Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-28 / 149. szám
195?= június 28, péntek KKLETM A G T A RO RSZ A G :t A jó termelési társulások — a szövetkezés eíöiskslái Megyénk száznál is több termelői társulása is bizonyítja: parasztságunk nem idegenkedik a szövetkezés gondolatától, keresi a szövetkezés lehetőségeinek különböző formáit, melyet pártunk és kormányunk igen széles körben, biztosít számára. Mezőgazdaságunk fejlődésének irányát továbbra is a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése képezi. De a párt ráirányította a figyelőmet ezekre az egyszerű tár' sül ásókra, szakcsoportokra 'is és hangsúlyozta: ;;; legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a termelőszövetke: etekhez, amelyet pártunk változatlanul a legfontosabbnak tekint a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén...” A tiszadobi, nyírteleki cukorrépa, a nyírturai hibrid-kukorica, a szatmárcsekei rizs, az ibrányi gyümölcstermelő és a laskodi gyümölcstermelő szakcsoportok tagjai közösen szerzik be a termeléshez szükséges cikkeket, közösen művelik a gyümölcsöst, vagy más földterületet és közös az értékesítés is. Van tehát életerős, egészséges termelési társulásunk és hiba volna vitatni ezek létjo-Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) képviselnünk bátran, restelkcdés nélkül és én azt hiszem, hogy a magyar nép tömegei ebben támogatnak minket. Beszélt Kádár elvtárs a szocialista országok népeihez fűződő testvéri kapcsolatainkról, amelyeknek ezernyi jelét tapasztalhattuk az ellenforradalmi lázadás és legyőzése időszakában. Kijelentette Kádár elvtárs, hogy az ellenség csapást akart mérni a nemzetközi proletárszolidarilásra a magyarországi ellenforradalom kirobbantásával is, ám ebben a harcban inkább elmélyült a nemzetközi szolidaritás. Nem lehet tagadni, hogy az elmúlt másfél esztendőben nehézségek voltak' pártunkban és talán a nemzetközi munkásmozgalomban is. De már most leheti látni, hogy a nehézségeket leküzdjük és j így ennek nyomán . erősödni fogunk., Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy , erősödjön pártunk. De ehhez hozzátartozik, hogy ne legyünk önteltek és semmit' se felejtsünk el. Sem a bűnöket, amelye-i két az ellenség és az árulók követtek el, velünk szemben, Sem a hibákat, amelyeket mi magunk követtünk el — fejezte ^ be hosszantartó tapssal fogadott beszédét i Kádár elvtárs. A délutáni ülés A délutáni ülésen Apró Antal elvtárs elnökölt. Marosán György elvtárs ismertette az MSZMP Szervezeti Szabályzatára vonatkozó javaslatot, majd az elnök megnyitotta a vitát az első és a második napirendi pont fölött. A vitában felszólaltak:. Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei Intéző Bizottság elnöke, Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ- Országos Szervező Bizottságának elnöke, Klaukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei Intéző Bizottság elnöke, Kreszán Lajos' elvtárs, a Ganz Vagongyár Intéző Bizottságának elnöke, Mesterházi Lajos elvtárs író, Fock Jenő elvtárs, a Központi1 Bizottság titkára és Ambrus István elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei Intéző Bizottság elnöke. A délutáni ülésen elhangzott referátum és a felszólalások ismertetésére ] visszatérünk. gosultságát. Mintahogy az is hiba, ha ezeket a szakcsoportokat nem segítjük kellő képpen. Hiszen a jó termelési társulások, a szövetkezés előiskolái. A mátészalkai járás területén öt gyümölcstermelő szakcsoport működik 187 taggal és 200 hold földdel. A fejlődés útján járnak ezek a szakcsoportok, azonban sokszor szinte, csak annyiban merül ki segítésük, hogy a földművesszövetkezetek és a járási központok ezekkel a számokkal bizonyítják: „ mindent megtettünk”. A gyakorlat bizonyítja, hogy ahol a földművesszövetkezetek és a helyi szervek megfelelően foglalkoznak a szakcsoportokkal, segítik munkájukat ott a hozamok növekedésénél, a kollektív munka végzésénél mutakozik meg az eredmény. A földművesszövetkezetek elsősorban a gépi munkák megszervezésében, kölcsöngépek, minőségi vetőmagvak, műtrágya és növényvédőszerek és göngyölegek biztosításában, a szervezeti élet kialakításában, szaktanácsokkal, értéke.. =ési és szerződéskötési előnyökkel segíthetnek. Kömörőn a penyigei földművesszövetkezet segítette a juhtenyésztő szakcsoport m-’-alakítását, azonban annak további működésével, a felvetődő problémák meg- I oldásával senki sem törő- ( dik. Hogyan akarja