Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-22 / 144. szám
XIV. évfolyam, 144. szám 1957. június 22, szombat Milyen veszéllyel jár a párton belül az intrika? A nagycserkeszi ellenforradalmárok tiszavirág-élete Szegeden és Debrecenben versenyeznek atlétáink Többtermeléssel Megindul! Rózsáidban Is a szövetkézén mozgalom Rozsáiyból, volt termelőszövetkezeti tagok levelet írtak a megyei tanács mezőgazdasági osztályára, hogy segítsenek nekik új szövetkezet alakításában, illetve az előkészítő bizottság létrehozásában. Egyre több azoknak a volt tsz tagoknak a száma, akik felismerték, hogy az őszi kilépésükkel elsősorban maguk ellen cselekedtek, mert egyénileg nem tudják azt a jövedelmet elérni, amit a szövetkezet nyújtott nekik. a jövedelmezőségi terv teljesítéséért A Dombrádi Állami Gazdaság dolgozóinak versenye Június elején tartották meg tanácskozásukat az állami gazdaságok vezetői, Lillafüredre mennek a legjobb nüvényápoiők a Kemecsei állami Gazdaságból A kemecsei gazdaság vezetői elhatározták, hogy a dolgozók versenylendületének kibontakozását anyagi elismeréssel is elősegítik. A párt- és tömegszervezetekkel karöltve hozzájárultak a növényápolási munkákban legjobb eredményt elérő munkacsapatok jutalmazásához. A kukorica, burgonya és cukorrépa kapálásában négy munkacsapat hívta ki egymást kölcsönösen a több, és jobbminőségi munka végzésére. Bessenyei János, Bállá Sándor, idős Juhász József és Albert József munkacsapatai versenyeznek a megtisztelő elsőségért s az azzal járó 500 forint céljutalom és egy feledhetetlen lillafüredi kirándulásért. A második és harmadik helyezett 300, illetve 100 forint jutalmat kap. Tiszadadán is alakult tsz-előkészitő bizottság Tiszadadán az ellenforradalom előtt négy termelőszövetkezet működött. Nem voltak hiba nélküliek, különösen az önző, ragadós kezű vezetés ártott sokat egyik másik szövetkezetben. Mindezek kijavíthatok lettek volna, hiszen e hibák ellenére is a szövetkezetek ahol elhatározták jövedelmezőségi tervük 10 százalékos növelését. Több gazdaságban ezt a feladatot kizárólag a minőség javításával is képesék elérni, míg máshol a terméshozamokkal, vagy — s ez talán a legjobban megalapozott, — mindkettővel, A Dombrádi Állami Gazdaságban MSZMP, a szakszervezet és a szakmai vezetők alapos terméskilátás felmérése mellett az üzem dolgozói úgy határoztak, hogy a terméshozam növelésével biz to- Tegnap a művelődési insítják a jövedelem emelését, A 339 holdas őszi-tavaszi kalászos terméshozamát 15 százalékkal emelik s így az önköltség mintegy 13—15 százalékkal csökken. A kukorica négyszeri kapálásával és pótbeporzássa.1 szintén 15, a cukorrépánál pedig 33 százalékos önköltségcsökkentést érnek majd el, és erre számítanak minden jelentősebb kultúra termelésénél is, erősödtek a tagjaik többsége megtalálta számítását. Ezt ma már mind többen látják Tiszadadán, különösen a szegény parasztok érzik a szövetkezet hiányát. Ezért is alakult május végén egy nyolc tagú előkészítő bizottság, amely foglalkozik az új termelőszövetkezet megalakításával. Eddig mintegy 16 család nyilatkozott a szövetkezet megalakítása mellett. A számuk napról-napra gyarapodik. Minden remény megvan rá, hogy rövidesen megalakul egy egységes terv melőseövetkezet. , “ii Megalakult a Hazafias Népfront megyei művelődési tanácsa Évzáró ünnepélyt tartott tegnap a Zeneiskola Nyíregyházi zeneművészek is résztvesznek a Hajdúsági Zenei Héten Tegnap délután évzáró ünnepélyt tartott a Nyíregyházi Állami Zeneiskola a József Attila Művelődési Ház nagytermében. Ez alkalommal az iskola legjobb növendékei műsort adtak. A műsoron dalok és áriák, zongora- és fúvósszámok szerepeltek, valamint az iskola tanáraiból és növendékeiből alakult szimfonikus zenekar előadásában Haydn: D-dur szimfóniájának 3—4. tétele. A sikeres évzáró bizonyítéka az iskola egész évi kitűnő munkájának. Újabb elismerést jelent az a tény, hogy a Hajdúsági Zenei Hétre az iskola művésztanárai közül Is meghívtak egyeseket vendégszereplésre. Mostmár mégis elhiszik Óvodát avatnak a tissadobiak Mindenki jólesően sóhajt fel Tiszadobon, akinek valami kis köze van az óvodához. Nagyon kevés az, aki ez alól kivétel. Négy éve szaladgáltak a tanácsvezetők a járástól a Tervhivatalig, négy éven át biztatták a község lakosságát az új óvoda építésének megkezdésével, négy év alatt mégsem történt más, mint a nép bizakodásának, érdeklődésének a csökkenése és a romos, régi, életveszélyes óvodának a pusztulása. A régi óvoda, — ahogy találóan megjegyezték — olyan idős, mint amikor még az orvosok is szabadkéményes házat építettek; a legidősebb ember is olyannak látta hatvan évvel ezelőtt, mint most: omladozónak, düledezőnek. A szabadkéményt is csak néhány éve dobták ki. Egy évvel ezelőtt kezdtek aztán az új óvoda csinálásához, ami egy azelőtt más célra