Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-10 / 107. szám

KCLETMACV ARÓRSZAG

I9s7. május 10. péntek

(Folytatás az 1. oldalról.) jct csapatokhoz, segítségüket kérte, nem magának, hanem a magyar népi demokráciának, a magyar népnek. Ezért van most Magyarországon népi hatalom, s az is marad. (Hosszantartó lelkes taps.)

Dobi István ezután a többpártrendszer kérdésével foglalkozott. — Szocializmust többpártrendszerben is lehet építem, erre van példa. De ez csak ott lehetséges, ahol a többpártrendszert — ha mégvan — a szocializmus építésének szándékával tartják fenn, vagy — ha nincs meg — ezzel a szándékkal fognaa hozzá a pártok szervezéséhez.

Nagy lmréék esetében sem az egyikről, sem a, másikról nem volt szó. de nem is kerestek ilyen biztosítékot. Egy. este határozatot hoztak, hogy visszatérnek a többpártrendszerhez, olyképpen, hogy a kisgazdapártiak, kommunisták, szociáldemokraták és parasztpártiak vegyenek részt a kormányban.

Arra senki sem fordított figyelmet, hogy a pártok felélesztéséből zűrzavar támad és nem gondoskodtak garanciáról, hogy a koalíciós kormány ne kapitalista, hanem szocialista politikát folytasson.

Amikor láttam, hogy különböző hivatalos iratokból, amelyekben a „Népköztársaság'’ meghatározás előfordul, az áuamminiszterek szorgalmasan kihúzogatják a ,.Nép”-szót és marad egyszerűen a ..köztársaság'’ — világos volt előttem, i .gy amelyik kormány ilven egyszerűen elintézni véli Magyarország államformáját. annak nem igen fájhat a feje a szocializmus miatt.

Ezután -arról szólott, hegy mi történt a pártokban és. hogy számuk hogyan szaporodott két nap alatt két tucatra. — Sok volt a karrierista, s a szervezkedők között nem tudom hányán gondoltak a szocializmusra, voltak-e egyáltalán ilyenek közöttük.

A húszféle új pártról nem sokat tudok — mondotta. — A szociáldemokratákról van valami mondanivalóm, helyesebben nem is az enyém, hanem Kéthly Annáé. (Derültség.) Mielőtt külföldre utazott volna, egyik barátommal hoszszasan elbeszélgetett itt az Országházban. Megdöbbentően beszélt a városban tomboló fehérterrorról és a fékevesztett embervadászatról. Kéthly Annának a szavait idézem. Szemétdombnak nevezte újjáalakult pártját és élete szerencsétlenségének mondotta, hogy erre a szemétdombra fel kell ülnie elnöknek. (Derültség.)

Ezután beszélt s Nagy Imre kormány jobbratolódásáról. Nagy Imre körű! kialakult egy szűkebb kör, amely akkor innen a parlamentből igen nagy szolgálatot fett az ellenforradalomnak. Ez a Nagy Tmre-féle kör a Minisztertanácsban fokról-fokra haladt a szovietellenességben. Jelentkezett a jobbratolódás a katonák dolgában. Az ellenforradalmi vezető katonák nyugati kapcsolatai világosan felismerhetők voltak és később érezni lehetett valami katonai diktatúra előkészítését. amelynek alighanem Maiéter lett volna a vezetője. Azonban november 4-e megakadályozta a katonai diktatúrát.

Jelentkezett a jobbratolódás abban, ahogyan a kormány kezelte a pártokat. A lcgkcptelencbb pártalakulások bejelentését elfogadták, tudomásul vették. De különös figyelmet szenteltek a Mindszcnty körüli mozgolódásoknak. .

Mindszcnty a budai várban levő primási palotából tisztelgő látogatásra készült ide az Országházba. Csak amikor üzenték

Szünet után Kádár János tlv’.árs, a Minisztertanács elnöke tartotta meg beszámolóját.

Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak! A magyar nép békés, szocialista alkotó munkáját megszakító ellenforradalmi támadás sötét és vészterhes napjai ytán immár békésebb normálisabb körülmények között mutatkozik be az országgyűlésnek a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány mondotta bevezetőben többek között.

Dobi István elvtárs beszéde

neki, hogy ne jöjjön, mert a kormány emberei hozzá mennek tisztelgő látogatásra, akkor egyszerre kezdte magát valami első zászlósúrnak érezni és ettől kezdve úgy is viselkedett. Három nanig naev piispökjárás volt itt az Országházban és végül a prímás rádióbeszédében már annak a nagyúrnak a gőgjével beszelt, aki elevenek és bi-k ItéiVertk s a földet mindenesetre visszakövetelte a-» uraknak. Arról 'em érdekteler merem lékezni, hogy a november 4-re virradó éjszaka Nagy Imre áthozatta Mindszentvi Budáról a parlamentbe és ha a prímás emlékiratainak hinni lehet, ő ajánlotta neki. hogy menjen az amerikai követségre.

A Szovjetuniótól és a többi szocialista barátunktól való eltávolodás politikájának fontos lépése volt Magyarország semlegességéhek kinyilatkoztatása.

A következő, döntően fontos szovjetcHcnes lépés az a javaslat veit. hogy Magyarország az ENSZ-töl kérje 'cmlcpcsség" biztosítását és lenien Ifi a varsói egyezményből.

Jelen voltam a kabinet ülésén és megpróbáltam kifejteni, horv nekünk semmi szükségünk nincs ENSZ biztosítékokra. M> szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak, tagjai vagyunk a varsói egyezménynél:, amely többoldalú védelmi' szerződés.

Többé nem hívtak és nem vettem részt a kabinet megbeszélésein. Az Országház tele- volt ismeretlen emberekkel, civilekkel és katonákkal. Ismételten hallottam hírét, hogy valakinek az volt a véleménye, engem félre kell állítani, meg kell tőlem szabadulni. A november 4-re v'rradó éjszaka bejött hozzám egy őrnagy. Rési horthysta őmaev volt, az ellenforradalmi napokban többcdmagával ott teljesített szolgálatot a maga régi egyenruhájában. jöjjön velünk”

— monda és én velük mentem. Rónai Sándor éppen nálam volt. Öt is mellém szólították és lekísértek minket az északi szárny egyik alagsori szobájába. Mielőtt kiderülhetett volna, hogy tulajdonképpen miért kísértek le oda, megjelentek a szovjet csapatok. Nagy Imre már elment a jugoszláv követségre barátaival együtt. Az Orszáeházban végétért az ellenforradalom. (Nagy taps.)

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy Nagy Imre és kormányának működése veszélyeztette a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjét, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa

november 4-cn Nagy Imre kormányától megvonta a bizalmat és felmentette a kormányt. Ezt követően alkotmányos jogkörében eljárva, miniszterelnökké választotta Kádár Jánost. (Hoszszantartó taps.), elnökhelyettessé dr. Münnich Ferencet, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány taglalva Marosán Györgyöt, Horváth Imrét, Kossá Istvánt, Apró Antalt, Dögéi Imrét és Rónai Sándort. (Tapsi

* forradalmi munkás-paraszt kormány fellépésével és. alkotmányos úton történt kinevezésével bátran elmondhatjuk. ói lapot nyitottunk Magyarország történetében Kádár Jánosnak '•ol' bátorsága. elszántsága és tisztánlátása a cselekvéshez. Szovjet csapatok segítségével — először megfékezte, letörte az e'lonforraclalmat, azután a Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségével megmcntetle a nyomortól, az éhségtől az országot. Megint elkezdtük és folytatjuk a szocializmus éo;<ését. Májú« e’seie tapasztalatai bizonyítják, hogy a dolgozó magyar milliók egyetértésével tesszük. Tisztelt országgyűlés! Ez Kádár János, a munkás-paraszt kormány és a szervezkedő Magyar Szocialista Munkáspárt történelmi érdeme. (Nagy taps.)

