Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

KELETM AGYA ROKSZAG 1957. június 1, szombat Erős, életképes ifjúsági szervezet létrehozásán munkálkodnak a nagyecsedi fiatalok Nagy feladatok szerepelnek a KlSZ-sservexet tervében I.ADÓÜGYE ÍJ árom héttel ezelőct alakult meg közsé­günkben a KISZ szervezet 14 taggal. Elég későn és elég kis létszámmal. Megalakul­hatott volna már korábban is, do a pártszervezet ak­kor még nem látta eléggé biztosítottnak, hogy a fia­talok képesek lesznek a KISZ programjához hűen dolgozni. Az ifjúsági szer­vezet tagjai tanulmányoz­ták a KISZ ideiglenes Köz­ponti Szervező Bizottságá­nak határozatát. Mivel if­júsági szervezetünknek he­lyisége nincs, igy a községi tanácsnál jöttünk össze szervezetünk megalakításá­ra. Ezen az alakuló ülésen meg is választottuk az ideiglenes négytagú veze­tőséget. A szervezet tagjai a községben lévő állami gazdaság, fmsz, pedagógu­sok, községi tanács dolgo­zói, egyénileg dolgozó pa­rasztfiatalok és kisiparosok gyermekeiből tevődik össze. Első feladat a tagszervezés A megalakuló ülésen a I fiatalok elhatározták, hogy **•.' és '«gíontosabb fel- | adatnak tekintik a tagszer­vezést. Nem azt tűztük ki cc'ul, hogy minél több ta— Fontos tennivalókra hívták fel a figyelmet a megyei kommunista aktíva felszólalói Jézsefné elvtarsnő levelek (folytatás az 1. oldalról) aki a munkahelyén ne tud­ná, hogy ezzel kapcsolat­ban neki mi a tennivalója’’ — modotta. Berki elvtárs figyelmeztetett arra, hogy nagyon vigyázni kell a párt tisztaságára. „Már a párt szervezésénél vül&k olyan elemek, akik csak érdekből jöttek a pártba. Revizionista elemek, akik­től meg kell tisztítani so­rainkat.” így vélekedett Görög elvtárs is, a MÁV záhonyi pártbizottságának titkára, aki néhány példá­val illusztrálta kik kerül­tek be a párt soraiba. Vésc A szervezet tagjai lelke­sen dolgoznak. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt alakuló ülés óta hat taggal gyara­podni. a KISZ. A kultúr­­munkát is megkezdtük. — Egy három felvonásos szin­ti rabot tanulunk, melynek próbái már folyna’- is. — Szigligeti Ede: Cigány cí­mű népszínművével akar­juk a közeli hetekben szó­rakoztatni a község dolgo­zóit. Ezentúl a Trafikos Er­zsiké című 3 felvonásos ope- 5 rettet mutatjuk be a kör­kommunista asszony a ti­zenkét év eredményeiről beszélt, majd a nők között végzendő politikai munka fokozására hívta fel a 1 gyeimet. „Én úgy látom elvtársak, hogy nagyon ke­vés a nő a mi pártszerve­zeteinkben. Nem tudom, hol lehet a hiba, de sürgő­sen meg keli nézni, hiszen minden asszony tudhatja, hogy nem volt kímélet ak­kor. A férjem kommunista, én meg nem. Az ellenfor­­radalmárok ezt nem néz­ték” — mondotta. Valamennyi felszólaló elvtárs megemlékezett arról n httlalmas segítségről, amelyet nagy barátunk, a Szov­jetunió, a hatalmas Kína és a népi demokratikus orszá­gok adtak és adnak nekünk, hogy konszolidáljuk meg­zilált gazdasági életünket, s az örök hála szállt feléjük innen a kommunisták Szabolcs-Szatmár megyei nagy­­aktíva üléséről is. S amikor száz, meg száz torokból felhangzott az Jntemacionálé dallama, érezte valamennyi kommunis­ta, hogy nagy erő a szocializmust építő testvéri népek összefogása, ez a hatalmas család, melynek vezetője a Szovjetunió, s nincs erő, amely kiszakíthatná a magyar népet a nagy családból. Az egész aktíva tükrözte: nem lehet az életnek olyan területe, ahol a kommunisták