Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-10 / 107. szám
1957. május lü, péntek KFJ FI >1 AG VA ROBSZAG Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 4. oldalról.) sák ícl a népi demokratikus rendszer. a néphatalom, a szocialista fejlődés ellen irányuló eszmék,• vagy ilyenirányú cselekmények céljaira. Népi demokráciánknak az egyházakkal vallási kérdésekben nem is voltak soha nézeteltérései. Akadt azonban egyház, amellyel politikai nézeteltéréseink voltak, mert a római katolikus egyház, amelyre régi és új tehertételként nehezedik Mindszentv középkori, feudális politikája. és személyes — sajnálatos módon *— politikai harcot kezdett a népi demokratikus rendszer ellen. A kormány illetékes szervei és a Magyarországon működő összes egyház — közöttük a római katolikus egyház — képviselői között lefolyt tárgyalások a kormány novemberi nyihalasszuk el a vá tatkozatának megfelelő eredményekre vezettek. Tisztelt országgyűlés! Kedves alvlársak! Ebben az évben lejár az országgyűlés mandátuma, ezért normális viszonyok között esedékes lett volna az országgyűlés feloszlatása és úi választások kiírása Az októberi ellenforradalmi támadás azon-! ban megzavarta országunk rendiét, súlyos sebek'-t e'tet.t azon és naev károkat okozott népgazdaságunknak. Ma az ország dolgozó népe a sebek orvoslásán, be'»vó2v>'fásán fáradozik. Ezért a kormánynak az az állásoontia. hogv a jelenlegi helyzetben nem volna helyes, ha erőnket és időnket parlamenti választásokra fordítanánk. Javasol ín k. hosv rz alkotmány nyújtotta lehetőségekkel élve. az országgyűlés mandátumát hosszabbítsuk" meg, a«ztások kiírását. Nem kétséges, ha a párt, a kormány és a Hazafias Népfront most a legfontosabb más természetű feladatokat félre téve választási munkálatokba fogna, a munka eredményeképpen a választói túlnyomó többsége megválasztaná a Hazafias népfront jelöltjeit. Meggyőződésünk, hogy népünk helyeselni fogja ha erőnket most más. sürgősebb feladatokra, nem utolsó sorban a gazdasági feladatokra összpontosítjuk. Közéletünket az elmúlt hónapokban ér hetekben foglalkoztatta a címer-kérdés. Az ellenforradalomnak a régi címerrel az volt a baja, hogy az a Magyar Népköztársaság címere volt. Elhangzottak elyan jóhiszemű észrevételek is. hogy a gímer nem fejezi ki magyar nemzeti sajátosságainkat és nem követi hagyományainkat Ez utóbbi észrevételekben van, lie némi igazság. Ebben a kérdésben , a (kormány nézeté szerint a döntés az or’szággyűlést illeti.. Ami az úgynevezett Kossuth-címert 'Illeti, a történelmi hűség kedvéért meg kell mondanunk, hogy ez az osztrákmagv'ar monarchia idején a királyt koronával a Habsburg-monarchia egyik jelvénye volt. Ebből a jobbágyságot jelképező kettős kereszt, az imperialista törekvéseket kifejező hármashalom és néBy folyó, nem a mi, új, történelmi úton járó magyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk politikai eszméjét. Javasolt új címerünkben a nemz.etiszínú pajzs kifejezi a dolgozó magyar népnek a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmonikus egj'Ségben vannak- a nemzetközi proletárszolidaritás eszméivel és ezt kifejezi' a pajzs felett elhelyezett ötágú vörös es’llag. A nemzetiszínű és vörös szalagokkal átkötött búzakoszorű további magyar sajátosságot kölcsö öz és kidomborítja címerünk népi jellegét. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Áttérek az előttünk álló gazdasági feladatok néhány kérdésének megtárgyalására. A/ ezévi népgazdasági tervet az országgyűlés rövidesen meg fogja tárgyaim es ezt követően nyilvános vitára kerül népgazdaságunk fejlesztésének új, hároméves terve is. vlost csupán néhány fontos kérdésre szeret lém az országgyűlés és -közvélemény figyelmét felhívni. Népgazdaságunkat a termelés viszonylag gyors beindítása és fejlődés irányzata, a testvéri országok igen jelentős, önzetlen és nagyarányú segítése ellenére bizonyos feszültségek és ellentmondások terhelik. Ezekről nyíltan, és őszintén kell beszél - nünk. Honnan erednek ezek a feszültségek és ellentmondások? Népgazdaságunk nehézségeinek egyik oka, hogy természeti adottságaink miatt nyersanyagban és energiában jelentékeny mértékben behozatalra szoruló ország vagyunk. Adottságainkból származó ilyen természetű nehézségeinket bizonyos mértékben még növelték a korábbi évek iparfejlesztési terveinek bizonyos hibái is, amelyek