Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-12 / 109. szám
1957. május 12, vasárnap KELETMAGYAROItSZA(> EB 4 m^T3V¥Z Szakszervezeteink váljanak szilárd elvi alapon* nyugvó, a munkáshatalomért, a munkásosztály: ügyéért bátran és nyíltan kiálló, osztályhar cos Pedagógusgyűlés a It\ számú általános iskolában Szakszervezeti megyei bizalmi konferencia volt Nyíregyházán A Szakszervezetek Msgyei Tanácsa Elnöksége szombaton konferenciára hívta össze ipari üzemein* szákszervezeti bizalmijait és üb. elnökeit. A. szakszervezeti székház nagyterme megtelt a konferenciára meghívottakkal. A konferencián részt zett a párt megyei intéző bizottsága ipari osztály vezetője is. Pur István elvtárs, az SZMT elnökségének tagja mondott beszámo'ot a szakszervezeti munka helyzetéről, szakszervezeteink feladatairól. Bevezetőben foglalkozott Pur eíytárs a magyar munkásosztály helyzetével, a II. világháború előtt és után. Elemezte az októberi ellenforradalmi eseményeket, ennek káros kihatásait, valamint a szakszervezeti szervek legutóbbi években kifejtett munkáját, az eredményeket és a hibákat. Megállapította, hogy szakszervezeteink általában megelégedéssel vették tudomásul, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom továbbra is a Szakszervezeti Világszövetség tagja marad. A továbbiakban arról beszélt Pur elvtárs, hogy mi a szakszaryezetek függetlensége alátt önállóságot értünk. A szakszervezetek a munkásosztály pártonkívfli, önkéntes szervezetei, megvan önálló szervezeti ‘életük, demokráciájuk, alapszabályuk. Vitathatatlanul a proletárdiktatúra alapján állnak, és ez meghatározza viszonyukat a proletariátus pártjához és államához. önállóságuk '.irtokéban a politikai és gazdasági éle; minden területén hangot adnak a dolgozók érdekében kialakított véleményüknek, javaslataiknak. Beszélt Pur elvtárs a sztrájkjogról. Megmagyarázta, hogy hazánkban a gazdasági hatalommal a munkásosztály a politikai hatalom birtokosa lett, tehát ha politikai követelésért folyik a sztrájk, akkor azt jelenti, hogy a munkás, osztály politikai hatalmát kell megdönteni és átadni a kapitalistáknak. Ez pedig nem a munkásosztály érdeke. Az ellenforradalom alatt szervezett sztrájk. q. munkásosztály kárára volt. Szocialista társadalomban a szakszervezet a sztrájk ellen kell, hogy fellépjen, érthető, hiszen a munkásosztály saját hatalmával szemben sztrájkot nem szervezhet, hanem az esetleges nézeteltéréseket, jogos követeléseket, vitákat, tárgyalásokkal rendezi. Az ellenforradalom után is voltak olyan törekvések, melyeknek célja a kisüzemi termeléssel függött össze, ez pedig a szakmai ipari szervezkedés. Nem lehet egyetérteni a szc. .mák szétaprózásával, az ipari szervezkedés aláásásával, az üzemekben a szakszervezeti egység megbontásával. megvitatás végett a tagság elé kell vinni. Növekszik a szakszervezeti bizottságok joga a bérezés területén. Semmiféle üzemi bérügyi intézkedés, vagy változás a szakszervezeti, üzemi bizottság jóváhagyása nélkül nem valósítható meg. A tervezet arról ,s szól, hogy azonnali hatálylyal csak az üzemi bizottság hozzájárulásával lehet dolgozókat elbocsátani. Elbocsátás ellen a szakszervezeti szerv óvást emelhet, s ha írásban óvást emel, akkor a felmondás nem lép hatályba. A nyugdíjra jogosult dolgozók részére a munkaviszony, munkabérigazolásokat az üzemi szakszervezet készíti el. A szakszervezeti szerveket, mint a bizalmiakat is, két évre választják meg. A bizalmiak nagyobb jogokat, hatáskört kapnak. Például a bizalmi ellenőrzi a csoportjába tartozó dolgozók besorolását, fizetését. Javaslatot tesz jutalmazásra, kitüntetésre, segélyre, üdülésre. II megválasztott bizalmiak bizalmi testületet alkotnak, mely az üzemi bizottságok tanácsadó szerve Teremtsük meg a szakszervezetek szervezeti és cselekvési egységét Egységes fellépés és állásfoglalás kell a legdöntőbb politikai és gazdasági kérdésekben. Ehhez viszont az szükséges, hogy a szakszervezetek minden körülmények között a leghatározottabban fellépjenek a munkásosztály egységét bomlasztó minden törekvéssel szemben. E célhoz vezet a SZOT X. teljes ülése határozatainak sikeres végrehajtása. A szakszervezeteknek érdeke; hogy a dolgozók életszínvonala emelkedjék. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el az életkörülmények Javításában, a szakszervezeti szerveknek rendszeresen elemezni kell, a termelési helyzet alakulásé*. Meg- kell magyarázni a dolígozóknak, hogy becsületes munkával emelniük kell a termelés színvonalát, biztosítani kell, hogy minél előbb helyes arány alakuljon ki a termelés és a bérek között. Fokozni kell a felvilágosító munkát. Meg kell értetni a termelékenység emelésének jelentőségét, a gondatlan anyagkezelés, a pazarlás, a munkafegyelem lazulása és egyéb káros tényezők következményeit, melyek mind tényezői a jólét emelésének, avagy romlásának. Az egyenlősdi bérezés, — mely nem tesz különbséget szorgalmas és hanyag munkások között — akadályozza a termelés emelkedését, éppen ezért minden szakszervezeti aktívának segíteni kell az olyan kezdeményezést, mely a égzett munka szerinti bérezést biztosítja. Készül az úi alapszabály, mely több jogot biztosít az üzemi szakszervezeti szerveknek, a bizalmiaknak, de nagyobb feladatokat is ad Az előadó ismertette, hogy a SZOT vitára bocsátottá a magyar szakszervezetek alapszabály tervezetét, mely különösen nagyobb . feladatokat ad. ugyanakkor több jogot biztosít az üzemi szakszervezeti szerveknek, a bizalmiaknak. E tervezet a szakszervezeti szervek fő feladatának írja elő a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, az őket foglalkoztató problémák, kívánságok, panaszok elintézését. A legfontosabb kérdéseket döntés elölt A szakszervezeti bizottság fontosabb kérdésekben döntés előtt köteles a bizalmi testület véleményé’ kikérni. A nagyobb jogok ugyanakkor nagyobb felelősséget rónak a bizalmiakra, lelkiismeretesebb munkát követelnek minden bizalmitól, szakszervezeti aktívától. Tartsák a dolgozókkal szembeni becsületbeli kötelességüknek hasznosan tevékenykedni érdekükben, mint a feladatok teljesítésében is. Nyerjék meg az igazság erejével és türelmes meggyőződéssel a dolgozók bizalmát. Segítsék a munkásokat, hogy az ellenforradalmi eseményeket tisztán lássák, felismerjék feladatukat és felelősségüket. fit kell javítani azokat a hibákat, amelyek gazdasági, politikai életünket eltorzították, akadályozták a szocialista fejlődést. El kell szigetelni, s ha szükséges, el kell távolítani az ellenforradalomban résztvett ellenséges személyeket. Az üb. elnökök és bizalmiak kötelessége is fejleszteni a szocialista demokratizmust, olyan igazi munkáshatalmat kell megteremteni, melyben demokrácia illet minden jószándékú dolgozót, de diktatúra mindazokat, akik ezt a hatalmat aláásni akarják. Az ellenforradalom maradványai elleni harc a munkásegység, a szakszervezeti egység megszilárdítását követeli. S a szervezettségre most nagy szükség van. Befejezőben Pur elvtárs beszélt a szervezettség és a < tagdíjfizetés ontosságáról, 1 arró., hogy ; fokozni kell a felvilá- ' gosiló munkát, segíte- ; ni ők kell minden téren ' vállalatuk nyereséges működését. Ennek érdekében, ahol még nincs, tartsák kötelességüknek szakszervezeteink megszervezni a dolgozók kedve szerint való szocialista munkaversenyt. A dolgozók versenyének megszervezését úgy végezzék, hogy az a vállalat év végi nyereségrészesedését növelje, hogy minél nagyobb összeg kerüljön vissza térítésre a dolgozók •észére. (A hozzászólásokról ké-\ sőbbi számunkban szó-j mólunk be.) O. A. t Nagy érdeklődés előzte meg Nagy Sándor elvtárs tájékoztató előadását, ame. lyen az ellenforradalom országos. illetve helyi ténykedéseivel foglalkozott. Nagy Sándor elvtárs részletesen ismertette Nagy Imre és Losonczy Géza áruló, opportunista tevékenységét és marxista alapon elemezte azokat.