Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

1957. május 19,' vasárnap

KELÉI MAU» AKUHSÍ AO

A párt bizton számíthat a szabolcs-szatmári értelmiségi dolgozók nagy többségére

(1 oly tatás az 1. oldalról)

kólákban. Rámutatott Nagy elvlérs arra is, hogy a fejekben meglévő zavaruk akadályozzák és késleltetik az oktató-neyelö munka szocialista irányú kibontakozását. Tehát a front áttörésére van szükség.

Ezek után alaposan, a marxizmus—leninizmus tanításai alapján mutatta meg a forradalom és ellenforradalom közötti éles különbséget, elemezte a klasszikusok tanításai alapján az ellenforradalmi eseményeket, amelyek tavaly októberben és novemberben robbantak ki hazánkban. Részletesen, összehasonlító számokkal bizonyította be, — megyénk kulturális fejlődését illetően — mit fejlődött, a régen sötét Szabolcsnak, Szatmárnak nevezett országrész a felszabadulás óta 12 év alatt. Nem feledkezett meg a nagy átalákítómunka közben elkövetett hibákról sem. Reális képet festett ezekről is. Majd' elemezte a bibá-'. kát kiváltó okokat, melyek között megjelölte elsősorban a Nagy Imre—Losonczi csoport, revizionista néze-' teil, tevékenységét októbert megelőzően, s a Rákosi-féle

vezetés által elkövetett hibákat. Rámutatott arra, hogy a pártnak meg volt az egészséges magva, amely október elölt is képes lett volna a hibák kijavítására, őe az imperialista erők aknamunkája, és .belső cirmosaik szövetkeztek, mely az ellenforradalom kirobbantásában érte el tetőpontját. Ezek megakadályozták, hogy a párt által mutatott helyes ütőn tovább mehettünk volna.

Az előadás második részében alapos boncolás alá vette az ellenforradalomnak az iskolára tett hatását és a kulturális éleire való betörését.

Megmutatta, hogy a pedagógusok csekély számától eltekintve, többségük az események ellenforradalmi jellegét nem ismerték fel. Rámutatott, hogyan csúsztak ki az iskolákban a tanulók a nevelők keze alól, — bár ez a megyei helyzetet értékelve, csekély számú volt.

Az ellenforradalom idején a pedagógusok nagyjából három csoportra oszlottak — mondta Nagy élvtárs.

!. „A kommunista pedagógusok kicsiny csoportja

felismerte az ellenforradalmi veszélyt és becsületes helytállással küzdött ellene.”

2. „A pedagógusok nagy többsége nem vett részt az ellenforradalmi eseményekben, bár a nemzetinek, tőnő nacionalista jelszavákat nagy részük rokonszenvvei fogadta. A pedagógusoknak ez a része nem, vagy nem teljesen sajátította el a marxizmus—leninizmus világnézetét. Gondolkodásukban még elevenen élnek a Horthy-rendszerben beléjük oltott burzsoá nacionalista szemlélet maradványai. Az októberi ellenforradalom pedig még jobban összekavarta őket ideológiailag és politikailag.”

Ezeket a pedagógusokat jellemezve rámutatott arra is Nagy elvtás, hogy helytelen nézeteik már október előtt megvoltak, virágozták, s lényegében a Nagy Imre-féie revizionista irányzatra vezethetők viszsza.

3. „A pedagógusok egy része — az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy elenyésző kisebbsége — a megyében még az 1 százalékot sem éri el, sárba tiporta a néphataiom

zászlaját és megcsúfolta a pedagógus, a népnevelő magasztos hivatását is, és az ellenforradalmárok oldalára állt.”

Ezek után alaposan részletezte, hogyan jelentkezett az ellenforradalom hatása az iskolákban, a kulturális életben és meghatározta azokat a feladatokat, hogyan harcoljanak ellene. Beszélt a nevelők politikai és szakmai továbbképzéséről.

Ezek után rámutatott, hogy három irányból igyekeztek támadni az ellenforradalmárok. 1. Ez jelentkezett az idegen nyelvek oktatásában, az orosz nyelvoktatás felszámolásában, a nyugati nyelvek oktatásának széleskörű bevezetésében. 2. Az egyházaktól sugalmazva a hitoktatás fakultatív jellegének megszüntetésére törekedtek, s kötelezővé akarták tenni a hitoktatást. 3. A támadás harmadik iránya az ifjúsági szervezetek megszüntetésében nyilvánult meg.

Majd foglalkozott Nagy elvtárs a jelenlegi helyzettel, az ifjúsági szervezetek munkájával, a nevelőtestületek problémáival s a 'ennivalókat a következőkben nalározia meg.

