Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-12 / 135. szám
1951 .június 12, »erd» RELETMAGVAK0R!»ZAG EGYSÉGBEN AZ ERŐ T MÉSZÖV ÖSSZEÁLLÍTÁS A Kétnapos gyakorlati gépbemutató volt Nyírmadán A mezőgazdaság legkorszerűbb kisgépeit mutatták be a megyei állami gazdaságok, gépállomások vezetőinek, szakembereinek és a termelőszövetkezetek elnökeinek június 6-án és 7-én Nyírmadán. A nagyszabású gyakorlati bemutatón a MÉSZÖV munka, közben ismertette a gépi vonta tású burgonya kiszántó-, osztályozó- és1 iiltetőgépeket. a nagyteljesítményű tejszeparátorokat, az ötsoros kultivátorokat, a háromtonnás, billenős Zetor utánfutót. Bemutatásra került a legújabb mosonmagyaróvári gyártmányú 32 soros vetőgép, s láthattak a megjelentek répamosógépet * munkában. A szakemberek nagyi tetszéssel fogadták a gé-| pékét. A vajai Béke, a demecseri Dimitrov Termelőszövetkezetek elnö>-ei elmondták a bemutatón, hogy otthon beszélnek a tagsággal s biztosan nem lesz akadálya a vásárlásnak. Már a hely-Elindult Szabolcs első űjburgonya-exportszállítmánya színen több megrendelést? kapott a vállalat. Egyön-í tetű volt a vélemény,» hogy jó és hasznos volt » ez a bemutató, mert a > szakemberek a helyszínen > láthatták a mezőgazdasági} gépipar legjobb konstruk-* dóit, javaslatot tehetnek| új gépek gyártására, be szerzésére. Negyedmillió* beruházással korszerű kisáruházat építettek | Kisjástanyán Nagy volt az öröm Kisfástanyán, amikor néhány nappal ezelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg és adták át az első középületet, a korszerűen megépített és berendezett földművesszövetkezeti kisáruházat. A kisáruház 260 ezer forintos beruházásszombaton indították útnak a Csehszlovák Köztársaságba megyénkből az első ú.jburgonyaszállitmányt — mintegy 20 vagonnal. A piros zsákokban a legjobb fajtákat küldték el a szövetkezeti felvásárló szervek Rakamazról, Bujról, Vencseilóről. — Ez még csak a kezdet — mondja Ács elvtárs, a MÉK burgonyaosztályának dolgozója. A java ezután következik. — Hétfőn, kedden százával rakják meg a vagonokat a tiszaháti, nagykállói, nyírbátori termelők. Szabolcs az idén 1.500 vagon újburgonya exportjára kötött szerződést Csehszlovákiával, s mintegy félezret küldünk a Német Demokratikus Köztársaságba. S bár az újburgonyatermés az idén közepes — mintegy 30 mázsa holdanként — bőven jut az export mellett a főváros és a vidéki városok lakosságának. Mert az idén mintegy 5.000 vagon újburgónya terem Szabolcsban. Gazdag kultúr-és sportprogram, kiállítások, ruha bemutatok megyeszerte július 7-én a Nemzetközi Szövetkezeti Napon Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megünnepeljük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Különös jelentőséget ad idei ünnepünknek az, hogy az ellenforradalom erkölcsi, politikai és gazdasági támadása ellenére szövetkezeteink többsége együtt maradt és szilárdabb, egységesebb, mint ezelőtt. Az idén együtt ünnepelnek a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek tagjai. Az ünnepségek előkészítésére szervezőbizottság alakult, melynek elnökét, Fehér László elvtársat kértük meg: mondjon néhány szót az ünnepségek programjáról. — Bár a szervezés oroszlánrészét a helyi szövetkezeti szervek végzik, azt máris elmondhatom, hogy