatkozó eredményeikre, de mégsem körültekintőek mindenben. A gondosság alól pedig a gépek, épületek maradtak ki. A felsorolt gépek az udvaron álllngáinak, ez itt, az ott. A 20 kalapácsos daráló garatja félig telve eső­vízzel, a fűkasza kerekei között a gaz vert tanyát, a fűrész, vetögépek. a burgonyaválogatós a többi gép a rozsdával viaskodnak. Egy nem kisméretű pince be­járatát a lecsüngő iszalag és az omladék tenné ro­mantikussá — ha már nem lehetne felhasználni sem­mire, a két silókút egyikében lévő jelentős vízmeny­­nyiség a másiknál a düledező falak nemcsak hirdetik, hogy az idén nem silóztak a szövetkezetiek . . . Azt mondtam, hogy nem jelentős az egész, hogy csak apróság. De nem az, mert itt a Petőfiben mond­juk 100.000 forintos értékről van szó. de mennyi van a többi szövetkezetben, még az olyanokban is, ahol va­lóban észre sem lehet venni a meglévő javak lassú, de alapos pusztulását. Nézzenek szét a szövetkezetek a házuk táján, a saját érdekükben teszik! (-u. -s.) gyakorlott tűzoltók vesznek részt, akik mögött már több éves tapasztalat áll. A versenyen eredménye­sen szereplő csapatokat ju­talmazásban részesítik, azonkívül, hogy a munká­jukat az egész dolgozók el­ismerik. A versenyek után a csapatok tagjai közös ebé­den vesznek részt, majd pár járás kivételével — reggelig tartó táncmulatság szórakoztatja » résztvevő­ket. A járási versenyek befe­jezésével nem ér véget az önkéntes tűzoltóság munká­ja, mert a jtrási elsők ké­szülnek a megyei versenyre és ugyanakkor valamennyi testület szaktanácsokkal se­gíti a mezőgazdaság; ter­mények megelőző tűzvédői­mének betartását (aratás, behordás, cséplés tűzvédel­mét), mely nem kisebb fel­adat. mint a versenyre való készülés. A községi tűzoltó elvtár­sak a felsorolt feladataik mellett készen állnak arra, hogy a bajbajutott ember­társaik segítségére siesse­nek éjjel-nappal. A járási versenyekre sze­­-etettel várja a dolgozókat a versenybizottság. A zene utcáján A Herzen utca két mosztc­­vai parkot köt össze. A vá­rost díszítő művészek azt a feladatot kapták, hogy ezt az utcát a fesztivál idejé­re a muzsika birodalmává változtassák. Ez nem igé­nyel különösebb erőfeszíté­seket, hiszen ebben az utcá­ban találhatjuk a moszkvai „Csajkovszkij”-konzervató­­riumot, a fesztivál zenei központját. A zeneiskola hallgatótermeiben számos szovjet és külföldi pedagó­gus, zenész gyűl majd ösz­­sze, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat és a „zene nyelvén ’ elbeszélgessenek egymással. A legkiválóbb külföldi zenepedagógusok nyílt órákon adják majd át tapasztalataikat. A lelkes készülődés nyo­mait tapasztalhatjuk az iskola falain belül is. A hallgatók saját műsoraik­kal és ajándékokkal ked­veskednek majd látogatóik­nak. A zeneszerző tagozat hallgatói saját műveiket mutatják majd be. A zeneiskola tanulói is indulnak azokon a zenei versenyeken, amelyeknek győztesei a fesztivál kül­döttei előtt mutatják majd be tudásukat. A városi dön­tőből az iskola hét zongo­ristája és számos énekese került az országos döntőbe. Beszélgettem Galina Mije­­szerovával, a városi zongo­raverseny győztesével is» Galina a vilniusi zeneisko­la harmadik évfolyamára jár. — Nagyon szeretném be­mutatni tudásomat a fesz­tivál küldöttei előtt :—■. mon­dotta. — Jó lenne meghall­gatni a külföldi zongoristák, és a nemzetközi zsűri tag­jainak véleményét. :;. így készül a „zene birodalmának fellegvára” a fesztivál vendégeinek fo­gadására. A. SzuszanyinXL, >»«♦»»«»»»»»♦«* Tűzkár — kártérítés nélkül A közelmúltban J ármi községben kéménytűz kö­vetkeztében leégett Kállai Mihály cserepes lakóépüle­te és istállója. A