épített épület alapos átalakítását jelentette, 200 ezer forintos költséggel. Az elmúlt év őszén be tudták volna fejezni, ha nem jönnek közbe az októberi események. így most végeztek a munkával s folyik a takarítás a friss mész és fenyődeszka illatú helyiségekben. Ebben a második otthonban ötven gyermeknek van helye, de — mint mondják, ahogy az érdeklődés mutatja, — száz férőhely is kevés lenne. Mikor látták a gazdák, hogy tényleg lesz valami az óvodából — igaz eléggé az utolján, — ők is segítséget adtak s szállították el a törmeléket és töltötték fel az utak kottyanóit. Ügy számolják a község vezetői, hogy a takarítás, a felszerelések átszállítása után, egy hét múlva megnyitják az óvodát, ahol egész éven keresztül lesz helyük az apróságoknak s nyáron a munka dandárjában, amikor a mamák nem érnek rá, a gyerekek étkeztetése is biztosítva lesz. tézmények vezetőiből, művészekből, kiváló pedagógu sokból és társadalmi szervezetek képviselőiből megalakult Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei elnökségének művelődési tanácsa. A tanácson belül három bizottságot és egy albizottságot hoztak létre, a speciális területek ügyeinek intézésére. Miután megválasztották a vezetőséget, Arató Ferenc, a Megyei Tanács Oktatási Osztályának vezetője tartott tájékoztató előadást a megye művelődési helyzetéről, amit vita követett. Ezután meghatározták a tanács feladatát, célkitűzéseit. A művelődési tanács többek között feladatának tekinti, hogy a megye területén az iskolai oktatást, népművelést, az ifjúság és felnőtt lakosság nevelését széles társadalmi üggyé tegye; megfigyeléseket végezzen, a megye művelődési életében összegyűjtött anyagokat az illetékes szervek elé terjessze; elősegítse haladó hagyományainak ápolását, műemlékeink védelmét; a lehetőségekhez képest írásos propaganda anyagokat is adjon)! ki esetenként. Megállapították a külöiw böző bizottságok munka-í programját, üléseinek idejét, s azok napirendi pontjait. Végül a művelődési tanács tütakozó táviratot, küldött az Országos Béketanácsnak, amelyben követelik a nukleáris fegyverek! gyártásának s velük való kísérletezéseknek beszüntetését. Miér! nincs hárem beregi községben péiisó ? Válasz egy levélre A lányai községi tanácselnök levélben fordult a szerkesztőséghez, amelyben arról panaszkodik, hogy községük a tiszakereesenyi földművesszövetkezethez tartozik, de ettől a szövetkezettől egy deka pétisót nem tudnak szerezni. — Ugyanígy nem jutnak műtrágyához a mátyusi éskerecsenyi parasztok sem. — Levelében a tanácselnök azt is megírja, hogy a Tiszán inneni községekben állandóan lehetett pétisót kapni. Tavaly, vagy azelőtt nem tartottuk volna furcsának ezt a panaszt, de most ez év júniusában kissé érthetetlennek látszott, amikor megyeszerte bőségesen volt és van is petisó. A vásárosnaményi járás mezőgazdasági osztályvezetője, Csorba elvtárs roszszallotta, hogy júniusban fordultak panasszal a megyei laphoz. Ha őket erről áprilisban, vagy májusban értesítik, azonnal tudnak nekik pétisót szállítani. A műtrágyaértékesítő vállalat ♦ megyei kirendeltségének vezetője arról tájékoztatott bennünket, — amit a kerecsenyi földművesszövetkezettel folytatott levelezéssel js bizonyított, — hogy márciusban ténylegesen nem tudtak műtrágyát adni, de a március 30-i válaszlevelükben azt írták a kerecsenyi földművesszövetkezetnek, hogy később áprilisban és májusban ha szükségük van pétisóra, szállítanak. Erre a márciusi levélre a földművesszövetkezet már nem válaszolt, így a kirendeltség nem is szállított pétisót. A műtrágyahiányért szerintünk a legnagyobb felelősség a kerecsenyi földművesszövetkezet vezetőit terheli, mert áprilisban nem kérték újra a pétisó szállítását. A beregi részen a tavasziak vetése főként április végén, május elején történt. A kalászosok fejtrágyázása is — a második — május közepére tolódott ki. A kapások fejtrágyázása pedig egészen napjainkig lehetséges volt. Tehát aszal nem lehet védekezni, hogy az áprilisi szállítás már későn lett volna- Sor kát beszélünk arról, hogy termelési tevékenységet is végezzenek a földművesszövetkezetek, de ennek ellenére tízszer elutaznak pálinkáért, míg egyet lépnek műtrágyáért. Az érintett három község: tanácsát és mezőgazdasági előadóit sem szabad a felelősségből kivonni, ha már a szövetkezet elhanyagolja a dolgozó parasztság ilyen igényét, legalább nekik kellett volna idejében ütni a vasat. A Jászövnek, az illetékes gépállomásnak és a járási tanács mezőgazdasági osztályának is megvan a maga része a felelősségbe».. Sajnos, most már csak a felelőseket lehet felsorolni, de ettől a termés nem lesz több. A jövőbeni nagyobb felelősségérzet érdekében reméljük e néhány sor, mégis használ valamit, *Dí(óq pmhfarjrt! egyes uljeiek f Keletmaqyarorszaq i Ab MSZMP megyei intése bizottsága és a megyei tanács lapja