gazdag kultúr- és sportprogram ígérkezik július 7-én. A megye mintegy 20 nagyobb községében rendezzük meg az idén a vidéki ünnepségeket, hogy minden szövetkezeti tag, valamennyi dolgozó részt vehessen azokon, de természetesen minél több szövetkezeten kívüli is szórakozhasson ezen a napon, ismerkedjen a szövetkezetek munkájával, eredményeivel. sál épült es 130 ezer fo-J rint értékű áruval fogadta a vásárlókat. Az ünnepségen Aranyost László elvtárs, a tiszalöki? körzeti földmüvesszöye t- % kezet igazgatóságának t elnöke mondott beszé- t det. — Hangsúlyozta, f hogy a földmúvesszövet- < kezet területén egymás! után épülnek a korszerű í üzletek. A választás, első-] nek azért esett Kisfásra.J mivel jobb és kultúrál- j tabb viszonyokat akarnak] teremleni annak a földművesszövetkezeti tagság-2 nak, amely a Horthy-kor-J szakban talán a legtöb-i bet szenvedett. Az új boltban szinte« minden árucikk megtalál-í ható. Már az első napokban nagy forgalmat bonyolított le az üzlet,; a vá-] sárlók megelégedését ró-] vid idő alatt kivívta. Értekezletet tartanak a megye igazgatásági] elnökei Június 14-én, pénteket délelőtt fél 9 órai kezdet tel rendezi meg a MESZÖ1 igazgatósága a megye ya 1 amennyi - f öldművesszö vetkezeti igazgatóság: elnökeinek értekezletét. / tanácskozást a nyíregyhá zi Tisztiklub helyiségébe tartják. A beszámoló Szabó Miklós eWtárs, MÉSZÖV igazgatóságába elnöke mondja el. Az ér tekezleten a földmüve szövetkezetek előtt ál politikai és gazdasági fe adatok kerülnek megvita tásra. „0 föidmüvesszövetkezeteknek a dolgozó parasztság nélkülözhetetlen ^segítőtársaivá kell lenniük” Tanácskoztak a megye jöldművesszövetkezeteinek mezőgazdászai Sokat hallottunk az elmúlt hetekben arról, hogy fokozni kell a földművesszövetkezetek termelésszervezési tevékenységét. Az országgyűlés májusi ülésszakán Kádár elvtárs zárszavában is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Azóta több intézkedés született ezirányban. Egyik igen fontos eredmény, hogy agronómusokat állítottak be egyes földművesszövetkezetekhez. Lévai Sándor elvtársat, a MÉSZÖV mezőgazdasági csoportjának vezetőjét kértük meg nyilatkozzon: — Milyen feladatokat látnak el a szövetkezeteknél most alkalmazott agronómusok? — A mi területünkön, pehát a földművesszövetkezeteknél az elmúlt évek korán bizonyos mértékben háttérbe szorult a dolgozó parasztság értékesítési problémáinak megoldása. Nem iparkodtunk azon, hogy dolgozó parasztságunk felesleges áruféleségeit teljes egészében felvásároljuk és azoknak megfelelő piacot találjunk. Ennek az is oka, hogy az értékesítési lehetőségek nem voltak összhangban a termeléssel, Ezen akarunk változtatni, amikor előtérbe helyezzük a termelésszervezési feladatot és ezzel együtt agronómusokat alkalmazunk. Azt akarjuk elérni, hogy a legkedvezőbb értékesítési lehetőségeknek megfelelően, a hilyi adottságokat figyelembevéve, szervezzük és befolyásoljuk a dolgozó parasztság gazdálkodását, segítsük a hozamok növelését. Meg van erre a lehetőségünk, mert földművesszövetkezeteink a parasztság igen nagy rétegét foglalják magukba és velük közvetlen gazdasági kapcsolatban állnak. — Ügy tudjuk, az országban elsőnek a szabolcs-Szatmári földművesszövetkezeti mezőgazdászok számoltak be munkájukról. Miről