1. „Sürgősen és elsősorban társadalmi utón keil megoiuanuriA 2ÖUÜ lelkesnél nagyobb községedben az ovodák felállítását. A községi tanácsoknál meg kell taiálm a modot arra, hogy ilyen célra alkalmas épületet, vagy épületrészt biztosítsanak. Az eddigijei nagyobb ütemben kell a tantermi zsúfoltság megszüntetésére új tantermedet létesíteni.”

2. „Meg kell oldani a nevelők letelepedésének a stabilizálódását. Ennek első feltétele a lakásproblémák megoldása. A nevelők háztáji földekre támasztott igényét az eddigi 70 százalékos kielégítésről 100 százalékra kell emelnünk. Ennek a nem kielégítő megoldása lényegében a községi tanácsszerved meg nem értésén múlott. Meg kell adni a nevelőknek a szocialista államban őket megillető megbecsülést*”

3. „Ki kell dolgozni a nevelők ideológiai és szakmai továbbképzésének a rendszerét.”

A Nagy elvtárs által elmondott beszámoló nagy érdeklődést váltott ki a

kommunista pedagógusodból. Sokan .szólaltak fel a vitában.

A magyarországi ellenforradalomról még otven év múlva is beszélni fognak

A pedagógus pártaktíva részvevői egyöntetűen állapították meg, hogy megyénkben is ellenforradalom zajlott le a múlt év őszén. Vita csak azon ' volt, hogy beszéljünk-e erről most? Timkó István tiszaszalkai pedagógus, elvtárs azt kifogásolta, hogy sokat beszélünk, hogy itt,, ellenforradalom volt, s valahány gyűlésen részt vesz mindig szó van erről. Timkó élvtárs véleményével többen vitába szálltak. Horvatn Gabriella (Vásárosnamény) elmondotta, hogy még tőbeszőr is beszélni kell az' ellenforradalomról, mert a nevelőtestületekben még nincsen ez a kérdés eléggé tisztázva. Meg kell szün.teni

bfcfeiéíordulást a

Farkas Kálmán:

A MILLIOMOS CSALÁD

A liszadobi Táncsics TSZ életéből

ii.

Össze is fogott a kommunisták nyolcvan százaléka. A tagság létszáma most 135, s ennek csaknem fele kommunista.

— Az igaz. hogy nem maradt meg mindenünk, de nem is sok hiányzik. Egy nagy eredményt mégis hozott a „forradalom“ — s maga is neveti. — A 72 lóból csak 40 maradt. Ez meg nem is baj. Tadja, olyan tervszerűen csináltuk ezt is. Van főbb mint 800 hold szántónk is. Szépen dolgoztunk. A 49 tehénből 30 fejősei hagytunk meg. A hízóállományunk az a 800 egynéhány darab teljesen megmaradt. Csak az hiányzik belőle, amit mi osztottunk ki munkaegységre. Lehetett vagy 120—125 mázsa.

S jnost hiába borús az ég, hiába paskolhatja az eső az épületek oldalát, az emberek homlokán kisimultak a ráncok, úgy mint Imre bársién. Van pezsgő élet a milliomos családban. Az imént még nagy robajjal zakatolt a fűrész gép, s a gépműhelyből is nótaszót sodort a szél, most pihennek. Csak az elnök elvtárs meg néhány gépállomási szakember, az Igazgatóval az élen tanakodnak azon, hová is helyezzék el a rádió adó-vevő állomás antennáját. Mert az Idei aratáson már ez is lesz.

Csak Cs, Nagy Miklós zsörtölődik feleségével itta fűrészüzemben, mert ebédet hozott neki.

— Az előbb fogyasztottam el, amit. reggel hoztam, s most újból egyek? — néz kérdöleg az asszonyra.

— Ha már elhoztam, nem viszem vissza — mordul rá az.

így aztán most kénytelen kétszer ebédelni. Ül egy szál fán és kanalazza a meleg levest.

Szűcs Imre bácsi ez a tapasztalt tíz holdas gazda is törölgeti a bajuszát, s az

üveg után nyúl, amelyet az imént töltött meg jó friss vizzel lánya, Irén, aki az ebédet hozta.

Nézem ezeket az embereket, s erősödök tőlük. Azon gondolkodok, mi is fűzte a szövetkezethez Imre bácsit mindamellett,, hogy tudom: kommunista. Mert régi, nagyon régi szövetkezeti tag. Még negyvenkilencben kezdte. Ekkor csak 600 holdjuk volt, s ötven család indult az új úton. Nagyrésze szegény ember. S Imre bácsi a tíz hold földjével itt érezte jól magát ezek között. Igaz, 1952-ben volt egy kis nyomás, de aztán mégis egyenesbe jött minden fejlődött a szövetkezet, s öt. venháromban már 440 család gazdálkodott itt több, mint 3000 hold földön.