— Megtudtuk azt is, hogy Nagy Imrének ezek a nézetei nem 1956 októberi keletűek, hanem ezek gyökerei visszanyúlnak a harmincas évekbe. Beszélt az MDP eredményeiről és hibáiról is. A hibák mindenkor eltörpülnek a "hatalmas eredmények mellett. Azonban, — mondotta az előadó elvtárs — 1949- től a pártvezetés nem vette mindenkor figyelembe a történelmi eseményeket és ez végsőfokon a bizalmatlansághoz vezetett. Azonban egy napon sem lehet említeni Nagy Imréék tevékenységével, mert a pártvezetés mindenkor a néphatalom erősítésén fáradozott, nem pedig annak megdöntésén. Az előadás nagysága még jobban kidomborodott. amikor Nagy Sándor elvtárs helyi példákkal illusztrálta az ellenfoi-radalom tevékenységét, a burzsoá pártok gombamódon való szaporodását. Elképesztő volt számunkra az a program, amely például a szociáldemokrata párt jegyzőkönyvében szerepelt: „Mi a magántulajdon pártja vagyunk, ...nem lépünk koalícióra a kommunistákkal“ stb., stb. Mi sem bizonyítja fényesebben. hogy mi volt a céljuk. Egy bizonyos, a párthoz és a kormányhoz hű pedagógusok nem hogy katedrát, de általuk betevő falatot sem kaptak volna. Elmondhatjuk, hogy ez az előadás sokat adott a pedagógusoknak az elvi tisztánlátáshoz, és reméljük, hogy az ezt követő öt előadás is lega’ább ennyit fog adni. T. .1. 60 lelkes fiatal megalakította a KISZ-szervezetet Porosaimén Május 7-én az esti órákban sok fiatal kereste fel a kulturházat, hogy megalakítsák a KlSZ-szerve. zetet. Több, mint 80 fiatal gyűlt össze és hallgatta meg Manajlovics elvtársnak, a járási KISZ szervező bizottsága kiküldöttének beszédét. A KISZ alakuló gyűlésen két kérdéssel foglalkoztak. Megbeszélték a hazánkban 1956 őszén lefolyt ellenforradalmi eseményeket, s utána megválasztották a KISZ-szervezet vezetőségét. A fiatalok előtt Manajlovics elvtárs ismertette a KISZ célkitűzését, Drogramját, amelyek alapján meghatározták a helyi ten-'-’-ki’t. A porcsalmai KISZ alakuló gyűlésén 60 fiatal ké^te felvételét a szervezetbe, akik azonnal munkához is láttak. Elhatároz, ták, hogy megre idézik a VIT jelvényszerző versenyt. A VIT tiszteletére zászlót készítenek, melyet a járás ifjúságának küldötte visz majd Moszkvába a Világ Ifjúsági Találkozóra. Nagy József KISZ levelező Az anyák napja VÍZSZINTES: 5g. 33. verse édesany-34. Csónakfélcség. 37. A vízsz. 15. verse édesanyjáról. 38. A púpos állat közepe!! 39. Vissza: dán pénz. 40. Betűhibás vegytan. 42. Elfogyasztotta. ■14. Indulatszó. 45. Kifordított kabát!!' 47. Régen lett! 48. Azonos betűk. 49..........— bizi. 51. Ezzel kezdődik és végződik a Föld. 52. 365 nap. 53. A vízsz. 66. édesanyja, akinek halálát költeményében örökítette meg. 5!. Francia isten. 58. Vajas — mássalhangzók! 60. Létezik. yerekesen kimondott: 61. A függ. 21. közismert költe- I ménre — névelővel. 1. A fü; járói. 11. Szántó szerszám. 12. Híres regényben szereplő francia sziget 13. Azonos betűk. 14. Kettős magánhangzó. 15. Legnagyobb proletárköltőnk, aki kü önösen gyöngéd versekben emlékezett meg édesanyjáról. 20. Egymást követő betűk. 22. C — régi írással. 23. Német elöljáró. 24. Viesza: rangjelző. 25. A függ. 33. versének címe. Első fele: vízsz. 3i. 26. Befed. 29. Saját. 30. Dunántúli kisközség (ék. h.) 32. Két. betű. GG. Első világhírű költőnk a XV. századból. Verseit humanista módra latinul írta. FÜGGŐLEGES: 1. A függ. 33. nagyon meleghangú verse. 2. Os. 3. Indulatszó. 4. Vissza: takarmánynövény. 5. Nagyon gyakori kérdés. * 6. Erősen kimondott betű. 7. Vissza: keres. 8. Hajórész. 9. Személy ragozott határozói rag. 10. Útvonal — kereskedelmi módra. 16. összetekeredett kanóc!!! 17. Állj! - románul. 18. A szocialista realizmus megalapítójának legközismertebb regénye. 19. Lisztté morzsolja fordítva. 21. Vissza: A vizsz. 61. vers az övé. (Nagy magyar költőnk.) 26. Igen kis település — helyhatározó raggal. 27. Vissza: női név. 28. A függ. 33. közismert verse. 31. A vízsz. 15. verse édesanyjáról. 33. Több itt említett vers a* övé. 35. Felém közeledik —régiesen. 36. Azonos betűk. 41. Nem alszik. 13. Tordai Lehel. 45. Dunántúli nagyközség. 46. Feleselő madár. 50. Norvég férfi név^ 54. Miskolci hegy. 55. Kába — keverve. 37. Zavaros, fontos fém!!! 59. Vissza: családi állapot. 61. Vízsz. 48. 62. Súlyos, de csak az elején!!! 63. Széles lap I!!! 64. Derék Nándor. 65. Könnyeket hullat. Beküldendők: a vastag betűvel szedett kérdések válaszai. Határidő: 1957. május 18. A helyes megfejtők között könyvjutalmakat osztunk ki.