Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-23 / 145. szám
1951? Június SS. vasáraao KFLPTMAGTARORSZAG 5 A dogmatizmus és a revizionizmus szerepe a szocializmust építő rendszerünk pedagógiájában — Arató Ferenc elvtárs előadásából — Ünnepélyesen zárták az iskolai évet a tanítóképzők népművelési szakköreiben Két évvel ezelőtt indult meg a tanító- és a tanitónőképzókben a népművelési szakköri tevékenység. A minisztérium ezen kezdeményezése igen hasznosnak bizonyult, mert ebben az iskolai évben is több mint ötvenen tettek bizonyságot arról, hogy a tanítói pályájukon az iskolai munka mellett a felnőttek nevelésével, tanításával is eredményesen akarnak foglalkozni. Ünnepélyes keretek között tartották meg utolsó szakköri foglalkozásukat a megyei és a városi tanács küldötteinek jelenlétében a képesítő elölt álló tanítójelöltek. Feleleteikkel bebizonyították, hogy jól ismerik a népművelési munka tartalmi problémáit és világosan látják helyüket a faluban. Nagy figyelemmel hallgatták meg a megye egyik kiváló művelődési munkásának, Miklóssi Ferencnének előadását, aki az iskolai és iskolánkívüli néoművelési munka megszervezéséről adott hasznos gyakorlati tanácsokat. A szakköri tagok jó munkájuknak elismeréseképpen a Megyei Tanács Művelődési Osztályától valamennyien egy-egy értékes könyvet kaptak útravalóul. A kispalád! bronzlelei-A nyíregyházi Bessenyei Klubban június 21-én Arató Ferenc elvtárs, a Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője előadást tartott. Az előadásból közlünk — annak fontosságára való tekintettel — tíz alábbiakban részleteket. 1 Mi is tulajdonképpen a dogmatizmus és mi a revizionizmus? A dogmatizmus minden olyan elméleti rendszerre jellemző, amely az .dejétmultat, a régit védelmezi, s az új, a fejlődő ellen harcol. A revizionizmus lényege röviden, azt igyekszik bizonyítani, hogy a tudományos szocializmus összeegyeztethető az idealista filozófia elismerésével. A revizionizmus akkor talál talajra, amikor a munkásosztály egységében, elméletében felhígulás van. Hogyan jelentkezett ez a két hibás nézet a pedagógiai, az oktató, nevelő munkában? Kétségtelen, hogy létrejöttüket segítette az erős fejlődési ütem, ami szervezési kérdésekben jelentkezett a magyar oktatás és nevelés területén. Ezen belül több ezerrel nőtt meg a végzett nevelők száma. A tankönyvek évenként változtak. S nem volt kialakult gyakorlat. Nincs kitaposott útja a pedagógiának, s az útkeresés sok hibával járt együtt. A szocialista neveiéinél fontos tényező a nevelő világnézete, politikai állásfoglalása. Nevelőmunkájában, a gyermekekhez való viszonyában ez " műidig visszatükröződik. Igen fontos tényező a tanulóknál, hogy milyen nevelést hoz magával hazulról. Sokszor az otthon kapott benyomások szembenállónak az ;skola nevelésével. Igen lényeges a nevelésben az eszménykép állítása. Nekünk nem volt eszményképünk, akit követendőként állíthattuk volna nevelő munkánkban, 2 Vanak közös alapvető elvek a tanulásban, melyek betartása még nem dogmatizmus. Persze, e mellett érvényesíteni kell az egyéni helyes meglátást, kezdeményezést. Ez az igazi út a dogmatizmus elleni harcban. Azt tartják, hogy a mi ne--.’esünk egyhelyben topogott az elmúlt 12 év alatt. Van ennek a revizionista megállapításnak alapja? Ha elemezzük, azt látjuk, hogy a revizionista nézetek ez. amely a szocialista nevelés leleplezésére történik. Volt hibánk, kétségtelenül a gondolkozásra vai- -r velés rületén, s hiányos volt az esztétikai nevelés is. De a re.' nista néze*:' ' fogadhatjuk el, csakúgy, mint azt sem, hogy a neve’' — TI, oktatásnál nem kell következetes álláspontot képviselni, lassan minden automatikusan, megától megoldódik. Lényegében az ilyen elv vallása a nihilizmust jelenti a nevelésben. Erős kézzel kell ellene fellépnünk. Eszményképeket kell találnunk, s azokon keresztül kell megtalálnunk a hibák kijavításának módját. Bátran meg kell találnunk a jelen hibáit is. Ha mi nevelésünkben úgy fogjuk fel a dogmati-.nus elleni harcot, hogy a jelenben a hibák kijavításával keressük a jövőbe vezető utat, akkor ez a harc helyes lesz. 3 El kell ismernünk, hogy a módszertani nevelésben igen sok hibát követtünk el. Súlyosan jelentkezett ez például a történelemtanításban, de más tárgyaknál is. Ez a tanítók, tanárok világnézetét, valóság, hűségérzetét erősen befolyásolta tompította. A nevelők jó része kritikával fo- .a a hibásan megjelenő új tankönyveket, azonban nem mert javaslatot tenni azok kijavítására. Népszerűtlenek voltak egyes rendeletek is, melyek akadályozták a nevelők munkáját. Fontos megjegyezni, hogy a bürokratikus előírások sora, vázlatkészítés, és a többi, helytelennek mutatkoztak a gyakorlatban. A vezető utat tettük járhatatlanná egy csomó rendelettel. Véleményem szerint az a lényeges, hogy kötelezővé kell tenni a módszerben a tanterv betartását, mely megszabja a nevelés elvét, módszerét. Bizonyos tendenciák érvényesülhetnek és kell is, hogy érvényesüljenek itt. Például, hogy a tanár maga válassza meg a megfelelő szemelvényeket, a példatárból a példákat. 