ne hallassák szavukat, ne lennének jelen. A párt a motor­ja ebben az országban az életnek, fejlődésünknek, s ami ebben az országban történik, azért valóban a kom­munisták a felelősek. Cf k.) got szervezzünk be, ha­nem a mennyiség mellett a minőséget tartjuk a legfon­tosabbnak. Nem az a cé­­ijnH hogy olyan fiatalok legyenek a szervezetben, akik csak a KISZ tagsági i ünyvet hordják és mond­juk, fizetik a* tagsági díjat, hrnem olyanok, akik a szervezet munkájában te­­e-.yen részt vesznek. Fellendülőben a kulturmunka nyező községek lakóinak. A kultúrmunkában igen lelkesen vesznek részt Sán­dor Margit, Molnár Irén, Molnár Vilma, Angyal Dá­niel, Pataki Kálmán, Tár­csa Bálint és még mások. Minden két hónapban egy-egy színdarabbal aka­runk a közönség elé állni. E munkában nagyon szíve­sen és odaadóan segítenek pedagógusaink is, Gelsi La­ci bácsi és a Mátrai testvé­rek. Színpad építését tervezik t A megtartott előadások 5 bevételét a szervezet egy beépített színpad költségei­re fordítja. Mivel a mozi­helyiség elég nagy, csak * nincs színpada, ezért feltét­* len szükséges, hogy még ez ? év nyarán ezt megépíttes- Isük, vagy megépítsük. — * Ezentúl terveink még kul­turális téren, hogy még eb­ben az évben úgy dolgo­zunk, hogy a jövő évben községünkben is épüljön egy szép kultúrház. 1 A nyáron három szabad­téri előadást tartunk köz­ségünkben, más-más szín­művek bemutatásával. Megalakítjuk a női kézi- és röplapda szakosztályt Sport téren. A községben lévő Hunyadi sportkörrel közösen még ebben az év­ben megvalósítjuk a női kézilabda és kosárlabda szakosztályokat, valamint a röplabdázást is bevezet­jük. Igen komoly súlyt fektetünk az atlétizálásra. Komolyan készülnek fiatal­jaink a megyei sportver­senyre. Még a bajnoki évad be­­í fejezésével a futballpálya «körül meg szeretnénk épí­teni a futópályát. Ehhez az szükséges, hogy a jelenlegi futballpályát mintegy húsz méterrel lejjebb visszük és akkor lehetőség nyilik ar­ra, hogy ott meg lehet épí­teni a táv- és magasugró­­pályákat, valamint a súly­dobó kört stb. Akarunk épí teni egy röplabdapályát és egy kosárlabdapályát is Mindezeket társadalm munkával akarjuk végre hajtani a sportkör és község dolgozóinak bevo­násával. GÁBOR ISTVÁN KISZ titkár Ha az adózónak a ve­tőmagon és a személyes szükségletén felül nincs búzafeleslege, más ter­ménnyel lehet-e a föld­adót teljesíteni? Erre is módot ad a ren­delet. Ebben az esetben az adózónak a községi adó­ügyi csoportnál igazolni cell, hogy a következő év­re a szükséges vetőmagon és a háztartásához tartozó személyi szükségleten felül aúzaíeleslege nincsen. A Minisztertanács évenkint Határozza meg azokat a terményeket, amelyekkel búza hiányában a földadót teljesíteni lehet. 1957. év­ben rozzsal, árpával és bor­ral helyettesíthető a búza­földadó, amennyiben az adózónak nem lesz elegen­dő búzája. Ha az adózó használatában csak szőlő­­ingatlan van, akkor e te­rületre eső búzaföldadót külön igazolás nélkül bor­ral is teljesítheti. Vetőmag és személyi szükséglet címén mennyi búza tartható vissza? Vetőmag címén figye­lembe vehető mennyiség az illető vidéken szokásos ve­tőmagszükséglet. Irányadó általában búzából gépi ve­tés esetén kát. holdankint legfeljebb 100 kiló, kézi vetés esetén 110 kiló, rozs­ból 100 kiló, őszi árpából 80—90, tavaszi árpából 90— 110 kiló tartható vissza. Személyi szükséglet cí­mén a 6. évet betöltött sze­mélyek