Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-07 / 131. szám
3 KELFTMAGYARORbZAG If).'57. június 7, péntek A* országgyűlés munkájáról (Folytatás az 1. oldalról) is a társadalmi tulajdon védelmére. Megyénkben, sajnos, különösen a íöldnjűvesszövetkezeti boltokban, eléggé elharapózott a nagyarányú leltárhiány és azt tapasztaljuk, hogy az igazságügyi szervek nem járnak el megfelelő szigorral azokkal szemben, akik a társadalom vagyonát ilyen módon megdézsmálják. A kereskedelem dolgozói az elkövetkezendő időben is mindent kövessenek el a lakosság jó áruellátásáért, különösen nagy figyelmet fordítsanak a dolgozó parasztság iparcikkel való ellátására. Fontos, hogy falpsi szövetkezeteink, felvásárló szerveink . jól felkészüljenek és biztosítsák a mezőgazdasági termények felvásárlását, tárolását és szállítását.. A költségvetést elfogadta. Tausz János belkereskedelmi miniszter beszéde Ezután Tausz János belkereskedelmi miniszter ismertette a belkereskedelemnek az ellenforradalom óta kifejtért munkáját, a várható áruellátási helyzetet, valamint kereskedelempolitikai elgondolásainkat. Az október—decemberi időszakban a kereskedelem elsősorban arra törekedett, hogy biztosítsa a lakosság élelmiszerellátását, küzdjön a fenyegető éhínség veszélye ellen. Ezt a feladatot főképpen a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségével oldotta meg. Az október óta eltelt 6 hónap forgalma ékes bizonyítéka a párt és a kormány messzemenő gondoskodásának a dolgozókról. Az áruforgalom alakulása ugyanakkor azt is mutatja, hogy a dolgozók értékelik az eredményeket és egyre növekszik bizalmuk a párt és a kormány politikája iránt. Hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom okozta nehézségeket csakis a szocialista társadalmi és gazdasági rendszer erejével tudtuk viszonylag igen rövid Kló alatt kiheverni. Szocialista kereskedelmünk is azért tudott a rendkívül nehéz körülmények között helytállni, mert a tervgazdálkodás alapján áll és rendelkezett a tervgazdálkodás lényegéből takadó előnyökkel, a megfelelő árukészletekkel, amelyeket — mint tartalékot — fel tudott használni a termelés kieséséből származó hiányok áthidalására. Fenntartottuk az országosan egységes árak rendszerét és a lakosság a rendkívüli helyzet ellenére változatlan árakon tudta szükségleteit beszerezni. — Olyan szervezettel rendelkeztünk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján áll. A központi irányítás és a kereskedelmi dolgozók áldozatvállalása tette lehetővé, hogy a nagykereskedelem folyamatosan ellássa a boltokat áruval, a boltok pedig nyitva tartsanak. Ha abban az időben szocialista kereskedelem helyett soktizezer magánkereskedő kezében lett volna az áruellátás, azonnal felütötte volna fejét a spekuláció. Elrejtették volna a készleteket. Az árak rohamosan emelkedtek volna és rövid néhány hét alatt infláció és szenvedés honolt volna országunkban. Azóta a dolgozok még szélesebb tömegeinek hite erősödött meg a szócialista gazdasági rendszerben. Ismertette a miniszter a belkereskedelmi szervek idei megnövekedett feladatait is. Ismeretes, hogy a kereskedelemnek közel 10 százalékkal magasabb forgalmat kell lebonyolítania az idén. Elsősorban az iparcikkek forgalma fog emelkedni, ezen belül is a vegyesiparcikkeké. Ez komoly figyelmeztetés az ipar és a kereskedelem számára egyaránt. Számolni kell azzal, hogy a paraszti vásárlás nagyobb ütemben fog emelkedni, s ez nagy feladatot ró a földművesszövetkezeti