F.zután Dobi István ismertette a kormányban februárban bekövetkezett változásokat. a hozott törvényerejű rendeleteket, majd hangsúlyozta, hogy az Elnöki Tanács működését az ellenforradalom alatt és november 4. után mindvégig rz alkotmányban meghatározott keretek között látta el.

ICértc az országgyűlést, hogy az E’nöki Tanács munkájáról szóló beszámolóját vegye tudomásul.

Az országgyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyólag tudomásul vette az Elnök; Tanács beszámolóiát. s beterjesztett jelentésében foglaltakat, egyben megerősítette Kádár Jánosnak, a Minisztertanács elnökévé, Münnich Ferencnek, a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Marosán Györgynek államminiszterré. Apró Antalnak iparügyi miniszterré. Horváth Imrének külügyminiszterré. Biszku Bélának belügyminiszterré. Révész Gézának honvédelmi miniszterré, Kossá Istvánnak pénzügyminiszterré, Döpcí Irrtrének földművelésügyi miniszterré. Kállai Gyulának művelődésügyi miniszterré, dr. Doleschall Frigyesnek egészségügyi miniszterré. valamint Dr Szénási Gézának legfőbb ügyésszé választását az Elnöki Tanács által.

A Minisztertanács kiegészítése

Rónai Sándor ezután bejelentetie, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 23. paragrafusának (2.) bekezdése alapján javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a Minisztertanács kiegészítésére. Az Elnöki Tanács javaslatára az országgyűlés Apró Antalt iparügyi miniszteri. Kossá Istvánt pénzügyminiszteri tiszte alól felmentette, egyben Apró Antalt a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszterré választotta meg. Javaslatára

Antes Istvánt pénzügyminszterré, Nczvál Ferencet igazságügyminiszterré. Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszterré, Czottner Sándort nehézipari miniszterré, Nagy Józsefnél könnyűipari miniszterré. Incze Jenőt külkereskedelmi miniszterré, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszterré. Kovács Imrét élelmezésügyi miniszterré, Trautman Rezsőt éoitésügyi miniszterré, Kisházi Ödönt munkaügyi miniszterré. Kiss Árpádot az Országos Tervhivatal

elnökévé, az országgyűlés megválasztotta.

Szünet után Rónai Sándor megemlékezett az országgyűlés két halottjáról, Szentiványi Lajos és Guba Mihály képviselőkről.

Az„ elnök ezután bejoieixeltt az országgyűlésnek, hogy képviselői mandátumukról a következő képviselők mondtak le: Andics Erzsébet, Acs Lajos, Bata István, Bozsik József, Dénes István, Erdey- Grúz Tibor, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Horváth Márton, Kovács István, Kónya Lajos, Könnyei József, Lu_ kács György, Madarász Ferenc, Piros László, Rákosi Mátyás. Szalai Béla, Vajdai Lajosné és Vass Zoltán.

Vannak továbbá olyan lemondott képviselők — folytatta Rónai Sándor — akik az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban olyan politikai és erkölcsi magatartást tanúsítottak, hogy ügyükben az összeférhetetlenségi bizottságnak kellett volna vizsgálatot folytatni és az Országgyűlés elé javaslatot terjeszteni. Ök azon-Kádár János elvtárs besséfle

Népünk szocializmushoz bű tömegeinek harca és munkájá eredményeként, továbbá a nemzetközi munkásmozgalom, a szocialista tábor, a Szovjetunió festvén segítségének éredményeként elmondható, hogy ma már túl vagyunk a legnagyobb nehézségeken.

A kormány számot kíván adni az országgyűlésnek tevékenységéről és azokról a körülményekről,

amelyek között munkáját megkezdte cs végezte.

Az 1956 október 23-án ki*ört ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes állami rendjét, társadalmi rendjét, a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát és helyébe a burzsóá diktatúra legre i.: Hősibb rendszerét, a fasiszta diktatúrát akarta állítani.

ban maguk is érezték, hogy cselekményül: és magatartásuk következtében méltatlanokká váltak a nép bizalmára, ezért lemondtak képviselői mandátumukról. Ezek a következők; Kiss Imre, Ko* pácsy Sándor, Inklovics Mária, Elek János, Földvári Rudolf. Márton Anűrás, Süveges Dániel és Szigeti Attila.

