Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-09 / 133. szám

1957, június 9, vasárnap

BELEIM AGY ARORSZAO

filmszínházaink k műsorpolitikájának n éhány problémája

Fény gyullad a „sötét Bereg"*ben

ii

t

A feketeemlékű ellenforradalom óta először jöttek össze a minap a megye moziüzemi dolgozói, a mozik vezetői aktuális elvi és gyakorlati kérdések megvitatására. Fontos volt ez a tanácskozás, mert a burzsoaföldesűri restauráció hívei, a munkásmozgalom revizionista árulói jelentős károkat okoztak a filmszakma területén anyagiakban és szellemiekben egyaránt s éppen ideje volt egy sor kérdésben tiszta vizet önteni a pohárba.

Ügy gondoljuk, hogy a filmszakma megyei berkeiben folyó elvi vitákból nem árt egy-két témát a nyilvánosság előtt is megvitatni. Bizonyára a nyilvánosság is segítségünkre lesz abban, hogy a helytelen, vagy éppenséggel ellenforradalmi nézeteket legyűrjük.

Milyen kérdések körül vannak viták? Az első az úgynevezett „közönségsikerű” filmek kérdése. Egyesek azt mondták és mondják ma is, mert az ellenforradalom nem késieke dett ezt a nézetet buzdítani és erősíteni: „a közönségnek csak egészen könnyű fajsúlyú, szórakoztató filmekre van szüksége”. Másképpen így is ki lehet ezt fejezni: űzzünk ki mozijainkból minden olyan filmet, amelynek társadalmi mondanivalója van. Persze, akik ezt a nézetet táplálták, azok kizárólag a szocialista, haladó filmekre gondoltak, azokat akarták kitiltani a filmszínházakból. Ugyanakkor a „nem kérünk politikai filmeket” jelszó hirdetői minden szemérmetesség nélkül követelték bemutatásra a régi fasiszta magyar filmeket. A Keletma.- arország szerkesztőségéhez is érkezett annakidején néhány ilyen követelőző levél. Nos, ismét kibújt a szög a zsákból! Azok, akik a „tiszta demokrácia” jelszavával a burzsoá diktatúrát akarták visszacsempészni Magyarországra, a „politikamentes filmeket” jelszóval a kapitalista, fasiszta filmvilág szemetét akarták visszahozni a magyar mozik vásznaira. Ma már ezt egyre világosabban látják moziüzemi dolgozóink is és egyre növekvő lelkesedéssel üdvözlik, propagálják a nevelőhatású filmeket.

Ha valaha szükség volt arra, hogy minden eszközt a nevelés, felvilágosítás szolgálatába állítsunk, úgy most szükség van rá. Ez vonatkozik a filmszakmákra is, amely sajátos művészi eszközeivel a legnagyobb tömeghatást tudja elérni. Nem szabad lemondanunk a nevelőhatású, mély társadalmi mondanivalójú filmek bemutatásáról. Mé akkor sem, ha a „Hyppoli a lakáj” nagyobb nézőko zönséggel ment, mint mond juk az „Olmer bűne”, vág mert több jegy fogyott a: „Oké Néró” előadásaira mint egy komolyabb film előadásra. Egy kicsit ág vagyunk ezzel —, hogy éle hasonlatot használjak könnyebb még most eg rock and roll táncbemuta tóra közönséget toborozn mint egy Beethoven hang versenyre. Mégis az a fe adatunk, hogy az átlagem bér fülét Beethoven muzsi sójához szoktassuk, mert jelent kultúrát. És kertelés nélkül meg kell mondán azt is, hogy nagyon so olyan „közönségsikerű” fii met mutattunk már be amelyeknek nagyon mél társadalmi mondanivalóju volt, hogy úgy mondjam nagyon erősen politizáltak Hirtelen emlékezetbe idéz ve: „A bátor emberek' „Ha mindenki ilyen volna” ..; Szembe kell szánnunk tehát azzal a nézettel hogy kizárólag az öncél szórakoztatás eszköze le gyen a mozi. Nem, a moz neveljen szórakoztatva é gyönyörködtetve vidám, be csületes gondolkodású, fel szabadult szocialista embe reket.

A másik probléma szovjet filmek kérdése. A ellenforradalom általáno szovjetellenes hazugsághad járatában benne volt a szov jet filmek elleni támadás is. Ezt nagymértékben elő segítették a Megyei Mozi üzemi Vállalatnál tevékeny kedő ellenforradalmárok is akik többek közölt jóvá november 4. után sztrájko hirdettek röpcéduláikon . szovjet filmek bemutatása idejére. Sok hazugságot gyalázatot szórtak a szovje filmekre, a nyíregyház Gorkij-mozi tábláját leverték, összetörték. Mondán sem kell, a szovjet filmek semmiképpen nem érdemeltek ilyen bánásmódot. A szovjet filmművészet ra gyogó utat tett meg négy évtized alatt és. a haladó filmművészet példamutatójává vált. Hatása óriási. El .lehet-e képzelni az olasz neorcalizmust, Sicca művészetét, az indiai, délamerikai haladó filmművészetet „Az anya”, a „Potyemkin cirkáló” és sok más elsőrangú szovjet film hatása nélkül?! Semmiképpen nem. Ami pedig az eszmei mondanivalót illeti: a leggyengébb szovjet film is magasabbrendű e tekintetben a legrafináltabban, legkáprázatosabban gyártott kapitalista mozi-árunál. A szovjet filmek az emberiség legszentebb és legszebb vágyait, céljait tükrözik. Nemes feladatot teljesítünk