részére — szemé­­lyenkint 220 kiló, 6 éven aluliaknak pedig 160 kiló búzát és rozsot lehet e két kenyérgabona-féle termés­­eredményére figyelemmel arányosan számításba venni. KISKÁTÉ Termelési szerződés és nemesített búzavetőmag termelése eseten miként teljesíthető a búzaföld-* adó? Ha az adózó használata-* ban lévő földterületen olyan mértékben termel termelési szerződés alapján,, hogy a szerződéses kötele-; zettség teljesítése után bú-*' zafeleslege nem marad,1 vagy nemesített búzavető­magot termel — földadó fizetési kötelezettségét a Minisztertanács által meg­állapított más terménnyel egyenlítheti ki. Ha az ilyen adózónak’ búzát helyettesítő más terményből sine« fe­leslege, akkor földadó tar­tozását pénzben fizetheti meg. A pénzügyminiszieri az élelmezésügyi rrümsz-' terrel együtt állapítja - meg,' hogy helyettesítés esetén a. Minisztertanács áltat meg-*, állapított terményekből 1 kiló búzának milyen mény­­nyiség felel meg. Mely időpontban kelt teljesíteni a földadói? A naptári évre kivetett földadó teljes egészében' egyszerre — júliu* 1. nap­ján esedékes. Búzával, il-* letve egyéb gabonával tör­ténő fizetés esetében szep­tember 30-ig, más ter­ménnyel és borral töténó fizetés esetében november 15-ig kamatmentesen telje­síthető. Pénzbeni fizetés esetében a búzaföldnél.'*ka­matmentesen július 1-től! szeptember 30-íg fizethető.* Július 1 előtti termé­­szetbeni föidadófizcfés esetén jár-e kedvezmény? Az az adózó, . aki folyó’ évi földadó tartozását július 1 előtt részben, vagy egész­ben búzában befizeti — a folyó évre kivetett és be­fizetett mennyiség után annyiszor havi 1 százalék kamattérítésben részesül, ahány hónappal előre tel-, jesítette kötelezettséget. Szabó György: Alkotási szabadság, szociálisiá realizmus, pártosság — Megjegyések egy képzőművészeti ankét vitájához — i. Az elmúlt vasárnap a TTIT képzőmű­vészeti szakosztálya ankétot rende­­*ett a nyíregyházi Bessenyei Klubban, Berki Nándor szobrászművész alkotásai­nak értékelésére. Az ankéton — amely egyben Berki kiállításának záróeseménye Is volt — a jelenlévők között sok szó esett olyan kérdésekről, elvekről, amelyek me­gyénk képzőművészeinek körében újra vi­tatottak és alkotásaikban megoldatlan problémaként lépten-nvomon jelentkez­nek. Ebben a cikkben — amelyet egy el­maradt felszólalás közlésének szántunk — szeretnénk elmondani a véleményünket az* ankéton vitatott kérdésekről. Előbb azonban nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy az .ankét — egészében tekintve — hasznos volt, helyes elveket és utat tűzött képzőművészeink elé. Még azok a felszólalások is, amelyek különben kifogásolhatók, jóhiszeműek, segítőszán­­dékúak voltak és a bennük felmerült té­vedések, helytelen nézetek a felszólalók tájékozatlanságának, az elvek megrostálá­sában való lassúbb haladásának tudhatok be Minden bizonnyal azt is állíthatjuk, r ogy a vita során megvilágosodó tévedé­sek meggonde’ás és megfontolás tárgyá­vá váltak azóta a felszólalókban. II. A z októberi ellenforradalom a töme­gek megtévesztésére közszájra dobta a „tiszta" demokrácia, a „semle­gesség", a „függetlenség“ és az úgyneve­zett „szabadság“ jelszavát. Ezek a jel­szavak — különböző mértékben és más­más hatással — életünk minden terüle­tén bizonyos visszhangra találtak. Így a művészetben is — bár e területnek megfelelő sajátos módon. Különösen az „alkotás szabadságának" követelése volt