A megüresedett képviselői helyekre a következő pótképviselőkct hívtam bs: a Baranya megyei választó kerületből'Szivén Kálmánt, a Borsod megyei választókerületből Csergő Jánost, a Rács-Kiskun megyei, választókerületből Orosz Józsefeit. Szeieczky Imrét, a Fejér megyei választókerületből Kovács Gy. Pálnét. a Győr megyei, választókerületből Kalmár Palnét. Varga Jenönét Zi—’-mt Antalt. Ökrös Iliért, a Hajdú megyei választókerületből Kiss Jánost, Nagy Istvánt, a Heves megyei választókerületből Mucsi- Sándort, a Komárom megyei választókerületből Musitz Józsefet, a Pest megyei választókerületből Becseics Lyubomirt, a Somogy megyei választókerületből Füst 5° Jánost a Sznfcolcs-Szatmár megyei választókerületből ■Kovács Sándort, a Szolnok megyei választókerületből Szabari Istvánt, Győri Gyulát a Vas megyei választókerületből Giczi Ferencet, a Veszprém megyei választókerületből Bakos Istvánt, Hegyi Jánosnét, a budapesti választókerületből Horváth Károlyt, Varga Istvánt, Schumeth Jánost, Petrovic Jánosnét. Balogh Lajost, Dóra Jánost,'Vankó Gyulát, Vári Mártonnét.

A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság javaslata alapján az országgyűlés egyhangúlag megállapította Miklós Árpád képviselő összeférhetetlenségét és országgyűlési képviselni megbízatásától megfosztott?..

Ezután az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy at igazságügyminiszter,..'» 1953. évi május hó 17. napján megválasztott országgyűlés megbízatásának meghosszabbításáról”, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa pedig „A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról** szóló törvényjavaslatot nyújtotta be.

Az országgyűlés a bejelentést tudó-; másul vette.

Rónai Sándor ezután a következő javaslatot tette az ülésszak tárgysorozatára;

1. A Minisztertanács elnökének beszámolója és annak megvitatása.

2. ,.Az 1953 évi május hó 17. napját megválasztott országgyűlés megbízatása-' nak meghosszabbításáról” szóló IuTvít..— javaslat tárgyalása.

3. „A Magyar Népköztársaság Alkot* mányának módosításáról” szóló térvény* javaslat tárgyalása.

4. A Népköztársaság Elnöki Tanácsi* ban és az országgyűlés L.izoltoágaibzn meg üresedéit tagsági helyeit betöltése.

Az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatát elfogadta.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsában a képviselői lemondások felytán öt tagsági hely megüresedett. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége a, megüresedett tagsági helyek betöltésére, javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. A javaslatot Pesta László jegyző olvasta fel;

„A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége javasolja a tiszteit országgyűlésnek, hogy a Magyar Népköztársaság Einöki Tanácsában megüresedett tagsági helyekre Kiss Károly, OH Károly, Péter János, Reszegi Ferenc és Szóbeli András országgyűlési képviselőket válassza meg. — Budapest, 195". május 6-án.”

Az országgyűlés Kiss Károly, OH Károly, Péter János, Reszegi Ferenc és Szóbek András képviselőket" a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává megválasztotta

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt az ellenforradalom elleni hare múlhatatlan és halaszthatatlan történelmi szükségszerűsége hívta életre. Azok az emberek, akik a-tényeket nem isme.ik, vagy képtelenek az eseménvok ur.vegét megérteni és mindazok, akiknek érdeke fűződik ahhoz — megkísérelték, s részben még ma is megkísérlik vitáim n hazánkban kitört fegyveres felkelés cllen-i forradalmi jellegét. De a fényen ereje (Folytatás a 3. oldalon)