beszeltek elsősorban? — Az előbb elmondottak mellett megyénk jellegéből adódóan természetesen a gyümöJcsterniesztésről, ezen belül a kártevők elleni védekezés fokozásáról. Ezzel ugyanis közel sem lehetünk megelégedve. A megyeben évente 12—15.000 vagon alma terem és ebből csupán 3—4000 vagonnal küldhetünk exportra fertőzés miatt. A legtöbbször ott kezdődik a®baj, hogy a termelők nem ismerik: mikor, mivel és hogyan védekezzenek. — Hogyan lehet megoldani ezeket a problémákat? — Elsősorban azzal, hogy segítünk a védekezőanyagok beszerzésénél, használatánál, tehát a gyakorlati munkánál. De szívesen adunk szakmai tanácsokat, sőt. örülünk, ha igénylik és megfogadják a jó tanácsot. Szeret-? nénk, ha új kultúrákat* honosítanának meg a me-> gyében és sokan termel-» nének például egrest,!; málnát, szamócát, spár-;; gát. Ezek a termékek itt- J1 hon is, külföldön is kere-: 1 settek, kevés munkát ige-11 njelnek, jól megfizetik^ őket. Mezőgazdászaink’ fontos feladatuknak tart- ’ ják a zöldövezetek kiala-;; kítását, általában a zöld-;; ségtermelés fejlesztését,;; Ügy hiszem, ha eltelik egy,; év, munkájuk nyomán so-:: kan szerződnek zöldséget:; és megfelelő fordulat kő-;: vetkezhet be ezen a terű-:: létén is. I! — Mi volt a tanácsko-'; zás legfőbb eredménye? ;; — Talán ez: szakembe-;; reink megértették, hogy a;; földművesszövetkezetek- ;; nek a dolgozó parasztok? nélkülözhetetlen segítő- ? társaivá kell lenniük. * A kommunisták felelősségéről 140 ezer tagot és közel ötezer dolgozót számlál megyénk-ben a földművesszövetkezeti mozgalom. Ha egységes, szilárd és erős ez a tábor, ha szüntelenül érvényesül munkájában a párt iránymutatása: képes lehet a megnövekeoett feladatok e’lá^sára. Ha eí nincs így: nem tölti be funkcióját, elszakad a parasztságtól, bürokratikus, lélektelen szervezetté vál’k. Mi teszi képessé mozgalmunkat arra, hogy eleven kapocs legyen a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, a munkásosztály és a dolgozó parasztság között? Elsősorban, ha érvényesül soraiban pártunk vezetőszerepe, ha a kommunisták tevékeny részt vállalnak a munkában, ha a szövetkezeti élet lenini útjait járjuk. Az ellenforradalomnak annak idején csak néhány helyen sikerült tevőlegesen rombolni a földművesszövetkezeteket. A választott szervek tagjai, a dolgozók — a kommunisták kezdeményezésére és vezetésével — megvédték a tagság vagyonát Tiszavasváriban, Nyírgyulajon, Piricsén és még megyénk számos községében. És nem oktalanul tartották távol az ügyek intézésétől, üldözték az elmúlt év októberének végén, november elején a földmüvesszövetkczetek „munkástanácsai” éppen a kommunistákat, azokat, akik nem hagyták elherdálni a tízéves munka eredményét és kiállták, azért a megpróbáltatásolt idején is. Nem tudták erőszakkal szétzülleszteni szövetkezeteinket akkor, hát megpróbáltak más módszereket. És sajnos, még ma is kísért az ellenforradalom gazdaságilag és szellemileg, bár sokat tettek már ellene kommunistáink, becsületes dolgozóink. Eredményeket tükröz a mozgalmunkban dolgozó párttagok eddigi munkája és ezért elismerés jár nekik. De valljuk meg őszintén: teljesen hiba nélkül dolgozunk-e az utóbbi időben, rendbehoztuk-e az ellenforradalom által erősen megbolygatott szövetkezeti gazdaságot? Kádár