gyakori. Még jóhiszemű, becsületes em­berek — művészek és művészetrajongók — is hangoztatták. Az eszmei zűrzavar, az ellenforradalom által támasztott ideo­lógiai köd sok embert mogfos ’ ’ - jó­zan ítéletalkotástól. Vannak olyanok is, akik — bár munkájukra mindig számít­hatunk — még ma sem szabadultak meg teljesen a polgári jelszavak mákonyától: ma is azt hangoztatják, hogy képzőmű­vészetünk teljes kibontakoztatásának si­kere attól függ, hogy a párt és a kor­mány mennyit enged meg a művészek­nek ebből a polgári értelemben vett„szo­­badság“- bői. Az ankéton is szót kapott ez a vára­kozás. Foglalkoznunk kell vele, mert ar­ra következtethetünk belőle, hogy több rendes emberben megvannak még és za­varják a tisztánlátást. Az egyik felszó­laló annak a „reményének adott kifeje­zést", hogy megyénk művészei „ezután sem engednek egyetlen olyan befolyás­nak sem“, amely „megköti a művészi fantáziát és alkotó kezet", vagyis telje­sen „függetlenül“ és mindentől és min­denkitől „szabadon” fognak alkotni, nem engedelmeskednek semmiféle „parancs­nak“ vágj' központi „irányzatnak". Az a megfogalmazás, hogy a művé­szi alkotóerő nem tűr parancsot, nem is téves abban az értelemben, hogy igazi alkotást nem lehet parancsra vagy fe­nyegetésre létrehozni. Üßyhisszük, hogy mégis van, ami a művészi alkotóerőnek is parancsol: Az élet! Az élet parancsá­nak még a legnagyobb lángelmék is en­gedelmeskedtek. Először is azért, mert — ösztönösen vagy tudatosan — látták, hogy a feltörekvő új ellenében mara­dandót alkotni nem lehet. Madách ezt úgy fejezte ki, hogy: Kiket nagyoknak mond a krónika, Mind az, ki hat, megérté századát..." Másodszor azért engedelmeskedtek az élet parancsának, mert a művészetü­ket nem tekintették öncélúnak, hanem — legalábbis alkotásaikban — a világ megváltoztatására igyekeztek fordítani. Az ember, a társadalom, n természet törvényszerűségeit kutatták és tükrözték vissza kisebb vagy nagyobb sikerrel. Rö­viden: Az igazi művész mindig részt vett kora formálásában, mert „ ... megérté századát...“! A festőművészet története is azt iga­zolja, hogy az arcképfestök közül —hogy csak a legszubjektívebbnek ható ágát említsük — csak azok alkottak ma­radandót, akik azt vallották: a portré nem csupán egy-egy emberi arc iné,'győ­ző mása. Középpontjában az ábrázolt ember áll ugyan, de olyan módon, hogy belső arculatának helyes tolmácsolása mellett kifejezésre jussanak azok a tár­sadalmi vonások is, amelyek alapul szol­gálnak arra, hogy az utókor az ábrázolt egyént emlékezetében — hálával vagy haraggal —* megőrizze. Egész óra van azoknak a műveknek, amelyek * 1 fogad­hatók a külső „realisztikus“ ábrázolás szempontjából és mégsem felelnek meg annak a rendeltetésnek, hogy műalkotás­sá legyenek, mert a belső lelki arculat­ból és a társadalmi vonásokból semmit sem mutatnak. Tehát . szabadságot“ követelni vagy emlegetni igazában — még akkor is, ha valaki ezt nem tudja — azt jelenti, hogy „tiszta", a világtól különvált, a maga külön szférájában élő és az élet más megnyilatkozásaival semmiféle összefüg­gésben nem álló művészet az igazi, csak az alkothat nagyot, mert csak az ,sza­bad“. "Ez diletantizmus. Ennek az ideje nálunk már lejárt. Aki manapság műter­mébe elzárkózik és a maga bűvkörében spekulatív útón „alkot", nem fedezheti fel. rcm ismerheti meg a valóságot, az életet és nem is lesz „szabad“, mertem-

Next

/
Thumbnails
Contents