Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

KFLETM AGYARORSäf AG

1951 május 9, csütörtök

MERRE. HOGYAN? imezőgazdasági felügyelők

Látogatóban a megye egyik legjobb szövetkezetében* gs a teMielÖSZÖVetkBZeti mező*

Egy, vagy két évvel ezelőtt is ezt írhatta volna a látogató a gacsályi Dózsa TSZ-ről és most újra, hogy a megye egyik legjobb szövetkezete. Ez most kétszeres öröm, Kétszeres büszkeség. Az ellenforradalmárok elsősorban az erős, jóhírű szövetkezeteket támadták. A eng.,?kel úgy számoltak, azok maguktól oszlanak fel.

A Dózsa ellen az úgynevezett „forradalmi tanács” megkezdte az áskálódást, de ezzel sok eredményt nem értek el. Akkor még egységes volt a srö~"+irezet. Például október 29-én este azt határozták — mondván az ötvenhárom előtti volt tsztagok érdekében —, hogy másnap, azaz 30-án reggel 8 órára adjon választ a Dózsa vezetősége, hogy miként akarja rendezni a kilépőkke] a még fennálló tallózását. A Dózsa-beliek másnap reggel azt üzenték vissza, hogy december 31-lg kell el. számolni, addig el rámolnak, de őket hagyják békén. Voltak aztán jogtalan föld és egyéb követelések, de november negyediké hamar eljött.

Az ellenség látva, hogy kívülről még negyediké előtt sem bírtak a szövetkezettel, november későbbi napjain megpróbálták hát belülről a bomlasztást. Négyfelé akarták szakítani a szövetkezetei, három kis szövetkezetre és a kilépők táborára. Az „oszd meg és uralkodj“ elv annyiban sikerült, hogy két szövetkezet lett a Dózsából, de a további terv már nem sikerült, hogy egyenként majd elbánjanak a kis szövetkezetekkel.

árát adják érte. Ízzel szemben az ökör kevés jó takarmánnyal meghízi&lható és a legnagyobb értéket ilyenkor adják érte. A ló drága szerszámmal jár, míg az ökörnek a jármot egy darab fából ki lehet faragni. Ezért is van mintegy 60 04) ab

növendék marhája a szövetkezetnek és ezért jut náluk trágya a talajjavításra is.

Most vettek egy Zetort a

gépkocsijuk mellé, talán j vesznek egy körmös trak-< tort is. Ennél többet azon-J ban egyelőre nem. Elsősor-< ban a gyakorlatnak kell? majd bebizonyítani, hogy} miként érdemesebb Jelen.* leg a munka zömét a gép- 5 állomással végeztetik. Egyet | azonban máris tanácsolni í tud Beke elvtárs, ahol nincs J hozzáértő szakember, nehogy megpróbáljanak gépet ven-J ni.

gaztiászok alkalmazásáról

Milyen maradt a Dóssá?

Aki egy kicsit is járja a. léttünkkor két idősebb tag

falvakat, tudja, hogy nem sok tsz-ben folyik most építkezés. A gacsályi Dózsa TSZ-ben az ácsok baltáinak kopogása fogadja a látogatót. Egy kukoricagórét építenek és egy 60 méteres új kocsiszínt, a két végébe csukott kamrát a kisebb eszközöknek, szerszámoknak. Ebből is sokra lehet következtetni, de egy jelentéktelennek látszó dologból talán még többre. 0|t

Merre tartanak?

azzal volt megbízva, hogy minden építményre fehérre gyalult deszkából felszögezzenek egy-egy táblácskát, amire az van írva pirossal: tilos a dohányzás. Ahol ilyesmire is jut már erő, figyelem, ott már jó kerékvágásban járnak.

A kettéválásnál a volt tsz. négyötöde, tehát a nagyobbik erő itt maradt: 1076 holdon 116 tag szorgoskodik a boldogabb életet alakítva.

A szövetkezetnek 847 hold szántója van, többségben az erdőháti szürkésbarna agyag dominál. Az elmúlt években először 20, majd 70, az elmúlt őszön és áthúzódva e tavaszra 150 holdat, összesen 240 holdat javítottak eddig.

