Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-09 / 106. szám
1957 május 9. csütörtök KELFTM AGYAROR^Z 4G a Megyénk ipari üzemeiben kibontakozóban van a szocialista munkaverseny to vább folytatása. A munkások akarnak versenyezni, de a régi hibáktól mentes versenyt akarnak. A vállalatok vezetői, és különösen a szakszervezeti bizottságok hajlamosak arra, hogy a régi módon szervezzék, irányítsák és értékeljék a versenyt. Sok helyen azért is húzódik a teljes kibontakozás, mert nem találják meg még a dolgozók kedve szerint való szervezési módszert a munka versenyben. Ezért is érdemes js- cd dúlcjőzék ktdoc izezüití iinuiUaoezimiji klbúíúakjfrzáiii h tiuiiimuptl A KISVÁRDAI VULKÁNBAN mertetni azt, hogy hogyan bontakozott ki a szocialista munkaverseny a kisvárdai Vulkánban. Bizonyára az érdeklődők hasznos tapasztalatét meríthetnek e cikkből. Hogyan született a verseny a Vulkánban? A vállalatnál sokat javult a dolgozók fizetése, ami kedvezően hatott a termelési kedvre. A hallgatag, gondolatokkal foglalkozó munkások fütyórészm, dudorászni kezdtek, — s tudjuk, hogy így soK- kal jobban halad a munka. Az öntödében dolgozó idős kiváló dolgozókat, jelvenynyel kitüntetett munkásokat sertette > az, hogy senkisem törődött azzal, nogy mennyit, milyen minőségben termelnek, hiányzott eredményeik értékelése es népszerűsítése. Persze akadtak olyan munkások is, akik heccelödtek kiváló szaktársukkal, hogy „nem vagy most már olyan híres, mint régen”, „nem beszélnek rólad annyit, mmt egy éve, nem vagy különb munkás, mint én” stb. — Varga András formázó, Petvkó József és a többi kiváló munkás azzal is felelt a ilyen gúnyolódásra, hogy „most is többet termelek, mint te és a minőségem is jobb.” így született meg aztán a vinuskodás az alkalomszeiű verseny a munkások kozott. Nyilván, akik azelőtt kiválóak voltak, cgy-két nap alatt bebizonyították fölényüket azokkal szemben, akiknek csak a szájuk járt, s alulmaradtak az igyekezetben. Elmondhatjuk, hogy a Vulkán öntödéiben és más üzemrészeiben a korábbi versenyek legjobbjainak öntudatából fakadt az a vidám és olyan szocialista munkaverseny, amely ma mar az egész üzem dolgozóit lelkesíti. Különösen mikor a legszorgalmasabbak kiharcolták az egycnlősdi megszüntetését, — a darabbérezést. — akkor mutatkozott meg igazán a kapott fizetés arányában is, hogy ki hogyan dolgozott és ki inennyit ér a vállalatnál. A vállalat vezetősége felismerte a dolgozók versenyezni akarását. Nem késett ismertetni az egyes üzemrészekben, hogy a vállalatnak hol vannak problémái, hol miben kérik a dolgozók segítségét. Erre irányították a versenyt. dik az illetékes műszakinál vagy megfelelő helyen, hogy sürgősen adjanak segítséget az illető üzemnek, munkásnak. Igaza van Miklós elvtársnak abban is, hogy a munkaversenyt a szakszervezetnek a dolgozók szakmai képzettsége növelésével is segítenie kell. Ezért a gyengén dolgozó és új munkásokat lehetőleg valamelyik rutinos, kiváló munkásra bízzák, hogy tanítsa, és jól kereső, jól teljesítő munkássá nevelje. Szakmai továbbképző tanfolyamokat is szerveznek, s ebben a műszakiak segítik a szakszervezetet. Mikor, hogyan értékelik a versenyt? Az üzemi szakszervezet és a KISZ szervezet törődik a munkaversennyel Egy hónapja kapták meg a verseny legjobbjai az értékes tárgyjutalmakat. — Például Orosz Mihály ifjúmunkás kapta meg a