4 A revizionista nézet azt igyekszik igazolni, hogy nincs szükség ellenőrzésre^ Ez igen helytelen és minden nevelő szerint világosan elítélendő. A Petőfi körben olyan javaslattal éltek, hogy a nyolc osztályos általános iskolai oktatás helyett vezessék be a régi 6 elemis oktatást, a középiskola legyen 8 osztályos, vagy a középiskolát előkészítő régi iskolákat állítsák vissza, mert nem kielégítő a tanulók előképzése a magasabb iskolákra. Ezek a revizionista nézetek nem érnek fel szocialista követelményeinkkel. Nekünk célunk az, hogy mind több, — minden ember a legtöbbet tanulhassa, a legtöbbet tudja. Nem az általános iskolák felső tagozatának megszüntetéséért, hanem azok színvonalának emeléséért kell dolgoznunk. Az előbbi revizionista nézetnek, hogy szüntessük meg a felsőbb tagozatokat stb. elfogadása egy lépés lenne vissza fejlődésünkben. 5 Milyenek kell lennünk tehát a dogmatizmus és a revizionizmus elleni harcban? A marxi-lenini tanításnak megfelelően következetesnek kell lennünk, s a szocializmus építésének útján kell haladnunk. A mi mai életünk a jövőnek fontos állomása. Az atomkorszak előtt állunk. A nevelőknek nagy feladatuk van abban, hogy milyen lesz a jövő embere. A MOLT ÉV ŐSZÉN vályogvető cigányok Kispalád község halárában ritka szép bronzleletre akadtak. A lelet korongos végű bronz fokosból és egy bronzhuzalból készült könyökvédó tekercsből áll. A képen bemuíatott harci fokos a Jósa András Múzeum legszebb darabja az ilyen fegyverek között. Művészi szépsége az egész felületét elborító finom, vésett díszítésében rejlik. A bronzkori mester remekelt, amikor ezt a fokost elkészítette. Múzeumunkban van jó néhány harci fokos, azonban mind díszíletlen. Feltételezhetjük, hogy ez a fegyver előkelőbb harcos, vagy talán főnök tulajdona volt, hiszen a díszítés az előállítási munka többszörösét kívánta meg. Az egyszerű harcosoknak csupán egyszerű, díszítés nélküli fokos jutott, az óriási türelemmel és aprólékos művészi gonddal elkészített darabokat csak előkelőbb személyek szerezhették meg. Valószínű, hogy nem. csak fegyverként használ-Felhívjuk a szülők figyelmet, hogy a város ált. iskoláiban a beírás í. hó 24 és 25-én, vagyis hétfon és kedden de. 8 órától 13 óráig, du. 15 órától 18 óráig lesz. Az első osztályosoknak az illetékes iskolába való beírása céljából közöljük az egyes iskolák körzeteit. I. sz. ált. iskola: Északon Zsdánov u., Szentmitdk, hanem rangjelző szerepe is volt. A Kárpátmedence területén több hasonló fegyver került már elő, de elenyésző kis számmal a díszitetlen fokosokhoz képest. Legtöbbjét Erdélyből és a környező területekről ismerjük. A LELET KORA a bronzkor derekára, tehát csaknem 3500 évre nyúlik vissza. A díszítés alapján megállapíthatjuk, hogy az ötvösművészet már a bronzkorban sem fejlődött elszigetelten. Voltak nagy kulturális központok, melyek kisugárzása messze földön érezhető volt. A bronzkor derekán Görögország területe volt Európában ez a kulturális központ, melynek legszebb emlékeit a Mykenai-várában végzett ásatások során találták meg. Az itt kifejlődött művészet hatása jutott el hazánk területére is. A bronzkor derekán mozgalmas, harcias idők kezdődtek el. A bizonytalan idők zivatarában került .a földbe ez a szép fegyver is. A Jósa András Múzeum Danka Elemér kispaládi hályi ut. Keleti oldalon Szabolcs u., Színház u., Bessenyei tér, Sztálin tér, Vécsei u., Kalinin u. II. sz. ált. iskola: Zsdánov u., Dózsa György u., öz u., Dohány u., Sarkantyú u. által bezárt rész. III. sz. ált. iskola: Dózsa György u. és Bocskai u. által bezárt rész. IV. sz. ált. iskola: Bocskai u., Malinovszkij u., Isigazgató közvetítésével jutott a lelethez. A találók illő jutalomban részesültek. Sajnos egy-egy lelet anyagi értekét a találók túlbecsülik és a zöld patinás bronzot a legtöbb esetben aranynak vélik. A kispaládi találók is aranynak nézték a bronzot és a kapott jutalmat alacsonynak tartották. Nem gondol*;-k arra, hogy az arany a földben egyáltalán nem zöldül meg és az évezredek nyoma meg sem látszik rajta. A FÖLDBŐL előkerült minden lelet az államé, a jutalom csupán azt méltányolja, hogy a találók a régészeti leletet eljuttatják illetékes helyére, a múzeumba (Szabolcs-Szatmár megyében kizárólag a nyíregyházi Jósa András Múzeumba). A jutalom összege nemcsak azonos a lelet anyagi értékével, hanem legtöbbször felül is múlja azt. Kalicz Nándor, Jósa András Múzeum kola u., Sztálin tér, Józsa A. u. és Kalinin u. V. sz. ált. iskola: A város keleti fele. VI. sz. ált. iskola: A város nyugati fele. VII. sz. ált. iskola: Kemecsei út, Sarkantyú út, Dohány u., őz u., Bjszőlő és Himes u. által lezárt rész. Kérjük a szülőket, hogy e felhívásnak ■ pontosan te« gyenek eleget, Beiratkozások az iskolákban