M

A Tisza jobbpartja és a határ közötti síkságot 1 hosszú ideje „sötét Be reg" gúnynéven emlegetik. Ennek oka nehéz megközelíthetősége és ebből fakadó viszonylagos elmaradottsága volt.

Nekünk, beregieknek fáj ez-az elmaradottság es ez a megvetettség.

Ez a föld nem kevésbé értékes, mint hazánk sok más tája. Ártéri talaján jó búza, exportképes gyümölcs, finomszálú kender, jó minőségű széna terem. Itt lépett először a végleges haza földjére a honfoglaló Árpád, innen indult hadba Bereg szülötte: Esze Tamás és tiszántúli hadjáratára II. Rákóczi Ferenc. Emléküket, az egyes falvak névvel vagy névtelenül emlegetett kuruc vitézeinek alakjával együtt olyan elevenen őrzi népünk, mintha személyes ismerősei lettek volna — mint ahogy csak nagyon szeretett emberekről szokott beszélni a nép.

Őriz Bereg még sok mást is: á régi életmód sóhajos emlékét, az ősök hagyományait, dalait, szokáséit, szőttes- és kézimunka-mintakincsét, vésett talpú guzsalyokat, tulipános ládákat: sírba hullt nemzedékek lelkének, művészetének drága kincseit.

Ma már a vásárosnaményi járás legtöbb községét éppen úgy meg lehet közelíteni autóbusszal, mint az ország más, vasúttal nem rendelkező táját. Az iskolázottság terén is hatalmas méretű Bereg haladása a régihez képest. Évről-évre egyre nagyobb számban küldi leányait, fiait dolgozó népünk a közép- és főiskolákba.

II;

i sem állhatunk tétlenül, akiket hivatásunk ideállított a beregi földekre.

A Járási Tanács Művelődési Csoportjának kezdeményezésére megalakult a Tudományos és Művészeti Tanács Vásárosnaményban.

Az alakuló, tájékozódó első ülés után egy hónappal megtartott második összejövetelen a Tudományos és Művészeti Tanács határozottan körvonalazta célkitűzéseit és megalakította szakcsoportjait.

Az önként vállalat előadások sorát Agócsy Pál, a tiszaszalkai gépállomás kísérleti laboratóriumának vezetője nyitotta meg „A kutató munka értelme és célja járásunk területén“ címen. Tudományos kutatásunknak, számolva a helyi sajátságokkal, három irányban kell haladék nélkül megindulnia:

1. természettudományi,

2. néprajzi és népművészeti,

3. történelmi és régészeti téren.

Az előadó ezzel meg is mutatta a legfontosabb témaköröket a szakcsoportok kialakulásához. Alaposan megindokolta, példákkal alátámasztva, miért éppen erre a három tudományágra tereli a tagság figyelmét. Rámutatott arra a kevéssé ismert tényre, hogy megyénkben nemcsak Bátorligeten van ősállapotban levő növény- és állatvilág, hanem járásunk területén is, szigetszerű foltokban. (Pl. a csarodai tőzegmohaláp, az ősi mocsárerdők, ritka lepkefajok, a keresztesvipera tudományos körökben eddig nem ismert előfordulási helye a tiszakerecsenyi erdőben, elevenszülő gyík a Bockerekben, stb.) Ez a jégkorszak utáni állapotokat őrző flóra és fauna sokat szenvedett a téli erdei rablógazdálkodás során, illetve következtében. Ideje volna itt is rezervátumokat, törvényesen védett területeket biztosítani számukra, míg el nem pusztulnak.

A természettudomány segédkezel nyújt a mezőgazdaságnak, amire itt Beregben különösen nagy szükség van. Felkutatja a beregi talaj sajátos vonásait és a megfelelő talajjavítási módokat, az időjárás helyi jel♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

tehát, amikor megismertetjük közönségünkkel a szovjet filmeket. (Persze nem olyan hibával, mint régen, amikor a gyengébb alkotásokat is mérték nélkül .dicsértük.) Örömmel üdvözölhetjük a nyíregyházi moziüzemi dolgozók kezdeményezését, amellyel megalakították a magyar-szovjet 1 aráti kört és fő célkitűzésüknek a szovjet filmbarátok táborának növelését fogadták el. Örömmel üdvözölhetjük ; volt MSZT termében működő mozi dolgozóinak kérését: nevezzék

a mozit újra Gorkij-mozi- ;

i ak, hiszen a mozilátoga- :

•

tők telefonon, személyesen ! mé„ most is Gorkij nevét j használják. Remélhetjük hogy ez az internacionalista ; kezdeményezés visszhangot 8 kelt a vidéki moziüzemi dolgozók körében is és valamennyien hozzájárulunk 8 a két nép közötti barátság } erősítéséhez.