Az állattenyésztésben is kiváló eredményeket értek el. melyet bizonyít a sok elismerő oklevél, versenydíj, melyek ott függnek berámázva az iroda falain.

— 93 fejős tehenünk volt akkor — emlékezik vissza Cs. Nagy elvtárs, aki abban az időben állattenyésztési brigádvezetős.volt. Ötvenháromra 120-ra akartuk fejleszteni. 80 anyakoca, 180 hízó. süldőből is vagy 120 és választási mglac legalább 90.

Több milliót ér ma is a szövetkezet vagyona. Gyönyörű épület a 120 férőhelyes tehénislálló. Korszerű vilianyfejögépekkel felszerelve. (Kár, hogy nem használják!) Egy másik 60 férőhelyes tehénistálló, két fiaztató, 120 befogadóképességű süldőszállás. No és itt van a szépen felszerelt fűrésztelep. Vagyont ér. A dohánypajtájukban 30 holdon termett dohány tárolható, silógödrök. Igazi korszerű nagyüzem.

S hogy legyen hol szórakozni a tagságnak, a fiataloknak, no meg a falunak, ezért építették kultúrházat,

melyben mozi működik saját felszerelésükkel. Bölcsőde és sok minden egyéb. A termelőszövetkezet nem feledkezett meg azokról a tagjairól sem, akik a gazdaság tanyáiban laknak. Részükre 6 lakást építtetett.

— Mennyire becsülik vagyonukat?

— Négy és fél millió körül lehet. Ha viszont beleszámítjuk a magtárat, gépműhelyt és a többi- üzemrészt, akkor még több.

— Hogy voltak megelégedve az emberek?

Néz rám, s kis szünet után ezt mondja:

— Kérdezzen meg itt akárkit. — Hej, haj — emlékezik, s haragos szikrákat vet a szeme, ahogy beszédében visszakanyarodik az 1953-as és a tavalyi októberi eseményekre. — Nagy Imre, Nagy Imre — ismétli felíndultan — bűnös volt akkor is, most is. — Kétszer is — nyomta meg a szót. — Kétszáz család hagyott itt bennünket ötvenháromban .. . de visszajöttek, mert jobbnak látták. És most októberben ... — Megint csak Nagy Imre. Betette a kaput alaposan.

Csóválja a fejét, csóválja dühében, s nagyokat nyel. S mér sorolja is a középparpsztok neveit, akik megbarátkoztak a szövetkezettel, Nagy Imre elvadította őket.

— Barna János, Ondó Mihály, Tóth Dániel. Hűségesek voltak ezek, de ... De ez nem elég. Még az sern, hogy velünk együtt szidják azt a fűzfapolitikust. Szimpatizálnak, még annak ellenére is, hogy megzavarodtak velünk együtt októberben. — Hogy ne mondjak mást, itt volt május 1. Meghívtuk őket. Vonuljanak a szövetkezet zászlaja alatt ünnepelni. Vagy harminc menetelt velünk egy sorban. Csak hát... —: s itt is olyasmit mond, amit ha hívő ember hallana, biztos bedugná a fülét. Jobb lenne, ha a munkában is ott lennének egy sorban velünk, s hogy nincsenek, annak megint csak „Ö” az oka aki becsapott bennünket, a pártot, a magyar népet. Áruló lett.

S mindezt az egykori középparaszt mondja aki szilárd ember, s megtalálta számítását a szövetkezetben.

— Én és Irén lányom dolgozunk a szövetkezetben. Itt-ott segít néha a feleségem is. Nem panaszkodhatom, mert meg volt minden évben kettőnknek az az 1000 munkaegysége. Két szobás új házat építettünk. Üj bútorokat vásároltunk. Minden új már, csak mi vagyunk a régiek — mosolyog bajusza alól. A fiam ... még csak Sándor hagyján, de Jóska az egyetemista — ... neki mór nem jó akármilyen ruha. Hanem olyan fővárosi szerű kell. Ügy öltözködik, ahogy az idő kívánja. Nem kell messze menni. Csak nézzünk szét a faluban. Hajdanában még a gróf gyermekei sem öltözködtek különbül, mint a lányaink most..;

— Éppen valamelyik este számoltuk a leányommal. 35—40 ezer forintot kerestünk egy-egy évben. Míg egyénileg gazdálkodtam, soha nem •> jutottam ennyire. Igaz a háztájink is rerős“, jól jövedelmez. Most is van 20 sertésem, másfél marhám, apró jószág, meg a fene se tudja számát mennyi

— legyint kezével. Mióta tsz tag vagyok, még egy fel kiló húst sem vettem a székben.