vajon megoldani az ilyen szövetkezet az előttük álló termelést segítő, szervező feladatokat? i A szakcsoportok beszer- i zési, termelési és értékesítési munkája csak a földművesszövetkezetek és azok irányító szerveinek állandó, gondos segítségével lehet megfelelő. Olvasd és terjeszd a Keletiuagyarországot! KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA AZ EGYESÜLT NEMZETEK LESZERELÉSI ALBIZOTTSÁGÁNAK londoni ülésén Harold Stassen amerikai delegátus szerdán azt javasolta, hogy a nagyhatalmak kölcsönös megállapodással készített részletes listák szerint csökkentsek fegyverzeteiket és a íöiösleget nemzetközi felügyelet alatt álló raktáraknak adják át. Amerikai forrásból szerzett értesülés szerint Zorin szovjet delegátus, elvben elfogadta azt az amerikai gondolatot, hogy készítsenek listákat az átadandó fegyverekről. A brit, francia és kanadai delegátusok, értesülés szerint, ugyancsak elfogadták, bár fenntartásokkal, az amerikai javaslatot. Stassen véleménye szerint a létszámkorlátozások második, vagy harmadik szakaszát össze kell kapcsolni a^zal, hogy haladás történjék a világ politikai problémáinak megoldásában. Zorin aziránt érdeklődött, hogy elsősorban milyen problémákat kellene megoldani. Stassen ekkor állítólag utalt Adenauer kancellár legutóbbi washingtoni látogatására, amikor megállapodtak Eisenhower elnökkel abban, hogy Németország újraegyesítése előfeltétele bármilyen átfogó leszerelési egyezménynek. ★ A LONDONI RADIO JELENTÉSE szerint Tajvanon 40 embert csangkajsekista katonai bíróság elé állítottak, mert a vád szerint részt vettek a májusi amerikaellenes zavargásokban. Szerdán 11 vádlottat rövid időre szóló börtönbüntetésre, illetve pénzbünte-! tésre ítéltek. A bíróság elnöke azt mondotta, hogy a zavargásokat nem szervezték meg előre és a hatósá-1 goknak nem sikerült felbujtókat találniok, ★ SZANDZÖ NODZAKA, a Japán Kommunista Párt főtitkára kedden kijelentette, hogy Kisi miniszterelnök és Eisenhower elnök tárgyalásainak eredménye „szerencsétlenség” a japán nép számára — közli egy Tokióból érkezett jelentés. Nodzaka, aki Tokióban egy tömeggyűlés részvevőihez szólt, hangsúlyozta:- ezek a tárgyalások eltorlaszolják a japán függetlenség felé vezető utat, amelyet a japán szovjet kapcsolatok újrafelvétele nyitott meg. A Washingtonban folytatott tárgyalások megmutatták, hogy a Kisi képviselte japán Monopolisták és más körök nem képesek fenntartani uralmukat, ha nem folyamodnak az Egyesült Államokhoz — mondotta a Japán Kommunista Párt főtitkára, majd hozzáfűzte, Kisi és Eisenhower tárgyalásai semmibe vették a japán népnek azt a kívánságát, hogy bontsák fel az Egyesült Államok és Japán, úgynevezett biztonsági szerződését, adják vissza Okinavát Japánnak és ne akadályozzák a Kínával folytatott kereskedelem kiszélesítését. Azok a kísérletek, amelyek a japán-amerikai „biztonsági” szerződés módosítását és azt akarják elérni, hogy Japánt is bekapcsolják az Egyesült Államok atomháborús terveibe, egyenértékűek a japán néppel szemben elkövetett árulással — mondotta Nodzaka. A szocialista ipar és a szövetkezeti mezőgazdaság a bolgár népgazdaság két alapvető ágazata. A közöttük fennálló, jminden oldalra kiterjedő kölcsönös gazdasági viszony fontos feltétele a szocialista újratermelés sikeres kibővítésének. A kapitalizmusban az ipar és a mezőgazdaság közötti viszony ösztönösen folyik, az éles antagonisztikus ellentmondások feltételei között. Ezzel ellentétben a szocialista társadalomban az ipar fejlődése a mezőgazdaság te}-.: lődéséhez, annak győzelméhez vezet. A mezőgazdaság a maga részéről szintén hozzájárul az ipar fejlődéséhez és ilymódon biztosítja a szocializmus gyors felépítését. Példa erre a Szovjetunió, ahol !az ipar hatalmas fejlődése biztosította a mezőgazdaság gyorsütemü fejlődését is. A marxtzmus-leninizmus azt tanítja, hogy az ipar és a mezőgazdaság, a proletariátus és a parasztság közötti probléma a szocialista építés alapvető és döntő problémája. Lenin dolgozta ki azt az utat, eszközt és módot, amellyel a paraszti tömegeket meg lehet nyerni a szocializmus építése számára. Az ipar és a mezőgazdaság közötti tzéleskörü gazdasági ' kapcsolat elképzelhetetlen fejlett ipar, elsősorban nehézipar nélkül. Az első és a második ötéves terv folyamán egész sor olyan iparág létesült nálunk, amelyek azelőtt Bulgáriában nem léteztek. Megteremtettük a fekete- és színesfém-kohászatot, a gépgyártást és a vegyipart. A