Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-04 / 128. szám
1957, június 4, kedd K ELETM A f J Y A R O RS Z A G £1 ^Folytatás a 2. oldalról.) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság anyagi helyzetét nagymértékben javítja a kötelező beadás eltörlése, ami természetesen jelentősen terheli költségvetést. Minőségi, vetőmagakciókTM Í62 millió íorint, növényvédelemre 84 millió forint előirányzat szerepel a költségvetésben. Az állattenyésztés színvonalának emelését szolgálja az apaállatok beszerzésére és a községi legeltetési bizottságok támogatására előirányzott 225 millió forint. Mindezeket figyelembevéve az 1957. évi költségvetés a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jelentős összegekkel segíti a mezőgazdaság fejlődését. A gazdasági feladatokra előirányzott kiadási összegek fedezetet nyújtanak a közlekedés és a kereskedelem szükségleteire is. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az 1957. évi. költségvetés -kiteilleti kiadásai 1.7 milliárd forinttal alacsonyabbak a tavalyi előirányzatnál. A védelmi, igazgatási és egyéb kiadások ennél jóval nagyobb összeggel, mintegy 2.6 milliárd forinttal csökkennek. Ugyanakkor szociális, egészségügyi, és kulturális feladatokra kereken S00 millió, forinttal többet irányoz elő a költségvetés, mint az elmúlt évben. A lakosság egészségügyi es szociális helyzetének javítására az előző évi kiadásoknál 12 százalékkal több, 8 milliárd 480 millió forint az előirányzat. 1957-ben tovább növekednek a kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék ék egyéb gyermekvédelmi intézmények1 fenntartását és fejlesztését szolgáló kiadások. Az oktatási és népművelési ih-' tézmények, a tudományos kutatóintézetek, a színházak, valamint a , testnevelési intézmények fenntartására 4 milliárd 67 millió forintot fordítunk. fi szocialista törvényesség megszilárdítása « társadalmi és a személyi tulajdon, a közbiztonság fokozott védelme nagy feladatot ró rend- és jogbiztonsági szerveinkre. E feladatok megvalósítására a költségvetés mintegy 2 milliárd forintot irányoz elő. Az államigazgatás kiadásairól szólva megemlítette, hogy az igazgatási költségeknél az 1956. évihez viszonyítva ebben az évben 356 millió forint megtakarítás jelentkezik. A költségvetés kiadási előirányzatainak áttekintése után rátért a bevételek legfontosabb tételeire. Többek között ismertette, hogy ebben az évben rendezzük a juttatott földek megváltási árát. Meghosszabbítjuk a fizetési határidőt, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy jelentős kedvezményt kapjanak azok, akik határidő előtt megfizetik a megváltási árat. Ä volt mezőgazdasági cselédek és munkások 35 százalék, a többiek pedig 20 százalék engedményt kapnak, ha a megváltási árat ez év végéig kiegyenlítik, egyébként a fennálló tartozásból annyiszor 3 százalék kedvezmény jár, ahány évvel a megállapított határidő előtt fizetik ki tartozásukat a tulajdonosok. Ez az intézkedés összefügg a föld adás-vétel korlátozásának megszüntetésével. Az erre vonatkozó rendelkezések a megváltási ár megfizetésé esetén természetesen vonatkoznak a juttatott. földekre is. A végleges megváltási ár kataszteri koronánként 60 kilogramm búza, vagy pedig annak a hivatalos felvásárlási áron számított pénzbeli ellenértéke. A költségvetés bevételei között szerepel 4.3 milliárd forint: a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió által nyújtott hosszúlejáratú , kölcsönök és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott segélyek pénzértéke. A proletárinternacionalizmus nagyszerű megnyilvánulásaként nyújtott támogatás két vonatkozásban is alapvetően érinti pénzügyi mérlegeinket. Egyrészt ez a támogatás tette lehetővé, hogy 1957-ben a kormány szilárd egyensúlyban levő, 800 millió forint felesleget mutató költségvetést terjeszthet az országgyűlés elé. Másrészt az e támogatás pénztértéke mögött rejlő hatalmás árutömegek és nagyösszegü deviza-hitelek idei importunknak több mint a felét fedezik és döntő tényezőként szerepeltek és szerepelnek az ellenforradalom okozta rendkívül súlyos gazdasági nehézségek leküzdéséiben, egyúttal lehetővé tették nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának megteremtését is. A magyar dolgozó nép sohasem felejtheti el azt a nagylelkű, testvéri segítséget, amelyet barátaink bajbajutott hazánknak ■ a legnehezebb időszakban nyújtottak. R tanácsokról Ezután arról szólt, hogy a tanácsok 1957. évi költségvetési előirányzata 7.4 milliárd forintot tesz ki. A tanácsok fokozott önállósága is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsok költségvetéseiben nagyobb mértékben érvényesültek a gazdaságosság és a célszerűség követelményei. A költségvetés • legfontosabb kiadásai és bevételi tételeinek ismertetése után Antos István részletesen ismertette népgazdaságunk helyzetét. — Az ellenforradalmi események következtében súlyos gazdasági helyzet alakult ki. Szocialista gazdasági rendszerünk ezt a rendkívül nehéz próbát is sikerrel állta ki. A kormánynak azf a bonyolult gazdasági problémát kellett megoldania, hogy a kisebb nemzeti jövedelemből biztosítsa — a bérek emelése és a begyűjtés eltörlése következtében — jelentős mértékben inegnövekedett fogyasztás árufedezetét és megteremtse a feltételeit annak, hogy a lakosság megnövekedett jövedelme ne csupán névleges, hanem valóságos. ne csupán átmeneti, hanem tartós legyen. Számos előfeltétele \'olt és van annak, hogy ez a cél maradéktalanul megvalósuljon. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány e feladatok megvalósítását szolgáló i/tézkedései közül a legfontosabbak a következők; jelentősen csökkenteni kellett a beruházásokat. Ez lehetőséget nyújtott a fogyasztási alap növelésére. Jelentős mennyiségű építőanyagot juttathatunk a lakosság részére és a gépipar is fokozhat ia a fogyasztási cikkek, a mezőgazdasági gépek és szeráruk termelését. Csökkenteni kellett a közületi kiadásokat és az így felszabaduló anyagi, erőt is a fogyasztási alap növelésére kellett fordítani. Az egyensúly helyreállításában döntő tényezőt jelentettek a baráti országok segélyszállítmányai és hosszúlejáratú hitelei. Az árualap és a megnövekedet.t vásárlóerő között azonban még feszültségek mutatkoztak. Ezért került sor a közelmúltban egyes árucikkek árának felemelésére. Szükséges és elkerülhetetlen volt ez, mert a vásárlóerő és az árualap mérlegében csak így állíthattuk helyre az egyensúlyt, most már szilárdan és biztonságosan. R tervet mind a mennyiségi, mind a gazdaságossági mutaték szerint végrehajtok Mindezt figyelembe véve, és feltételezve, hogy a tervet mind a mennyiségi, mind a gazdaságossági mutatók tekintetében maradéktalanul végrehajtjuk, a kormány határozottan leszögezi, hogy a továbbiakban nem kerül sor fogyasztási cikkek árainak emelésére. Ma már nyugodt-n megállapíthatjuk, hogy népünk feje felöl elhárult az inflációs veszély. és ha jól dolgozunk, az nem is tér vissza többé. Ezután az előadó hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy minél eredményesebben feltárjuk és hasznosítsuk a népgazdaságunkban bőven meglévő tartalékokat s így már mögt mindent megtegyünk a jövő fejlődése érdekében is. A terv teljesítéséről és túlteljesítéséről szólva hangoztatta: a terv mennyiségi túlteljesítése csak ott engedhető meg, ahol az nem fokozza anyagellátási nehézségeinket, Az érti meg helyesen feladatát és az képviseli a dolgozók valódi érdekeit, aki úgy teljesíti túl a tervet, 4iogy újabb tartalékokat tár fel és növeli a népgazdaság erőforrásait. Foglalkozott Antos István a tartalékok feltárásának, a gazdaságosság növelésének, az önköltség, csökkentésének kérdésével, majd rámutatott: az ország erőforrásainak igen nagy tartalékai 1 vannak a mezőgazdasági termelés fejlődési lehetőségeiben. A kormány intézkedései nyomán' erre kedvezőek a feltételek. Állami gazdaságaink, térmelőszóvetkeztteink és egyénileg dolgozó parasztjaink az árutermelés gyors fokozásával járulhatnak leginkább hozzá á gazdasági , nehézségek leküzdéséhez, A kötelező begyűjtés eltörlése után méltányos,, hogy a felvásárlási -rak a múlt évi piaci árakhoz képest ne emelkedjenek, sót — ahol az általános mezőgazdasági árszínvonalhoz képest az elmúlt években indokolatlanul, magas érák alakultak ki —■ ott csökkenjenek. Parasztságunk azzal járulhat hozzá a lakosság ellátása biztosításához, a kormánynak a kötelező beadás eltörlésére vonatkozó határozata alátámasztásához, hogy időben és reális árakon kínálja fel a mezőgazdasági termékeket az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek és gondosan ügyel arra, hogy a városi lakosság élelmezését szolgáló termékek ne kerüljenek spekulációs kezekbe. Szólott Antos István továbbiakban arról, hogy jelentős lehetőségeink vannak a külkereskedelmi munka megjavítására is. ’ Ebben az évben jelentős lépést tettünk előre a termelő üzemek és a külkereskedelmi apparátus érdekeltségeinek megteremtésében — mondotta. A mezőgazdaság területén is számos olyan gazdaságos exportlehetőségünk van, amelyeket a belső ellátás sérelme nélkül fejleszteni lehet. Rz éghajlati és talajviszonyainkban rejlő adottságok kihasználásával, a felvásárlási árra vakodó forgalmi költségek csökkentésével a mezőgazdasági exportnak Is olyan tartalékait lehet feltárni,' amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtéséhez. Foglalkozott ezután az előadó a beruházásokra előirányzott összegek helyes, takarékos felhasználásával, Rámutatott, hogy á költségve es eredményes végrehajtásánál jelem is. szerep van az,, állampolgári fegyelem megszilárdításának, elsősorban az adózás leién. A kormány intézkedései nyomán jelentősen növekedett a kiskeresed ík és kisiparosok jövedelme is. Megjavult anyagellátásuk, szélesült a közűletek és állami szervek felé történő munkavállalási lehetőség.' Méltányos és igazságos, hogy ez a réteg is jövedelme arányában járuljon hozzá az állami kiadások fede-. zéséhez és pontosan fizesse adóját. Ezután beszélt arról, hogy széles körben viták folynak arról, milyen módszerekkel, eszközökkel, szervezeti formákkal lehet legjobban biztosítani a gazt- ' daság eredményes vezetését. A szocialista népgazdaság irányítását szolgáló eszközök, módszerek és új szervezeti formák kialakításához hosszabb időre van szükség. -Már csak azért is, mert. az anyagi ösztönzés széleskörű alkalmazásához egy sor előfeltételt kell megteremteni. Ezek közül ki keli emelni a termelői árrendszer kérdését.. Ha javítani akarunk gazdaságvezetési módszereinken, helyes termelői árrendszert kell kialakítani. A népgazdasági tervezés és irányítás módszereiben már ez évben is jelentős változások történtek. Csökkentek a kötő-; lező tervmutatók, megnövekedőit a minisztériumok hatásköre, szélesedett a vállalatok önállósága. Az önköltségcsökkentés megvalósítását az ipari, építőipari és mezőgazdasági vállalatoknál, elsősorban a nyereségrészesedés rendszerének bevezetésével kívánja a kormány előmozdítani. Antos István előterjesztését e szavakkal fejezte be: A népgazdasági téri7 és az állami költségvetés megszabja azokat a feladatokat, amelyek megoldásával biztosítható szocialista társadalmunk egészséges fejlődése, a korábbi gazdaságpolitikai hibák' és az ellenforradalom okozta súlyos károk fokozatos felszámolása, a dolgozó nép jólétének szilárd megalapozása. A kitűzött cél megvalósítása az üzemekben, a munkapadoknál, a földeken milliók tevékenységén múlik. Néhány hónappal ezelőtt — az ellenforradalmi támadást követően — rendkívül "úlyos körülmények között-vette ét az ország'sorsának irányítását a Forradalmi Munkás- Paraszt-Kormány. Ma egész-népünk hű ikén- tekinthet vissza a megtett útra, a gazdasági konszolidáció terén bekövetkezett kétségtelenül nagy eredmények ,öntő részben a bányászok, a munkások az egész dolgozó magyar nép mindennapos, szorgos munkája nyomán jöttek létre. Ez a növekvő lendület és áldozatkészség, amely pártunk helyes politikája nyomán egyre szélesebb rétegeket fog át, egyúttal biztosítéka annak is, hogy a terv és a költségvetés maradéktalan végrehajtásával fokozatosan úrrá leszünk gazdasági nehézségeinken és kedvező fi ’ ételeket teremtünk hároméves tervünk megindításához. Kérem az országgyűlést, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak az 1957. évi állami költségvetéséről szóló törvépyjayaálatát fogadja el. (Taps.) Ezután ebédszünet következett. Szünet után napirend szerint következett az 1957. évi állami költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1957. évi népgazdasági terv együttes tárgyalása. A költségvetés előadója Olt Ká-, roly képviselő, a terv és költségvetési bizottság elnöke volt. Olt Károly elvtárs beszéde Olt Károly bevezetőben elmondotta, hogy az országgyűlés terv és költségvetési bizottsága megvizsgálta a beterjesztett 1957. évi költségvetést és megállapította, hogy az megfelel az 1957. évi népgazdasági tervnek és előirányzatai a népgazdasági, tervet tükrözik vissza. A korábbi évektől eltérőén a költségvetést nemcsak a terv és költségvetési bizottság vitatta me71 hanem az országgyűlés csaknem valamennyi állandó bizottsága szakágazatonkint is megtárgyalta a költségvetés előirányzatait. A terv és költségvetési bizottság azt is megállapította, hogy az idei népgazdasági terv és a költségvetés összeállítása nem volt könnyű feladat, mert népgazdaságunkat az ellenforradalmi események igen súlyos helyzetbe sodorták. Részletesen ismertette az előállott helyzetet és azokat az e.őfeszílésekcí, amelyeket a nehézségek leküzdésére tettünk. Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság egyensúlyát csak a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió hatalmas segítségével biztosíthattuk. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által az országgyűléshez benyújtott néngáfeasági terv és költségvetés egyensúlyát a baráti segítség mellett a kormány körültekintő intézkedései a népgazdasági tervben reálisan megtervezett termelési előiránv^atok. az eszközök takarékos felhasználása biztosítja. Ez a terv és költségvetés azonban mindenekelőtt munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és a néphez hű értelmiségünk odaadó szorgalmára épül, (Folytatás az 5. oldalon)