— Persze voltak hibák is

— vág közbe Cs. Nagy.

— De azok eltörpülnek az eredmények mellett — válaszol rá Imre bácsi.

— Az biztos. Én hatod magammal vagyok.

Egy kereső — hat evő, mégis kijövünk. Sokszor

még én adok kölcsönt az; egyénieknek — magyarázza.;

Szóval Cs. Nagy Is új la-; kásba költözött azzal a hu-! szonnégy családdal együtt,! akik állami támogatással! építettek új otthont. 1952! óta csaknem 100 új ház! épült itt Tiszadobon, s an.; nak nagy része a szövetke-; zet tagjaié. ;

Lehet-e ezek után csodál-! kozni azon, hogy a termelő-! szövetkezetiek védték akö-! zös vagyont, a nagy család portáját, a milliókat, új életüket, boldogságukat azokban a napokban, amikor sötét felhők keringtek fejük: felett. Az olyan középparasztoknak, mint Szűcs Imre bácsi, életelemükké vált a közös gazdálkodás, s lelkűkből, gondolkodásukból nem téphette az ki onnan semmiféle ellenforradalom.

Gyarapodnak, növelik a közös vagyont. Többszörös milliomosok akarnak lenni. Most vásároltak nem régen 82 ezer forintért Zetort, pótkocsit, meg egy bálázógépet a kombájn után. Szépen fejlődnek a vetéseik, megnézheti akárki, s a 70 hold gyümölcsösből is 45 hold terem szép piros jonathán almákat a milliomos tagjainak. Jó közepes tér-! mésre számítanak. Csaknem! 100 hold kukoricát vetettek; négyzetesen. Gyönyörű a; szövetkezet földje.

Az emberek elégedettek,; Minden hónapban 10 forin-; tot osztanak előlegként egy.! egy munkaegységre. A né-! gyedéves pénzbevételi tervet! is túlteljesítették 34 ezer forintra. S mindez azért van,! mert egyetértés uralkodik a nagy családban. A pártvezetőség szorosan együtt dolgozik az igazgatósággal, amelyben a vezetők többse-1 ge kommunista. Mindent elvtársias módon vitatnak meg. s úgy csinálják, ahogy az a legjobb. Nincs zsörtölődés, gondoskodnak közösen arról, hogy ne legyen egyetlen szövetkezeti tagnak se panasza. így élnek a tiszadobi Táncsics milliomos tsz tagjai, akik nagy munkakedvvel. szorgalommal dolgoznak s nincs olyan erő, amelyik letéríthetné őket a közös gazdálkodás útjáról.

kommunista pedagógusoknál is, hogy a közhangulatot megtudjuk változtatni, s mindaddig, de még ezután is beszélni kell az elleníor-radalomról, tetteiről.

így foglalt állást Kecskés István tarpai igazgató elvtárs is, aki elmondotta, hogy már az első felvonulás alkalmával azt kiabálták az elleníorradalmárok, hogy a kommunista családoknak még a csecsemőit is ki Kell irtani. Le -kell váltani a kommunista pedagógust. Az orosz nyelvórákat meg kell szüntetni és a hittan tanítását kötelezővé kéT- tenni. S mint ahogy Kecskés elvtárs elmondotta, nagy;

| szükség van arra, hog'/j ! beszéljünk a nevelőiestül ; let nem kommunista tagjaival is az ellenforrada; lomról, mert még ma is ! zavaros nézeteket Valinak ; egyesek. Urai Miklós elv! társ (Vásárosnamény) ró;mutatott arra, hogy az.esz!meí plattformot, de helyes alapon! biztosítani kell a ; nevelő testületekben, mert !csak akkor biztosítható, a ; helyes nevelés az iskoláiban, s ezért is szükséges a ; nézetek tisztázása.

| (Folytatjuk.)

Dolgozókból

mérnökök

1 A Kari Marx-Stadti szer, íszámgépgyári szakiskola 140 növendéke készül mérnöki vizsgájára. Háromévi tanulás után állami üzemekben kapnak felelősségteljes feladatokat. Az iskolát, valamint a 86 diákot befogadó diákotthont az első ötéves terv folyamán létesítették 2.5 millió márkás költséggel. A diákok 95 százaléka ösztöndíjban részesül, amely átlagosan 150 márka.