— Holdanként 1000 forintba került a meszezés, ezt 12 év alatt kell megtéríteni — mondja Beke Sándor tsz-elnök —, de két év alatt a többlettermésből kijön. Ahol javítottunk, az már nem „pillanat talaj" többé. A javítatlan táblán még nyerset forgat, szalonázik az éke, a meszezetten már morzsalékost szór a kormánylemez.

— A javításhoz sok trágyára van szükség?

— Az volt, meg lesz is mindig — vágja ki büszkén az elnök.

Három és fél hold földre jut a szövetkezetben egy számos állat, vagyis 100 holdra 28 számosállat, amiből 11 szarvasmarha A néhány kilépőnek és a különvált Kossuth TSZ-nek kiadták szarvasmarhából is a kivitt szántóra esőt, mégis a tavalyi 96 darabbal szemben már 100 szarvasmarhájuk van. Nem sajnálják a pénzt, hogy az egyénileg dolgozó parasztoktól megvegyék a szopós borjúkat. A teheneik közül 19 törzs, könyvileg ellenőrzött. A juhállományuk 1160 darab,' amiből 790 kerül rövidesen olló alá. Hetvenöt darab sertést a következő hetekben állítanak hízóba. 142 szopós malacuk van, amiből a vezetőség szerint — ha a tagság is jónak latja — ugyancsak szerződésesen, sonkasüldőket hizlalnának.

Gyönyörű a gyümölcskertészetük is, kétszer fej trágyázták és szükség szerint permetezték. A szántót is nagy becsben tartják, de legtöbbet az állattenyésztéssel törődnek, a jövedelemnek is ez hozza majd a zömét.

Uogyan, milyen elvek szerint tovább ?

Röviden így lehetne meghatározni: a mintaalapszabály szerint az éves termelési terv alapján. Helyesnek a munkaszerinti elosztást tartják, tehát kisebb változtatásokkal, — amit már korábban is alkalmaztál? — a munkaegységkönyv sze. rint írják a teljesítményt. Ilyen apró helyi változtatásaik vannak, hogy a háztáji tehén számára a takarmányt lábon adják ki, de a betakarított takarmányt a hídmérlegen keresztül viszi haza a tag, hogy a nyflhúzással senki ne csalódjon. Az őszi zárszámadásnál a különbségeket kiegyenlítik. Ez náluk bevált. Gyorsabb a takarmánybetakarítás és nem törődik, hull a többszöri szekerezéssel a tagoknak járó rész.

Szólni kell még arról is, h igy a kívülállókkal jobb a viszonyuk, mint 1953 óta bármikor. December második felében, amikor az ellenforradalmi zajok már csendesedtek és világos volt az út, hop’ a Kádár-kormány erős kézzel kiáll a tsz-ek mellett, vagyis — ahogy Beke elvtárs mondja. — amikor már nyeregben voltak újra, akkor ők idézték meg az ötvenháromban kilépetteket, de nem plyan hangon és nem olyan határidővel, mint velük tette a „forradalmi bizottság.“ December 25-re minden régi kilépővel közös, békés megegyezés alapján elszámoltak. Ezekben a napokban 47.000 forintot adtak ki az 1953-ban kilépett egyénileg dolgozó parasztoknak állatban, pénzben Az éves tervük szerint — szerényen számoltak — 36 forintot ér majd egy munkaegység, ehhez jön a háztáji, a kedvezményes gyógykezelés és egyebek. Így gondolkoznak, így dolgoz- ♦ nak 1957 tavaszán a gacsá-} lyi Dózsa TSZ tagjai. ♦ Csikós Balázs }

A kormány határozata alapján a korábban alkalmazott (mezőgazdasági előadó) községi agronomusi állások egyidejű megszüntetésével 4Pr’^s 15-i hatállyal községi mezőgazdasági felügyelői állás rendszeresítését rendeli el a Fölművelésügyi Minisztérium.

