Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-26 / 147. szám
1957. június 25, szerda KFírTM*r.7^l»nr”*(Í Dobi István elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) molták a közös állattenyésztést, amelyeknél ezt semmi sem indokolta, ahol annak idején minden feltétele meg volt. Ilyen szövetkezetek közé tartozik például a földesi Rákóczi TSZ is. Minden józangondolkodású szövekezeti paraszt előtt nyilvánvaló, hogy ezen sürgősen változtatni kell. Arra kell törekedni mindenütt, hogy saját erőből és a rendelkezésre álló állatvásárlási hitelek felhasználásával, ott, ahol nincs, lehetőleg minél előbb teremtsék meg a közös állatállományt. Ugyanakkor a kilépőknél a háztáji gazdaságokban lévő, korábban közös tulajdont képező állatokat v1szsza kell vinni a szövetkezetbe. Ma már minden termelőszövetkezetnek lehetősége van arra, hogy megfelelő mennyiségű takarmányt termeljen és ezért nincs akadálya annak, hogy állattenyésztésüket a szükséges színvonalra emeljék. A termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége a mintaalapszabály szerint dolgozik A továbbiakban arról beszélt Dobi István elvtárs, hogy a termelőszövetkezetek az ellenforradalom alatt, s az azt követő időkben úgyszólván semmilyen segítséget nem kaptak. Ha tekintetbe vesszük, hogy már október előtt egyes körökben milyen propagandamunka folyt a szövetkezeti gazdálkodás ellen, hogy az ellenforradalmi sajtó és rádió provokatív és fenyegető módon arra hívta fel a szövetkezetek tagságát, hogy oszlassák szét a szövetkezetüket, ha tekintetbe vesszük a rendkívüli parázs helyzetet, akkor nem csodálhozhatunk a termelőszövetkezeti mozgalmat ért nagy károkon. Ezután a termelőszövetkezetek szervezeti kérdéseivel foglalkozott és hosszasan fejtegette az érvényes mintalapszabály törvényeit, majd így folytatta: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlnyomó többsége — 397 termelőszövetkezet kivételével — ma is helyesen. a mintaalapszabály szerint gazdálkodik, s a jövedelmet is munkaegység szerint osztja el. Az említett 397 termelőszövetkezetben a legkülönbözőbb módon törekednek megoldani a jövedelemelosztást. Meg kell mondjuk határozottan, hogy az időbér, az órabér, vagy más elosztási rendszer, mindaz, amely ellenkezik a szocialista jövedelemelosztás rendszerével, káros a mozgalom szempontjából. Szinte teljesen kizárja a közös szövetkezeti gazdaság fejlődését a gazdálkodás minden ágában, vagyis lehetetlenné teszi a közös szövetkezeti vagyon gyarapítását. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a közös gazdaságból egyre kevesebb jövedelmet tudnak biztosítani a tagoknak. A másik zavaró körülmény, hiba a szövetkezeti gazdálkodás területén, hogy sok szövetkezetben a háztáji gazdaságok területét Indokolatlanul túlzott mértékben növelték. A háztáji gazdaságra szükség van, mert egészségesen egészíti ki a közös gazdaságból származó jövedelmet, ugyanakkor nem szoríthatja háttérbe a közös gazdálkodást. Az alapszabály kereteit meghaladó háztáji gazdaság viszont káros hatással van a közös gazdaságra. Egyes szövetkezeteknél előfordul, hogy egy-egy család 4—5 hold háztáji területet is kapott. A háztáji gazdaságok te’.tének növelése maga után vonja a háztáji állatállomány növelését is. Egészen természetes, hogy az ilyen háztáji gazdálkodás mellett nem tud egészségesen fejlődni a közös szövetkezeti gazdaság. gíteni. Ilyen módon szándékozik az államvezetés biztosítani azt is. hogy a termelőszövetkezetek a beruházásaik na —saját erejükből valósítják meg. Jobb munkát várunk a gépállomásoktól Ezután a termelőszövetkezetek gépesítésének kérdéseivel foglalkozott. Kétségtelen — mondotta —, hogy a gépállomások eddigi működésük során értek el eredményeket. Ugyanakkor őszintén meg kell mondani azt is, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében, a mezőgazdaság szocialista építésében eddig nem töltötték be maradéktalanul azt a szerepet, amelyet nekik szántunk. A szövetkezeti nagyüzemi termelés fölényének a parcellagazdálkodással szemben többek között éppen a gépi munka alkalmazásában kell kifejezésre jutnia. Gépállomásainktól eddig szerzett elég tapasztalatunk alapján joggal elvárhatjuk és el is várjuk, hogy az általu* végzett gépi munka hatása közös gazdaságainkban valóban magasabb eredményekben, tehát számokban is kifejezésre jusson. A termelőszövetkezetek és gépállomások közötti viszony sajnos a legutóbbi időben sem javult, sőt sok tekintetben rosszabb lett. Sokan azzal indokolják a gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti viszony romlását, hogy i gépállomások önelszámoló vállalatokká lettek. Véleményem szerint független