felszabadulás előtti primitív merőgazdaság nem tudta hasznosítani a mezőgazdasági tudomány vívmányait és agronómiáját. A termelés legfontosabb eszköze a faeke volt. Ma már egészen más a helyzet. A gép- és traktorállomások révén 27.000 traktor, (15 lóerőt számítva), 4.313 gabonakombájn, 4.547 cséplőgép, 56 gyapotkombájn, 75 kukoricakombájn, 173 répakombájn, 381 teherautó és sok más egyéb mezőgazdasági gép áll a szövetkezeti mezőgazdaság rendelkezésére. A 208 gép -és traktorállomáson összpontosított mezőgazdasági technika lehetőséget nyújt a termelőszövetkezetekben egyesült mezőgazdasági dolgozóknak, hogy megismerjék a tudomány és a technika eredményeit. Jelenleg a gép- és traktorállomások körülbelül 46.000 dolgozóval rendelkeznek, közte 16.100 traktorossal, 3.879 kombájn vezetővel, 2.339 agronómusal, jelentékeny számú zoctechnikussal és más szakértővel. A minisztertanács és a Bolgár Kommunista Párt központi bizottsága 1956. VII. 6-án kelt közös határozata értelmében azonban a gép- és traktorállcmások, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szükségleteinek kielégítése érdekében 1959 végéig 1.000 mérnököt, 28.000 traktorost. 14.000 kombájnvezetőt és helyettes kombájnvezetőt, több mint 1.500 traktoros-brigádvezetőt és több, mint 7.000 gépkocsivezetőt Kell kiképezni. Egyre jobban terjed az új technika alkalmazása, mindjobban gépesítik a mezőgazdaságot. Ez pedig az önköltség és a mezőgazdasági termékek, arának csökkentéséhez vezet. Az ipar és a mezőgazdaság közötti gazdasági viszony a kereskedelmi kapcsolat révén valósul meg, amely a szocialista tulajdon két formájának — az állami (össznépi) és a szövetkezeti (csoport) — létéből keletkezik. Az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu közötti gazdasági viszony évről-évre elevenebb, mert megteremtettük a feltételeket arra, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság termelése minden évben emelkedjék. Pártunk gazdaságpolitikájának feladata, hogy ezt a gazdasági kapcsolatot az áruforgalom terén is egyre jobban kiszélesítse. A szocialista ipar és a mezőgazdaság közötti eleven kereskedelem szempontjából igen jelentős a helyesen megállapított ár. , Az iparcikkek és a mezőgazdasági termékek között szigorúan tudományos alapokon kell megszabni az árakat. A probléma helyes megoldásától sok függ. Ha helyesen oldjuk meg ezt a kérdést, a lakosságnak is lesz elegendő élelme, az iparnak nyersanyaga, a falu tovább haladhat a szocialista fejlődés útján és fordítva, az itt elkövetett hibák rontják a szövetkezeti tagság anyagi helyzetét, nem keltik fel anyagi érdekeltségét és ilymódon károkat okoznak mind a parasztságnak. mind a munkásoknak. Pártunk és kormányunk árpolitikája alapjában véve helyes volt. Népgazdaságunk további fejlődésének sikere azonban megköveteli az objektív gazdasági törvények további tanulmányozását és felhasználását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az értéktörvény hatását. A kapitalizmustól eltérően a szpcialista rendszer feltételei között ez a törvény nem mindenható, mert tevékenysége az új, szocialista termelési viszonyok között mutatkozik, amikor a termelőeszközök, az iparban, szállításban és jelentékeny mértékben a mezőgazdaságban is a népi demokratikus állam kezében vannak; amikor a szocialista kereskedelem tartja kezében az áruforgalmat. A szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság közötti helyes kapcsolatról szóló lenini tanítás alapvető törvénye marad minden olyan ország számára, ahol a szocializmust építik. Pártunk és népi kormányunk egész sor intézkedéssel mozdította elő a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság közötti helyes, új magasabb színvonalú viszonyt. Komoly figyelmet fordított a termelöszövetkezeil tagság és termelőszövetkezet anyagi érdekeltségének emelésére, amelynek eredményeként állandóan nő a terméshozam, növekszik az árutermelés. Pártunk és kormányunk helyes árpolitikája tovább szilárdítja a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság közötti kapcsolatokat, amely a munkásosztály, a parasztság és a népi értelmiség jólétének további emelkedését eredményezi és tovább szilárdítja a munkásosztály és a parasztság közötti elszakíthatatlan szövetséget, amely népi hatalmunk alapja és a Bolgár Népköztársaság felemelkedésének biztosítéka. A kölcsönös gazdasági viszony a szocialista ipái* és a szövetkezeti mezőgazdaság között Irta: Kiril Lasarov