Ugyancsak a kormánv határozata alapján a gyengén működő termelőszövetkezetek megsegítése érdekében termelőszövetkezeti mezőgazdászok alkalmazásához állami támogatást engedélyez.

A rendelet kimondja hogy a községi mezőgazdasági felügyelőket egyetemi, mezőgazdasági akadémiai, technikumi végzettségű vagy ezekkel egyenértékű, más mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkezők közül kell beállítani. Elsődleges követelmény: többéves

mezőgazdasági szakmai gyakorlat, és a népi demokráciához való hűség.

Azokban a községekben, ahol a megművelhető terület meghaladja a 2000 holdat, ott felügyelőt lehet alkalmazni. Ennél kisebb' területű községekre — több községre kiterjedő hatáskörrel — körzeti mezőgazdasági felügyel') állásokat kell rendszeresíteni. A körzeti felügyelő működési területét az illetékes járási tanács mezőgazdasági osztálya határozza meg.

A kormány . szükségesnek tartja, hogy minden olyan termelőszövetkezet, amelyben mezőgazdász a'kalmazásának feltételei biztosítva vannak (különösen a nagy, valamint a gyengén működő termelő-szövetkezetekben) szakképzett mezőgazdászt alkalmazzanak.

A Kormány hozzájárult ahhoz is, hogy a még gyengén működő, termelőszövetkezetek 1957 május 1-től szeptember 30-ig terjedő időre — mezőgazdászt alkalma anale,. s e- ' •" 1 -ínyeinek biztosítására állami támogatást nyújt. Azonban csak azok a termelőszövetkezetek alkalmazhatnak állami támogatással mezőgazdászt. , amelyeknek jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé a mezőgazdász teljes illetményének saját erőből való biztosítását.

Állami támogatás is csak abban az gsetben engedélyezhető, ha a termelőszövetkezet a mezőgazdász alkalmazásával egyidejűleg kötelezettséget ’ vállal arra, hogy a mezőgazdászt 5 hónaposi ideiglenes alkalmazás után saját erőből tovább alka1- mazza.

Olvasd

és terjeszd a KeEelmagyarorszápU

mecbocsájtas

66

1L

Az októberi ellenforradalom is bizonyságot tett arról, hogy a letűnt uralkodó osztály minden alkalmat megragad arra, hogy hatalmát visszaállítsa és ennek erdekeoen a legvadaob terrortól sem riad vissza. A munkáshataiom védelmezőinek, a kommunistáknak megkínzása, legyilkolása újra tanúság amellett, hogy az urak — na most az ellenforradalom proletár megbocsájtásról és humanizmusról kiáltoznak is — nem ismernek kegyelmet az ellenük „vétőkkel” szemben: halált kiáltottak mindazokra, akik a néphatalom létrehozásában, erősítésében és védelmében részt vettek.

A „mefebocsájtás” egyik magyar „apostolának” szavaira még jól emlékszik a magyar dolgozó nép. Mindszenty rádióbeszédében olyképpen gyakorolta . a „megbocsájtás testi és lelki cselekedeteit”, hogy kijelentett«: „. . . a bukott rendszer örököseitől az Egyház visszaköveteli az elvett javakat . . Hogy ez be; következhessen Mindszenty „humanizmusa” egészen addig elért, hogy (a nyugat- Inémetországi Deutsche

Woche a Mindszenty noLó, ökör, gép?

Sok vita van mostanában a termelőszövetkezetek géppel való önellátásáról és ehhez kapcsolódva a lótenyésztésről is. Dióhéjban közölve a Dózsa TSZ vezetőségének ezekről az alábbi a véli .lényük, amit Beke Sándor tsz-elnök mondott el.