attól, hogy milyen elszámolási rendszerben dolgozik a gépállomás, a feladata egyaránt az kell legyen, hogy megfelelően kiszolgálja a termelőszövetkezeteket a szükséges gépekkel, azokkal időben és jó minőségben végezze el a munkát. Ahhoz, hogy a gépállomás a szerződésben vállalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tudjon tenni, az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek biztosítsák a jó gépi munka feltételeit, késedelmeskedéseik-Ma hangverseny Nagyobb a termelési kedv Ezután -— ’’ beszélt Dobi István elvtárs, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felszámolta a múlt káros gazdasági és szövetkezeti politikáját és egész sor intézkedést tett, amelyek új és nagyobb lehetőségeket nyitottak a termelőszövetkezeti gazdálkodás számára. Ennek eredményeként a termelőszövetkezeti vezetők és tagok nagy többsége élve az állam által nyújtott lehetőségekkel, az elmúlt évekhez képest igen nagy szorgalommal, bizakodással és termelési kedvvel dolgozik. Egy sor szövetkezetben kétségtelenül tapasztalni lehet, hogy sok"* iött a szövetkezeti demokrácia, és az elmúlt időkhöz képest nagy javulás van a munkafegyelem ter.'n is. Nvugodtan mondhatom — folytatta Dobi István elvtárs — hogy az államvezetés a jövőben kerülni fog minden olyan intézkedést, amely a szövetkezetek gazdálkodásába való túlzott beavatkozáshoz vezetne, vagy bármilyen néven sértené a szövetkezeti demokráciát, Természetesen ebből senki nem következtethet arra, hogy az állam el fogja nézni, vagy eltűri, hogy szocialista gazdasági rendszerünk érdekeivel ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető gazdálkodást, illetve tevékenységet folytathassanak egyes termelőszövetkezetek. Az államvezetés eltökélt ■'á. déka, hogy a termelőszövetke^rVk Gazdálkodását és egész életét a régi adminisztratív beavatkozások helyett iokó’-'b helyes termelési hitel-, ár és adó, egy-zóvel helyes pnTdoságnolitikai intézkedésekkel kívánja befolyó—I..i és se-A József Attila Művelődési Házban ma este 8 órakor az Országos Filharmónia férfikara hangversenyt rendez. A Filharmónia férfikarában a volt Honvédkórus művészei szerepelnek, nívós műsorukkal szórakoztatják Nyíregyháza közönségét. Műsorukban Kodály kórusművein kívül előadnak neves külföldi zeneszerzők alkotásaiból is. A máris jelentős sikert aratott férfikar legutóbb Debrecenben lépett fel. Ma Nyíregyházán, utána pedig Kisvárdán szerepeinek, igényesen és választékosán összeállított műsorukkal. Nagygyűlést tartott a Magyar- Szovjet Baráti Társaság városi szervezete Tegnap este a József Attila Művelődési Házban nagygyűlést tartott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság városi szervezete. A gyűlésen több mint félezren vettek részt .Az elnökségben a városi párt, tanács és tömegszervezeti vezetők, munkások, értelmiségi dolgozók foglaltak helyet. Megnyitó beszédet dr. Merényi Oszkár, ünnepi beszédet pedig Májer István tartott. A gyűlés után a hallgatóságot a József Attila és a Móricz Zsigmond Művelődési Házak kultúregyüttesei műsorukkau szórakoztatták. Fellépett a Kossuth-étterem zenekara is Varga Jenő vezetésével. kel ne akadályozzák a gépállomást abban, hogy megfelelő időben és minőségben végezhesse munkáját. Az államvezetés a gépállomási rendszer fenntartása mellett a gépállomások munkájának egyidejű megjavításával továbbra is helyesli és támogatja a népgazdaság teherbírásához képest a termelőszövetkezeteket abban, hogy jövedelmükből szóntótraktor, kombájn. cséplőgép kivételével, erő- és munkagépeket, elsősorban univerzális traktorokat vásárolhassanak. Továbbiakban Dobi István elvtárs utalt a környező népi demokratikus államok termelőszövetkezeti mozgalmainak eredményeire. Majd a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésével kapcsolatban kiemelte: ha termelőszövetkezeteink többet termelnek, mint az egyéni gazdák a maguk kisparcelláin, akkor folytathatnak eredményes és valóban meggyőző propagandát a szövetkezés gondolata mellett. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot csak akkor fogja igazán vonzani a termelőszövetkezeti gaz- ülését. dálkodás, ha azt látja, hogy. a termelőszövetkezeti gazdaság külső képében is, akár a határét, állatállományát, akár központját tekintve különben néz ki, mint az övéké és ha a szövetkezetek tagjai jobban élnek. Csakis így győződik meg a dolgozó parasztság a szocialista szövetkezetit nagyüzemi termelés és életforma magasabbrendűségé-ről és ezen a módon vezethetjük rá legbiztosabban és tartósan dolgozó parasztságunkat a szövetkezeti gazdálkodás útjára — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Dobi István elvtárs. A beszámolót élénk vita követte. A felszólalók sokat foglalkoztak a minta-alapszabály kérdéseivel, a termelőszövetkezetek gépesítésének kérdésével, a gépállomások és a termelőszövetkezetek viszonyával. A tanács tagjai egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom túljutott a nehéz helyzeten és ma már szilárdan áll és bár sok nehézséggel kell még küzdeniük a termelőszövetkezeti tagoknak, a közös gazdaságok mégis minden vonatkozásukban a fejlődés irányában halad-* nak. A tanács ma folytatja Megyei bizottságot alakított a KISZ >:: Hétfőn délután tanácst ‘ '• kozást tartottak a megyei ; ■ 'ifjúsági élet vezetői. Az ifjú,;; ság legidőszerűbb felaaai; \ tairól határoztak és meg;; választották az eddigi szer;; vező bizottság helyébe a ;; Kommunista Ifjúsági Szöi;; vétség megyei intéző bi; ;zottságát. ;; Ismertették és megvi; I tatták a bizottság három :: hónapos programját. •t i| Fontos pontként szere• ;; pel ebben az ifjúság i;; politikai, erkölcsi és :;; kulturális nevelése, ifjúsági napok rendezé:i; se, az ideológiai neve‘ I lés, a szocializmus és : a béke megvédésének -!! és a proletár nemzetköziség szellemének el- I1 mélyítése. :: Szó volt a KlSZ-bizott|' ságck helyes munkastilusá; | nak kialakításáról és arról, ;; hegy minden szervezet •; önállóan dolgozzon és a ; helyi és az életkori sajátosságoknak megfelelő net velést adjanak a fiatalokénak. A jövőben a fiatalok I a munkában is az első helyen akarnak haladni. Az idén is versenyre keltek az ifjú cséplőcsapatok és életre keltik az ifjúság tartalmas és célszerű takarékossági mozgalmát. Ezenkívül ezen a tanácskozáson határozták el, hogy ♦ a megye szervezetei rendezzenek aratási és beta- 4 karítási versenyt, segítse- 2 nek a rászorulóknak, vagy 2 azoknak a családoknak, ♦ akik az ellenforradalom 2 miatt családfenntartó nél-Í * kül maradtak. Kulturális vonatkozásban gazdag műsor várja a fiatalokat. VIT kulturális és * sportversenyek lesznek ♦ július 1-től augusztus fi kótaji Lenin TSZ-ben megkezdték a kombájnnal az aratást A Nyírteleki Gépállomás Tóth András kombájnvezcícje tegnap délelőtt megkezdte a kótaji Lenin TSZ-1-ig, ezután is rendeznek megyei és járási ifjúsági találkozókat és kis VIT-eket. A megyei KISZ-bizottság azzal a céllal látott munkához, hogy nemcsak a fiatalokkal ismerteti meg az ifjúsági szövetség céljait és tartalmát, hanem a szülőkkel, a felnőttekkel és a fiatalok nevelőivel. — Ezenkívül még sok érdekes dologról szó volt a megyei tanácskozáson, melyek rö-, videsen megvalósulnak. A tanácskozáson megválasztották a 14 tagú megyei KISZ-bizottságot. a megye és a város legkülönbözőbb rétegszervezetei-! bői, párt- és tömegszervezeteiből, és különböző helyeken dolgozókból. Többek között tagjai a bizottságnak Szaniszló János, Czimbalmos Béla, Valkó Mihály, Valent Sándomé, Mándzák János, Mokánszki József, Koncz Károly, Fekete Anna, Csűrös Andor,) Cs. Nagy József és Tüzes j József, Törvényerejü rendelet a szarvasmarha és a bor jú vágásának szabályozásáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának most megjelent törvényerejű rendelete értelmében szarvasmarhát és borjút magánfogyasztásra csak engedély alapján szabad levágni. Az engedélyért vágási illetéket kell iizetr.it Állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok időszaKi dolgozói ellátása céljából a jóváhagyott üzemtervben engedélyezett és saját állományukból származó selejtmarhát és selejtborjút — az egészségügyi szabályok megtartásával — vágási engedély nélkül vághatna* le. A levágott állatok bőrét az illetékes állami vállalatoknak kell átadni hatóságilag megállapított áron. Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok mezőgazdasági termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodók és más magánszemélye* a vágási engedély alapján levágott szarvasmarha és borjú hiisát csak az engedélyben, illetőleg az Élelmezésügyi Miniszter által kibocsátott rendeletben meghatározott célra használhatják fel. Cikkünk nvnmán intézkedtek a városi közlekedési szervek a sóstói sétány ügyében. A közlekedési rendőrség csoportja arról értesítette a ■ - kesztőséget, hogy a következőkben több közlekedési rendőr fog ellenőrzést tartani a sóstói sétányon. „Behajtani tilos” táblát állítanak és három forgót is elhelyeznek a közlekedési balesetek megelőzése érdekében. Fő figyelmüket a Sóstó, a Sóstói út és a Krúdy Gyula utca irányába terelik. A rendőrség közlekedési csoportja a következőkben is az—r lesz, bogy a balesetek megelőzését és a lakosság testi épségét a legnagyobb mértékben biztosítsa. ben az ósziárpa aratását. Kb. 12—14 mázsás átlagra számítanak a 20 holdról.