következtében növekedett az ország behozatalt igénylő nyersanyag-szükséglete. Jelenlegi nehézségeink másik és pillanatnyilag legsúlyosabb oka a múlt évi ellenforradalmi támadás által okozott igen jelentős anyagi kár. Ez egyrészt a rombolásokból és a készletek megsemmisítéséből — mintegy hárommiliiárd forint — másrészt a termelés megbénulása és a sztrájk által okozott termeléskiesésből — mintegy 9 milliárd forint — tevődik össze. Ehhez járul még — mint az ellenforradalom által okozott közvetett kár — a termelés és a termelékenység visszaesése következtében előállott nemzeti jövedelem kiesés — mintegy 6—8 milliárd forint. Ez együttesen két év összes munkabéralapjának megfelelő összeg. A gazdasági helyzetben Fennálló harmadik ellentmondás és nehézség jelenleg abból adódik, hogy a munkabérek emelkedése oly mértékű volt, hogy az ipari munkások átlagos keresete ma 23 százalékkal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában volt, s emögött nines azonos termelési értek. Az, hogy ilyen körülmények között a pénz értékét meg lehetett őrizni, a termelést normális mederbe lehetett vezetni, nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy hazai .erőfeszítéseink mellett a testvéri szocialista országok főképpen á Szovjetunió gazdasági vonalon is nagyarányú segélyt és segítséget adtak, de az is teljesen nyilvánvaló, hogy népgazdaságunk erős és egészséges csak akkor lesz. ha sajá.t munkánkkal egészséges arányt teremtünk a beruházás és a fogyasztás, a termelés és a bér, a vásárlóerő és az árufedezet között. Ügy gondoljuk^ hogy e kérdésben is a nyílt és őszinte beszéd a kezdete feladataink egészséges megoldásának. Minden becsületes és öntudatos dolgozó ember jól tudja, hogy á népgazdaság sem olyan mesebeli kincsesláda, amelynél örök szabály lehetne, hogy többet vehessenek ki belőle, mint amennyit oda betesznek. ’ A kormány úgy látja, hogy a gazdasági téren mpst az a feladata: a pénz értékállandóságát mindenkor őrizve tegyük meg az összes szükséges intézkedéseket a már elért életszínvonal általános szintjének megtartásáért, megszilárdításáért és ennek érdekében mielőbb szüntessük meg a népgazdaságban még fennálló ellenimondásokat Ehhez szükség van a termelés mennyiségi színvonalának emelésére mindenütt, a megtakarított nyersanyagból. Ott. ahol a nyersanyagot külföldről hozzuk az országba, a termelés mennyiségi túlteljesítésére nincs szükség. Ott ahol hazai nyersanyaggal dolgozunk, a. termelés általános mennyiségi túlteljesítése' is erősíti népgazdaságunkat. Szükség van a gazdaságosság megteremtésére az egész népgazdaságban Mindenütt csökkenleniink kell az önköltséget és növelnünk kell a termelékenységet. Érvényesítenünk kell a szocialista bérezést. Ennek érdekében a korábbi hibák, gondos elkerülésével be kffll vezetni mindenütt a teljesítménybért, ahol ez csak lehetséges a munka, a dolgozó és a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével. (Folytatjuk.) Felemelték néhány mezőgazdasági gép és szeráru, vendéglátóipari és luxuscikk árát Az ellenforradalom súlyos károkat okozott népgazdaságunknak. A Forradalmi M un Kas-Paraszt Kormány eddigi intézkedései jelentősen hozzájárultaK a gazdasági helyzet konszolidálásához, az életszínvonal emelkedéséhez. — Egyes áruféleségekben azonban a fogyasztást nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Ezért a kormány bizonyos árucikkek fogyasztói árának emelését határozta el. Ez az intézkedés az árucikkeknek csak egy szűk körét-e terjed ki. Továbbra is változatlan, országosan egységes szilárd állami árakon történik az árusítás az élelmiszeripari termékekben, a ruházati cikkekben a háztartási, vegyi-, vas- és edényárukban, a legtöbb kulturális szükségletet kielégítő cikkben. Nem változik például az ára a kenyérnek, húsféléknek, zsírnak, lisztnek, cukornak, sz j\ eteknek, - kész ruháknak, cipőknek, szappannak, mosószereknek, tüzelőanyagoknak játékoknak, könyveknek, gyógyszereknek stb. Az áremelés a mezőgazdasági gépere és szerárukra, az építőanyagokra, a motorkerékpárokra és kerékpárokra, a mosógépekre és varrógépekre, valamint egyes fényképezőgépekre és nehány luxuscikkre terjed ki. Intézkedéseket hozott a kormány a vendéglatóipari árak bizonyos mérvű emelésére. Emelkedik a bor, a sor, a wermuth, pezsgő és az eszpersszó Kávé fogyasztói ára. Emelték az idegenforgalmi szállodák szobadíját. A vendeglátóipari egységekben ezentúl asztad fogyasztás esetén ülő fogyasztási díjat, illetve zenés ár helyett zeneszolgáltatás) felárat számítanak fel. Ezzel egyidejűleg néhány éttermet és cukrászdát osztályonfelülivé minősítettek, megfelelően magasaoo uiötogyasztási’ díjjal. Az áiemeles néhány egészségtelen áraránytalanságot is megszüntet. Több Cikknél, amelyek termelése jelenleg veszteséges, az új árak kedvezően ösztönzik a termelés emelkedését. Ezzel csökkeni fog a hiánycikkek száma is. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a spekuláció letöréséhez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának megteremtéséhez, a forint vásárlóerejének további megszilárdulásához. III. 4. A munkásosztály állama a magyar dolgozó nép akaratával megégyezőleg eheti a letűnt uralkodóosztsly tagjai és prófétái által hirdetett „krisztusi megbocsájíast” es az úgynevezett ,,humanizmust”. Elveti, mert a „megboesájtás” ideológiájának elfogadásával és követésével a munkáshatalom, a dolgozó nép, a szoetnu-mus és az egész munkásmozgalom érdekei eilen Vétenek. A megbocsájtás csak az r.sztályellenségnex tenne jót: megmentené a bűnösöket áz ítélettől cs megkönnyítené a letűnt uralkodó osztálynak a::, hogy ta-tdlékba helyezze ellenforradalmi erőit es a megbocsáj fással vérszeme; kapott, do eddig hallgató embereit is mozgósíts? céljai elérésére. A magya) ciolgozó; nép felelősségre vonatja a bűnösöket, fele„Megbocsájtás" vagy humanizmus? iősségre vonja ‘ mindazokat, akik az ellenforradalom idején kezet emeltek hatalmára, pártjára, legjobb fiaira, a kommunistákra. A tettek megítélése a kommunista humanizmus szellemében történik: a karhatalom, a rendőrség, az ügyészség nem enged teret a személyi bosszúnak, egyéni ellentétnek, semmiféle rágalomnak. Gondos és alapos kivizsgálással tisztázza az elkövetett eseményeket és azokat aszerint bírálja el, mennyit ártottak a szocializmus, az egész dolgozó nép ügyének. Vannak emberek, akii tudatlanságból, megtévesztés hatására, tisztánlátás hiányában kerültek az ellenfcrradalmórok befolyása alá és sztrájkkal, hamis jelszavak hangoztatásával, különböző követelések helyeslésével vétettek. Ezekkel a becsületes, de megtévesztett, de már hibáikat oelato es jura tenni igyekvő emberekkel kapcsolatban sem a „krisztusi megbcesájtás” erényét Kell gyakorolni, hanem a munkásmozgalom, a páti harcaiban kialakított kommunista elbírálási és megítélési formát: kielemezni a hibák rugóit, feltárni a hibákat, rávilágítani a hibák esetleges következményeire, káros voltára, pártszerű bírálattal a hiba felismerésének és jóvátételének útjára vezetni ezeket az embereket, vagy a már ezen az úton járókat segíteni a hibák felszámolásában, kiküszöbölésében és minden lehelőságet biztosítani nevelésükhöz, meggyőződésük szilárdításához.. A megítélésről különben világosan beszél legutóbbi előadásában Kiss Károly elvtárs: „Ha a politikai megbízhatóságra, az osztályhűségre gondolunk, rögtön kimondhatjuk, hogj »t******************************************************** fl Lottó nyerőszámai: i 15,2.7,45/46,40! az októberi események előtt nagyon kevesen láttak teljesen tisztán. Szinte mindenki követett el valamilyen hibát egyes kérdésekben többé-kevésbé majdnem minden elytárs tévedett. Az elvtársak azonban novemberben és decemberben nem egyforma kommunista következetességgel vonták le régebbi tevékenységük tanulságait: ez politikai megítélésük nagyon fontos tényezője." Nem bocsájthatjuk meg az osztályellenség által hirdetet elméletet sem, ha nem harcolni kell ellene. A magyar dolgozó nép ügye, a szocializmus ’ éphése azt követeli a kommunistáktól és minden becsületes, osztályához hű dolgozó embertől, hogy kemény harcosságával elszántságával kiálljon a nép ügye mellett. Kiss Károly elvtárs szavaival élve: . a harcosság ma már nem okvetlenül, sót egyre kevésbé jelent -fegyveres harcot, hanem bátor kiállást a reakciós nézetek terjesztőivel szemben, s állhatatos felvilágosító munkát a becsületes dolgozók megnyeréséért. kiállást a párt határozatainak alapján a szocializmus eszméinek megvédéséért.” Az októberi ellenforradalom gyilkosai által megölt, megkínzott kommunisták, munkások, parasztok emléke pedig legyen fényes példa arra, hogyan kell szembenézni az ellenséggel, hogyan kell megvédeni a vcíetárdiktatúrát. Szabó György^