ker’eskedelmre. Különösen nagy gondot kívánunk fordítani 1957-ben a megnövekedett termelési kedvnek megfelelően a mezőgazdasági termelési célokat szolgáló áruk előállítására. A mezőgazdasági gépek és szeráruk értékesítésének nagymérvű növekedése, a mezőgazdasági rendeltetésű cikkek forgalmának növekedése egyrészt jelzi dolgozó parasztságunk megnövekedett vásárlási kedvét és bizalmát, másrészt figyelmeztet bennünket a mezőgazdasági rendeltetésű áruk termelésének fokozására és a készleteknek . az eddigieknél gondosabb elosztására. őszintén meg kell mondani -— folytatta, — hogy a' termelés ellenére rs lesznek gondjaink — részleteiben a kereslet és a kínálat több cikkben nem fog mindig megegyezni. Egyes cikkekben még mennyiségi hiányokkal, másokban pedig választéki hiányosságokkal kell számolnunk, illetve küzdenünk kell, hogy ezeket minél szűkebb térre szorítsuk. A kereskedelemnek komoly erőfeszítéseket kell tennie abban az irányban is, hogy az iparhoz állandóan tolmácsolja a lakosság Igényeit, megrendeléseinél vegye figyelembe a megváltozott fogyasztói keresletet, A vállalati önállóság fokozódásának a lakosság jobb cllálását kell eredményeznie, és nem nyugodhatunk bele abba, hogy egyes iparvállalatok helyi anyagi érdekeiket a közérdek fölé helyezzék. Fokozott követelményeket kell állítanunk az áruk minősége tekintetében is az ipar elé. Megengedhetetlen, hogy különböző okok miatt számos cikkben a minőség ma rosszabb, mint az elmúlt években volt. Beszélt még a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről, korszerűsítéséről, és az egészségvédelmi előírások betartásáról, majd így folytatta: A Belkereskedelmi Minisztérium rendkívül fontos feladatának tartja, hogy erélyes harcot folytasson minden — a fogyasztók érdekeit sértő — jelenséggel szemben. Jelenleg azonban, amikor gazdasági életünk már normalizálódott — véleményem szerint — jogosan vetik fel a dolgozók és a sajtó is, hogy különösen az iparcikküzletek nyitvatartási rendje nem megfelelő. Ezt a problémát a fogyasztók és a kereskedelmi dolgozók érdekeinek helyes összhangbahozatalával meg fogjuk oldani. Az eddigi tapasztalatok azt mutat ják — mondotta, — hogy a helyi kereskedelemnek a tanácsok irányítása alá helyezése helyes és időszerű feladat volt, ugyanakkor hangoztatta: a tanácsok végrehajtó bizottságainak gyakrabban napirendre kell kitűzni az ellátás problémáit és közelebbről kell foglalkozniok az áruellátás és a kereskedelmi szervek működésével, kultúráltságának fokozásával. Különösen fontos, hogy tanácsaink karolják fel azokat a helyes kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a lakosság ellátását, ideértve a kormány által adott lehetőségek között a magánkezdeményezés felkarolását is — ugyanakkor azonban meg keli akadályozni minden, a dolgozó nép érdekeit sértő spekulatív tevékenységet. Ilyen jelek különösen egyes mezőgazdasági termények felvásárlásánál mutatkoznak, zavarva az állami felvásárló szervek tevékenységét és a mezőgazdasági árszínvonal stabilitását. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium, a belkereskedelmi dolgozók mindent megtesznek az idei terv- és költségvetési feladatok maradéktalan teljesítéséért, népünk anyagi és kulturális szükségleteinek mind magasabb színvonalú kielégítéséért. Karácsonyi Béla Jclszálalása tunk. A tudományok művelésére, fejlesztésére 885.6 milliós előirányzat szolgál, 63 millióval több, mint tavaly. Egyáltalán nem közömbös azonban — folytatta, — hogy a burzsoá tudományt, a marxista szólamokkal álcázott áltudományt, a polgári művészetet, a nacionalista szellemű, idealista fertőzéssel terhes oktatást, tehát a kettős kultúra fenntartását támogatjuk-e intézményesen továbbra is — mint ez nem egyszer történt a múltban — vagy pedig biztosítjuk a marxizmus-Icninizmus valóságos hegemóniáját. Az ellenforradalom idején az úgynevezett régi értelmiség számos kiváló tagja, továbbá sok fiatal, többségében munkás-paraszt származású értelmiség, megállta a helyét, egy percre sem ingott meg. Ez van a mérleg egyik serpenyőjében. A mérleg másik serpenyőjében vari a kulturális ellenforradalom, amely még mindig szívós és nem ritkán eredményes utóvédharcokat vív, Nálunk 1945 óta nem egy esetben a valóságos, vagy csinált szaktekintélyek előtti elvtelen hajbókolás „kultúrpolitikája'’ érvényesült, az anyagi és erkölcsi megbecsülés számtalan jelével elhalmozva akartunk és véltünk megnyerni olyan embereket is, akiknek kialakult és szilárdan reakciós világnézetük, politikai meggyőződésük volt, van és marad, s akikben ezáltal csak még jobban gyökeret vert tulajdon nagyságuk és nélkülözhetetlenségük -illúziója. Így juthattunk el odáig, hogy még ma is több tudományágban lényegében a polgári világnézetű klikkek egyeduralma érvényesül. Az elmúlt esztendőkben gyakran azok kaptak tanszéket, tudományos fokoz'atot, Kossuth-díjat, akiket ezek a burzsoá csoportok sugalltak. Itt említem meg, hogy érvényt kellene szerezni annak a rendelkezésnek, amely lehetővé teszi a tudományos fokozatok és kitüntetések megvonását azoktól, akik ezekre az el-' lenfomadalom alatt tanúsított magatartásukkal méltatlannak bizonyultak. (Nagy helyeslés, taps.) Ivanics Frigyesné A következő felszólaló Karácsonyi Béla, a művelődésügyi tárca költségvetéséhez szólt. Bevezetőben elmondotta, hogy a kulturális szükségletek kielégítésére a tavalyinál 172 millió forinttal többet, összesen 4 milliárd 67 millió forintot fordítunk. Az idén 12.000 forintot költünk minden egyes főiskolásra, a középiskolai tanur lók oktatására 562 millió forintot fordiképviselő a költségvetés művelődésügyi részéhez szólt hozzá. Az elért eredmények méltatása után az általános és középiskolák tanteremellátási nehézségeiről beszélt. Rámutatott arra, hogy az összes tantermek tíz százaléka szükségtanterem. Iskoláink nagy része felújításra szorul, noha nyilvánvaló, hogy e problémáknak a megoldása nem egy költségvetési év feladata, különösen nem a mostanié — ezért a kérdéseknek gyökeres megoldásáról a hároméves népgazdasági tervben és a további években kell gondoskodni. Tekintettel arra azonban, hogy az általános iskolai tanulólétszám a következő években csak a fővárosban négyezerrel lesz több, és az országos növekedés még nagyobb arányú, feltétlen szükséges a valamikor iskolai célokat szolgált, de most másra használt épületek visszaadása eredeti rendeltetésüknek. Szabó Ferenc képviselő, Kossuth-díjas zeneszerző méltatta annak a jelentőségét, hogy ez évi nemzeti jövedelmünkből a költségvetés a Művelődésügyi Minisztérium feladataira 3 milliárd 100 millió forintot kíván fordítani. Ez 100 millióval több, mint amennyit az Oktatásügyi és a Népművelési Minisztérium tavaly közösen kapott. Ezután a kulturális élet következetes, elvi szilárdságú irányításának kérdéseiről beszélt. Ezután élesen bírálta a kulturális életben a közelmúltban alkalmazott rideg parancsolgalási módszereket, s az ezt gyakran követő elvtelen udvarlást