A jelenleg gyártott gépeknek sem a típusa, sem a mennyisége nem tudja az igavonó állatot kiküszöbölni. A Dózsa TSZ-ben mégis állandóan csökkentik a lóállományt. A több, mint ezer holdas gazdaság csupán tíz pár lovat tart, amit még tovább szándékoznak csökkenteni. Részben géppel pótolják, de nagy részt | ökörrel. Máris 12 pár ökrük ? van és még növelik is,? ahogy a ló csökken. $

így számítgatnak: Igaz,* hogy a ló gyorsabb, de ke-? vesebbet lehet rá rakni. A* lovat sokkal nagyobb szak-? értelemmel, gonddal kell? ápolni, igényesebb. Terhe-X lésnél vagy rosszabb úton* sokkal hamarabb megrok-í kan, mint az ökör. Az ökröt? 15—16 éves fiatalok bátran? hajthatják, a lóhoz tapasz-? talt emberekre van szükség.? A ló abrak nélkül nem ló, az ökröt csalamádén, silón I még dolgoztatni is lehet. J Ahogy öregszik a ló, ügyi csökken az értéke, ha pedigj lábtörés éri. csak a bőre

vember 2-i sajtófogadásáról):

.. Az interjú előtt egykori munkatársával, a San Franciscóban élő Jaszowsky páterrel beszélt telefonon. Mindszenty rajta keresztül az Egyesült Államok elnökéhez személyes üzenetet küldött, amelyben kérte, támogassa a magyar népet szabadságharcában és nyittassa meg az osztrák halárt fegyver- és anyagszállítás céljából...”

Ebből világosan látszik, hogy Mindszenty nem akart tudni a „megbocsájtás”-ról, de az evangéliumok azon tanításáról sem, amely szerint Jézus mindig azt követelte tanítványaitól, hogy amijük van, adják oda.

„... add el mindenedet, amid van és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyországban...”

Az urak és mint láttuk, Mindszenty is, igen reális filozófiával azt a cseppet sem vallásos nézetet vallják, hogy: Ez a föld az egyetlen mennyország! Érdemes érte lemondani a mennyország kincseiről is. Sőt még egy pártot is érdemes érte alapítani. A

New York Herald Tribune I október 31-i száma így ír1 erről:

„Jól értesült források szerint Mindszenty hercegprímás úgy nyilatkozott a küldöttség előtt, hogy egy keresztény demokrata párt létrehozását kívánja ... egy Adenauer-vonalvezetésű pártra gondol...”

Ez a pórt követelte volna a magaszőrű kormánytól, hogy necsak az egyházi birtokok kerüljenek vissza, hanem:

„... meg kell csinálnunk, hogy... méltányos kártérítést állapítsanak meg a közelmúltban kisajátított termelési eszközök cs javak egykori tulajdonosai számára...”

(A „Hazánk” című lap november 4-i száma.)

Az októberi ellenforradalom vezetői és gyilkosai arra számítottak, hogy a néphatalom védelmezőinek megölésével, az igaz hazafiak vérének vételével, a „megbocsájtás” és a „humanizmus” diadalaként visszaállítják Magyarországon a volt uralkodó osztály hatalmát, a földbirtokosok, gyárosok, bankárok, főpapok és kulákok hatalmát.

<

3.

A' mi kormányunk cs azj öntudatos dolgozó nép nem; vallja és nem azonosítja} magát ezzel a „megbocsáj-' fással” és e „humanizmus”-; sál. A munkásosztály, a; üoigozo parasztság és azér-j telmiség érdeke azt kívánja, hogy a kommunista hu-l manizmus elveinek meg-j felelően felelősségre vonjuk^ a munkásosztály hatalma,| az emberi haladás, az emberi boldogulás ellenségeit,] E történelmileg adott hely-| zetben azokat, akik kezet; emeltek a magyar nép országára, a munkásosztály! és a vele szövetséges dolgozó parasztság hatalmára,! a szocializmusra.

Bátran és felemelt fővel] mondhatjuk, hogy a mun-j káshatalom, a szocializmus! valósítja meg legteljesebb; értelemben a'humanizmustű Marx szavai szerint:

„A kommunizmus, mint1 az embert megosztó! magántulajdon tcnyle-i ges eltörlése, a kommunizmus, mint az emberi lényeg valóságos igenlése az ember által cs az emberért, tehát, mint az ember visszatérése saját magába mint társadalmi ember, vagyis humánus ember, tökéletes, iudai«3 visszatérés, a