rádiót. Büszke is rá! A jutalomtárgyak és pénzjutalmak 60 százalékát ifjúmunkások kapták. Nincs mindennapos verjC-nyértékelés. A hónap végén a könyvelés adatai a legpontosabban megmutatják, hogy ki hogyan dolgozott és hogyan teljesítette vállalását, melyik üzem a jobb. A bérjegyzék pontosan megmutatja a végzett munka mennyiségét, sőt a minőseget is, hiszen a selejtkárt levonják, a jó minőséget pedig megfizetik. Nincsenek hivatalos versenyertekelő embe-' rck, a munkások mégis mindennap tudják cgyegy üzemrészen, vagy brigádon belül, hogy ki mennyit teljesített. Nézzünk csak néhány példát. Varga András, Farkas Jánossal és Kocsis Jánossal dolgozik brigádban. Néhány hónapja még a vaskályha formázásnál hárman 6—7 darabot készítettek egy műszak alatt. Most meg 35—38 darabot! Tudják, hogy egy-egy forma elkészítéséért 6 forintot kapnak. Műszak végén kiszámolják, mint például e hét keddjén is, hogy a 3o darabért 210 forintét fognak kapni, egyenként tehát 70 forintot kerestek aznap. Vargáék szomszédságában dolgozik Vécsi József, Petykó József és Smajda József egy brigádban. Űk is ugyanazt a munkát végzik, mint Vargáék. Kedden hárman 38 darabot készítettek, hárommal tóhegyenként 76 forintot tett ki. A három Jóska ifjúmunkás. Lám, már felveszik a versenyt a veterán szakmunkásokkal. „Na, majd he nap mi csinálunk többet” — mondják olykor azok, ak k műszak végén negtudt-k, hogy a másik csoport jobb eredménnyel fejezte be a műszakot. A temperöntödében Csurk- István gépiformázó ifjúmunkás radiátorszelepet és láncszemet formáz. Egy-egy szekrényért 66.2 fillért kap. Áprilisban még nem érte el & napi 100 szekrényt, most pedig már minden nap winyit, sőt ennél többet tei-7C forint között van. .delejt je nincsen. „Mennyit csináltál, menynyit kerestél?” — így kérdik egymástól műszak végén a segédmunkások. Tudják ők jól, hogy ki a legügyesebb az üzemben. A. formamag készítők is tudák például, hogy Laczkó ’argitot és Balogh Évát nehéz legyőzni a munkában, a versen; oen. Mégis, még a leggyengébbek is igyekeznek a? elsők közé kerülni. Bizony, büszkeség az egy lánynak, vay/ akár egy munkásnak is, amikor a művezető az 5 nevét mondja, ha megkérdezik, hogy ki a iegjobb munkás, ki jár élen a versenyben. Majd amikor a versenyt tékeini fogják az üzemben, a munkásokat is meg fogják kérdezni — a termelési értekezleten —, hogy ki érdemli meg a kitűzött jutalmat, —■ niszen a termelés adatai mellett a mun. KÚ ok véleménye b mézvjesít. Keresete 66 forint és ! acj5 jesz a döntésben. A munkaverseny eredményét minden dslgozó tapasztalni fogja Amellett, hogy a termelésben, a feladatok megvalósításában, a verseny céljainak sikerre v.véscoen Kitűnt dolgozók megkapják majd „ külön jutámat, a verseny eredményeként növekszik a keresetük 1«. Ha a versennyel is biztosítják a vállalat mi ;1 nyereségesebb működését, hasznát látják majd ennek üzemük továbbfejlesztésében, szcciális es kulturális helyzetük továbDi javulásában, és nem utolsó sorban majd a nyc.eségrészesedéskor, A KISZ-szer.'ezfct tagjai réiu! tűzték rki, hogy a vállalt kötelez.'ttseg teljesítéséért kapót, jutalomból kirándulást rendeznek autóbusszal a ' r . ra -a és a Brikkbe. Érzel is mélyítik majd barátságukat és erősítik harcos soraikat. De bizonyára a, dolgozók feleségei, gyermeket, szülei is örülni fog- k ha a munkaversenyben kifejtett törekvésük eredni.' 'képpé;! látni fogják' a jutalmat, a több fizetés* és az egyre javuló életszínvonalat. OROSZ ANDRÁS. Ha ezelőtt egy évvel megkérdeztük Miklós elvtársat, az üzemi szakszervezet elnökét, hogy a dolgozóknak hány százaléka csatlakozott a munkaversenyhez, akkor előszedte a felajánlásokat, . összeszámolta és mondott egy számot, hogy 70, vagy 93.5 százalék. Most is megkérdeztük tőle ezt s igen találóan azt válaszolta', hogy „tudomásom szerint" vállalatunk munkásai valamennyien versenyben vannak.” Igen, versenyben van az a munkás is. aki ezt külön nem jelentette be, hiszen valamennyien részt vesznek abban a termelésben, abbán a versenyben, amelyben nap, mint nap kitűnnek a legjobbak és vannak olyanok, akiknek nincs miért dicsekedni. Gyorsok László, a KISZ- szervezet titkára elmondotta, hogy a szervezet 50 tagja közül 27 kitüntetett ifjúmunkás. Azt. kérték ezek a fiatalok, hogy a műszakiak bízzanak rájuk olyan feladatot, aminek megvalpsítása előreviszi a vállalat munkáját, növelni fogja a termelési sikereket. Nagy Ferenc abban a brigádban dolgozik, amelynek minden tagja korábban kiváló dolgozó volt. A szerelöüzemben cserépkályhaajtót készítenek. Művezetőjüktől azt a választ kapták, hogy a .terv túlteljesítésére kell törekedni. Versenyeznek tehát minden nap a Lerv túlteljesítéséért. A TMK kiváló munkásai, Kriveczjsi Béla főtechnológus segítségével elvállalták, hogy az öntöde I-ben tökéletesítik a függőleges felvonót, s ezáltal meggyorsítják az olvasztást, lerövidítik az adagolási időt. A két öntöde dolgozói között minőségi munkaverseny folyik. Ugyanis a terv teljesítésével nincs baj, de kívánatos, hogy a selejtet minél lejebb szorítsák. A vezetőség közölte az ott dolgozókkal, hogy például 1 százalék selejtcsökkentés több. mint 20.000 forintot tesz ki. Megvalósították a minőségi premizálást, ami a fizetésnél érdekeltté teszi a munkásokat. Nyilván a kevesebb selejttel. termelő öntöde ónköltsége lesz a jobb. A kitűzött céljutalom ösztönzőleg hat ebben a versenyben. Mit kell tudni ♦ A mesterséges csibene{ veié* első feltétele, hogy Z az adatokat lelkiismerex tes, .odaadó gondossággal 2 neveljük. Az állatokat vi-1 Jágos, jól szellőztethető, 2 könnyen takarítható és ♦ kellő meleget biztosító he♦ lykégt.n helyezzük el. ♦ Óvnunk kell az apró kis al♦ latokat a legkisebb meg♦ fázástól mert hiszen ha 2 megfáznak, könnyen az J életükbe kerül. Az állat id 2 felnevelésére igénybe ve- X hétj ük a konyhát, istállót t vagy bármilyen más al♦ kalmatosságot. ahol a ♦ fenti teltételeket biztosíf tani ti djuk. 2 A másik igen fontos X feladat, az állatok takar« mányozása. Ahhoz, hogy 2 baromfitenyésztésünk jö♦ védelmező legyen, legyünk J körültekintőek a takarmá$ nyozásnál és csak annyi ♦ ta ármányt etessünk, ♦ am* .nyit az allat megk:J ván és csak ükkor, ami| kor az szükség s. Vagyis ♦ ne pocsékoljuk feleslege« sen az igen értékes takart mányt. A napos állatokat ♦ félsz íradás után elég. . X 10—12 óra után kezdjük (etetni. Legelőször kis vályúcskákban apróratört taszén..aráx é; tinóm kavicsot etes nk velük t azonkívül ue ideg viza ♦ adjunk c.kik inni, mert a Miklós elvtárs arra mozgósítja aktíváit, hogy nap mint nap beszélgessenek a dolgozókkal termelési és egyéb problémáikról, olyanokról. amelyek akadályozzák a jó eredmények- elérését, vagy hatással varyiak. a munkások termelési kedvére. Ha valamelyik üzemben nincs biztosítva a jó munkafeltétel, anyag vagy egyéb hiány miatt akadályoztatva van a munkás a .címűéiben, akkor a szak szervNtrt azonnal intézke idegvíz itatása a kisállatok elpusztulását idézheti elő, Az első kéthélben óránként etessük a csirkéket. Ennivalójuk apróra daráit kukorica, búzaocsu, vagy árpa. A következő hetekben már három-négy óránként etessük az állatokat, természetesen egyre nagyobbszemű darával. Gondoskodjunk arról, hogy a csirkék elett bőven álljon ivóvíz, valamint kisvályúban mészdara, faszéndar- és aprószemű kavics, hogy ezekből is kedvükre ehessenek. Etetéskor csak annyi takarmányt adj’ r.k az állatosnak, amit 12—20 perc alatt elfogyasztanak, a további etetés felesleges, mert ezután csak po. .sékolják a takarmányt. Ha zárt udvaron több csirkét eredményesen akarunk nevelni, ajánlatos a második héttől kezdi *„• minden második etetésre takarmánykeveréket adni. A takarmánykeverékbe különböző daraféleséget, húslisztet, vagy várlisztet, enr.sk hiányába i olajpogácsát, darát, valamint takarmánvmeszet ' ■g>ünk. A ta armánymé'/ a takarmány 2—3 száza-Megkezdődött a boston a KISZ titkárok háromnapos ertekezieie Több mint száz járási vezető, községi, uiínn, miami gazdasági, gepal- • omasi aiapszcrvezeu tilcar és astiva érkezett .egnap Ny.regyházara, tugy részt Vegyen a Boson tartott háromnapos er_ .ekezleien. Kihelyezést a iostói Nagyszállóban lyertek, s a szálló nagy-, ermeben rendezik mögt íz előadásokat is. Az első napon került sor a belpolitikai kérdésekét taglaló előadásra, melyet Szilanki Andrásáé, a KIS2 központi kiküldötte tartott meg. Az .-lőadást éiénk vita körétté. A következő két lapon Pusztai József és Konez Karoly elvtársak arlanak előadást a KISZ jellegéről, célkitűzéseiről, valamint a gyakorlati’ nunkáról. Az előadások, s a viták jtán bőséges idő marad ?z ismerkedésre, szórako'ásra. Tervezik, hogy megrendezik a VIT jeivenyszerö versenyt. Höpabdamérkőzásre is ser <crül Bereg—Szatmár és Szabolcs képviselői kötött, valamint Nyíregytáza város és a járás kötött. Filmvetítés, játékok és daltarwlás. valamint, — ha a fiatalok úgy kívánják. — tánc egészíti ki i sóstói programot. De, apasztalatcsere látogatást' s kívánnak tenni egyes jzemekben, ♦ lékát tegyi ki. Gondos-* kodjunk arról, hogy télen, ♦ nyáron egyaránt bősége-♦ sen álljon állataink ren-J delkezésére zöld takar-2 mány, mert az egészségest és kikeres oaromfi te-t nyésztés alapfeltétele a * zöldtakarmányozás, ami-1 bői az állat a neki szűk- * ség különböző vitamin-1 féleségeket pótolja. Ha * cáak lehet, állatainkat * minél többet engedjük * szabadba, minél többet f mozogjanak és kapargál-1 ’-naK. Kapargálás közben* az állat igen sok érté-t kés természetes takar-» lányt s;- .1 ^sszn, meiy* által olcsóbbá tcsz: a ne-? velést. ^ A gondos és lelkiisme- ♦ fetes nevelés és jó takar- > mányozás mellet* egy csir. { ke 10—12 hetes koi-ig 2.1 » kiló, ha.'r.ónapo korig t 12—14 kiló takarmányt * fogyaszt el. Szabadban- { tartás mellett a t. ■•- { mái.ymennyiség csökken. { A jól takavmányozott és * gondosat nevelt / állatok » 10—12 hetes korban el- { ik az JJ—70 dekát, hat-J ónapos korban pedig * kennyen elérhet.k az 1.5—J 2 kilós súlyt. KISS JÓZSEF X ♦ megyei baromfi t ötv.s- ♦ állattenyésztői Hogyan segít a munkaversenyben a szakszervezet?* a mesterséges csibenevelésről ?*