az irodalom és a művészet valódi, és vélt nagyságaival szemben. Ilyen hibákat még egyszer nem követhetünk el, mert ezek a hibák munkáshatalmunknak a kulturális életben, is még meglévő ellenségeit erősítenék. A továbbiakban kritikai elemzéssel vizsgálgatta az irodalom és művészet mai jelenségeit. A költségvetést elfogadta. Stozicski Ferencné az Élelmezésügyi Minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. Hangoztatta, n t é s A hőmérséklet emelkedik- Észak-Európj felett nagykiterjedésű ciklonrendszcr helyezkedik el. Ennek hatására a hűvös grönlandi eredetű légtömegek az óceánon áthaladva, erős északiészaknyugati széllel elárasztották Nyugat- és Közép- Európát, záporokat, zivatarokat okozva. A Földközi-, valamint a Fekete-tenger vidékén száraz, meleg az időjárás. Várható időjárás pénteken estig: változó felhőzet, í éhány helyen kisebb záporeső, mérséklődő északnyugati, nyugati szél. Az éjszakai lehűlés kissé erősödik, a nappali hőmérséklet emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet rénteken: 22—25 fok közötthogy az élelmiszeripar termelése négy százalékkal túl fogja haladni a tavalyi tényleges termelést. Felhívta a figyelmet az országszerte megerősödő spekulációra. Javasolta, hogy az elelmezesi ipar könnyítse meg jobban a háziaszszonyok munkáját, helyezzen nagyobb súlyt a félkész-konzervek és mélyhűtött áruk gyártására; emellett javítsák az üdítő italok minőségét. Legyen ízlésesebb és gazdaságosabb a csomagolás, főleg a külföldön már erősen használt műanyagok igénybevételével. Csomagolják az élelmiszereket kis egységekben. Végül hangsúlyozta, hogy az élelmezésügy dolgozóinak alaposan fel kell készülniük a gabonafelvásárlás és a különböző szerződéses akciók lebonyolítására. A költségvetést elfogadta, Kukucska János a pénzügyi tárca költségvetéséhez szólva az ellenforradalom gazdasági kihatásairól, amellyel a. bér- és állampolgári íezulásáról, a pénz elherdálásáról, gazda-1 sági kártevésről beszélt. Elismeréssel szólt a Pénzügyminisztériumnak és szerveinek, a bankoknak és a tanács pénzügyi apparátusának határozott fellépéséről .amellyel a bér- és állampolgári fegyelem megszilárdítását elősegítették. Javasolta a pénzügyi apparátus további csökkentését, illetve lehetőségeinek megvizsgálását. Negatív vonásként jelölte meg azt, hogy nagyon sok munkanélkülinek jogtalanul fizetünk ki segélyt*. Sokan, akik 70—80 forintos napszámbérért dolgoznak, mellette felveszik" a munka-, nélküli segélyt. Hibáztatta ‘azt is, hogy még nem történt intézkedés a tsz-ek feloszlatásánál a gazdasági elszámolás rendjéről. Hangsúlyozta, hogy a kölcsönjegyzések által kiesett összeget más területek szigorú takarékosságával kell pótolni. A költségvetést és népgazdasági tér-' vet elfogadta. Ezután az elnök javaslatára az országgyűlés a csütörtöki ülésszakot tűzte ki a benyújtott interpellációk elmondására, majd elfogadta a csütörtöki ülés napirendjét. I Tiltakozunk! A Nyírbátori Állami Általános Gimnázium összes dolgozói, diákifjúsága cs tanári testületé csatlakozunk a világszerte folyó hatalmas békemozgalomhoz-, és követeljük az atom- és hidrogénfegyverek azonnali betiltását, gyártásuk megszüntetését és a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek abbahagyását. „Az ezekkel a fegyverekkel végzett kísérletekben nemcsak háborús fenyegetést és uszítást láiunk, hanem olyan felelőtlen kísérletezést is, mely embertársaink tíz- és százezreinek egészségébe, sőt ■ életébe kerülhet,”