keletke­zett kár közel 80.000 Ft-o% tesz ki. Amikor a ház, meg az istálló már égett, akkor szaladt Kállai Mihály fele­sége az Állami Biztosító helyi megbízottjához: Kiss Sándorhoz, hogy megkösse vele az önkéntes biztosítást, abban a hiszemben, hogy meg fogja kapni a kártérí­tés összegét. Persze, az ön­kéntes biztosítás előzetes megkötése nélkül erről szó sem lehet, igy az Állami Biztosító Kállai Mihály Meglepetések ez „Annában" Két nagy adag fagylaltot kértem vasárnap délután 4 órakor az Anna ze­nés-cukrászdában. Természetesen zene nélkül, mert négy órakor még vasárnap sincs zene. A kiszolgáló magas hölgy 8 forintot kért és a zsebébe sülyesztette az összeget s ahogyan jött ridegen, hidegen távozott. ..Ugyanitt hétfőn szintén két nagy adag fagylaltot merészeltem fogyasztani a 26—28 fokos meleg jóvoltából. A kiszo!­­gálónő 7 forintot tett el kedvezőbb és szívesebb arccal, mint vasárnapi kolléga­nője. Nem kevés csodálkozással nyugtáz­tam az árváltozást. Még is van fejlődés — az árak mintha csökkennének. Nem is merek ma elmenni, nehogy 6 forintot kérjenek ... Nem szeretem, ha velem szemben bárki is jószívű. Ami a fagylalt minőségét illeti, őszin­tén szólva nem veit valami elragadó. Pe •­­sze kárpótolt a hűvös és romantikus te rém, amely busásan honorálta néhar perces várakozásom. Csak némileg a. kedvetleníteti el, hogy az esztétika leg­újabb korszaka hanyatlásának jeleit vél­tem felfedezni, nevezetesen a szoba belső képén. Ahogy belépünk, balkéztől a sa­rokban, mint egy mai absztrak mester freskója, óriási kar emelkedett felém, amit közelebbről nyugodtan felismertem, szimpla munka, egyszerű vakolat omlás, uram bocsa’ vedlés volt az „Anna” bel­sejében. A kedves szemlélődést azt tetőzte, hogy kellemetlen ismerősöket láttam be­tolulni, teljes otthonossággal a terembe. Az ilyen nőkkel leginkább az utcán sem szívesen találkozik az ember, nem pedig . jy csztályonfelüli és zenés cukrászdában, ahová felüdülni, szórakozni járnának a nyíregyháziak. Ahol ilyenek megfordul­nak, ott szedi a sátorfáját a rendes ven­dég és tovább áll... Nem volt más mód, egy utolsó reményt melengetve a ben­­-omben, távoztam, hátha megtalálják a módját az illetéke ek. hogy ezek a :úrzs­­•endég^k a nekik megfelelőbb helyen ■ rakózzanak ... P. C. kártérítési igényét kényte­len volt elutasítani. Igen sokan a megyében abban a hiszemben élnek még ma is, — és elég hely­telenül —, hogy ha tűzká­ruk lesz, majd az Állami Biztosító helytáll, hiszen éveken keresztül fizették, a kötelező biztosítás díját. Az Állami Biztosító valójában helyt is áll és minden fillér kárt megtérít, de csak olyat, ahol az érdekelt felek elő­zetesen gondoskodtak arról, hogy önkéntes biztosítást kössenek. Ugyanis a köte­lező biztosítás — miként azt a rádió, sajtó és az Ál­lami Biztosító minden egyes ügyféllel Írásban is közölte — 1957 március 31-ével megszűnt és annait alapján most már semmi­féle kárigénynek alapja nincs. Az Állami Biztosító ez­úttal is felhívja a magye lakosságát, hogy fogadja szívesen kiküldötteit, és velük az önkéntes biztosí­tást sürgősen kösse meg, Az Önkéntes biztosítás fel­adásának van egy egészen egyszerű, más módja is, — ha meg a kiküldött nem ért oda, — ugyanis minden érintett lakóépület és mező­­gazdasági tulajdonnal ren­delkező ügyfelét az Állami Biztosító írásban is felhív­ta és ezen írásbeli felhí­vásnak csekklapot is mel­lékelt a díj befizetésére, és hogy mennyit kell az ön­kéntes biztosítási díjért fi­zetni az az értesítő levél­ben pontosan meg van írva. Állami Biztosító SzabolcS-Szatmár megyei Igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents