Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-28 / 149. szám
KTT.FTM AÍ3TArcr*S«T 1 r IDS'*. június 28. péntek Több állat — nagyobb jövedelem a Zöldmező TSZ-ben Negyven és ötven forint között csak 10 forint különbség van, de ha 3—400- zal szorozzuk, már nagy számot, forintban számolva ezreseket jelent. A ■ nagykállói Zöldmező Termelőszövetkezet tagjainak sem mindegy, hogy a következő években 40—50, avagy 70— 80 forinttal fizetik a munkaegység ellenértékét. Nem mindegy és ezért dolgoznak. gondolkoznak, terveznek okosan, jó gazda módjára. Hat éven keresztül 50—60 forinttal fizették a munkaegységeket. Persze meg volt az oka: a szokásos kalászos és kapásnövények termesztése meilett nagy gondot fordítottak az állattenyésztésre és ipari növények lermelésére, műtrágyát minden évben használtak, minden munkát jól, idejében végeztek. A szövetkezet megismerése érdekében hozzá kell tenni: az októberi ellenforradalom itt sem vonult ei nyomtalanul A rémhírek hatására 52 család hagyta el a tsz-t. De ahogy tisztultak a fejek, úgy lett sok embernek más véleménye. Jenei János 22 holdas, Szabó Menyhért 11 holdas középnarasztok is vistaléptek. ök tudják miért! Biztosan nem azért, mert a közös gazdálkodás rossz. Persze vannak még régi tagok kint. próbálkoznak egyedül. Úgy tartják a Zöldmező tagjai: nem erőszak a disznótor. R Zöldmező tagjai jobban akarnak élni .. magasabb jövedelem alapjat a helyes növénytermelés mellett a fejlett állattenyésztésben látják. Volt idejük meggyőződni: na nincs megfelelő jószágállomány, nem tarthatják sokáig a magas jövedelmet. Jelenleg kevés jószáguk ven, pedig a lehetőség meg van a több állattartásra. Építettek egy 40 férőhelyes tehénistállót, van korszerű sertésfiaztatójuk, keccesük, baromfiól és a lovak is új istállóban vannak. Nemrégen elhatározták: ősszel 15 darab előhasú üszőt vásárolnak. Hogy miért? Teremi Sándor elvtárs, a Zöldmező elnöke a következőket mondja erre: — Kiszámítottuk, hogy egy év alatt mennyi jövedelmet biztosít majd a 15 tesítünk, amelyről számításunk szerint már az első évben 40—50 ezer forint jövedelmünk lesz. Van egy gcrsli-hántolőnk. 10 hold tavaszárpa termését feldolgozuk gerslinek és így értékesítjük. A 10 hold árpa 150 mázsa termést hoz. Ha ezt értékesítenénk, mázsánként 000 forintos áron 45 ezer forintot kapnánk érte. Viszont teldolgozva 100 mázsa gerslit nyerünk. Kilónként 7 forintos áron értékesítve 70 ezer forintot jövedelmez. Ezenkívül megmarad szövetkezetünknek 50 mázsa korpa, amivel 10 darab sértést meghizlalunk. Jelenleg 53 sertésünk van Ebből csak 10 koca van. A napokban kapunk 40 anyakocát. Ősszel 20 darab süldőt fogunk hízóba, amelyből kövéren 60 ezer forintot várunk. Ha pedig ezeket valóraváltjuk, az idei 63 forintos munkaegység értékkel szemben jövőre 75—78 forinttal fizetünk minden munkaegységet. Szép tervek ezek. Megvalósítása a Zöldmező tagjain múlik. Ha továbbra is olyan töretlen akarattal dolgoznak tehén. Olyan egyebeket vásárolunk, ami legalább 12 ez meg lesz, évente 3000 liter tejet fejünk egy tehéntől. Ez literenként 2.50 forintos áron 7.500 forint. Éven*, egy tehén gondozása és takarmányozása 6.000 forintba kerül. Évente 1.500 forint jövedelmet hoz egy tehén. 15 darab már 22.500 forintot hoz a házhoz. — Ezenkívül szükség van az ótrágyára. minden évben istállótrágyázzuk a Fe)det, akkor a tavaly elért. 200 mázsás holdanként! burgonyatermést ezután is elérjük. Szóval azért vásárolunk szarvasmarhát, hogy több pénzünk legyen. Olyan terve is van a sző vetkezetnek, hogy csak jólétük emeléséért, mint eddig, meg lesz a jutalma. Terveik valóraváltását az is könnyíti, hogy alapszabály szerint dolgoznak. Nem mértek több háztáji területet a megengedettnél. Minden idejüket a közös munkában töltik. Jó úton járnak és bizonyára ősszel a magas jövedelem láttán sokan elgondolkoznak megérte-e otthagyni a Zöldmezőt?! Nagy Tibor Felszámoljuk a járásunkban jelentkező hibákat” A föktmüvesszövetkezet.i igazgatóságok elnökeinek legutóbbi megyei értekezletén sok szó esett az ellenőrzési munka hiányosságairól és az abból keletkező károkról. Beszéltek itt a hibák felszámolásának hogyanjáról. Néhány nap már eltelt azóta és most szakács József elvtársat, a fehérgyarmati járás központi igazgatóságának elnökhelyettesét kérdeztük meg, milyen terveik vannak az ellenőrzési munka megjavításával, a jövedelmezőség emelésével kapcsolatban? torzshünyvezett teheneket tartanak és egy tehén évi tejhozamát jóval a 3.000 liter fölé emelik. Ennek nem lesz akadálya, mert már eddig is 110 mázsa lucernát raktak kazalba és a 31 hold rétről is zöldre száradt szénát gyűjtenek össze. Ezenkívül 10 holdba, másodnövényt vetnek: tarlórépát, muhart, kölest és csalamádét. hogy ezzel is növeljék takarmánykészletüket. Más lehetőségek is vannak a jövedelmezőség emelésére, A jó gazda nemcsak búzát, burgonyát és tejet visz a piacra, hanem igyekszik gazdaságát úgy irányítani, hogy az év minden időszakában pénzhez jusson. A Zöldmező tagjainak további terveiről Kőhegyi József vezetőségi tag így nyilatkozik: Igyekszünk sokoldalúan fejleszteni gazdaságunkat. Budapestről már rendeltünk egy üvegházhoz szükséges felszerelést. Jövőre 4 hold kertészetet lé-Nem rolt megfelelő az cllenorscH Miért nincs? Mikor less? Ezzel a címmel írtunk június 4-én es több olvasónk kívánságára, arra kértünk választ a húsipartól, hogy mostanában miért nincs és mikor lesz olcsó kenőmájas és bácskai nurka. A húsipari igazgatóság válaszolt, melyben a következő all: „A kenőmájas és bácskai -hurka, mint tudjuk, gyorsan romló árucikk. Nyári időszakban csaa jégszekrényben tárolható plusz 4 C fok alatt. A legtöbb üzletben ilyen jégszekrény nincs, még ha volna is, szállítás alatt tönkremenne ebben a nagy melegben a kenőmájas és a bácskai. Tegyük fel, hegy a szállítás útja nagyon rövid a helyi húsipari vállalattól az üzletig, Ezt az utat még romlás nélkül kibírja, az üzletben azonban nem tartják állandóan jégszekrényben, snem kiteszik a pultra, ott két is.’ már megkezdődik a felületi bomlás. A fogyasztó gyanútlanul hazaviszi, esetleg nem vesz észre szagbeli eltérést és elfogyasztja. Ez az áru már akkor többmillió csiraszámot tartalmaz és szerencsés esetben egy gyöngébb gyomorrontást okoz. De könnyen lehet súlyosabb kimenetelű is. A fentiek figyelembevétele mellett a fogyasztók érdekét képviseli az ipar amikor ilyen cikkeket nem gyárt. Igaz, hogy lehet kapni minőségi kenőmájast ab ban az esetben, ha nincs nagy meleg. Ez húspéppel és májjal készül, zselatin! nem tartalmaz. Amennyi ben az idő hűvösebbre fordul és a kereskedelem saját felelősségére — hogy azt szabályszerűen tárolja — az ipar fog gyártani olcsó belsőségből készült cikke-Jót mondta a beszámoló, az ellenőrzés eddig sem volt hatékony. Ebből következett, hogy a járásunk területén 7 körzeti szövetkezet fedezethiányos, öt szövetkezetnél — Tiszabecs, Jánkmajtis, Kölese, Tiszakóród —■ a megbízhatatlan könyvelés miatt még fedezethiányvizsgálatot sem tudtunk tartani. Tiszabecsen Fór: Tamás könyvelő nem egyeztette a bizonylatokat, a boltkezelö nani jelentései alapján könyvelt, s í'/ 100 ezer forint értékű árút nem terhelt a boltvezetőre. A leltári elszámoltatásnál, ugyanakkor nem jelentkezett többlet. — Barcsa Imre boltkezelőt a bíróságra jelentettük fel, a könyvelőt pedig íegyelmileg elbocsátottuk. — A könyvelés egyébként járásszerte gyenge. Mi látjuk ezeket, s azon Igyekszünk, hogy a szakképzett könyvelői; mellé olyan beosztott könyvelőket állítsunk, akik rövid időn belül képesek elsajátítani a munkát és képesek önállóan dolgozni. Addig is körzeti könyvelési rendszert alakítottunk ki. Ez csak szükségmegoldás. Hátránya, hogy a könyvelő nem ismeri minden nap minden szövetkezet eseményeit és késedelmes inkaszszó benyújtásával a szövetkezetét károsodás éri; Mit kellene tenni elsősorban ? — A becsületes dolgozó- 1 at megerősíteni beosztásukban. Ez a kezdet. A járás három helyén akarjuk az exportszállításokat előkészíteni, ezzel az előzetes számítások szerint egymillió forintot takari‘ nk meg. Aztán pálinkafőzőt, aszalót, felvásárlási raktárt akarunk létesíteni. T hergépkocsi vásárlásával és üzemeltetésével ugyancsak nagyösszegü költséget csökkentünk. — Változtani kellene a könyvelés, ellenőrzés jelenlegi állapotán is. — Ezt mi is döntő feladatnak tartjuk. Ezért felülvizsgáljuk ellenőreink szakmai képzettségét és megbízhatóságát, két napos szakmai továbbképző tanfolyamot akarunk rendezni a gazdasági vezetők részére. Életre hívjuk a társadalmi ellenőrzés különböző bizottságait. Jelenleg is folynak a földművesszövetkezeteknél az igazgatóságok és felügyelőbizottságok ülései, ahol a helyszínen tárgyaljuk fneg a pénzügyi gazdálkodás és a vagyonvédelem terén jelentkezett feladatokat. Igazgatóságunk biztos abban, hogy a járás szövetkezeteinek helyzete ezévben nagymértékben megjavul. K. J. Ä Hungária cirkusz előadásait jelzett időben j Széchenyi utcában a volt nem a Búza-téren, hanem a | Júlia-malom helyén tartja. 1 Pcrcfi a Ilim (tömören Komoron egy barna sovány, inas arcú beregi parasztember a tanácselnök. Ügy hívják, hogy Múruczi Azaz majdnem Móricz. Egyébként is Tiszacsécse környékén már nem is lehet pontosan megállapítani. hogy ki Móricz és ki Mórucz. Egyszóval a kömröi tanácselnök a Móruczok nagy famíliájába tartozik — ez a família adta Magyarország - kultúrájának a csécsi Zsiga bácsit, Móricz Zsigmondou Lehel, hogy ez a rokonság oltotta be a kömörői elnökbe is a kultúra szeretetét. De lehel, hogy az az ősi paraszti vágy, amely igy faltadt sokszor évszázadok alatt szavakká: jó lenne felemelkedni. Hogy ne fűzzük sokáig a szót, Kömörön vasárnap mozit avatott a, falu népe, beregi parasztok, és parasztnak. Hogyan született meg ez a mozi? A történet inkább novellába kívánkozik, mint rövid tudósításba. A tanácsot vezető okos parasztemberek sok i furfanggal, sok ötlettel kikerítettek többezer forintot a'villany beszerelésére. Amikor indultak, a községi péztárban 1 forint 20 fillér volt. Több nem. De nem hagyták magukat. Az épületet társadalmi munkában hozták rendbe, aztán kijárták, kikerítették a pénzt... Nem ment éppen máról-holnapra, de ment. Az egész falu ügye lett a mozi ügye. Nem tudott úgy keresztülmenni a falun a tanácselnök, vagy titkár, hogy meg ne állítsák őket gyerekek, fiatalok, öreg nygnyak : Mikor nyílik a mozi? Szombaton aztán felvirradt a nagy nap. Igaz, hogy nem sikerült minden a legjobban. Az agregátor, amelyik még nem volt bejáratva, nem vette figyelembe, hogy a falu apraja-nagyja alig várja már az első előadás kezdetét. Makacskodni kezdett... S bizony csak másnap este került sor az előadásra. De mi volt olt egész nap?! Nem igen volt olyan kömörői lakos, aki ne fordult volna meg a mozi udvarában, ahol a műszakiak, javították az agregátort. Az egyik öreg néni is megkérdezte: — Lesz-e este mozi? — Miért, jön az öreganyám is? — Nem'— szégyenkezett a mamika — de szeretném tudni, lesz-e mozi? Vasárnap délután ott volt aztán a falu. Először mindenki az első, legdrágább helyre akart ülni, de aztán belenyugodtak, hogy olcsóbb hely is van a moziban. Színültig telt, a moziterem. Elindult az agregátor, varázslatos erejű hangja beszűrődött a terembe, Kigyult a mozigép fénycsóvája, felhangzottak a muzsika első akkordjai, megjelent a vásznon a mozi címe. Mindenki lélegzetvisszafojtva figyelt, nézett.., Most már pereg a film Komoron. Vádiattak padján a rakamasi csendőrök Csütörtökön reggel kezdte tárgyalni a megyei bíróság Sipos János éá társai rakamazi csendőrök ellenforradalmi bűnperét. Sipos és társai Rakamazon az ellenforradalom idején csendőrkülönítmény mintájára helyi „nemzetőr" csoportot szerveztek és a rend fenntartásának ürügyével terrorizálták a község vezetőit és a kommunistákat. A tárgyaláson a vádlottakat hallgatták ki elsőnek. Sipos János, Hajdú József, Kemenes Isván és Kiss Antal, a különítmény vezetői és apostolai igyekeztek mindent tagadni, ami ellenük szólt a tárgyaláson. Egymásra hárították a felelősséget az elkövetett bűncselekményekért. Azzal védekeztek, hogy „csak rendet“ akartak teremteni/ Sok mindenre nem emlékeztek, melyek abban az időben az 1 ö ténykedésük alatt történtek. A vádlottak után a tanukat hallgatta ki a bíróság. Serflek István szólt elsőnek, akit kommunista mivolta miatt letartóztattak és Kiss Antal „nemzetőr" tetlegesen is bántalmazott. Rajta kívül még nagyszámú tanú mondott terhelő vallomást a rakamazi terror-szervezet ellen. Lapzártakor még tartott a tanúk kihallgatása. 4» évs*e ítélték a nyíregyházi emléhmügyalásét Csütörtökön második napja tárgyalta a megyei bíróság Kelemen József nyíregyházi elleníerradalmár bünperét. Az ügyész vádbeszédében a népi demokratikus áliamrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétellel vádolta Kelement, »kit a város, mint munkakerülőt, iszákos személynek ismer, aki megtagadva munkás származásai, az ellenforradalomkor résztvett a szovjet hősi emlékművek ledöntésében és Nagykállóba járt szervezni az ellenforradalmi csoportokat.. Kelemen az utoló szó jogán próbálta védeni magát azzal az állítással, hogy befolyásolták s nem érzi magát bűnösnek. Védője a tárgyalás elnapolását és néhány tanú kihallgatását kérte, azonban a bíróság nem adott helyet a kérésnek, mert így is elegendő bizonyítási tény állt rendelkezésre. Bűnperében délután 4 órakor hirdettek ítéletet, Kelemen Józsefet a megyei bíróság összbüntelés címén 6 évi börtönbüntetésre. 6 évre egyes jógái gyakorlásának eltiltására és ezer forint vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet nem jogerős.