SOLTÉSZ ISTVÁN, a Megyei Mozjüzemi Vállalat igazgatója.

legzetességeit, kísérletezik a vegyszeres gyomirtással, kinemesítheti — a Nyírséghez hasonlóan — a tiszahát kötött talajának megfelelő növényfajokat, facsemetéket. stb. Az ország több helyén eredménytelenül működő kísérleti laboratóriumok felszámolás előtt állnak; Beregre nézve ez a hasznos új agrotechnikai módszerek elhagyását és a mezőgazdaság visszaesését jelentené.

öt szakcsoport alakult meg a tagság érdeklődési körei szerint (természettudományi, történelmi és irodalmi, néprajzi és népművészeti, színjátszó-, ének- és zene-szakcsoport). A legközelebbi ülés tárgya a szakcsoportok munkatervének bemutatása és megbeszélése lesz.

..r Hl.

JJ lésünk második napirendi pontja Vray Miklós általános iskolai igazgató előadása: „A magyar ellenforradalom történelmi megvilágítása’1 (világviszonylatban).

Kiemeli az előadó azt a hruscsovi megállapítást, hogy a szocializmus túlnőtt egy ország határain: világrendszerré vált.

A szocialista országok ipari termelése, gazdasági élete rohamosan fejlődik; ezzel szemben a gyarmataikat vesztő kapitalista államok ereje egyre gyengül, termelése csökken. Katonai tömbökbe tömörülve kommunizmusellenes jelszavak mögé rejtik a világ újrafelosztására irányuló imperialista törekvéseiket. Az imperializmus gyarmati rendszere szétesik: az utóbbi évtizedben 1200 millió ember szabadult fel kizsákmányolt helyzetéből.

A kapitalista országok erős aknamunkát végeznek a béke és biztonság megzavarása végett a szocializmust építő országokban. Kihasználták a burzsoá maradványokat, s a „sztálinista-rákosista rendszer“ megdöntésének jelszavával indítottak támadást a magyar népi demokratikus rend ellen. Nyugat állandó in növelte a propaganda- és kémtevékenységet hazánkban.

A brit birodalom hanyatlásnak indult, az USA előretört. A szuezi válság során Anglia fellépése az utolsó kísérlet volt világuralmi szerepének visszaszerzésére. Az egyiptomi nép még nem tudta ellensúlyozni a technikailag fejlettebb haderők támadását, ezért fordult drámai hangú felhívásában segítségért a Szovjetunióhoz. A moszkvai jegyzék az agresszió megszüntetéséért szállt síkra. „El vagyunk szánva arra, hogy a támadást erőszakkal letörjük.“ — Így Izráel kénytelenkelletlen kivonta csapatait a gazai övezetből és Anglia megegyezett Egyiptommal.

A nemzetközi reakció tervei kudarcra vannak ítélve. Messzemenően átgondolt összeesküvés volt nemcsak a magyar népi demokrácia, hanem az összes szocializmust építő országok és az európai béke ellen.

Az előkészítés az USA képviselőházában, szep-TM temberben történt, amikor magyar emigránsokat bíztak meg a felkelés megszervezésével. Októberben titkos értekezleteken állapították meg az ellenforradalmi kormány programját: a földbirtokrendszer visszaállítását, az államosítás érvénytelenítését, amerikai gazdasági segély igénybevételét, belépést a NATO-ba, légitámaszpont létesítését Magvarorszagon. stb. — Meg akarták zavarni a rendet a többi európai népi demokratikus országban is. Ha ezt megvalósítják, Európa szívében háborús tűzfészek lett volna. Célul tűzték ki a munkásmozgalom egységének megbontását. Jelszavaik visszhangra találtak azok körében, akik nem tudtak helyesen értékelni.

Az imperialistáknak nem sikerült a béke megbontására irányuló terveiket végrehajtaniuk; a békeért egységesen síkraszálló erők megfékezték az imperialista törekvéseket s így lehetséges egy uj világháború megakadályozása.

A továbbiakban rámutatott az előadó a varsói Szerződést aláíró államok és az agresszív katonai tömb, a NATO' közötti nagy különbségre, majd szólt a világ békéjét és biztonságát veszélyeztető atom- és hidrogén fegyverekről. A békét békebizottságok munkájával és az egység minél' szorosabbá tételével őrizhetjük meg — ‘fejezte be előadását Uray-Miklós igazgató.

A hozzászólók a tisztánlátás szükségességét s a békés é-utómunka fontosságát hangsúlyozták.

A z ülés a munkatervek elkészítésének rövid megbeszélésével ért véget. A tagság megállapodott abban, hogy a követező ülésig minden szakcsoport önállóan, a salát jellegének és a helyi viszonyoknak figyelembe vételével készíti el munkatervét :

Babus Jolán tanár