János elvtárs egyik beszédében kifejtette, hogy a politikai kérdéseket csak úgy oldhatjuk meg, ha megoldjuk a gazdasági kérdéseket is. Építő, gyakorlati munkát, mozgalmas pártéletel követel a jelen. Tetteket, konkrét és hathatós intézi kedéseket a földművesszövetkezetek MSZMP csőt portjaitól, pártszervezeteitől, kommunistáitól. Egysei ges, az egész mozgalom számára hasznos állásfoglalásra, a munkát segítő, jó határozatokra ,ran ma szükség, hogy legyőzzük az ellenforradalomnak mozgalmunkban szinte hétfejű sárkányként jelentkező kihatásait. Megtisztítani és rendbeszedni sorainkat, jövedel-1 mezővé és szilárddá tenni minden szövetkezetünket — ez a két feladat ma együtt jelentkezik ét nem lehet közöttük fontossági sorrendet húzni. Ezért helye-1 seljük a nyíregyházi járási központ igazgatóságának! határozatát, amelyben legfontosabb feladatnak tűzi célul ezeket, ezért tartjuk életrevaló kezdenie 'Vezérnek a nyírbátori járási központ igazgatóságának legutóbbi javasalatát, hogy minden földművesszö-. vetkezetnél a választott vezetőségen belül alakítsák meg a kommunisták az MSZMP csoportokat. Hr.iyes ez, mert a kommunisták egyöntetű, határozott kiél-i lása nélkül egyetlen földművesszövetkezet sem juthat; előbbre, mert politikai munka nélkül nem javíthat-; juk meg gazdasági munkánkat. És örvendetes az á tény, hogy a földművesszövetkezetekben dolgozó kommunisták Tiszaeszláron, Tiszalökön és másutt a pártmunka és a gazdasági munka helyes összhang* jának kialakításán dolgoznak. Nem mehetünk el ugyanakkor szótlanul a negatív tapasztalatok mellett sem. Vannak pártszervezeteink, párttagjaink Nagyecseden, Győrteleken, ahol a munkában — a párt és gazdasági munkában — nem lelhetők fel a helyes gyakorlatra mutató vonások, ahol hiányzik a kommunisták felelőssége. Igazolják ezt a nagyecsedi taggyűlésen legutóbb megmutatkozó módszerek, amelyeket később ők is elítéltek. Pártmunkánk nem lehet öncélú. Arra kell irányulnia, hogy a párt minden tagja erejét és tudását latbavetve segítsen a szövetkezetek politikai, gazdasági; megszilárdításában, erősítse a párt befolyását a pártonkívüli dolgozók tömegében. Szóljanak tehát bátran a termelés kérdéseibe pártszervezeteink, szövetkezeteink kommunistái. Segítsenek elhárítani mindazokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a szövetkezeti munkát, növeljék a párt tekintélyét azzal is. hogy életre való, meggon-: dőlt javaslatokkal és határozatokkal javítják a la-; kosság áruellátását, a szövetkezet eredményeit, értékesítik a dolgozó parasztság valamenyi felesleges termékét. Szólnunk kell a pártmunka egyik igen fontos eszközéről: az ellenőrzésről. Az utóbbi hónapok meggyőztek bennünket arról, hogy ahol a kommunisták nem éreztek felelősséget a gazdasági munkáért, elhanyagolták a pártehenőrzést, ott nagyösszegű károk keletkeztek. Fel kell tehát eleveníteni a pártmunka jól bevált módszereit, aíkalmazni keli azokat. mert ez sikereink záloga. A helyes munkához azonban elsősorban a kommunisták összefogása szükséges. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy személyi ellentétek gyengítsék sorainkat és eltereljék figyelmünket a legfontosabb kérdésekről, amelyek megoldásán pedig egész szövetkezeti életünk jövője múlik. Kopka János. • ;s